SZEMPONT

Az iráni háború nemcsak a benzinkutakon hoz áremelkedést, hanem a boltokban is - mondja Bali Gábor energiapiaci szakértő

A költségvetésnek egyre többe kerül majd a rezsicsökkentés, a cégeknek pedig emelniük kell az árakon, ha a konfliktus nem oldódik meg gyorsan. A benzinkutakon máris meredeken felfelé indultak az árak, de Európában a gáz ára is majdnem megduplázódott.

Fischer Gábor, Címlapkép: Iranian Army/Getty Images - szmo.hu
2026. március 05.

Egy liter dízel ára máris átlépte a 600 forintot, miután néhány nap alatt 22 forintos volt az áremelkedés a benzinkutakon. De nem jobb a helyzet a gáznál sem, ami magával húzza az áram árát is, mert ezek együtt mozognak a piacon. Mindez a rezsicsökkentés miatt az eddigieknél is nehezebb helyzetbe hozhatja a költségvetést, kihívás elé állíthatja a piaci áron vásároló, energiaigényes vállalkozásokat, növelheti az inflációt, és gyengítheti a forintot, ahogy az az elmúlt napokban meg is történt.

A világ elsősorban amiatt ideges, ami a Hormuzi-szorosban történik, ahol a világ tengeri nyersolajszállításának ötöde halad át. Az iráni fenyegetések miatt gyakorlatilag leállt az olajszállítás a szorosban. Az Egyesült Államok ugyan bejelentette, hogy akár hadihajókat is készek küldeni a tankerek védelmére, de valódi megoldást csak az jelentene, ha az iráni háború gyorsan végetérne. Erre azonban egyelőre kevés esély látszik. Bali Gábor energiapiaci szakértőt kérdeztük, mire számíthatunk.

— Milyen hatással vannak az események a kőolaj, a földgáz és az elektromos áram árára?

— Itt alapvetően a mi régiónkról kell beszélnünk, tehát Európáról és Magyarországról. Természetesen a világ különböző tájain különböző a hatás. Az biztos, hogy mivel az olaj globális termék, és az olajkereskedelem szempontjából fontos útvonalról van szó, persze rengeteg olajat termel más ország is, Venezuelától kezdve Amerikán át Norvégiáig, de akkor is nagyon meghatározó az arab térség. Ezért a világ összes piacán megjelenik az olajárban az, hogy ez az útvonal kiesik, vagy részben kiesik, erről eltérőek a hírek. De az biztos, hogy maga a hír is elég ahhoz, hogy felmenjenek az árak.

Mivel a háború néhány napja elindult, és most már biztosan tudható, hogy nagyon sok szállítmány nem megy át ezen a szoroson, így egyértelművé vált az olajárak emelkedése, és ahogy mondtam, ez mindenhol jelentkezni fog, így Európában és Magyarországon is.

Az, hogy milyen mértékű ez a hatás és milyen hosszan tart, nehéz megmondani. De azt gondolom, hogy az olaj ára, amit hordónként szoktunk dollárban kifejezni, a korábbi 60–70 dolláros szintről most a 80 felé megy, sőt afölé is; elérheti a hordónkénti 100 dollárt is. Ez is benne van a levegőben, ezt sem lehet kizárni. Mindez azon múlik, hogy ez a konfliktus milyen hosszan tart, milyen gyorsan záródik le.

— Kőolaj mellett a földgáz (LNG) szállítása is elakadt a szorosban.

— Azok a hajók, amelyek itt átmennének, elsősorban Ázsia felé vennék az irányt. Természetesen menne Európa felé is, például Katarból földgáz, amely a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül érné el Európát. Ezeknek a hiánya mindenképpen meg fog látszani, valószínűleg elsősorban az ázsiai piac tekintetében. Az ázsiai földgázpiac nagyon erős felvevőpiac. Ha nem tud érkezni Katar és a többi ország irányából földgáz Ázsiába, akkor máshonnan fogják ezt beszerezni. Ez azt jelentheti, hogy esetleg Európába kevesebb hajó tud érkezni. Tehát ez fizikailag is kínálati szűkületet hozhat Európának is, annak ellenére, hogy Európában az arab országokból származó folyékony földgáz viszonylag alacsonyabb mennyiséget jelent; itt összességében Amerika dominál.

De az árakra itt is világszinten hatással lesz. Illetve már hatással van, mert ha megnézzük az elmúlt két nap árait, akkor azt látjuk, hogy közel 50–60%-kal emelkedett meg a földgáz ára a nagykereskedelmi piacon.

Európában a holland TTF nevű tőzsdét érdemes alapvetően figyelni, de ha nézzük akár az osztrák vagy a magyar tőzsdei árakat is, akkor is ugyanezt látjuk. Ez az 50–60%-os áremelkedés már bekövetkezett a spotpiacokon, ami azt jelenti, hogy a napi nagykereskedelmi vásárlások már ezen a magasabb szinten tudnak megtörténni. Ha a jövőbeni határidős ügyleteket nézzük, tehát mondjuk az előttünk álló tél árát, akkor ott is azt látjuk, hogy szintén nagy mértékben emelkedett az ár, persze nem olyan mértékben, mint a spotpiacon, de a 30 euróról fölment durván 40–45 euróra, ami azért jelentős emelkedés. Hasonlóan az olajhoz, itt is attól fog függni, hogy ez a magasabb érték milyen hosszan marad fenn, vagy milyen gyorsan esik vissza; hogy az eszkaláció mennyire lesz széles körű a térségben, illetve esetleg gyorsan befejeződik-e ez a háború, és újra visszaállnak-e a piacok a normál kerékvágásba.

— Mindebből mit érzékelhetnek a felhasználók?

— Ha egy vállalat fix áron kötött szerződést egy gázévre, akkor őt a szerződés lejártáig ez a probléma valószínűleg nem érinti, mert a fix árak pontosan az ilyen esetek ellen védik a felhasználókat. Akinek úgynevezett képletalapú ára van, tehát hónapról hónapra leköveti a tőzsdei mozgásokat, ott viszont az történik, hogy a márciusi árak mindenképpen magasabbak lesznek, mint a januári–februáriak, és ez a 40–50%-os áremelkedés látszani fog a számlákban is. Magyarországon a lakosságot ez nem érinti, mert a rezsicsökkentett ár fix, de a rezsialapot igen, mert a rezsicsökkentést biztosító MVM-csoportnak drágább lesz a beszerzés. Tehát

nagyobb mértékű támogatást kell biztosítani, hogy fenn lehessen tartani az alacsony rezsiárakat.

Ez mindenképpen nehézség. Végül a villamosenergia tekintetében: az elmúlt években, a gázválság óta hozzászoktunk, hogy a villamosenergia árát a földgáz nagymértékben befolyásolja. Ez még most is így van, de már nem olyan szoros a korreláció, mint 2022–2023-ban. Azt látjuk, hogy ott is volt egy jelentősebb áremelkedés, de az nem olyan mértékű, mint a földgáz esetében.

— Nézzük a saját pénztárcánk felől. Meddig tartható a rezsicsökkentés, ha a háború és a blokád elhúzódik, és az árak ilyen mértékben emelkednek?

— Igazából azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek, nehéz megjósolni. Az biztos, hogy ha elhúzódik a konfliktus, akkor magasabb szinten maradnak. Azt nem gondolom, hogy olyan szintre mennek, mint 2022-ben, amikor tízszeres árnövekedés volt. Itt az fog történni, hogy más forrásokból kell helyettesíteni a kieső mennyiséget. Ez magasabb szinten fogja tartani az árakat. Meglátjuk, hogy ez milyen magasra tud törni. A rezsicsökkentés szempontjából ez lényeges, hiszen nehezebb lesz fenntartani, de

a rezsicsökkentésről azt kell tudni, hogy az nem szakmai, hanem politikai kérdés. Valójában most sem fenntartható, hiszen a matematika szabályainak nem felel meg, hogy valaki drágán vesz és olcsón ad el, abból nem lehet megélni.

A döntés politikai értelemben kérdéses: milyen hosszan tartható fenn, hogy ezt a kvázi veszteséget, ami a magasabb árak miatt minden nap egyre nagyobb, az MVM-csoport felé ki tudja-e pótolni a költségvetés, vagy azok a különadók, amelyek a finanszírozását jelentik. Ha a politika ezeket fenntartja, akkor a rezsicsökkentés is fenntartható, viszont valószínűleg magasabb adóbevételekre lesz szükség, vagy nagyobb költségvetési hiánnyal kell számolni.

— A tartósan emelkedő energiaárak a vállalkozásoknál hamarabb lecsapódnak. Ez visszafoghatja-e a gazdaságot, mehetnek-e csődbe cégek, ha másfélszeres-kétszeres áron kell energiát venniük?

— 2022-ben a magyar vállalkozások megtapasztalták, mit jelent az energia ára, mennyire érdemes erre figyelni. A 2022-től napjainkig tartó időszakban a 2010–2021 közöttihez képest dupla árakon működik mindenki. A vállalkozásoknak hozzá kellett szokniuk ehhez, és be kellett építeniük a szolgáltatás vagy a termelés árába ezt a nagyobb energiaköltséget. Viszont a nagy sokkhatás, ami a tízszeres árat jelentette például gázban, viszonylag gyorsan megszűnt. A jelenséget a magyar vállalkozások már látták, érzik, és megtanulták, hogy nagyon kell figyelni a piacokra. Látjuk, hogy ma hogyan állnak hozzá a menedzsmentek ezekhez a kérdésekhez. Ezt a helyzetet sokkal jobban fogják tudni kezelni, mint 2022-ben, és a hatása is jóval kisebb lesz. Ez természetesen rontja a versenyképességet; ha a jelenlegi árszint hirtelen megduplázódik, az óriási problémát fog jelenteni, főleg az energiaigényes ágazatokban. De azt gondolom, hogy

ezeket az árakat be fogják építeni a költségeik és a saját áraik közé. Tehát ez inkább áremelkedést hoz a boltokban.

Így kezelhetőnek érzem a helyzetet, persze nem szerencsésnek. Az a jó, ha ez a konfliktus véget ér, és az árak visszatérnek a néhány héttel ezelőtti szintre.

— Tehát a nagy energiahányadot tartalmazó termékek, például az élelmiszerek árában is megugrás várható? A mezőgazdaság elég energiaigényes ágazat.

— Igen, az energiaigényes ágazatokat fel lehet sorolni, ilyen például a távhőszolgáltatás is. Minden ilyen ágazat, akár a mezőgazdaság is, megpróbálja ezt valahogy kezelni. Tehát ez meg fog jelenni valószínűleg a terményárakban, az élelmiszeriparban. Viszont ha a helyzet gyorsan változik, és visszatérnek a korábbi árak, akkor ez le fog csengeni, akkor csak átmeneti emelkedésről lehet szó. Ha elhúzódik a konfliktus, akkor viszont arra kell berendezkedni, hogy amíg tart, addig magasabb árszinten kell a termelést, szolgáltatást biztosítani.

— Azt mondja, a vállalkozások megtanulták kezelni a problémát. Ez mit jelent? Tartalékot képeztek, vagy olyan üzleti stratégiát alakítottak ki, amivel nem éri őket felkészületlenül egy áremelkedés?

— Nem gondolom, hogy elsősorban tartalékképzéssel, hanem inkább az energiabeszerzési ismereteik nőttek jelentősen az elmúlt 3–4 évben: mire kell figyelni, milyen biztosítékokat lehet tenni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy

a vállalkozások, amikor látták, hogy például 2025 végére viszonylag alacsonyak lettek az árak, úgy döntöttek, hogy a 2026-os évet fix áron fogják vinni. Tehát akinek már most van fix ára, és van, akinek 2027-re is, az már kezelte is ezt a problémát.

Azok a cégek pedig, amelyek képletalapú áron vásárolnak, és elszenvedik a tőzsdei ármozgás hatásait, azoknál beépült a szerződésükbe az úgynevezett fixálási opció. Ezt is megtanulták: ha látnak egy ilyen helyzetet, mint a mostani, és lesz egy pillanat, amikor az árak nem emelkednek, vagy kicsit visszakorrigálnak, akkor ezeket a helyzeteket kihasználhatják, és részben vagy egészben fixálhatják az árat. Ezek a kockázatkezelési eszközök ma már a legtöbb nagyvállalatnál működnek.

