Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből

– reagált Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora csütörtöki adásában arra a bejelentésre, amely szerint 461 millió forintnyi kulturális támogatást kapott az Orbán-kormánytól.

A Fidesz kedden „A Fidesz kiáll Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat!” címmel adott ki közleményt. Ebben olyan, általuk baloldalinak tartott művészeket soroltak fel, akik állításuk szerint 2019 után kulturális produkciókra kaptak támogatást - írja a 24.hu.

A listán szerepel többek között Alföldi Róbert (2 milliárd 231 millió Ft), Nagy Ervin (100 millió Ft), Bródy János (16,5 millió Ft) és Majka (9,3 millió Ft) is.

Rainer-Micsinyei Nóra társműsorvezető egy per indítására biztatta, Lengyel Tamás pedig úgy fogalmazott, a történteket régen karaktergyilkosságnak nevezték.

Nem Molnár Áron az egyetlen érintett, aki cáfolta a listán szereplő állításokat.

Bródy János menedzserén keresztül közölte, hogy Hankó Balázs minisztersége alatt nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól.

Hozzátették, hogy a Bródy János 80 koncert megrendezésére a Broadway Ticket Hungary Kft. egymillió forint hozzájárulást nyert el.

- írták a közleményben.

Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a Tisza-kormány döntése alapján a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak.

A kormány délutáni sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a családi pótlék emeléséről még nincs szó.

Rengeteg vállalásuk van, de most az a fontos, hogy fenntartható legyen a költségvetés.

A családi pótlék megkétszerezése éves szinten 300 milliárd forintot igényelne. Azt tervezik, hogy ezt mielőbb megadhassák, de az intézkedéseket sorba veszik. „Dolgozunk rajta” - mondta, hozzátéve, hogy az ígért vállalások nem azonnal teljesülnek.

Az ígéretek megvalósítása közül az első a most bejelentett 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése.

Szóba került az is, hogy a jövedelmi viszonyokat is figyelembe vevő támogatásokat szeretnének kidolgozni. Most azonban az egyszülős családok megkapják a támogatást.

„LÁZÁR JÁNOS, HOL A PÉNZ?” – tette fel a kérdést közösségi oldalán Márki-Zay Péter, aki posztjában az Orbán-kormányok alatt született, de a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett „2000-es kormányhatározatokról” írt.

Bejegyzése szerint ezek olyan döntések voltak, amelyekről „a magyar emberek nem tudhatták, milyen ügyekben és milyen összegekről születnek döntések”. A politikus szerint most kiderült, hogy ilyen határozatokban több mint 160 milliárd forint közpénz sorsáról rendelkeztek titokban.

Ez az alapítvány Lázár János nevéhez köthető.

Emellett a másik, a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány is 9,3 milliárd forint támogatásban részesült. A poszt azzal a kérdéssel zárul, hogy ha minden jogszerű volt, miért kellett a döntéseket elzárni a nyilvánosság elől. „Nagy pénz, nagy lopás?”

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön hivatalos levélben szólította fel Szentkirályi Alexandrát, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy két héten belül készítsen részletes jelentést az alapítvány pénzügyi és vagyoni helyzetéről – közölte a politikus a közösségi oldalán.

A miniszter azt is kérte, hogy a szervezet július 31-i megszűnéséig a kuratórium tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól és vagyonértékesítéstől.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium vette át az alapítói jogok gyakorlását, hogy az alapítvány vagyonát visszavezesse az államhoz és felszámolja a szervezetet.

"A törvény a népszerű budai közparkot és kulturális rendezvényhelyszínt is fenntartó, azt privatizáló Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány esetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot jelölte ki arra, hogy a folyamat során gyakorolja az alapítói jogokat, vagyis arra, hogy az alapítvány vagyonát újra közvagyonná tegye, az alapítvány működését pedig felszámolja" - írta a politikus a bejegyzésében.

Vitézy élesen bírálta a kekva-rendszert is, melyek szerinte olyan szervezetek voltak, „amelyek segítségével átláthatatlanná tették az állami vagyonnal való gazdálkodást”.

Úgy fogalmazott: "Nagyon pontosan kell látnunk azt is, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok hét évvel ezelőtti létrehozása óta az oda átjátszott állami vagyon mekkora része menthető még meg, és mi az, amit az elmúlt években, a törvény adta kiskapukkal élve, magánvagyonná tettek".

A miniszter szerint az előző kabinet nem az ország érdekeit, hanem egy átláthatatlan struktúra fenntartását tartotta szem előtt.

Hozzátette, az új kormány célja az átláthatóság erősítése és a felelős állami vagyonkezelés, a következő hetek feladata pedig az alapítványok elmúlt évekbeli működésének vizsgálata lesz.