Az Európai Bizottság az „átláthatósági” törvény visszavonását kéri az Orbán-kormánytól
Az Európai Bizottság arra kérte a magyar kormányt, hogy vonja vissza az „átláthatósági” törvényjavaslatot, tudta meg a Népszava. A testület szóvivője a lap kérdésére úgy fogalmazott:
A Bizottság szerint a civil társadalom szerepe kulcsfontosságú, ezért továbbra is támogatják a gyülekezési szabadságot, valamint az olyan környezetet, amely lehetővé teszi a civilek szabad működését és a forrásokhoz való hozzáférésüket.
A törvényjavaslat, amelyet Halász János fideszes képviselő nyújtott be, lehetőséget adna arra, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolja a kormánynak bizonyos külföldről támogatott szervezetek listázását, amennyiben a hivatal szerint ezek a szervezetek veszélyeztethetik az ország szuverenitását.
A listára kerülő szervezetek csak akkor fogadhatnának el külföldi támogatást, ha erre engedélyt kapnak a „pénzmosás elleni szervtől”. Emellett nem részesülhetnének a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból sem.
A vezető tisztségviselőiknek, alapítóiknak és felügyelő testületi tagjaiknak vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amelyet az igazságügyi miniszternek küldenének meg, és ezeket a kormányzati honlapon nyilvánosságra is hoznák.
A magyarországi bankoknak figyelniük kellene ezeknek a szervezeteknek a számláit, és a „pénzmosás elleni szerv” akár helyszíni ellenőrzést is tarthatna, belenézhetne iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és másolatokat is készíthetne.
Amennyiben az ellenőrzés során kiderülne, hogy a szervezet engedély nélkül fogadott el támogatást, akkor akár a támogatás huszonötszörösére rúgó bírságot is kaphatna. Emellett a támogatás összegét be kellene fizetnie a Nemzeti Együttműködési Alapba.
A törvényjavaslat a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultációra hivatkozik, amely szerint a magyarok elsöprő többsége nemet mondott arra, hogy mások döntsenek helyettük az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben.
A javaslat közéleti befolyásolásnak tekinti többek között a demokratikus vitákat és az állami, társadalmi döntéshozatali folyamatokra való hatást is.
A jogszabály szerint a kettős állampolgárságú magyaroktól is tilos lenne adományt vagy előfizetést elfogadni. Ugyanez vonatkozna a pályázati úton elnyert – például uniós – támogatásokra is.
A tervezet komoly felháborodást váltott ki. Bírálta többek között a független sajtó, számos civil szervezet, valamint magyar és európai parlamenti képviselők is. Az Európai Bizottság korábban már az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését szabályozó törvény miatt.
