KULT
A Rovatból

Az ismeretlen: Az elveszett piramis – Könnyed kis egyiptomi kaland Indiana Jones módra?

A Netflix legújabb dokumentumfilmje az egyiptomi régészek világába kalauzol minket. De vajon beváltja a hozzáfűzött reményeket, vagy vaktölténnyel lövöldözik?

Link másolása

Két archeológust követünk az egyiptomi nekropolisznak is nevezett Szakkarában. Az egyik Dr. Zahi Hawass, akit sokan csak az egyiptomi nemzeti archeológia atyjának tartanak, a másik pedig volt tanítványa, Dr. Mostafa Waziri. Mindkettőjük expedícióját szorgosan dokumentálja a stáb. Dr. Hawass a sivatag szélén Gisr el-Mudirban keresi a címszereplő Huni fáraó elveszett piramisát.

Ez azért igazán nagy vállalkozás, mert itt még nem voltak ásatások, a zord időjárási körülmények miatt.

A kilenc hónapos expedíciót nagyobb léptékben követi a film, hogy helyet hagyjon Dr. Wazirinek is, aki Bubaszteionban vezet egy felfedezőutat, ami talán sokkal kézelfoghatóbb eredményekhez fog vezetni, mint Hawass piramisvadászata. Egyébként Waziri showmanségben és angoltudásban Hawasst is felülmúlja, sokkal szórakoztatóbbak is emiatt az ő részei.

Márpedig színjáték van bőséggel. Sokkal inkább tűnik infotainmentnek, mint tényleges dokumentumfilmnek. A jókora költségvetés miatt rendkívül látványos a fényképezés, ügyes az operatőr és a rendezés. Az alkotók próbálnak nagyobb tétet adni a kutatásnak, drámát belevinni, de valahogy túl művi lesz az egész. Erre jó példa, amikor a 76 éves Hawass önmagát Indiana Jonesként azonosítja, a huszonéves asszisztensét pedig Indiana Jones barátnőjeként. Amikor a másik expedíció vezető Waziri elsőként akar leereszkedni egy sírboltba, az operatőr már ott várja és rögzíti az első lépéseket a sírban.

Minden tárgy megtalálásánál a két fő karakter van ott, és pont ők találnak meg értékes leleteket.

Megrendezettnek és erősen vanity projektnek hat az egész. Ugyanakkor van benne jócskán egyiptomi önérzet és marketing is. Hawass próbál lenni az első egyiptomi régész, aki új piramist fedezett fel. A filmben többször említik a nyugati archeológusokat, ugyan nem rossz fényben feltüntetve, de a hangnem egyértelműen sértődötten. Tény, a britek rengeteg kincset elloptak Egyiptomból, de ha nem teszik meg, lehet már rég megsemmisült volna a nagy részük, ezt persze már sosem tudjuk meg.

A film legjobb pillanata egyértelműen az, amikor a munkások kerülnek előtérbe. Ők az igazi felfedezők, akik feltárják a sírokat, akik megerősítik az értéktárgyakat, mielőtt kiemelik őket a sírboltokból. Láthatjuk azt a rengeteg embert, akik a tényleges ásatást végzik. Kegyetlen és kimerítő munka kerül a képernyőkre. Az ő foglalkozásukat, munkakörülményeiket jól és sokkal objektívebben mutatják be. Cserébe, amikor a vezető régészek a képernyőn vannak, az objektivitás mintha elszállna, és muszáj nekik a reflektorfényben lenniük. Ők csinálnak mindent, sokszor olyan érzés, mintha az egész tényleg csak egy színjáték lenne.

Pedig a régészet nem csak abból áll, hogy reggelizünk, szivarozunk és beszélgetünk róla, hogy mit találtunk.

Ilyen jelenet kétszer is van a filmben. A két öreg összeül egy kávéra, miközben több száz munkás nekik hányja a homokot a sivatagban. Emiatt a nagy kontraszt miatt egyértelműen rossz szájízzel álltam fel a tévé elől. A másik egy kicsit prózaibb ok: gyerekként rajongtam a régészetért, de felnőttként belegondolva ez gyakorlatilag sírrablás, és kiábrándító. Szerencsétlen egyiptomit 4000 éve eltemették a kincseivel együtt, majd elhurcolják a sírjából, mondván, hogy meg akarják ismerni a múltat. Jogos célok, de az eszközök, amikkel elérik, véleményem szerint morálisan erősen megkérdőjelezhetőek.

Kicsit utánanéztem, mi is ez Az ismeretlen című sorozat, és rájöttem, hogy nem alaptalan az érzésem. A széria következő részének az lesz a címe, hogy Az ismeretlen: Gyilkos robotok… Mondanom sem kell, hogy ez mindent megmagyarázott. Egy drónokról és a katonai kísérletekről szóló dokumentumfilm tipikusan clickbait címmel. Hagyományos Netflix-tartalom, nem igazi dokumentumfilm. Lefoglalja a nézőt egy ideig, de ne gondolkodjon el rajta túlzottan, mert tényleges mondanivalója nincs, csak a streamingszolgáltató akarta a katalógusát bővíteni, még egy „dokumentumfilmmel”.

Az ásatások eredményei viszont egyértelműen magukért beszélnek. Waziri jutalma a végén talán sokkal kézzelfoghatóbb és nagyobbnak tűnik, míg Hawass történetszála hiányérzetet kelt majd a nézőkben.

Nem tartom jó dokumentumfilmnek Az ismeretlen: Az elveszett piramis nyomábant.

Van benne jó pár szórakoztató és érdekes pillanat, valamint hihetetlenül szép az egyiptomi táj,

de a két „főszereplő” leviszi számomra az egészet a vanity projektek és infotainment műsorok színvonalára. Lehet, ez csak a két régész karaktere, vagy az, hogy teljesen másik munkamorállal és etikai háttérrel jöttek, de egyik sem szimpatikus annyira, hogy drukkoljak nekik.

Nem tudom mindenkinek ajánlani a streaming legújabb tartalmát. Dokumentumfilmnek gyenge, érdekességek vannak benne, de nem fogott meg.

Általában egy doksiban, ha valami tényleges mondanivaló van, akkor az a nézővel marad,

mint például A kellemetlen igazság: ne szemetelj és figyelj a környezetedre, Kék bolygó: vigyázz az állat és növényvilágra, mert ámulatba ejtőek és pótolhatatlanok. Itt: két gazdag, egyiptomi embert, (akiknek kicsit utánanézve, kiderült, hogy nincs is doktorátusuk, csak annak hívatják magukat) vajon megtalálja-e a hőn áhított világhírnév, beleírhatják-e a nevüket a történelemkönyvekbe, vagy el lesznek felejtve? Nem ugyanazok a tétek, én úgy érzem, hogy ez a dokumentumfilm méltatlan az egyiptomi fáraók és piramisok történelméhez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: