Az EU nyomást gyakorolhatott a gyógyszerügynökségre, hogy minél előbb engedélyeztessék a Pfizer vakcináját

Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. január 19.

Az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) 2020. december 9-én ellopott bizalmas dokumentumok újból megjelentek a dark weben. Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek tudományos kiértékelését és felügyeletét végző intézmény dokumentumait sikerült megszereznie a Le Monde-nak, az adatokat pedig egy nemzetközi újságírócsapat dolgozta fel, írja a Mérce.

Az egyik levélben Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős európai biztosa azt írta: "miután elkötelezték magukat, hogy minden tagállam egyszerre kapja meg az oltást", az EMA a késlekedése miatt "ne kényszerítse" őket arra, hogy a gyógyszerügynökséget megkerülve nemzeti hatáskörben engedélyeztessék a vakcinákat.

Egy másik levél tanulsága szerint "meglehetősen feszült, olykor már kellemetlen" egyeztetések folytak a Bizottság és a gyógyszerfelügyelet között az engedélyeztetés időszakában.

A gyógyszerügynökség egyik vezető pozícióját betöltő személy szerint Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke annak ellenére "egyértelműen azonosította azt a két oltást, amelyet még 2020 végéig engedélyezni fognak", hogy a Pfizer-BioNTech és Moderna oltóanyagának vizsgálata még folyt, és mindkettő esetében komoly problémák merültek fel.

A gyógyszerügynökségnek három fő kifogása volt:

• egyes gyártási helyeket még nem volt alkalmuk ellenőrizni;
• hiányoztak a tömeggyártásra szánt oltások adatai;
• a bevizsgálásra küldött vakcinák minősége eltért azoknak a minőségétől, amiket a Pfizer-BionTech tömeggyártásban készített.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kivizsgálásra küldött oltóanyagok nagyobb százalékban tartalmaztak "tiszta" RNS-t, mint azok, amiket egyébként kereskedelmi forgalomba hoztak.

Az ügynökség szerint ez azért lehetett, mert nem volt kellően előkészíítve a tömegtermelés megkezdése, s ezért csökkent az oltóanyag hatóereje.

A problémát csak napokkal később sikerült a gyártóknak orvosolnia. Végül a Pfizer-BionTech vakcináját 2020. december 21-én (három héttel a brit, két héttel az amerikai felügyelet után), a Moderna vakcináját pedig 2021 elején engedélyezte az ügynökség.

Az Európai Bizottság képviselője azt nyilatkozta az ügyről, hogy az egyeztetések során "soha nem sértették meg az ügynökség függetlenségét". A lap szerint az adatszivárogtatás mögött vélhetőleg orosz vagy ruszofil hekkerek álltak.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 17.

Ezen a szombaton nem jelentkezett új műsorral a Szelfi, a Szabad Európa podcast-magazinja.

A lap a múlt heti interjúval okolja az esetet. Mint korábban mi is megírtuk, az egy héttel ezelőtti, Zacher Gáborral készült beszélgetés után Kollár Lajos, Kásler Miklós főtanácsadója 63 szakmai tagozat vezetőjétől azt kérte, hogy ítéljék meg, helyes-e etikailag, amiket az orvos mondott.

A Népszava értesülései szerint több szakmai tagozat vezetője elhárította Kollár kérését.

A Zacher Gáborral készült beszélgetés második részét azonban a történtek miatt egyelőre nem adják le. „A podcast készen van, ott várja a megjelenést a szerkesztőségi rendszerben, egyetlen kattintásra a nyilvánosságtól” - írja a Szabad Európa. Ugyanakkor hozzáteszik:

A podcast első (és idáig egyetlen nyilvános) része itt hallgatható meg:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2021. április 17.

Péntek este a kormány úgy módosította Fürjes Balázs kormánybiztosi kinevezését, hogy kikerült a portfóliójából a Budapest Diákváros projekt és a Fudan Egyetem építésének koordinálása - számol be a 444.hu.

Az erről szóló kormányrendelet szerint

A Diákváros és a kínai egyetem kérdése több mint egy hete ad muníciót a főváros és a kormány csatározásaihoz. Tíz napja a Direkt36 cikkéből derült ki, hogy a 12 ezer magyar egyetemista elszállásolására tervezett Diákváros területéből venné el a helyet a kínai Fudan Egyetem kampusza.

A tervek hallatán a Fővárosi Önkormányzat tiltakozni kezdett az ellen, hogy „a magyar diákok számára elérhető és olcsó lakhatást jelentő Diákváros helyett a kínai állam érdekeit szolgáló elit kampusz” épül Ferencvárosban,

Erre válaszul épp Fürjes Balázs védte meg a tervezett egyetem tervét azzal, hogy a Diákváros tervei érintetlenek, annak a 8-10 ezer magyar egyetemi hallgatónak adnak helyet, akik a magyar állami/budapesti egyetemek hallgatói lesznek. A Fudan kampusza pedig a déli városkapu egyéb területein kap majd helyet.

Csakhogy Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke szerint a Déli Városkapu térképe és a bemutatott kormánykoncepció összevetése azt mutatja, hogy a Fudan a Diákváros területére, a diákszállások helyére települne.

Egy nappal Fürjes sajtótájékoztatója után, péntek este a kormány egy külön kormányrendeletben erősítette meg, hogy

Viszont ezzel egy időben Palkovics Lászlót tette meg a projekt irányítójának. Palkovics feladatul kapta, hogy gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról.

A 444.hu emlékeztet arra is, hogy Palkovics László az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetése mellett már eddig is háromszoros kormánybiztos volt:

• ő felel a debreceni autóipari központ fejlesztéséért, az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért;
• az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért;
• és Budapest–Belgrád vasútvonal építésének koordinálásáért.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 17.

Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH - írja a Népszava. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.

Az eddig évről évre kiadott kereseti statisztikákkal szemben az volt a kritika, hogy a hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról, a kisebb cégeknél dolgozók ugyanis kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg.

A medián az a szám, amit a vizsgált halmaz tagjait sorba állítva a középsőre igaz, így közel áll ahhoz, amit a köznapi nyelvben "átlagkeresetnek" szoktunk mondani.

Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek.

Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér.

A Népszava hozzáteszi: bár az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről.

SZM, fotó: MTI/EPA/Andy Rain - szmo.hu
2021. április 17.

Helyi idő szerint szombaton délután 15 órakor (azaz magyar idő szerint 16 órakor) helyezik el Fülöp herceg földi maradványait végső nyughelyén, a Windsorban található Szent György-kápolnában. Az országban félárbócra engedték a lobogókat a szombatig tartó nemzeti gyász alatt.

A herceg kérésére a hagyománytól eltérően a testét nem ravatalozzák fel nyilvánosan a Westminster apátságban, hanem a temetésig a windsori kastély egyik privát kápolnájában fekszik majd a nyilvánosság elől elrejtve.

ÉLŐ VIDEÓ A TEMETÉSRŐL:

15.40 - behelyezték a herceg zászlajával borított koporsóját abba a Land Roverbe, amelynek tervezésében Fülöp is részt vett.

15.45 - megkezdődött a gyászmenet. A Land Rover mellett tengerészgyalogosok haladnak, mögötte pedig a királyi család tagjai sorakoznak fel, ők gyalog kísérik a járművet. A királynő nem tart velük, ő külön autóval érkezik a kápolnába. A menet alatt a Gránátos Gárdaezred zenekara játszik.

15.53 - a nyolcpercesre tervezett menet végén a koporsó megérkezett a Szent György-kápolna nyugati lépcsőjéhez, ahol elhangzik az angol himnusz.

16.03. - beviszik a díszezredek katonái a koporsót a kápolnába, ahol aztán lezajlik a privát ceremónia.

A járványügyi korlátozások értelmében összesen 30 fő vehet csak részt a temetésen, így odabent csak a királyi család meghívott tagjai, Fülöp személyi titkára, a temetést celebráló canterbury érsek és a windsori esperes lesz jelen. A hivatalos vendéglistát még nem adták ki, ám az biztos, hogy Vilmos és felesége, Katalin jelen lesz, ahogy Harry herceg is, felesége, Meghan Markle viszont nem.

Királyi család ide vagy oda, rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi brit állampolgárra: a létszámkorlátra, a maszkviselésre és távolságtartásra is odafigyelnek ma Fülöp herceg délutáni temetésén - írja a Mirror.

A Szent-György kápolnában tartott temetési szertartáson pont ennyien lesznek, a tegnap nyilvánosságra hozott lista szerint kizárólag rokonok, közülük is sokan kimaradnak.

Nem lesznek ott például Vilmos és Katalin gyermekei, György, Sarolta és Lajos sem.

MTI/AP/Frank Augstein

A Daily Mail úgy értesült, hogy Erzsébet királynő úgy döntött, hogy egyik családtag sem veszi fel a katonai egyenruhát a búcsúztatáson, hogy egységet mutassanak, és megóvja Harryt és András herceget attól, hogy emiatt kikezdje őket a sajtó. Így minden résztvevő "sima" gyászruhában búcsúzik majd Fülöp hercegtől: a férfiak fekete öltönyben, ingben és nyakkendőben lesznek, a nők pedig fekete ruhában.

MTI/AP/PA/Pool/Steve Parsons