Az észak egy nagy puskaporos hordó – a kutatók az északi-sarki és a grönlandi tüzek hatásaitól tartanak
Immár új szó is született a világszerte pusztító erdőtüzekre. A „pirocén” földtörténeti korszaka köszöntött be, ahogyan ezt Stephen Pyne, az arizonai egyetem tűztörténeti kutatója elnevezte.
A média folyamatosan tudósít a még mindig tomboló amazonasi tűzről, de írtak a nagy nyári tüzekről Görögországban, Spanyolországban vagy Kaliforniában is. Idén februárban pedig az volt a téma, hogy Nagy-Britanniában gyulladtak ki erdők, Hollandiában, Németországban és Luxemburgban pedig gabonamezők égtek le.
Mégsem ezek lepték meg leginkább a kutatókat.
Arra ugyanis senki sem számított, hogy ugyanez bekövetkezik az Északi-sarkkör vidékén. Az idén nyáron több millió hektár vált a lángok martalékává Alaszkában, Kanadában és Oroszországban. Még a területe 4/5-én jéggel borított Grönlandon is voltak tüzek.
Mindezek után némiképp meglepő, hogy egy 2017-es NASA tanulmány műhold-felvételek alapján kimutatta, hogy az elmúlt évtizedekben globálisan csökkent a felégetett földterület, és ebben a megközelítésben az idei év sem volt kiemelkedően rossz. Mint az Európai Unió Copernicus légkörmegfigyelő szolgálata közölte, az év első felében 3500 megatonna széndioxid került az atmoszférába az erdőtüzek nyomán. Globális szinten ez közepes mennyiségnek számít az elmúlt 16 évvel összehasonlítva – írja a New Scientist.
Ezzel együtt az Északi-sarkköri tüzek rendkívülinek számítanak, és az innen a légkörbe került 173 megatonna szén-dioxid rekordnak számít a CAMS adatai szerint. A legsúlyosabban érintett Oroszország volt, ahol 13 millió hektár égett, és számos várost füstköd borított el.
De vajon mi okozza ezt a tűzhullámot?
A régió tele van éghető anyagokkal, nagy kiterjedésű erdőkkel és tőzeggel. Ennek azonban normális körülmények között nem lenne szabad meggyulladnia a hideg és nyirkos levegő miatt. Csakhogy idén a hőmérséklet olyan csúcsokat ért el, hogy a meleg és a szárazság már elég volt az égéshez.
„Az észak egy nagy puskaporos hordó, amelynek robbanását a klíma korlátozza. Ha azonban ezek a korlátok ledőlnek, ezek az éghető anyagok égni fognak”
– mondta Merritt Turetsky, a kanadai Guelph egyetem kutatója.
Ugyancsak a felmelegedéssel függ össze, hogy egyre több a villámcsapás, és ez okozta a legtöbb tüzet az Északi-sarkkörön is.
A legtöbb tűz ugyan lakatlan vidéken pusztított, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek megúszták a hatásait, mivel a lángok okozta légszennyezés több ezer kilométerre is eljuthat – figyelmeztet Elizabeth Hoy, a NASA munkatársa. Az amerikai űrügynökség követte a szibériai tüzekből eredő füstöt, amely elérte az Egyesült Államokat és Kanadát. Ez a légszennyezés a városi füsttel kombinálva komoly légúti problémákat okozhat gyerekeknek, öregeknek és a gyenge egészségű embernek.
És nem csupán fizikai egészségkárosodásról van szó.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
