Az EU vezetői tárgyalhatják a magyar melegellenessé tett pedofiltörvényt
Az Európai Tanács a jövő héten tárgyalhat a magyar parlament által elfogadott melegellenes törvényről - mondta Clément Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára a 24.hu-nak a Globsec21 konferencián, Pozsonyban.
Azt tervezik, hogy egy másik tagországgal, például Németországgal együtt érjék el, hogy tárgyalhassák a magyar törvényt.
– mondta. A politikus szerint korábban is voltak a magyar jogállamisággal gondok, ezért is lépett életbe a hetes cikk szerinti eljárás Magyarország ellen. Ez viszont új, hogy szándékosan és közvetlenül lépnek fel egy embercsoport - most az LMBTQ-emberek - ellen.
Beaune szerint két dolgot lehet csinálni: politikai nyomást gyakorolni, beszélni kell róla, másrészt az érintetteket közvetlenül támogatni kell. Az is felmerülhet, hogy "nem érdemes-e az uniós jogállami mechanizmus hatáskörét szélesíteni, mert erre a konkrét ügyre például jelenleg nem lehetne alkalmazni" - tette hozzá.
A lap megkérdezte, hogy 2022-ben, a francia elnökség idején keményebb fellépést tervez-e majd Magyarországgal szemben. Az államtitkár azt mondta, hogy addig is reméli, a soros szlovén elnökség nem hagyja figyelmen kívül a jogállam kérdését. Abban bízik, hogy a jogállami mechanizmus a jövőben direktebb, szélesebb hatáskörű eszköz lesz.
A magyar vétókról Beaune azt mondta, hogy bár Franciaország korábban szkeptikus volt azzal szemben, hogy módosítsák az EU közös külpolitikai döntéshozását, de a helyzet azóta megváltozott. Szerintük már a gyakorlatban is problémát jelent, hogy egyetlen tagállam is meg tudja gátolni az EU közös külpolitikai fellépését.
– mondta Beaune. Úgy vélte, hogy emiatt nehéz lesz a változást elérni.
Az Európai Bizottság tüzetesen meg fogja vizsgálni a magyar törvényhozás által kedden elfogadott pedofilellenes törvényt - jelentette ki Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
A szóvivő hangsúlyozta: "a bizottság lépéseket csakis saját hatáskörében tud tenni, először meg kell vizsgálnunk, hogy a magyar törvény milyen pontokon ütközik az uniós joggal, mielőtt következtetéseket vonnánk le. Máskülönben tetteink nem volnának hitelesek."
Wigand aláhúzta továbbá, hogy a bizottságnak világos az álláspontja a diszkriminációval kapcsolatban, az EU célja, hogy Európában mindenki úgy éljen, ahogy akar. A testület továbbá elkötelezett a LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) közösségek védelme érdekében. A tagállamoknak a gyermekvédelem érdekében olyan szabályozást kell létrehozniuk, amely egyensúlyban van az olyan alapvető jogokkal, mint az egyenlőség és a szólásszabadság.
Wigand arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a magyar jogszabály aktiválhatja-e a jogállamisági kondicionalitási mechanizmust, kijelentette: a feltételrendszer az EU költségvetését és pénzügyi érdekét védi a jogállami kötelezettségszegésekkel szemben, abban az esetben, amikor ezek az uniós források kezelését is érintik.
"A magyar törvény és a jogállamisági mechanizmus alkalmazása között jelen esetben nem látok közvetlen kapcsolatot - írja az MTI.