— Tehát összefoglalnám: rövid távon semmi pánik, középtávon áremelkedésekkel számolhatunk, ha a helyzet tartós marad, hosszú távon pedig nem tudjuk, mi lesz. Jól mondom?

— Igen, ez így van, sajnos. Azt érdemes figyelni, hogy lesz-e a következő napokban megoldás. Mert ha lesz, akkor nagyon gyorsan vissza fog térni az üzlet a normál kerékvágásba. Ha nem oldódik meg, akkor ezekkel a szintekkel kell megbarátkozni. Mindez attól függ, hogy a cégek tudnak-e más forrásból, más útvonalon beszerezni. Ha például az ázsiai piac, amely a katari gázt használta, meg tudja növelni a szállításokat Ausztrália, Afrika vagy Amerika felől, és részben ki lehet váltani a kieső mennyiséget, akkor ez az árakat lefelé fogja tolni. Csak nem arra a szintre, ahol a háború előtt voltunk, hanem valahol a mai és a korábbi szint között fog beállni.

— A Hormuzi-szoroson kieső termelést pótolhatják más, az útvonalat nem használó termelők, például Amerika vagy Norvégia? Elindulnak ilyenkor ezek a mechanizmusok?

— Ezek a mechanizmusok innentől elindulnak, hiszen a kereslet–kínálat abszolút meghatározza az árat. Most arról beszélünk, hogy a kínálat szűkül világszinten, a kereslet meg fennmarad. Ebből az következik, hogy az árak elindulnak felfelé. Amikor pedig az árak emelkednek, akkor azok az akár olaj, akár gázmezők, amelyek esetleg nem teljes kapacitással működtek, most elindulnak teljes kapacitással, és több energiát igyekeznek kinyerni. Több hajót indítanak azokon az útvonalakon, amelyek járhatók.

— Ha a kínálatot így bővítik, akkor az vissza is korrigálhatja az árakat?

— Pontosan.

Ha meglesznek az új útvonalak, új források, akkor korrigálódhatnak az árak visszafelé.

Valószínűleg nem ugyanarra a szintre, mint a két-három nappal ezelőtti, de a jelenlegihez képest mindenképpen alacsonyabbak lesznek.

— Magyarország speciális helyzetben van: a földgázellátás biztosított, de kőolajból Oroszország felől most nem érkezik, a horvátok pedig csak nem orosz eredetűt engednek be. Így a magyar gazdaság árérzékenyebbé vált?

— Amíg tart a stratégiai készlet, és a MOL felhatalmazást kapott annak felhasználására, addig ennek a jelentősége kisebb. De ha eltelik mondjuk 60 nap (ezek 90–100 napos készletek), és ugyanitt tartunk, akkor már jobban fog rezonálni erre a piac. Akkor el kell kezdeni azon gondolkodni, mi lesz, ha a 90 nap is elfogy. El kell kezdeni stratégiai beszerzésekről tárgyalni; lehet, hogy finomított terméket, tehát dízelt vagy benzint kell hozni az országba, ami mindenképpen drágább. Más útvonalakat kell használni, a horvátot meg kell erősíteni. Várható tehát, hogy az olaj tekintetében tényleg magasabb árakat fogunk látni. Az, hogy a világpiaci ár most jelentősen emelkedett, meg is jelent a benzinkutakon. Amíg a világpiaci ár magasan lesz, addig itt is magas lesz az ár; ennek a hatását mi nem tudjuk befolyásolni.

Kapcsolódó

Drámai mértékben drágul a gáz Európában a közel-keleti támadások miatt, mélyponton a forint

A QatarEnergy az iráni csapások miatt leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, miközben a Hormuzi-szoros kezd teljesen járhatatlanná válni. A piac a tartós fennakadást árazza, miközben a biztosítók visszavonják a fedezeteket.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk