HÍREK
A Rovatból

„Átállt az ellenséghez” – saját apja ellen harcol egy ukrán katona, elmondta, milyen érzés

A 27 éves Artur azt mondja, nem lenne képes lelőni az apját, de megbüntetné, amiért elárulta a családját és a hazáját is.


Különösen nehéz az oroszok ellen harcolni egy ukrán katonának, hiszen nemcsak a megszállókkal kell megküzdenie, hanem saját apjával is - számolt be róla a Guardian.

Amikor február 24-én hajnalban Oroszország rakétatámadást indított Ukrajna ellen,

a 27 éves Artur nem aggodalma miatt írt üzenetet az édesapjának, hanem dühében: „Ti seggfejek!”. A férfi ugyanis a kelet-ukrajnai, oroszbarát szeparatista erőknél ezredes.

Oleg azt üzente a fiának, hogy ne fogjon fegyvert, mert Kijev rögtön el fog esni a háborúban. Artur azonban nem fogadta meg a tanácsát, önkéntes katonaként harcolt az ukrán főváros védelméért, mielőtt az oroszok áprilisban elhagyták a kijevi régiót. Nemrég pedig már az ukrán hadsereg rendes tagjaként vett részt az ország északi és keleti részén zajló ellentámadásokban. Ott volt például az Izjum és a Liman visszafoglalásáért vívott harcokban is.

A fiatal katona folyamatosan tartja a kapcsolatot az apjával, sms-üzenetekben írnak egymásnak. Artur azonban mélyen ellenzi azt, hogy Oleg az ellenség oldalán harcol hazája ellen.

„Szó szerint a frontvonal ellenkező oldalán vagyunk, de csak egyikünk harcol a helyes ügyért.”

A 27 éves férfi katonacsaládba született a Kijev mellett fekvő Boriszpilben. Édesapja Donyeckből származik, egy évtizeden át szolgált az ukrán hadseregben. Miután Oleg 2011-ben elvált Artur édesanyjától, Oroszországba költözött, hogy munkát keressen. 2016-ban aztán csatlakozott a donyecki szeparatista erőkhöz, két évvel azután, hogy Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

„Sokkolt, amikor elmondta, hogy a donyecki milícia tagja lesz. Számomra, ahogy sok ukrán számára is, ez a háború 2014-ben kezdődött. Ez tehát azt jelentette, hogy átállt az ellenséghez”

- mondta Artur.

Elmondása szerint apja fokozatosan elkezdte felvenni az orosz álláspontot, még mielőtt csatlakozott az ellenséges erőkhöz.

„Bekebelezte az orosz propaganda. Azt hittem, nem fog engedni ennek, okosabb lesz ennél, de tévedtem.”

Ahogy nőtt a feszültség Oroszország és Ukrajna között a háború kezdete óta, úgy nőtt a távolság az apa és fia között is. Amikor március elején a legtöbb orosz csapatot visszaverték az ukrán Kijevben, Artur videóüzenetben gúnyolódott apjának: „Sétálok körbe-körbe, de egyetlen oroszt sem látok, úgy tűnik, felszívódtak. Nem értem, hol vannak?”. Oleg erre azt válaszolta, hogy hamarosan fordul a kocka, és ismét arra kérte fiát, hogy dobja el a fegyvert.

„Akkor már láttam, hogy egyre kevésbé hisz az orosz győzelemben. Ahogy Ukrajna egyre nagyobb területen ért el sikereket, ő egyre elkeseredettebb lett.”

De még akkor is kitartott az orosz propaganda mellett, amikor előkerültek a bucsai tömegmészárlások bizonyítékai. Oleg azt állította, hogy az erről szóló jelentések hamisak, és még a fia sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

„Mondtam neki, hogy én magam is voltam Bucsában, és mindent a saját szememmel láttam. De rájöttem, hogy reménytelen eset. Ez után már nem győzködtem semmiről, fölösleges időpocsékolás volt.”

Amikor Arturnak és társainak sikerült felszabadítani Izjumot az ellentámadások során, Oleg azt üzente neki: „Örülj, amíg tudsz!” Fia így válaszolt: „Olyan vagy, mint a rosszfiúk a horrorfilmekben. Amikor a gonoszt legyőzik, mindig azt ígéri, hogy visszatér”.

Ez volt az egyik utolsó üzenetváltásuk. Arra a kérdésre, hogy ha szembekerülne apjával a csatatéren, mit tenne, a fiatal férfi ezt mondta:

„Nem hiszem, hogy le tudnám lőni, vagy ő lelőne engem. Ki tudná megölni a saját apját?”

Szerinte nem valószínű, hogy ez a közeljövőben előfordulhat, mivel apja egy donyecki katonai bázison állomásozik. Mint mondta, sok erő kellett neki ahhoz, hogy ne hagyja, hogy a harag és a gyűlölet feleméssze. Hiába írta neki azt Oleg nemrégiben, hogy a legjobbat akarja neki, hogy boldog és egészséges legyen, a katona szeretné, ha apja megbűnhődne.

„Azt gondolom, ezért a bíróság elé kell állnia és büntetést kell kapnia. Szeretném látni, ahogy a világa összeomlik, amikor a tanúja lehet a győzelmünknek. Apám elárulta a családunkat és a hazánkat is. Én a hazám iránti szeretetből harcolok.”

