HÍREK
A Rovatból

„Átállt az ellenséghez” – saját apja ellen harcol egy ukrán katona, elmondta, milyen érzés

A 27 éves Artur azt mondja, nem lenne képes lelőni az apját, de megbüntetné, amiért elárulta a családját és a hazáját is.


Különösen nehéz az oroszok ellen harcolni egy ukrán katonának, hiszen nemcsak a megszállókkal kell megküzdenie, hanem saját apjával is - számolt be róla a Guardian.

Amikor február 24-én hajnalban Oroszország rakétatámadást indított Ukrajna ellen,

a 27 éves Artur nem aggodalma miatt írt üzenetet az édesapjának, hanem dühében: „Ti seggfejek!”. A férfi ugyanis a kelet-ukrajnai, oroszbarát szeparatista erőknél ezredes.

Oleg azt üzente a fiának, hogy ne fogjon fegyvert, mert Kijev rögtön el fog esni a háborúban. Artur azonban nem fogadta meg a tanácsát, önkéntes katonaként harcolt az ukrán főváros védelméért, mielőtt az oroszok áprilisban elhagyták a kijevi régiót. Nemrég pedig már az ukrán hadsereg rendes tagjaként vett részt az ország északi és keleti részén zajló ellentámadásokban. Ott volt például az Izjum és a Liman visszafoglalásáért vívott harcokban is.

A fiatal katona folyamatosan tartja a kapcsolatot az apjával, sms-üzenetekben írnak egymásnak. Artur azonban mélyen ellenzi azt, hogy Oleg az ellenség oldalán harcol hazája ellen.

„Szó szerint a frontvonal ellenkező oldalán vagyunk, de csak egyikünk harcol a helyes ügyért.”

A 27 éves férfi katonacsaládba született a Kijev mellett fekvő Boriszpilben. Édesapja Donyeckből származik, egy évtizeden át szolgált az ukrán hadseregben. Miután Oleg 2011-ben elvált Artur édesanyjától, Oroszországba költözött, hogy munkát keressen. 2016-ban aztán csatlakozott a donyecki szeparatista erőkhöz, két évvel azután, hogy Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

„Sokkolt, amikor elmondta, hogy a donyecki milícia tagja lesz. Számomra, ahogy sok ukrán számára is, ez a háború 2014-ben kezdődött. Ez tehát azt jelentette, hogy átállt az ellenséghez”

- mondta Artur.

Elmondása szerint apja fokozatosan elkezdte felvenni az orosz álláspontot, még mielőtt csatlakozott az ellenséges erőkhöz.

„Bekebelezte az orosz propaganda. Azt hittem, nem fog engedni ennek, okosabb lesz ennél, de tévedtem.”

Ahogy nőtt a feszültség Oroszország és Ukrajna között a háború kezdete óta, úgy nőtt a távolság az apa és fia között is. Amikor március elején a legtöbb orosz csapatot visszaverték az ukrán Kijevben, Artur videóüzenetben gúnyolódott apjának: „Sétálok körbe-körbe, de egyetlen oroszt sem látok, úgy tűnik, felszívódtak. Nem értem, hol vannak?”. Oleg erre azt válaszolta, hogy hamarosan fordul a kocka, és ismét arra kérte fiát, hogy dobja el a fegyvert.

„Akkor már láttam, hogy egyre kevésbé hisz az orosz győzelemben. Ahogy Ukrajna egyre nagyobb területen ért el sikereket, ő egyre elkeseredettebb lett.”

De még akkor is kitartott az orosz propaganda mellett, amikor előkerültek a bucsai tömegmészárlások bizonyítékai. Oleg azt állította, hogy az erről szóló jelentések hamisak, és még a fia sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

„Mondtam neki, hogy én magam is voltam Bucsában, és mindent a saját szememmel láttam. De rájöttem, hogy reménytelen eset. Ez után már nem győzködtem semmiről, fölösleges időpocsékolás volt.”

Amikor Arturnak és társainak sikerült felszabadítani Izjumot az ellentámadások során, Oleg azt üzente neki: „Örülj, amíg tudsz!” Fia így válaszolt: „Olyan vagy, mint a rosszfiúk a horrorfilmekben. Amikor a gonoszt legyőzik, mindig azt ígéri, hogy visszatér”.

Ez volt az egyik utolsó üzenetváltásuk. Arra a kérdésre, hogy ha szembekerülne apjával a csatatéren, mit tenne, a fiatal férfi ezt mondta:

„Nem hiszem, hogy le tudnám lőni, vagy ő lelőne engem. Ki tudná megölni a saját apját?”

Szerinte nem valószínű, hogy ez a közeljövőben előfordulhat, mivel apja egy donyecki katonai bázison állomásozik. Mint mondta, sok erő kellett neki ahhoz, hogy ne hagyja, hogy a harag és a gyűlölet feleméssze. Hiába írta neki azt Oleg nemrégiben, hogy a legjobbat akarja neki, hogy boldog és egészséges legyen, a katona szeretné, ha apja megbűnhődne.

„Azt gondolom, ezért a bíróság elé kell állnia és büntetést kell kapnia. Szeretném látni, ahogy a világa összeomlik, amikor a tanúja lehet a győzelmünknek. Apám elárulta a családunkat és a hazánkat is. Én a hazám iránti szeretetből harcolok.”

Artur a végsőkig akar küzdeni, de tart attól, hogy „a vak gyűlölet élve felfalja” és egyszerűen kiég, mielőtt a háború véget érne. Ha sikerül túlélnie, szeretne filmkészítésssel foglalkozni Kijevben, ugyanis ez már régi nagy vágya. Emellett segíteni akar a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő katonáknak is.

Mint mondta, azért mesélte el a történetét, mert tudja, hogy nagyon sok ukrán küzd hasonló családi problémákkal.

„Azt akartam ezzel üzenni, hogy nem vagytok felelősek a családtagjaitok döntéseiért. Attól nem leszel kevésbé hazafi, hogy az apád bűnöző.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállt a 15 milliárdosra drágult mohácsi kikötő építése, a város szerződést bontott a kivitelezővel
A kivitelező még 4 milliárdot kért, de nem kapott zöld utat, az ellenzék pedig már az EU csalás elleni hivatalánál jelentette az ügyet. A polgármester most kötbért követel a cégtől.


Azonnali hatállyal felmondta a mohácsi önkormányzat a város kereskedelmi kikötőjének építéséről szóló szerződést a kivitelező Platina-Bauval. A Telex szerint a fideszes vezetésű testület pénteki közgyűlésén hozta meg a döntést egy utolsó pillanatban beterjesztett javaslat alapján. A több mint tízmilliárd forintos projektbe konzorciumi partnerként az Építési és Közlekedési Minisztérium is belép.

Az önkormányzat szerződésszegésre hivatkozik, amit egy október végén elkészült szakértői vélemény is alátámaszt. A városvezetés szerint a területen 2025 márciusa óta áll a munka, és a projektből eddig csupán egy 1,3 milliárd forint értékű logisztikai csarnok készült el.

A konfliktust tovább mélyítette, hogy a kivitelező további 4 milliárd forintot kért a projektre, ám ezt az igényt az irányító hatóság elutasította, amiről a céget október végén értesítették is.

A beruházás tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást azzal a céllal, hogy Mohácsot a „régió logisztikai központjává” tegyék. Az eredeti, 2015-ös tervek még 5 milliárd forintos költséggel számoltak, amelyhez a városnak csupán 300 millió forint önrészt kellett biztosítania.

A pécsi Platina-Bauval 2020-ban kötöttek szerződést, az átadást pedig eredetileg 2023-ra tervezték. A határidő azonban folyamatosan csúszott, 2024 végére már 2026-os átadással és 15 milliárd forintos összköltséggel kalkuláltak, ami az eredeti összeg háromszorosa.

Pávkovics Gábor polgármester a közgyűlésen arról beszélt, hogy kötbért érvényesítenének a vállalkozóval szemben. A mohácsi ellenzéki képviselők amiatt aggódnak, hogy az uniós források esetleges visszafizetése súlyos terhet róna a város költségvetésére. A képviselők nemrég az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentést tettek a kikötőépítés miatt.

A kivitelező Platina-Bau ügyvezetője nemrég elismerte, hogy egy másik családi vállalkozásuk egy több tízmilliárdos gáz- és áfacsalási ügy központi szereplője, de tagadta, hogy a két ügy között összefüggés lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk