HÍREK
A Rovatból

„Az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – az ukrajnai oroszok harcolnak az ukrán útlevélért

James Waterhouse riportja orosz nőket szólaltat meg. Olyan orosz nőket, akik Ukrajnát választották hazájuknak, akkor is, ha nem könnyű elérni az áhított állampolgárságot.

Link másolása

A BBC News két történeten keresztül mutatja be, milyen különösen érzékeny és nehéz helyzetbe kerül az, aki orosz állampolgárként él Ukrajnában.

Galina Ukrajnában született. Ukránul beszél, férje az ukrán hadseregben szolgál, és a közép-ukrajnai Vinnicja városától délre fekvő faluban él. De Galina jogilag orosz. Gyermekként került Ukrajnába.

Ez azt jelenti, hogy ő, több ezer más ukrajnai oroszhoz hasonlóan, jogi bizonytalanságban van.

„Amikor megmutatod a dokumentumaidat, az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – mondja nekem a konyhájában, ahol sebesült ukrán katonák pólóinak varrásával tölti az idejét. Az ukrán állami migrációs szolgálat ragaszkodik ahhoz, hogy minden külföldinek Ukrajnában egyenlő jogai vannak, és egyetlen nemzetiséget sem diszkriminálnak, azonban néhányan azt állítják, hogy ez nem így van. Az ukrajnai oroszokkal dolgozó ügyvédek például azt mondták a BBC-nek, hogy ügyfeleiknek azzal kell szembenézniük, hogy befagyaszthatják a számláikat.

Miután Oroszország megindította teljes körű invázióját, az ukrán nemzeti bank korlátozta a pénzügyi szolgáltatásokat minden orosz és fehérorosz állampolgár számára, bár állítólag ez a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket nem érinti.

Galina azt mondja, hogy az útlevele miatt nem tud munkát találni, és attól tart, hogy bankszámláját is blokkolhatják. Hét hónapos terhes, azonban mivel jogilag nem ukrán,

nem jár neki az ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Amiatt is aggódik, hogy nem tudja majd anyakönyveztetni gyermeke születését: miután feleségül ment ukrán férjéhez, Makszimhoz a templomi esküvőt követően

a hivatalnokok nem voltak hajlandók elismerni a házasságot, rendezetlen státusza miatt.

„Azt mondták: 'Menj haza, ha van útleveled'” – magyarázza Galina. „Nem értik, ki vagyok.” Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, bár egyesek ennek ellenére kettős állampolgárok.

Elindította az ukrán állampolgárság megszerzését, de nem tudta befejezni a folyamatot Oroszország teljes körű inváziója miatt. Most, hogy Galina ideiglenes ukrán igazolványa lejárt, azt mondja, úgy érzi magát, mint „Oroszország túsza”.

”Az útlevél cseréje már a háború előtt is nehéz volt, de most lehetetlen” - mondja.

Kijev központjában, a Povitroflotszkij sugárúton egy háromszintes fehér épület található, elgazosodott kerttel. Magas, szögesdrót kerítés veszi körül, és a redőnyök le vannak húzva. Tavaly február 23. óta van így, amikor az orosz nagykövetség személyzetét „biztonsági okokból” evakuálták. Egy nappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját, és ami még megmaradt a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatokból, az is szétesett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában több ezer ember, mint Galina, teljes bizonytalanságban él.

Jelenleg több mint 150 000 orosz rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel Ukrajnában, körülbelül 17 000-nek van ideiglenes papírja.

Ahhoz, hogy sikeresen kérelmezhessék az ukrán útlevelet vagy állampolgárságot, először fizikailag fel kell adniuk orosz állampolgárságukat. Azonban Moszkva ezt jócskán megnehezítette: le kellett adniuk papírjaikat vagy egy külföldi orosz konzulátuson, vagy Oroszországban. Nincs garancia arra, hogy Galinát nem tartóztatják le az eljárás közben, vagy nem reked Ukrajnán kívül.

Amikor Galina gyermekei visszatérnek az iskolából, ott látni a gyötrelmet a szemében. A szorongást, amit megpróbál elrejteni a gyermekei elől. De nem hibáztatja Ukrajnát. Minden felelősséget Oroszországra hárít a helyzetéért, valamint orosz családtagjaira, akik úgy döntöttek, hogy támogatják országukat az úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

„Hogyan támogathatnék egy rablót, egy erőszaktevőt és egy gyilkost, aki betör az otthonomba?” – kérdezi.

Miután Galina befejez egy videohívást a férjével, Makszimmal, megkérdezem tőle, mi történne a családjával, ha Makszim elesne a fronton. Kezét a szájára teszi.

„Nagyon ijesztő” – mondja. „Még ha meg is sebesülne,

nem tudnám meglátogatni a kórházban, mert technikailag nem vagyunk házasok.”

„A világ többi része számára idegenek vagyunk.”

„Ukrajnát választottam”

Amikor az orosz Anasztaszija Leonova 2015-ben Moszkvából Kijevbe költözött, barátai figyelmeztették, hogy „nem beszélhet oroszul”, és hogy „ott csak nácik vannak”. Az orosz propaganda narratívája bosszantotta, mivel nagybátyjai és unokatestvérei Ukrajnában éltek. Anasztázia azután költözött át, hogy online kritizálta a Krím 2014-es orosz annektálását és a szeparatista milíciák támogatását, miután elvesztette oroszországi állását, és halálos fenyegetéseket kapott.

Tavaly február 24-én, amikor az orosz csapatok Kijev felé vonultak, Anasztázia azt mondta,

csak egy gondolata volt: maradni és harcolni.

„A vérem részben ukrán” – mondja. „Ukrajna részeként születtem. Ukrajnát választottam hazámnak; Nem tudtam elárulni ezt a választást.”

Önként jelentkezett harci orvosnak az ukrán erőknél, mivel azok megvédték a fővárost a saját országának csapataival szemben. Megkérdezem, hogy másképp bánnak-e vele azért, mert orosz.

„Senki sem kérte az útlevelemet, amikor dolgoztam”

– mondja mosolyogva. „Az biztos, hogy a kollégáim tudják.” Elismeri, hogy kezdetben nagyon nehéz volt kezelni a sebesült oroszokat amiatt, amit csináltak. De később rájött, hogy a velük való bánásmód „a módja annak, hogy visszaszerezzük népünket, az oroszok által elfogott ukránokat. Amióta az első napomtól idejöttem, arról álmodoztam, hogy ukrán útlevelem lesz” – mondja. „Ezért harcolok. Nemcsak a szabadságért, hanem az útlevelemért is.”

A teljeskörű invázió óta eltelt 18 hónapban mindössze néhány száz orosz kapott ukrán állampolgárságot, szemben az előző évi 1 700-zal. Galinával szemben Anastasia úgy érzi, közelebb van az álmához.

A hadsereg szolgálata valószínűleg segítette az ügyét.

A katonai szolgálatot, az ukránnal kötött házasságot és a tartózkodási időt mind figyelembe veszik az állampolgársági kérelmekben.

Ez a háború több ezer oroszt, például Galinát és Anasztáziát hozott nehéz helyzetbe Ukrajnán belül. Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat vezetője, Natalja Naumenko azt mondta, hogy egyetlen állampolgárságot sem diszkriminálnak, amikor állampolgárságot szereznek. Új törvényt dolgoznak ki, amely egyszerűsítené az Ukrajnáért harcolók állampolgársági és tartózkodási kérelmét. Naumenko azonban rámutat, hogy a teljes körű inváziónak köszönhetően a folyamat biztosan nem lesz könnyebb az oroszok számára.

„Már egyszerűsítettük azok számára, akik Ukrajnáért harcolnak” – mondja. „Miért kell Ukrajnának egyszerűsítenie ezt minden orosz számára általában?”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Amikor befejezték, nevettek, és az utolsó fejbe lőtte” – újabb borzalmas történetek láttak napvilágot a Hamász izraeli támadásairól
Egy „gyönyörű angyalarcú nőt” erőszakoltak meg csoportosan a terroristák, aki azt kiabálta, hogy öljék meg.

Link másolása

Yoni Saadon, egy 39 éves, négygyermekes apa a brit Sunday Timesnak elmondta, hogy még mindig kísértik azok a szörnyű jelenetek, amelyeknek tanúja volt a Nova Music fesztiválon, amikor a palesztin terroristák legalább 364 fesztiválozót mészároltak le, köztük egy csoportosan megerőszakolt nőt, aki könyörgött nekik, hogy öljék meg.

„Láttam ezt a gyönyörű nőt angyali arccal, és nyolc vagy tíz harcost, akik verték és megerőszakolták” – emlékezett vissza Saadon, egy öntödei műszakvezető. „Azt üvöltötte: »Hagyd már abba! Úgyis meg fogok halni attól, amit csinálsz, csak ölj meg!«”

„Amikor befejezték, nevettek, és az utolsó fejbe lőtte” – mondta.

Saadon elmondta, hogy szemtanúja volt a szörnyű tettnek, miután áthúzta rajta egy megölt nő holttestét, akit szintén fejbe lőttek – és a vérét magára kente, így úgy tűnt, hogy ő is meghalt.

"Soha nem fogom elfelejteni az arcát" – mondta. "Minden este erre ébredek, és bocsánatot kérek tőle, mondván. Sajnálom.« "

Saadon elmondta, hogy végül csatlakozott másokhoz, akik elmenekültek a helyszínről, és fák és bokrok között rejtőztek el. Ekkor szemtanúja volt annak, hogy két másik Hamász fegyveres megtámad egy másik fiatal nőt, aki a vetkőztetés ellen küzdött, mondta.

„A földre dobták, az egyik terrorista pedig fogott egy lapátot, és lefejezte” – mondta Saadon a brit hírportálnak.

„És a feje végiggördült a földön. Még mindig látom azt a fejet.”

Saadon története egy újabb tanúvallomás a Hamász ellen, amely azzal vádolja a terrorista csoportot, hogy tömeges nemi erőszakot szervezett az október 7-i támadás során, amely több mint 1,200 halottat hagyott maga után Izraelben. A Hamász tagadta a szexuális erőszakkal kapcsolatos vádakat, bár az Izraeli Védelmi Erők forrásai azt állítják, hogy az elfogott terroristák azt mondták, hogy

parancsot kaptak a nők „megbecstelenítésére”

Míg az állítólagos szexuális támadások kivizsgálását kezdetben akadályozta a fizikai bizonyítékok hiánya, mivel a túlélők ellen nem követtek el nemi erőszakot, a hatóságok az elmúlt hetekben kezdtek tisztább képet kapni a borzalmakról, beleértve a nemi erőszakot is.

Az izraeli törvényszéki csoportok, akik megvizsgálták a halottak testét, azt mondták, hogy több jelét találták az áldozatok által elszenvedett nemi erőszaknak, kínzásnak és más atrocitásoknak. Több mint 1,500 szívszorító jelentés is született.

„Sok nőt láttunk véres fehérneművel, törött csontokkal, törött lábakkal, törött medencével”

- mondta Shari nevű önkéntes munkás a sura katonai hullaházban a Washington Postnak. Shari, egy 60 éves jeruzsálemi építész azt mondta, hogy a mészárlás helyszínéről származó hullazsákok kinyitása túl traumatikus volt. „Mindannyian fiatal nők voltak. A legtöbben kis ruhában vagy szétszaggatott ruhában, testük véres volt, különösen a fehérneműjük körül, és néhány nőt sokszor arcon lőttek, mintha meg akarták volna csonkítani őket” - mondta. „Arcuk elgyötört volt, és gyakran ökölbe szorították a kezüket, amikor meghaltak.

A tisztviselők megjegyezték, hogy a surába érkezett holttestek némelyike olyan súlyosan meg volt csonkítva, hogy lehetetlen volt bizonyítékokat gyűjteni szexuális zaklatásról.

A ZAKA mentőszolgálat magas rangú tagja, Haim Outmezgine, azt mondta, hogy a Hamász bűncselekményei nyilvánvalóak az elhunyt izraeliek maradványai alapján.

„Egyértelmű volt, hogy annyi borzalmat próbáltak elkövetni, amennyit csak tudtak, hogy öljenek, élve égessenek, megerőszakoljanak mindenkit, akit csak érnek”

– mondta Outmezgine a terroristákról.

Az izraeli rendőrség jelenleg az október 7-én szexuális támadásokat elkövető Hamász terroristák elleni ügyeket vizsgálja, azzal a céllal, hogy bíróság elé állítsa a fegyvereseket nemi erőszak miatt. A nemi erőszakkal kapcsolatos állítások izraeli kivizsgálásával párhuzamosan az ENSZ, közel nyolc hét hallgatás után, saját vizsgálatot is indított a Hamász által elkövetett szexuális erőszak ügyében.

„Számos beszámoló szól a Hamász október 7-i szörnyű terrorcselekményei során elkövetett szexuális erőszakról, amelyeket szigorúan ki kell vizsgálni és büntetőeljárás alá kell vonni” – nyilatkozta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár. „A nemi alapú erőszakot el kell ítélni. Bármikor. Bárhol” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Felháborítónak tartja Márki-Zay Péter, hogy bejelentkezett Hódmezővásárhely belvárosának egy részéért a református egyház
A város önkormányzata a novemberi ülésén tárgyalt erről. A Fidesz képviselői támogatták, Márki-Zay Péter polgármester és az ő oldalán állók pedig elutasították az egyház követeléseit.

Link másolása

Hódmezővásárhely belvárosának egy részét a saját tulajdonába akarja venni a református egyház - írta meg a Telex szegedi tudósítója.

Az Ótemplomi Református Egyházközség a város főteréből, illetve az ahhoz csatlakozó utcából mintegy 1600 négyzetméteres részt akar a saját tulajdonába venni.

Az egyház a Magtár nevű, egykor az egyházi gabona tárolására használt, mintegy 150 éves műemléképületet is visszavenné, sőt az 1879-81 között árvízvédelmi céllal épített téglafalnak egyik részére is igényt tart.

A város önkormányzata a novemberi ülésén megtárgyalta volna mindezt, de az egyház újabb iratokat nyújtott be a követelései alátámasztására, és az iratok elemzésére már nem volt elég idő, ezért az aljegyző javaslatára levették a témát a napirendről.

Kiderült, hogy az ülésen a Fidesz képviselői támogatták, Márki-Zay Péter polgármester és az ő oldalán állók pedig elutasították az egyház követeléseit.

A polgármester szerint felháborító, hogy a Kossuth térnek olyan részére adták be az igényt a reformátusok, amely egy épülő parkolóház könnyű megközelítéséhez és kétoldali megkerüléséhez is fontos lenne.

"A jogvitát mindenesetre lefolytatjuk, és bízunk benne, hogy a jogállamnak még van annyi maradványa Magyarországon, hogy ezeket a pereket meg is fogjuk nyerni"

– jelentette ki Márki-Zay Péter.

(via 24.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem elég, hogy kirúgták a 45 év feletti katonákat, az elhelyezkedésüket is megnehezíti a kormány
Az elbocsátott honvédelmi dolgozók csak előzetes kormányzati engedéllyel helyezkedhetnének el állami szerveknél.

Link másolása

Az év elején nagy elbocsátási hullámba kezdett a kormány a honvédségnél: több száz olyan katonát küldtek el, akik betöltötték 45. életévüket. Ugyanakkor egy úgynevezett 4000-es (munkaügyi kérdésekkel foglalkozó) kormányhatározatból az derül ki, hogy a kormány meg is nehezíti ezeknek a katonáknak az elhelyezkedését – tudta meg az RTL.

A csatorna információi szerint azok a katonák, akiket az év eleji elbocsátási hullámban küldtek el, csak előzetes kormányzati engedéllyel helyezkedhetnek el kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek felügyelete alá tartozó szerveknél.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy tudásukat és tapasztalatukat hiába legfőképp a rendőrségnél, a közigazgatásban vagy más állami szervnél tudnák használni, kénytelenek lesznek a piacon munkát találni.

Azt a mai napig nem lehet tudni pontosan, az év eleji kirúgási hullámban hányan voltak kénytelenek távozni a honvédségtől. Szakmai információk szerint számuk valahol párszáz és 1800 között mozog.

A kirúgási hullámot az a rendelet tette lehetővé, amely szerint a honvédelmi miniszter egyoldalúan elküldhette azokat a 45 év feletti katonákat, akik legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkeztek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hullahegyek az oroszoknál: már a 70 ezret is elérte az ukrajnai hadszíntéren elesett orosz katonák száma
A brit katonai hírszerzés szerint ugyanakkor orosz hivatalos személyiségek körében se tudják a pontos adatokat, mert nem tájékoztatják őket se rendesen.

Link másolása

Valószínűleg elérte a 70 ezret az ukrajnai hadszíntéren elesett orosz katonák száma a háború tavaly februári kezdete óta - áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint az orosz reguláris haderő háborús halottainak száma 50 ezerre, a sebesülteké 180-240 ezer közé tehető a vizsgált időszakban.

A brit hírszerzési értesülés szerint a Wagner zsoldoshadsereg Ukrajnában harcoló tagjai közül hozzávetőleg húszezer meghalt, 40 ezer megsebesült tavaly február és idén november között.

Mindezek alapján 220-240 ezer lehet a háborús sebesültek és 70 ezer a halottak száma az orosz oldalon, így ezek a becslések azt valószínűsítik, hogy 290-350 ezer között jár az ukrán hadszíntéren megsebesült és elesett oroszok együttes száma a háború eddigi időszakában

- áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint ebből a becslési sávból az következik, hogy mediánszinten számolva 320 ezer a 2022. február 24-én indított orosz hadműveletek kezdete óta Ukrajnában megsérült és elesett orosz katonák száma.

A brit katonai hírszerzés szerint ugyanakkor orosz hivatalos személyiségek körében is valószínűleg "sekélyes a tájékozottság" a teljes körű veszteségadatokról, tekintettel arra, hogy az orosz fegyveres erőkön belül "régre visszanyúló kultúrája van a megbízhatatlan tájékoztatásnak".


Link másolása
KÖVESS MINKET: