A bécsi terrortámadás után az ausztriai izraelita hitközség elrendelte, hogy az ország összes zsinagógáját zárják be - írja a Der Standard című lapra hivatkozva a 444.hu.

A zárlat Bécsben a kóser éttermeket, a boltokat és az iskolákat is érinti, közölte Erich Nuler, a közösség válságstábjának szóvivője. Valamint mindenhol fokozták a biztonsági intézkedéseket.

Az osztrák belügyminiszter, Karl Nehammer közben arról beszélt, hogy a rendőrök által lelőtt terrorista Iszlám Állam szimpatizáns volt. A merénylő lakását a rendőrök robbanószerrel nyitották ki, hogy át tudják kutatni, majd a környezetéből több embert őrizetbe vettek.

A legfrissebb hírek szerint négyre emelkedett a terrortámadásban meghaltak száma.

Csütörtök délután mi is beszámoltunk róla, hogy Csernus Imre pszichiáter kávézója, az egri Depresso úgy döntött, most hétvégén megnyit a vendégek előtt. Később azonban kiderült, hogy a jogszabályokat teljesen betartva, továbbra is csak az elviteli lehetőséget biztosítják a betérőknek.

Egy nagykanizsai söröző viszont megelégelte a három hónapnyi bezártságot, és február 1-jén kinyitnak. A Resti Presszó & Söröző üzemeltetői Facebook-posztjukban el is magyarázzák, miért döntöttek így:

Hozzáteszik, nem tudják megvárni, míg kellő számú ember beoltatja magát, és szerintük, ha nem jelent gondot a multikban tolongó embertömeg, akkor az ő nyitásuk se jelentsen.

A törvényekkel még inkább szembemenve azt is közlik, hogy ugyan asztalaik alapból másfél méteres távolságban vannak egymástól, de presszójukban a maszk viselése nem lesz kötelező. (Egészen pontosan ők maguk így döntenek, az aktuális szabályozást ennek ellenére nem írhatják felül.)

Közlik továbbá, hogy várják a NAV és a rendőrség embereit, hisz ők is számítanak arra, hogy tettük után hamar meglátogatják majd őket, de „ha erre van kapacitásuk és idejük, akkor a munkájuk elvégzése mellé egy jó kávéra mindig a vendégeink” - írják.

Korábbi cikkünkben mi is írtunk róla, hogy Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is formálódik egy mozgalom, amely céljának a vendéglátóhelyek újranyitását tűzte ki.

Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban - írja az MTI.

A csütörtökön 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvizet, a megfelelő és méltányos higiénés körülményeket, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok meglétét is beleértették.

„A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie” - fogalmaztak az igennel szavazó frakciók.

Véleményük szerint kötelező és legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Európai Unióban az egészséges otthonokra, köztük a beltéri levegőminőségre. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.

Emellett fenntartaná a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.

A képviselők emellett felszólították a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. Véleményük szerint a lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra.

Az elfogadott szöveg végezetül megemlítette, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás lakásokat von el a piacról és felviszi az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban.

Sztárokkal, megható beszédekkel és látványos tűzijátékkal avatták az Egyesült Államok elnökévé Joe Bident, aki elől azonban néhány percre ellopta a showt saját unokája, Beau - írja a Daily Mail.

A nyolchónapos babát az elnök a Fehér Házban kapta a karjaiba, és a ritmusra ringatózva nézték a képernyőn keresztül Demi Lovato ünnepi produkcióját. A felvételeken látszik, hogy a gyermek igencsak élvezi a mókázást, kezével hadonászik is a zenére.

Beau - akit az elnök elhunyt fiáról neveztek el - Biden legkisebb unokája. Szülei, Hunter Biden, és felesége, Melissa Biden 2019-ben ismerkedtek meg, két héttel később pedig össze is házasodtak, Beau az első gyermekük. A táncolást megelőzően csatlakoztak a színpadon a híres nagypapához, amikor az ünnepélyesen letette az elnöki esküt.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán egy hosszas bejegyzésben kommentálta Joe Biden beiktatását és beszédét.

Magyar idő szerint szerda 18 órakor iktatták be az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán tett közzé egy hosszas bejegyzést Biden beszéde kapcsán.

- kezdte bejegyzésében Karácsony.

Szerinte a leköszönő elnök Donald Trump nem a közügyeket illető tisztánlátásával, tárgyszerű érveivel vagy a demokrácia intézményeinek működtetésében szerzett ismereteivel igyekezett maga mellé állítani a támogatóit.

Kiemelte továbbá, hogy az egység nem egyenlő az egyetértéssel:

Karácsony Gergely írásában párhuzamot von, mert szerinte Joe Biden beszéde hozzánk, magyarokhoz is szól.

Biden ugyanis megemlékezett a koronavírus áldozatairól, amely népességarányosan szinte pontosan ugyanakkora, mint a magyar veszteségek. De a főpolgármester szerint más okból is magunkénak érezhetjük a beszédet.

- fejtette ki a főpolgármester.