Artur a végsőkig akar küzdeni, de tart attól, hogy „a vak gyűlölet élve felfalja” és egyszerűen kiég, mielőtt a háború véget érne. Ha sikerül túlélnie, szeretne filmkészítésssel foglalkozni Kijevben, ugyanis ez már régi nagy vágya. Emellett segíteni akar a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő katonáknak is.

Mint mondta, azért mesélte el a történetét, mert tudja, hogy nagyon sok ukrán küzd hasonló családi problémákkal.

„Azt akartam ezzel üzenni, hogy nem vagytok felelősek a családtagjaitok döntéseiért. Attól nem leszel kevésbé hazafi, hogy az apád bűnöző.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Szilárd már bele is állt a látássérült aikidomesterbe, aki a Tisza csepeli képviselőjelöltje lesz
Kátai-Németh Vilmos megvakult, majd gyógymasszőr, danos aikidós, végül pedig ügyvéd lett. Most a budapesti 9-es számú választókerületért harcol majd meg, várhatóan nem a rezsibiztossal.


Ahogy arról pénteken írunk, estére kiderült, hogy kik lesznek a Tisza Párt képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.

Harmadik „életeként” elvégezte a jogi egyetemet, gyakorló ügyvéd, és egyik ügyfele szerint azért bízza rá az ügyeit, mert bár az életben „háromszáz méter hátrányból indul”, a rajt után mégis mindenkit lehagy.

Bár szinte biztosnak mondható, hogy a Fidesz nem a párt csepeli legismertebb emberét, Németh Szilárdot indítja ellene, most mégis a rezsibiztos állt bele Kátai-Némethbe a Facebookon. Németh azt írta:

„Ne engedjük, hogy Brüsszel bábjai a pénzünket és a fiainkat Ukrajnába vigyék! A Tisza-jelölti előválasztási komédia, Magyar Péter brüsszelita haszonélvezője a csepeli baloldali jelölt. Brutális adóemelés, a nyugdíjak megadóztatása, a 13–14. havi nyugdíj elvétele, a fogyatékkal élők és a családok kedvezményeinek csorbítása, a rezsicsökkentés kinyírása, valamint kötelező sorkatonaság vár minden magyarra, ha ezek jönnek! Ne dőlj be nekik!”

A körzetben 2014-ben, 18-ban és 22-ben is nyert a függetlenként indult Szabó Szabolcs, aki már korábban bejelentette, hogy 2026-ban is indulni tervez a választáson és döntetlen közeli eredményt vár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Péntek esti rendelettel húzta ki a kormány a félkemény sajtokat az árrésstop alól
Alig pár nappal a hétfői bővítés előtt jött a fordulat, a rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik. A cheddar, a gouda, az emmentáli, az edam és a maasdamer kihullottak a listáról.


Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,

így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.

Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.

Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.

A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.

A kormányzat továbbra is az infláció elleni küzdelemmel és a fogyasztóvédelemmel indokolja a lépéseket.

A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”

A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.

Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Erősített a Tisza Párt augusztus óta a kormányközeli Nézőpont szerint
A kormányközeli Nézőpont 47-40-es Fidesz-vezetést mért a biztos szavazók között. Eközben a Mediánnál 50-40-re a Tisza Párt áll jobban.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.

A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.

A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.

A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,

aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.

Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.

Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.

Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ismét halálos dróntámadás érte Kijevet – Putyin tegnap Orbán Viktorral még béketárgyalásokról beszélt
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket. A mentők egy gyermeket is kimentettek a romok alól.


Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.

A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.

A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.

A támadás különösen a Solomjanszkij, a Sevcsenkivszkij és a Darnyickij kerületeket érintette. A hatósági jelentések szerint törmelék csapódott egy 14 emeletes házba a Sevcsenkivszkij kerületben, ahol a harmadik és negyedik szinten tűz keletkezett, amit a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk. Egy 25 emeletes solomjanszki lakóház homlokzata az alsó szinteken leomlott, az udvaron parkoló több autó megrongálódott, egy 17 emeletes épület tetejét pedig szintén találat érte. A holttestet egy tűzben megrongálódott lakóház romjai közül emelték ki. Az állami katasztrófavédelem közlése szerint a mentők legalább négy embert mentettek ki az égő épületekből, köztük egy gyermeket és egy mozgásában korlátozott személyt. A kombinált csapás idején a főváros nyugati részén áramszünet volt, a szolgáltatók megkezdték a helyreállítást.

„Ez lakóövezeti infrastruktúra – toronyházak és otthonok. Vannak sérültek” – mondta az Ukrainska Pravda szerint Tümür Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.

„Az egyiküket kórházba vitték. A többieket a helyszínen látták el” – nyilatkozta Vitalij Klicsko a Reutersnek.

A mostani csapás négy napon belül a második volt a főváros ellen. November 25-én, kedden nagy erejű kombinált támadás érte Kijevet, akkor 7 halottról és 21 sérültről számoltak be a hatóságok, a támadás akkor is komoly károkat okozott az energia-infrastruktúrában.

Mindeközben a Kreml pénteken közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok és Ukrajna által finomított békevázlatot, és jövő héten Moszkvában megtárgyalja az elképzeléseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a részleteket átadták, Vlagyimir Putyin korábban pedig úgy fogalmazott, a javaslat „kiindulási alap” lehet, de ha nem fogadható el, Oroszország folytatja a hadműveleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: