HÍREK
A Rovatból

Átléptek a magyarokon: áprilisban összehívják a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését

A magyar kormány a kárpátaljai magyar nemzeti közösség védelme érdekében folyamatosan blokkolta az ülés összehívását.
Fotó: MTI/KKM - szmo.hu
2023. március 22.


Link másolása

Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. Hozzátette, a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívása sérti a NATO egységét, Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem fog támogatni, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában, írja az MTI.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének szünetében elmondta, reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország olyan megbízható szövetséges, amely hozzátesz a katonai szervezet erejéhez.   

„Magyarország hozzátesz az európai és a transzatlanti közösség biztonságához, megbízható NATO-szövetséges. Azonban mi a NATO-ra értékközösségként is tekintünk (...) Ezért fontosnak tartjuk, hogy a NATO-hoz csak olyan országok kerülhessenek közelebb, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait. (...) Ma Ukrajnában sajnos nem ez a helyzet. Persze ez a helyzet nem újkeletű, 2015 óta gyakorlatilag folyamatosan csorbítják a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait” - tette hozzá.    

Emlékeztetett, hogy a kormány ezért az elmúlt években folyamatosan blokkolta a NATO-Ukrajna Bizottság összehívását miniszteri szinten, így erre nem is került sor mindeddig. Kiemelte: bár a nemzetközi térben nagy a nyomás Magyarországon, hogy adja fel a kárpátaljai magyar nemzeti közösség védelmét, a NATO-főtitkár megértést tanúsított a kérdésben, és komolyan vette ezt az aggodalmat.

„Azonban a főtitkár azt közölte, hogy különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, dacára annak, hogy mi azt gondoljuk, hogy ezen ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor”

- tudatta.   

„Ez a döntés sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését” - fogalmazott. Hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett rá, hogy ezen ülésen teret ad a kisebbségvédelemmel kapcsolatos felvetéseknek.

Leszögezte: „természetesen kitartunk az eredeti álláspontunk mellett, szeretném világossá tenni, hogy semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem fogunk támogatni, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait”.  

„Bármilyen nagy is lesz a nyomás, nem fogjuk feladni a kárpátaljai magyarok védelmét, továbbra is ki fogunk állni a kárpátaljai magyarokért”

- mondta.

Magyarország NATO-n belüli szerepvállalásáról elmondta, a kormány büszke a honvédség erejét növelő fejlesztésekre, és hazánk rövidesen teljesíteni fogja azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, ennek 20 százalékát pedig fejlesztésekre, ami már most is megvalósul.

„E két elvárásból Magyarország az egyiket már most teljesíti, bőven a határidő és az ígéretek előtt. Ráadásul a hónap végén fontos mérföldkőhöz ér Magyarország hozzájárulása a NATO erejéhez, ugyanis eléri kezdeti műveleti képességét az a többnemzeti hadosztályparancsnokság, amely Székesfehérvárra települ” - húzta alá. Hozzátette, ennek jelentőségét mutatja, hogy a magyar védelmi miniszter meghívására ebből az alkalomból Magyarországra látogat a NATO európai erőinek főparancsnoka.  

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban” - már buszsofőrként dolgozik a PDSZ volt elnöke
A miskolci Földes Ferenc Gimnázium korábbi történelemtanára a státusztörvény miatt adta be a felmondását. Ezután elvégzett egy képzést, októbertől egy magáncégnél lesz buszsofőr.

Link másolása

Még egy idei, júniusi tüntetésen jelentette be Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori elnöke, hogy 31 év után búcsút int a tanári pályának, és buszsofőr lesz helyette.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium korábbi történelemtanára a státusztörvény miatt adta be a felmondását.

A volt tanár a Népszavának nyilatkozva most azt is elmondta, hogy milyen változás lesz a fizetésében.

"Most végeztem el egy képzést, októbertől egy magáncégnél leszek buszsofőr, a fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban"

– nyilatkozta Szűcs Tamás a lapnak.

Az ex-elnök szerint „ha a nincs ez a törvény”, lehet, hogy marad a pályán. Szűcs szerint „eddig sem volt rózsás a helyzet, ám most kifejezetten pocsék”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szándékosan nekiment az előtte haladó autónak, majd eltörte a sofőr állát is, pedig a lánya és az unokája is ott ült a kocsijában
Egy tusfürdős flakonnal támadta meg az előtte haladó sofőrt a vádlott. A férfi ellen közúti veszélyeztetés és súlyos testi sértés miatt emeltek vádat. Vele szemben a halmazati szabályokra figyelemmel négy és fél évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, valamint az ügyészség indítványozta, hogy a terheltet a bíróság tiltsa el a járművezetéstől.

Link másolása

Vádat emeltek egy férfival szemben, aki szándékosan nekihajtott az előtte haladónak, majd amikor számon kérték, még el is törte a sértett állát, írta meg az ügyészség.

A vádirat szerint az 50 éves elkövető 2022 februárjában, Győrben közlekedett autójával, amelyben a lánya és unokája utazott. Egy kétsávos felüljárón akart a belső sávba sorolni, de végül nem adták meg neki az elsőbbséget, ezen borult ki a nagypapa.

A férfi annyira feldühödött, hogy végül a sértett után sorolt be, majd elkezdte követni, és az erős forgalom ellenére két alkalommal is járművével szándékosan nekiment az előtte haladó autó hátuljának.

A sértett a következő piros lámpánál érte utol a szándékosan nekihajtó nagypapát, és kiszállt a gépkocsijából, hogy számon kérje a történtek miatt. Ahogy a vádlott autója mellé ért, és felé hajolt, a vádlott kidobott egy tusfürdős flakont az ablakon, ami olyan erővel találta el a sértettet, hogy eltört az állcsontja.

Később az is kiderült, hogy az agresszív sofőrnek nem is volt érvényes vezetői engedélye.

Az elkövető ellen az ügyészség közúti veszélyeztetés és súlyos testi sértés miatt emelt vádat. Vele szemben a halmazati szabályokra figyelemmel négy és fél évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, valamint az ügyészség indítványozta, hogy a terheltet a bíróság tiltsa el a járművezetéstől.

Az esetet rögzítette a fedélzeti kamera, itt lehet visszanézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hamis információkkal próbálják elijeszteni a pedagógusokat a felmondástól
Gulyás Gergely szerint 700, a Pedagógusok Szakszervezete szerint 1000 körüli pedagógus mondott fel szeptemberben a státusztörvény bevezetése miatt.

Link másolása

Szeptember 29-ig dönthetik el a pedagógusok, hogy még azelőtt felmondanak-e, hogy alávetnék magukat a sokat vitatott státusztörvénynek. Aki ezt az utóbbi két hétben megtette, még kedvezőbb feltételekkel távozhatott, mint ha később tervezne felmondani.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nagyjából ezer fővel számol, aki ezen időszak alatt hagyta, illetve hagyja el az oktatást. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a kormányinfón a Telex kérdésre azt válaszolta: lényegesen kevesebben jelezték a felmondásukat, mint ahányan ilyenkor távozni szoktak a közoktatásból.

A miniszter szerint talán 700 körül lehet a távozó pedagógusok száma.

Ő ezt azzal magyarázta, hogy a státusztörvény jobb feltételeket biztosít a tanárok számára.

Az RTL információja szerint a munkáltatók a jogi szabályozást félreértelmezve próbálták megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt távoznának állásukból. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője arról beszélt, hogy sok pedagógussal azt próbálják meg elhitetni, hogy ha nem fogadják el a jogviszonyváltást, akkor később nem térhetnek vissza a pályára, nem taníthatnak többé.

Fernezelyi Borbála elmondta: a nyilatkozat megtételével csak a meglévő jogviszonyára vonatkozóan dönt úgy, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény alapján nem akarja további foglalkoztatását. „Ettől még a későbbiekben másutt nyugodtan létesíthet új jogviszonyt, és dolgozhat pedagógusként” – tette hozzá.

Olyan esetekről is tud, amikor egy távozni kívánó pedagógussal azt közölték, hogy az adott tankerületben nem taníthat többé, vagy egy meghatározott ideig nem gyakorolhatja a foglalkozását – de természetesen ez sem igaz.

Vannak esetek, amikor a pedagógusoknak azt mondják: ha nem vállalják az új köznevelési jogviszonyt, nem jár számukra végkielégítés. De ez sem igaz: a státusztörvényben szerepel, hogy 1-3 havi illetménynek megfelelő végkielégítés jár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás: téves a Videoton vezérének álláspontja az euró mielőbbi bevezetéséről
Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója egy interjúban beszélt arról, hogy Magyarországnak mihamarabb el kellene köteleződnie az euró mellett.

Link másolása

Tévesnek tartja a Videoton vezérének véleményét Gulyás Gergely arról, hogy be kellene vezetni az eurót. Sinkó Ottó a Portfoliónak elmondta, hogy „nagyon eltávolodtunk az európai értékektől, ezért világos elköteleződésre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy Magyarország továbbra is Európához kíván tartozni”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón az Index kérdésére azt felelte, hogy a kormány szerint egy ilyen lépés megszüntetné az önálló monetáris politika esélyét. A cél pedig az, hogy Magyarország a lehető leghamarabb elérje az unió átlag gazdasági erejének 90 százalékát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: