Az idősek és a veszélyeztetettek önkéntes karanténját javasolják az általános karantén helyett francia szakértők

Pénteken 18 órára hirdetett meg Magyar Péter egy tüntetést a Belügyminisztérium épülete elé. A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve. Mai posztjában közölt pár információt arról, hogy mivel és hogyan készüljenek a hívei a tüntetésre:

„Találkozzunk ma este 18.00 órakor a Belügyminisztérium előtt, védjük meg a gyermekeinket és unokáinkat! Követeljük a politikai felelősök lemondását!

Csatlakozz hozzánk egy békés, de határozott tüntetésre, ahol közösen mondjuk ki, hogy “Elég volt!”. Védjük meg a gyermekeket az újabb pedofil bűncselekményekről. Követeljük a valódi gyermekvédelmi reformot, a gyermekvédelem finanszírozásának jelentős megemelését. Követeljük a szörnyűségeket eltussoló intézményvezetők felelősségre vonását, és a politikai felelősök, Pintér Sándor belügyminiszter lemondását és a kormány távozását. Itt az ideje, hogy hangot adjunk a változás iránti igényünknek és megmutassuk, a közösség erejével képesek vagyunk pozitív változásokat elérni.

Kérünk titeket, hogy osszátok meg az eseményt, hívjátok meg barátaitokat, és gyertek el minél többen, hogy közösen kiállhassunk a jövő generációja mellett.”

Hadházy Ákos betekintést kapott a Belügyminisztériumban a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyi együttműködési szerződésben, írja a képviselő a Facebookon.

Az első megállapodás, amiről már hetek óta cikkez a sajtó, valóban csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, de van egy másik, eddig ismeretlen egyezmény is, az ún. Rendészeti Biztonsági Megállapodás.

Hadházy szerint az első szerződés „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, mert annak értelmében „a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek”,

Az eddig titkolt megállapodás szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek közt „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken”.

A Rendészeti Biztonsági Megállapodásban az is szerepel, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, vezető szakértők cseréjében, és az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb módjain.

Hadházy Ákos szerint a tágan értelmezhető és alkalmazható kitételek alapján

A képviselő szerint ráadásul „a Fidesz bármikor három nap alatt módosít, vagy egy nap alatt egy rendelettel felülírhat”, azaz a Rendészeti Biztonsági Megállapodásban foglaltaknak különösebb hazai jogi akadálya nincs.

Hadházy felhívja a figyelmet arra is, hogy a titkos megállapodás nyolcadik pontja szerint az „egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek”, ezért „nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket”.

A képviselő jogászai szerint azért volt szükséges ez a kitétel, mert így

Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

Új utasítást adott ki a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról.

A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szervel iratkezeléséről szóló kormányrendelet szerint kell eljárni a jövőben is, de a szabályzatot évente felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig módosítani.

Az ügyészséghez érkező vagy ott keletkeő iratokat iktatni kell, az irat hollétére vonatkozó adatokat rögzíteni kell. Ha egy irat károsodik, az ügyészség vezetőjének azonnal jegyzőkönyvet kell felvennie, amit megküld az illetékes levéltárnak, ahol engedélyezhetik a kényszerselejtezést.

Az ügyészségeken eddig évente egyszer volt kötelező a selejtezés, az új utasítás értelmében legalább egyszer, legfeljebb négyszer kell majd megtenni.

Az ügyészségi iratkezelés kérdése a Schadl-Völner ügy lehallgatási anyagainál is előkerült.