Ugyanakkor biztató, hogy az új fertőzöttek számában viszont némi csökkenés látszik. Ugyan a húsvéti napokhoz képest az elmúlt napokban több új fertőzöttet jelentettek, de hétvégéken és ünnepekkor jellemzően kevesebb tesztet végeznek el, ezért érdemesebb a múlt heti, hétköznapi adatokhoz hasonlítani ezt a számot.
Kérdés, hogy a mostani (némileg) enyhítő intézkedések hatására megváltozik-e ez a trend.
Az országos tisztifőorvos csütörtökön azt mondta, hogy úgy tűnik, elértük vagy a napokban elérhetjük a harmadik hullám plató fázisát, vagyis a tetőzést. Azt még nem lehet megmondani, hogy ez a szakasz meddig fog tartani. Rajtunk is múlik, nagyon fontos a szabályok további betartása.
Mint megírtuk, pénteken reggel újabb 285 koronavírus-fertőzött halt meg a hivatalos jelentés szerint, köztük egy 8 hónapos kisbaba (akinek a halálát nem a vírus okozta, de jelen volt a szervezetében, amikor elhunyt, ezért került be a statisztikába) és egy 14 éves lány is, aki a járvány eddigi legfiatalabb hazai áldozata.
A napi elhunytak száma március közepétől meredeken emelkedik, és egyelőre nem látszik csökkenés.
Szerdán 311 áldozatot jelentettek, ami rekord az egész járványt tekintve - bár Müller Cecília tisztifőorvos szerint adattorlódás miatt lett ennyire magas ez a szám aznap. Elmondása szerint a húsvéti hétvége alatt nem mindig tudtak pontos adatokat jelenteni, tehát a szerdai szám még az ünnepekről feltorlódott adatokat is tartalmazta. De csütörtökön is nagyon magas volt az elhunytak száma (272).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tavaly még mínuszban, idén már milliárdos: 942 milliót vett ki a cégéből Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A honvédelmi miniszter egyik cége tavaly több mint 1,3 milliárdos nyereséget hozott. A másik vállalkozása viszont továbbra is veszteséges, és már évek óta negatív a saját tőkéje.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 májusában vette át a honvédelmi miniszteri posztot. Ezzel együtt több cégéről is lemondott, például a kaszinós érdekeltségeiről, két vállalkozását viszont továbbra is megtarthatta, mivel azok tevékenysége nem számított összeférhetetlennek a miniszteri munkájával. Ezek a London Capital Zrt. és az Uj Clinic Kft.
A London Capital 2024-ben jelentős, 1,385 milliárd forintos nyereséget ért el, írja a 444.
Ebből a cég egyedüli tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf 942 millió forintot vett ki osztalékként.
Egy évvel korábban a vállalat még 665 millió forintos veszteséget könyvelt el. A fordulatban több tényező is szerepet játszott: a kiadások jelentősen csökkentek, a személyi jellegű ráfordítások például 357 millióról 32 millióra estek vissza. Emellett a pénzügyi műveletekből származó bevételek 595 millió forintról 1,67 milliárd forintra emelkedtek. Ezzel a bevétellel szemben a cég 2024-ben nem számolt el költséget.
A miniszter már 2023-ban is fizetett ki osztalékot, noha akkor veszteséggel zárt az év. Akkor az előző évek nyereségéből képzett tartalékból vett ki 954 millió forintot. Szalay-Bobrovniczky másik cége, az Uj Clinic Kft. szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik.
Ez a társaság 2024-ben 13,6 millió forintos veszteséggel zárt, a korábbi év 82,8 milliós mínuszához képest.
A cég saját tőkéje továbbra is negatív: -199 millió forintra csökkent a 2023-as -186 millióról. A hatályos szabályozás szerint egy vállalkozás nem működhet két évnél hosszabb ideig negatív saját tőkével, ezért a tulajdonosnak pótbefizetésről vagy tőkerendezésről kell gondoskodnia. A beszámoló kiegészítő melléklete nem tér ki arra, hogy ez megtörténik-e.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 májusában vette át a honvédelmi miniszteri posztot. Ezzel együtt több cégéről is lemondott, például a kaszinós érdekeltségeiről, két vállalkozását viszont továbbra is megtarthatta, mivel azok tevékenysége nem számított összeférhetetlennek a miniszteri munkájával. Ezek a London Capital Zrt. és az Uj Clinic Kft.
A London Capital 2024-ben jelentős, 1,385 milliárd forintos nyereséget ért el, írja a 444.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megváltozik a nyitva tartása a a magyar boltoknak – sokan fognak örülni neki
A nagy üzletláncok hosszabb nyitvatartással készülnek a nyári rohamra. A Balaton és más üdülőhelyek boltjai estig várják a vásárlókat – mutatjuk, hol mire számíthatsz!
Ahogy beköszöntött a nyári szezon, több hazai élelmiszerlánc is hosszabbított nyitvatartással várja a vásárlókat a Balaton környékén és más népszerű üdülőövezetekben. A változtatások célja, hogy a megnövekedett forgalomhoz jobban tudjanak alkalmazkodni az üzletek, írja a Pénzcentrum.
A Lidl boltjai közül több már június 2-tól hosszabb nyitvatartással üzemel.
Budaörsön és Tiszafüreden hétfőtől szombatig 6:30 és 22:00 között, vasárnap 7:00 és 21:00 között lehet vásárolni. Ráckevén hétköznapokon és szombaton 7:00 és 22:00, vasárnap 7:00 és 20:00 az új nyitvatartási idő. Hajdúszoboszlón szintén 7:00-tól 22:00-ig, illetve vasárnap 21:00-ig tartanak nyitva. Június 16-tól további balatoni városokban – például Tapolcán, Sümegen, Balatonlellén, Keszthelyen, Siófokon, Fonyódon, Agárdon és Balatonfűzfőn – is meghosszabbított nyitvatartás lép életbe. Ezek az üzletek jellemzően reggel fél 7-től este 10-ig lesznek nyitva a szezon végéig, augusztus 31-ig.
Az Aldi szintén meghosszabbított nyitvatartással készül a nyárra, amit a megnövekedett balatoni forgalommal indokolnak.
Közlésük szerint „a nyári hónapokban a Balaton-környéki ALDI-üzletek jelentősen élénkebb forgalomra számítanak, hiszen a helyi lakosok mellett a pihenni vágyó turisták is az áruházlánc kínálatából válogatnak”. Június 1-től már tíz Balaton környéki üzletben és Gárdonyban is meghosszabbított nyitvatartás lépett életbe. Az iskolai szünet kezdetétől a tóparti boltok többsége reggel hétkor nyit, hétfőtől szombatig 21:30-ig, vasárnap pedig egységesen 20:00 óráig tartanak nyitva. Balatonfüred kivételt képez.
A Penny is nyári üzemmódra vált:
a lánc jelezte, hogy a forgalmasabb hónapokban hosszabb nyitvatartással számolnak. A változtatás főként a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó térségét érinti. A pontos boltlista és nyitvatartási idők még nem véglegesek, de a tervek szerint június 16. és augusztus 31. között lesznek érvényben. Emellett már május 26-tól több budapesti és vidéki nagyvárosi bolt is hosszabbított nyitvatartással működik.
A Spar üzletei is alkalmazkodnak
a nyári időszakhoz. Az INTERSPAR hipermarketek közül Veszprémben és Keszthelyen hétfőtől szombatig 6:00 és 22:00, vasárnap pedig 7:00 és 21:00 között lehet vásárolni. A Spar szupermarketek közül 47 üzlet nyári nyitvatartás szerint működik, ezek több mint 30 településen találhatók a Balaton környékén, illetve kiemelt turisztikai helyszíneken. A franchise rendszerhez tartozó SPAR partner és SPAR market üzletek közül 15 bolt nyitvatartása is módosul a szezonban, több mint 10 települést érintve. A Spar közlése szerint a hosszabbított nyitvatartást minden esetben ott vezetik be, ahol erre igény mutatkozik.
A Tesco üzleteinek többsége a nyári időszakban is a megszokott rend szerint tart nyitva,
de több balatoni és környékbeli bolt esetében változik a nyitvatartás. Összesen 12 balatoni üzlet érintett, közülük hatban egész héten hosszabb ideig lehet vásárolni. Emellett Tahitótfalun, Ráckevén és Gyömrőn is hosszabbított nyitvatartással várják a vásárlókat június 2. és augusztus 31. között. A pontos nyitvatartási időket az áruzházláncok weboldaláon lehet ellenőrizni.
Ahogy beköszöntött a nyári szezon, több hazai élelmiszerlánc is hosszabbított nyitvatartással várja a vásárlókat a Balaton környékén és más népszerű üdülőövezetekben. A változtatások célja, hogy a megnövekedett forgalomhoz jobban tudjanak alkalmazkodni az üzletek, írja a Pénzcentrum.
A Lidl boltjai közül több már június 2-tól hosszabb nyitvatartással üzemel.
Budaörsön és Tiszafüreden hétfőtől szombatig 6:30 és 22:00 között, vasárnap 7:00 és 21:00 között lehet vásárolni. Ráckevén hétköznapokon és szombaton 7:00 és 22:00, vasárnap 7:00 és 20:00 az új nyitvatartási idő. Hajdúszoboszlón szintén 7:00-tól 22:00-ig, illetve vasárnap 21:00-ig tartanak nyitva. Június 16-tól további balatoni városokban – például Tapolcán, Sümegen, Balatonlellén, Keszthelyen, Siófokon, Fonyódon, Agárdon és Balatonfűzfőn – is meghosszabbított nyitvatartás lép életbe. Ezek az üzletek jellemzően reggel fél 7-től este 10-ig lesznek nyitva a szezon végéig, augusztus 31-ig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő felfedezés: 1100 tonnás aranykincsre bukkantak Kínában – ez lehet a világ legnagyobb lelőhelye
A kínai Wangu aranymezőn elképesztő mennyiségű aranyat találtak, méghozzá rekord koncentrációban. A felfedezés miatt máris megmozdult az arany világpiaci ára.
Kína keleti részén, Hunan tartományban jelentős aranylelőhelyet fedeztek fel a kínai geológusok – számolt be róla a kínai állami média. A Wangu nevű aranymezőn eddig 40 aranyérc-telért térképeztek fel, amelyek becsült aranytartaléka 330 tonna.
A kutatók 3D modellezés segítségével úgy becsülik, hogy a lelőhelyen akár 1100 tonna arany is lehet, mintegy 2000 méteres mélységben. A geológusok szerint az érc aranykoncentrációja rendkívül magas, tonnánként 138 gramm, ami gazdaságosabbá teheti a kitermelést.
A kínai közlés szerint
a Wangu aranymező ezzel a mennyiséggel megelőzheti a dél-afrikai South Deep bányát, és átveheti a világ legnagyobb aranylelőhelyének címét.
A bejelentés ugyanakkor független forrásból egyelőre nem nyert megerősítést, így a nemzetközi geológus szakma és a piac óvatosan reagált.
A hír hatására az arany világpiaci ára emelkedni kezdett.
Kína jelenleg is a világ legnagyobb aranytermelője, ugyanakkor a legnagyobb aranyimportőr is, mivel ipara – különösen az elektronikai és autógyártási ágazat – nagy mennyiségű nemesfémet használ fel. Az újonnan felfedezett készlet jelentőségét az is mutatja, hogy a világ éves aranytermelése nagyjából 3300 tonna.
Kína keleti részén, Hunan tartományban jelentős aranylelőhelyet fedeztek fel a kínai geológusok – számolt be róla a kínai állami média. A Wangu nevű aranymezőn eddig 40 aranyérc-telért térképeztek fel, amelyek becsült aranytartaléka 330 tonna.
A kutatók 3D modellezés segítségével úgy becsülik, hogy a lelőhelyen akár 1100 tonna arany is lehet, mintegy 2000 méteres mélységben. A geológusok szerint az érc aranykoncentrációja rendkívül magas, tonnánként 138 gramm, ami gazdaságosabbá teheti a kitermelést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.
A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:
egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot.
Hazánkban évente körülbelül 2–4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban – ahol több mint háromszor annyian élnek – ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.
A harmadik helyen viszont változás történt: az orosz állampolgárok száma látványosan megugrott. 2023-ban 138-an szereztek magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti értéknek. Ezzel megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly mindössze 72-en lettek magyar állampolgárok – fele annyian, mint az évtized közepén.
Az Eurostat adatai szerint
Magyarország mellett Ciprus, Észtország, Lettország és Finnország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az orosz állampolgárok a három legnagyobb arányban honosított csoport közé kerültek.
Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.
Öt országban – Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában – mind az orosz, mind az ukrán állampolgárok benne voltak az első három legtöbbet honosított nemzetiség között. Szlovákia és Litvánia viszont olyan országok, ahol főként ukrán állampolgárok szereztek állampolgárságot, oroszok viszont alig. Litvánia az egyetlen olyan uniós tagállam volt 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárnak sem adott állampolgárságot.
Magyarországon a harmadik helyezett rendszeresen változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben ukrán állampolgárok voltak a harmadik legnépesebb csoport, 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak kerültek ide. 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a helyet.
A tavalyi év adatai alapján a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot szereztek:
• Venezuela: 134 fő
• Egyiptom: 82 fő
• Ukrajna: 72 fő
• Szerbia: 61 fő
• Németország: 47 fő
• Vietnam: 39 fő
• Törökország: 38 fő
• Egyesült Államok: 26 fő
• Kína: 22 fő
• Nagy-Britannia: 20 fő
Nemcsak érkeznek, hanem sokan távoznak is Magyarországról. 2023-ban 4271 magyar állampolgár szerzett új állampolgárságot Európában.
A legtöbben Németországba költöztek: ott 2105-en váltak állampolgárrá. Svédországban 531-en, Svájcban pedig 383-an kaptak állampolgárságot. Két ember román, illetve bolgár állampolgárságot szerzett a magyar mellé.
Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.
A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
