HÍREK
A Rovatból

„Az előválasztáson nem azok szavaznak, akik óvatosságot akarnak” – a visszalépésig vezető út Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter küzdelmében

Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára az előválasztás második fordulójára, de az addig vezető út tele volt fordulatokkal.


„Péter megérezte a vérszagot, nálunk meg mindenki fogta a fejét, hogy fajultak idáig a dolgok – idézi a 444 Karácsony Gergely kampányának egyik stábtagját, aki a visszalépési dráma utolsó pillanatairól nyilatkozott így. Rögtön ezután Márki-Zay Péter kampányának egyik stábtagját is idézik, aki a visszalépési dráma első pillanataira visszaemlékezve azt mondta: „még csak számolták az első forduló szavazatait, de már látszottak a trendek, már akkor mondtam, hogy szerintem Gergőnek vége van”.

Mint írják, e két visszaemlékezés alapján úgy tűnhet, hogy sima ügy volt, hogy Karácsony Gergely lépett vissza Márki-Zay Péter javára az előválasztás második fordulójára, de a helyzet korántsem volt ilyen egyszerű. A lap a két rivális kampánystáb tagjaival beszélgetve tárta fel, hogy mi történt október első hetében, az előválasztás két fordulója között, és hogyan történt meg az, hogy a sokkal nagyobb tapasztalattal, több pénzzel kampányoló, és az első fordulóban több szavazatot szerző főpolgármester lépett végül vissza hódmezővásárhelyi kollégája javára.

Az első pillanatokban Karácsony Gergely sokkal erősebbnek látszott

A profi közvélemény-kutató és kampány-elemzői múlttal rendelkező Karácsony Gergely komoly állami támogatást kapó pártokkal, rutinos, az országos politikában évtizedes tapasztalatokkal bíró csapattal, valamint országos ismertséggel indult neki az előválasztásnak. Bár a visszalépése óta ő és csapata is igyekszik hangsúlyozni, hogy nem akarta igazán, sőt unta is a jelöltséget, a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon komolyan vette a készülődést. Ezt mutatja az is, hogy nyáron Berlinben találkozott a szociáldemokrata és a zöld kancellár-jelöltekkel, szeptemberben pedig Budapesten kétnapos nemzetközi politikai konferenciát szerveztek neki komoly előadókkal – emeli ki a 444, hozzátéve: túl a több százmillió forintot felemésztő előválasztási kampányán, ezek az ambiciózus kapcsolatépítések is azt mutatják, hogy nemcsak az előválasztási, hanem a 2022-es győzelemre is komolyan készültek Karácsonyék.

Márki-Zay Péter ezzel szemben úgy kezdte a készülődést az előválasztásra, hogy szembe kellett néznie azzal a ténnyel, amelyet a márciusi felmérések mutattak: az emberek egy része azt sem tudja, kicsoda. Ekkor a lakosság 37 százaléka még csak nem is hallott róla, és az ellenzéki elköteleződésű választók közül csak 11 százalék tervezte, hogy rá szavaz majd. Karácsony Gergely támogatottsága ebben a körben 25 százalékos volt.

Ugyan 2018-ban és 2019-ben is győzött Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péternek nem volt a pártok jelöltjeihez mérhető kampánycsapata, intézményi háttere, pénze. Az előválasztási szabályokról formálisan döntő testületbe csak megfigyelőt küldhetett, szavazati jog nélkül; míg a legfontosabb döntéseket meghozó, félig-meddig informális pártelnöki megbeszélésekről teljesen ki volt zárva – emlékeztet a 444 cikke.

Hozzáteszik: Karácsony Gergely az összes miniszterelnök-jelölt közül messze a legnagyobb rutinnal rendelkezett. Nemcsak egyetemi kutatóként vagy a Miniszterelnöki Hivatal egykori tanácsadójaként, hanem számos komoly kampány főszereplőjeként is rengeteg tapasztalattal volt felvértezve.

Míg Karácsony Gergely 2010 és 2019 között győzelmet győzelemre halmozott – kezdve azzal, hogy a parlamentbe először bejutó LMP kampányfőnöke volt, zárva pedig azzal, hogy megnyerte a főpolgármester-választást –, Márki-Zay Péter azon küszködött, hogy mit kezdjen a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, illetve a szervezet köré alakult Kossuth Körökkel. A tagok évekig vitatkoztak azon, hogy párttá alakuljanak-e, végül a pártok jelöltjei közül választottak támogatható indulókat, mintegy civil kontrollszervezetként hitelesítve a „leginkább alkalmas” jelölteket.

A mozgalom munkáját kezdetben igencsak megnehezítette a szervezeti rutintalanság, ami sok belső vitához, kilépésekhez, sértődésekhez is vezetett. Közben pedig – mutat rá a 444 cikke – az sem volt tisztázott, hogy egyáltalán mit építenek: egy új ellenzéki pártot, vagy a kormányváltást támogató háttérszervezetet, vagy egy tömegmozgalmat?

Karácsony Gergely tehát érthetően sokkal nagyobb esélyekkel indult neki az előválasztásnak. Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András azt is megígérték neki, hogy ha nem jutnak a második fordulóba, akkor a híveiket Karácsony támogatására szólítják fel. Márki-Zay Péter lesz, ami lesz alapon szállt be a versenybe. Ahová hívták, oda elment szerepelni, és sokszor olyan erőseket mondott, amin utána hetekig rágódtak a kommentelők és a publicisták. Ettől nyár végére jelentősen megnőtt az ismertsége – egyre jobban érdekelni kezdte az embereket.

Fordulatok és dráma

Aztán elérkezett az előválasztás. Az első fordulóban Dobrev Klára győzött 34 százalékkal, Karácsony Gergely 27, Márki-Zay Péter pedig 20 százalékot szerzett. Karácsony és Márki-Zay között 40 ezer szavazat volt a különbség.

Az eredmény ismeretében Márki-Zay Péter úgy döntött, hogy visszalép Karácsony Gergely javára. Egészen komolyan gondolta ugyanis, hogy ha Dobrev Klára lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akkor 2022-ben a Fidesz nyer, mert a DK politikusa nem lesz képes elég szavazót mozgósítani, viszont a Fidesz bizonytalankodó támogatóit felrázza a veszély, hogy a Gyurcsány-korszak visszatérhet – emlékeztet a 444.

Márki-Zay Péter célja az volt tehát, hogy minél erősebb pozícióból tudjon visszalépni. Ünnepségek sorozatát rendezte meglepetést okozó harmadik helye köré, ezzel szemben Karácsony Gergely és stábja nem csináltak semmit. „Ahogy meglett az eredmény, Gergőnek ki kellett volna állnia azzal, hogy Klárát mindenképpen le kell győzni, és én tudom legyőzni, hiszen én kaptam utána a legtöbb szavazatot. Ehelyett nem mondott vasárnapig semmit” – mondta egy stábtag.

Karácsony Gergely megtorpanásának azonban voltak előzményei, a stáb több tagja szerint is. „Kész bakiparádé volt Gergő első bejelentkezése, amikor a nyírtassi videójában utolsóként üzent, hogy indulni akar. Amatőr hatása volt a filmnek. A plakátjai vizuálisan semmitmondók, halványak voltak, egy szomorú, erőt nem mutató ember nézett le róluk. Később pedig arra építette az üzeneteit, hogy ő nem akar olyan keményen nekimenni a NER-nek, mint a többiek. Lehet, hogy elvi szempontból igaza volt, de az előválasztáson nem azok szavaznak, akik óvatosságot akarnak” – sorolták a 444-nek a problémákat a Karácsony-kampányt belülről ismerők.

Gál J. Zoltán, Karácsony Gergely kampányfőnöke egyszerre volt túl magabiztos a végeredményt illetően, és túl hezitáló, körülményes a kampány részleteinek meghatározásakor – mondták, kiemelve: „mindenről ő akart dönteni, még a szövegeket, a Facebook-posztokat is ő írta, de a menedzseléshez sokszor nem volt energiája, vagy képessége, és ettől nehézkes lett a kampány”. Ő vezette Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányát is, és az előválasztási kampányban alapvetően a 2019-es receptet vette elő, vagyis újra elárasztotta a Facebookot Karácsony Gergellyel.

Karácsony Gergely ennek köszönhetően minden jelöltnél többet költött a közösségi oldalon, más területeken azonban nem volt annyira aktív, mint a többi jelölt. Emellett pedig ott volt a két üzenet: „csak én tudom legyőzni Orbán Viktort” és „újraegyesítem az országot”, amelyek közül az elsőt mondta Márki-Zay Péter is, a második pedig nem volt az előválasztási közönség várakozásaihoz hangolva. Mindezektől függetlenül a kampány alatt sokan – köztük a Fidesz is – biztosra vették, hogy ő fog győzni.

A sorsdöntő hét eseményei

Karácsony Gergely az előválasztás első fordulóját követő vasárnapon azért is mondta teljes magabiztossággal, hogy csak akkor lép vissza, ha elüti a villamos, mert biztosra vette Márki-Zay visszalépését – hangsúlyozza a 444 cikke, amelyben kiemelik: Márki-Zay Péter vasárnap délután csapatgyűlést szervezett a Fővám térre, ami hangulatában sokkal erősebb lett Karácsony Gergely délelőtti programjánál, ám itt még azt hangsúlyozta: kész visszalépni.

A kontraszt a két rendezvény között látványos volt, látszott, hogy a közösségi oldalakon nagyon felerősödött a Márki-Zay Pétert támogatók hangja, de a hódmezővásárhelyi polgármester még másnap délelőtt is azt mondta a környezetében többeknek, hogy úgy készül, ő lép vissza. Annak ellenére is, hogy vasárnap egy közel hatezer fős tömeg azt skandálta, hogy „ne lépj vissza, Péter!”.

Emellett Botka László szegedi polgármester és Juhász Péter, az Együtt párt volt elnöke is arra biztatta Márki-Zay Pétert, hogy „ne dőljön be a fővárosi blöffnek”, Karácsony Gergelyék ugyanis valójában nem olyan erősek. Hozzájuk hasonlóan Kész Zoltán, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alelnöke – aki 2014 és 2018 között független ellenzéki képviselő volt – is arra biztatta Márki-Zay Pétert, hogy ne lépjen vissza. A 444 információi szerint azonban Márki-Zay Péter annyira komolyan gondolta a visszalépését, hogy le akarta mondani az első forduló utánra tervezett közvélemény-kutatást, Kész Zoltán viszont nem engedte ezt, azt mondta, hogy akkor majd ő finanszírozza, így végül Márki-Zay belement, és abban állapodtak meg, hogy teljesen komoly kutatás készül, megfelelő szakmai kontrollal, olyan, amibe a hivatásos közvélemény-kutató Karácsony sem tud majd belekötni.

Eközben a hódmezővásárhelyi polgármester felvetette Karácsonynak, hogy október 6-án Aradon, a vértanúk kivégzésének évfordulóján és helyszínén jelentsék be közösen a visszalépését. A két polgármester hétfő délutáni, hódmezővásárhelyi találkozóján azonban nem jelentették be az aradi utat – addigra Márki-Zay már úgy volt vele, hogy kivárja a Kész Zoltán-féle kutatások eredményeit. A találkozó után arról beszéltek, hogy megpróbálnak tandemben indulni, esetleg úgy, hogy mindkettejük neve ott legyen a szavazólapon, egymás mellett, és majd utólag eldöntik, melyikük lesz a tényleges miniszterelnök. Karácsony Gergely pártja így beadta a tandemről szóló igényt az előválasztást szervező bizottságnak, ahol a felvetést még aznap éjjel visszautasították – idézi fel a 444.

Kedden kora este aztán egy ATV-s műsorban Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője ismertetett egy friss mérést, amely azt mutatta, hogy Márki-Zay sokkal több szavazatot kapna a második fordulóban, mint Karácsony Gergely. Éjjelre elkészült a Závecz Research Kész Zoltán által szervezett mérése is, amely szintén azt hozta ki, hogy Márki-Zay erősebb jelölt Karácsonynál. Ennek ismeretében Márki-Zay több tanácsadóját is arról értesítette, hogy már úgy látja, hogy nem neki kell visszalépnie.

Szerda hajnalra elkészült a Závecz-féle felmérés kontroll-kutatása, ami szintén azt mutatta, hogy Márki-Zay van előnyben. Ennek fényében a két polgármester nem ment Aradra, hanem Budapesten találkoztak, a találkozó előtt azonban Karácsony Gergely az őt támogató három párt elnökeivel a háta mögött bejelentette a sajtónak: semmiképpen sem lép vissza. Márki-Zayt ez felháborította, de a sajtó is egyre kritikusabb volt az egész drámázással szemben. A 444 cikke emlékeztet: a szerda esti budapesti találkozó rossz hangulatban telt, Karácsony és Márki-Zay emelt hangon vitatkoztak, és azzal álltak fel, hogy egyikük sem lép vissza.

Csütörtök reggel Karácsony egy videóüzenetben is megerősítette, hogy nem lép vissza, és azt javasolta Dobrevnek és Márki-Zaynak, hogy az RTL Klubra tervezett jövő heti vita előtt szombaton is tartsanak egy vitát a Partizánon. Ennek a vitának a szervezését végül még aznap leállították, és Karácsony stábja több, már megrendelt hirdetést is lemondott. Elterjedt a hír, hogy azt mondta az őt támogató pártoknak, hogy vissza akar lépni, és az is, hogy ezt a pártok erősen ellenezték, különösen az MSZP.

A 444 felidézi, hogy a Momentum csütörtökön kora délután bejelentette, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Pétert támogatják. Mint írják, ez különösen fájdalmas lehetett Karácsony számára, ugyanis számított a támogatásukra. Karácsony egyre inkább attól tartott, hogy érheti kínosabb dolog is annál, minthogy visszalép – ha csak harmadik helyen végez a második fordulóban. A Momentum átállásával pedig ez kezdett reális forgatókönyvvé válni. Egy utolsó kísérletként megpróbálta meggyőzni Márki-Zayt, hogy állapodjanak meg, hogy 2 évig egyikük, és utána 2 évig a másikuk legyen miniszterelnök – írja a 444.

Az ötlet ellen érveltek a momentumosok – többek között Orosz Anna volt az egyik ember, aki lebeszélte az alku elfogadásáról Márki-Zayt –, péntek délelőtt pedig Karácsony bejelentette, hogy visszalép, és Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban. A már kinyomtatott szavazólapokról filctollal egyenként le kellett húzni a nevét, hogy a vasárnap induló szavazáskor már világos legyen, hogy csak két jelölt maradt: Márki-Zay Péter és Dobrev Klára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy utolsó, négyszemközti megbeszélést ajánl Sulyok Tamásnak, mielőtt lép a kormány
A miniszterelnök az ATV-ben jelentette be, hogy még egyszer, négyszemközt szeretne tárgyalni Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Kijelentette, ha nem tudnak megállapodni, a kormány rövidesen megteszi a szükséges lépéseket az államfő eltávolítására.


Magyar Péter volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége kedd este, ahol Rónai Egon műsorvezető kérdezte a kormányalakítás utáni első hónap tapasztalatairól és a kormány előtt álló feladatokról.

A miniszterelnök szerint nem az a fontos, hogy ő elégedett-e az eddig elvégzett munkával, hanem az, hogy az ország az. Úgy látja, a gyors kormányalakítás és az új struktúra felállítása után sok fontos, nem csak szimbolikus ügyben sikerült előrelépni. Különösen büszke arra, hogy három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérni az uniós forrásokról, így ősszel 6 ezer milliárd forint érkezhet Magyarországra.

„Sokáig hallgattuk azt éveken keresztül, hogy miért nem jönnek a pénzek, volt szó mindenről, Ukrajnáról, illegális migrációról, ideológiai kérdésekről, de hát három hét alatt kiderült, hogy igazából itt a tiszta közéletről van szó” – mondta.

Szerinte a megállapodás feltételei, mint a korrupcióellenes fellépés és az átláthatóság, a magyar emberek érdekét szolgálják. „Én nagyon büszke vagyok a kollégáimra először is, mert éjjel-nappal dolgoznak, nemcsak a miniszterekre, hanem a minisztériumi tisztviselőkre, diplomatákra” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy a mai napon nyújtják be azt a jogszabálycsomagot, amely a megfeleléshez szükséges.

Másik nagy eredménynek a kárpátaljai magyarság nyelvi, kulturális és politikai jogainak visszaszerzését tartja. Bár ez egyelőre technikai szintű megállapodás, de állítása szerint az ukrán fél magas szinten garanciát vállalt a betartására. „Ez egy óriás eredmény tekintettel arra, hogy az előző kormány 10 év alatt semmit nem tudott tenni, hangos volt, kiabált, így utólag kiderült, hogy valószínűleg ezt sem akarták megoldani, mint az uniós forrásokat sem” – jelentette ki.

A benyújtandó törvénycsomag részleteiről elmondta, hogy az a KEKVA-k által kezelt vagyon államhoz való visszakerüléséről is rendelkezik. A nem egyetemi alapítványok vagyona idén augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványoké pedig 2027. augusztus 31-ig kerülne vissza. Szerinte ez nem állami gyámságot jelent, hanem a közpénz jellegét elvesztett, magánvagyonként kezelt ezermilliárdok visszavételét. A feladatokat továbbra is el kell látni, de „nem sokmillió forintos haveri kuratóriumi fizetések mellett, vagy kastélyokban, vagy vitorlás kikötőkben, vagy felesleges beruházások mellett kell ezeket elvégezni, hanem mint egy állami feladatot, vigyázni a közpénzre”. Hozzátette, „a közpénz mindenféle ellentétes fideszes értelmezéssel szemben az a magyar emberek pénze”.

A csomag korrupcióellenes részét az Integritás Hatóság megerősítése jelenti. Mint mondta, azért is kaptak ekkora felhatalmazást a választáson, „mert azt vállaltuk, hogy a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenül végezheti a munkáját”. Szerinte a korábban „béna kacsaként” működő szervezet komoly hatásköröket kap. „Például, hogyha az ügyészség mondjuk lezárja a nyomozást, akkor az Integritás Hatósága a jövőben kezdeményezheti a nyomozás folytatását, vagy akár nyomozati eszközöknek az igénybevételét” – részletezte. Kiemelte a vagyonnyilatkozatok kérdését, amely szerinte eddig semmire sem volt jó. A jövőben az Integritás Hatóság a családtagok vagyonosodását is vizsgálhatja, és ha törvénytelenséget sejt, akár egy miniszter elmozdítását is kezdeményezheti. „Ha valaki szándékosan, súlyosan, valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, akkor akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Na, azt gondolom, hogy innentől fogva már érdekesek lesznek a vagyonnyilatkozatok” – tette hozzá. Úgy véli, ennek hatására „olyan emberek fognak közhivatalt vállalni, vagy ott maradni, akiknek nincsen vaj a füle mögött”.

A miniszterelnök kitért az elmúlt hónap parlamenti munkájára is. Örömtelinek nevezte, hogy a képviselői fizetések és a havi 7 millió forintos költségkeret csökkentéséről szóló javaslatukat a parlament egyhangúlag elfogadta, beleértve a Fidesz képviselőit is. „Ezzel négy év alatt, csak ezzel az egy döntéssel minimum 50 milliárd forintot spórolunk a magyar adófizetőknek” – mondta. Szerinte az ellenzék azért szavazta meg a javaslatokat, mert nehéz nemet mondani azokra, amelyek valóban a magyar emberek érdekét szolgálják. Úgy látja, a parlamenti ülések nézettsége soha nem látott mértékű, amihez egy személyes emléket is fűzött: „Én valamilyen perverz módon, okból gyerekkoromban imádtam parlamentet nézni a nagymamámmal”. Szerinte akkoriban a parlamentben valódi viták zajlottak. „Ott viták voltak. Valódi viták voltak, humorral, felkészültséggel, műveltséggel, néha kőkemény viták, de emberséges viták” – emlékezett vissza.

A korábbi rendszer pazarlásáról szólva kijelentette: „Egy olyan országban, ahol esnek ki a szekrényből a csontvázak, akár bármelyik szekrénybe nyúl bármelyik miniszterem, vagy miniszterünk, minimum a 20 milliárd forintos, de inkább 100 milliárdos csontváz jön elő.”

Magyar Péter beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is.

„Ez egy ideológiai hivatal volt, megcsúfolva azt a gyönyörű szavunkat, amit szuverenitásnak mondunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezet a magyar embereket és a sajtót zaklatta.

A parlamentben felszólította a Fidesz képviselőit, hogy mondják el, milyen hasznos tevékenységet végzett a hivatal, de állítása szerint nem kapott választ. „Elvárom, hogy bármilyen magyar szerkesztőség, sajtómunkatárs szabadon elmondhassa a véleményét, és ezért őt ne egrecíroztassák, vagy helyezzék nyomás alá, főleg ne a magyar emberek pénzével” – szögezte le. A hivatal helyén egy új, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt hoznak létre. „Nagyon nagy elvárás van a magyar emberekben szerintem, hogy kerüljön kivizsgálásra az utóbbi 15-20 év minden lopása, bűncselekménye, a közpénzek visszaszerzése” – mondta az új szervezet feladatairól.

A választók esetleges türelmetlenségével kapcsolatban kifejtette, hogy a jogállamiság időt igényel. „A jogállam az, mondhatnánk, hogy nem kér enni, vagy a demokrácia, de néha igen, időben” – mondta, utalva arra, hogy a jogalkotási folyamat hosszabb, mint a rendeleti kormányzás idején. Szerinte a választás utáni hangulatváltozást sokan érzékelik. „Sokan ébredtek föl úgy április 13-án, hogy itt új világ van, hogy nem kell félni, hogy a szakemberek végezhetik a munkájukat” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte a feladat nehézségét: „Azért nem egy egyszerű feladat 16 év után felállítani egy új kormányt, visszahozni a szakembereket a kormányzásba.” Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatottsága történelmi magasságokban van, ami óriási felelősséggel is jár. „Nem leszünk tévedhetetlenek, tehát azt most mondom, és a kampányban is elmondtam, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek. Ha hibázunk, bocsánatot fogunk kérni, nem fog leesni a nem létező karikagyűrű a kezemről” – ígérte.

Végül Sulyok Tamás és más, a Fidesz által kinevezett vezetők eltávolításának kérdése is szóba került. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy „nagyon tisztelem a köztársasági elnöki intézményt. Szerintem ez egy nagyon fontos intézmény.” Ugyanakkor szerinte a választók adtak felhatalmazást az eltávolításukra. „Teljesen világosan elmondtuk többször a kampányban, benne volt a vállalásaink között, hogy azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerencsétlen magára hagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását” – szögezte le. Furcsának nevezte, hogy a korábbi kormánypártok most külföldi segítséget kérnek. „Egy kicsit furcsa azt nézni, megmondom őszintén, amikor most azok mennek külföldre, már a Mi Hazánk is, vagy a Fidesz is, már behívnak külföldi csapatokat is, hogy védjék a jogállamot egy újonnan éppen csak megválasztott kormánnyal szemben” – mondta. A Sulyok Tamás melletti tüntetésről azt mondta, az a felhatalmazás, amit több millió ember adott nekik, erősebb, mint az 500 ember, akit a Fidesz és a Mi Hazánk odavitt.

Bejelentette, hogy még egyszer megpróbál négyszemközt beszélni Sulyok Tamással, de ha nem sikerül megállapodni, akkor rövidesen eljárnak az ügyben.

„A folyamat egyáltalán nem állt meg. Csak nyilván a folyamatoknak vannak látható részei, és jogalkotás, vagy jogszabály-előkészítési részei” – zárta gondolatait.

A teljes műsort itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk