Az ellátórendszer már több helyen elérte a teljesítőképességének határát - a győri orvosi kamara elnöke írt arról, mit tehetünk
Egyre több a koronavírus-fertőzött Magyarországon, többen vannak kórházban és igényelnek szakorvosi ellátást. Hogy mit lehet tudni a jelenlegi helyzetről, erről írt többek között a Magyar Orvosi Kamara Győr Moson Sopron Megyei Területi Szervezete a Facebookon:
"Lakossági tájékoztatás:
A tömeges koronavírus megbetegedések kapcsán egyre gyakrabban hangzik el az egészségügy teljesítőképességének határa kifejezés. Fontos lenne tudni, hogy ki mit ért ez alatt? Vannak akik, a központi statisztikákban szereplő ágy ápoló és orvos számot. Erről azt kell tudni, hogy évtizedek óta nem felel meg a valóságnak, jóval kevesebb, mint a lejelentett. Illetve egy-egy orvos, ápoló több intézményben is dolgozik, így szerepel a statisztikában.
Az orvosi kamara az egészségügy teljesítő képességének definícióját egy adott minőség nyújtásának garanciájához köti. Ez azt jelenti, hogy egy orvos, egy ápoló garantáltan elfogadható minőségű ellátást csak bizonyos számú betegnek tud nyújtani, függetlenül attól, hogy hány ágy vagy lélegeztetőgép van üresen az osztályon.
Az is meghatározza az ellátás még elfogadható minőségét, hogy rendelkezik-e az orvos, ápoló megfelelő szakmai tapasztalattal és természetesen szakmai végzettséggel az adott feladathoz?
Egy belgyógyász, vagy intenzíves szakorvos nem tud elfogadható minőségben hasi műtétet végezni. És ez megfordítva is így igaz.
Mindezek alapján fontos tudni, hogy sajnos a hazai egészségügyi ellátás minősége különböző okokból, még a járvány nélkül is sokszor nem érte el vagy éppen meghaladta az elvárható minőséget.
A koronavírus járvány jelen helyzetében sajnos már nem lehet biztosítani a minőségi egészségügyi ellátást. Más szóval, az ellátó rendszer már több helyen elérte a teljesítőképességének határát. Sőt egyre több helyen meghaladta és a katasztrófa helyzetre érvényes szabályok bevezetése lenne szükséges.
Ezért kérem fontolják meg újra a következőket:
1. A koronavírus betegség jelenleg nem gyógyítható.
2. 40-50 éves kortól jóval gyakrabban, akár 20% ban is súlyos kórházi kezelést igénylő lefolyású.
3. 60-70 éves kortól nagyon gyakori az intenzív osztályos kezelés szükségessége és a halálos kimenetel esélye jelentősen megnő, akár 40-60 % ot is elérhet.
4. A gyermekek és fiatal felnőttek esetében a betegség lefolyása szinte mindig enyhe, de terjeszthetik akár tünetmentesen is a betegséget. (Főleg 12 éves kor felett, az alatt kérdéses a terjedésben betöltött szerep.)
5. A hazai ellátó rendszer már elérte teljesítő képessége határát. Így, a koronavírusos esetek számának további növekedése a 40 év felettiek között az ellátás minőségének további romlását eredményezheti más betegségek esetében is.
6. Sem a maszk viselés, sem a kézmosás, vagy távolságtartás nem véd 100 %-osan. De jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét. 100%-osan csak a teljes elzárkózás véd.
Mit tehetnek ezek alapján?
1. Megpróbálják a fent említett idősebb korosztályt maximálisan védeni. A találkozásokat megszüntetni, vagy minimalizálni. S akkor maximálisan betartani a biztonsági szabályokat.
2. Megpróbálni rávenni a szabályokat nem követőket a szabályok betartására. Békés eszközökkel!
3. A fiatalabb generációk tagjai, ha nem követik a terjedést korlátozó szabályokat, szigorúan izolálódnak az idősebbektől.
4. A fiatalabb generációk tagjai, ha életvitelük miatt nem tudnak elzárkózni az idősebbektől, akkor még fokozottabban kerülik kortársaikkal is a fertőzés átadásának lehetőségével járó kapcsolatot.
5. Az idősebbek, akik fokozottan veszélyeztetettek, megszervezik saját védelmüket. Ehhez segítséget kérnek, családjuktól, vagy a hatóságoktól.
6. A veszélyeztetett korosztály tagjai felkészülnek egy esetleges otthoni betegségre, kórházi felvételre s esetleg a legrosszabbra is.
7. Nagyon nagy a lelki nyomás, a feszültség mindenhol, mindenkinél. Erre figyeljünk oda, támogassuk, akit tudunk. S ha kell kérjünk, fogadjunk el lelki támogatást.
8. Egészségügyi problémájuk súlyosságát és sürgősségét mérlegelve kérjenek csak segítséget az orvosaiktól. Amit lehet halasztani, amit lehet telefonon, chatben intézni.
A járványhelyzet sokkal rosszabb mint tavasszal volt és napról napra romlik. Kérem, hogy okosan, nyugodtan, egymást segítve, tegyenek meg mindent, amit meg tudnak tenni a saját környezetükben.
Sok szerencsét, erőt és jó egészséget kívánok!
Tisztelettel, Dr. Szijjártó László, MOK Győr Moson Sopron megyei szervezete, Elnök"
Log into Facebook | Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Magyar Orvosi Kamara bejegyzésében korábban azt írta:
"Megteltek az intenzív osztályok, túlcsordult a rendszer. A koronavírus-járvány második hulláma óriási terhelést ró a sürgősségi betegellátókra, és bár a tavaszi hónapok mérsékeltebb forgalma lehetőséget adott a frontvonalban dolgozóknak a felkészülésre, szükség lesz az intézményekben azokra a triázs-teamekre, amelyek abban a helyzetben hoznak döntést, amikor több a koronavírusos beteg, mint az ellátásukhoz szükséges kapacitás..."
Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay
