Átadná az államnak a Biodóm tulajdonjogát a főváros

180 millió forint értékű rikító kék Ferrariban fotózták le Várkonyi Andreát és férjét Mészáros Lőrinc vállalkozót. A Felcsúton készült képeket Hadházy Ákos független képviselő osztotta meg, aki szerint a luxusautó Várkonyi Andrea nevén van. Az RTL híradója kereste az ügyben a házaspárt, de egyelőre nem reagáltak.

A Ferrari 296 GTS nevű modellje egy 663 lóerős hibrid luxusautó, amely mindössze 3 másodperc alatt gyorsul 100-ra.

A különleges vezetési élményt nemrég Várkonyi Andrea is megtapasztalhatta. Méghozzá nem egyedül, hanem férje Mészáros Lőrinc társaságában. Legalábbis ezt állítja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a kék sportkocsiban ülő házaspárról fotókat is feltöltött a közösségi oldalára. Úgy tudja, a sportautó Várkonyi Andrea nevén van. Ez a típus újonnan 140-180 millió forintba kerülhet, mondja a képviselő.

Hadházy Ákos: "A fényképeket jól beazonosíthatóan a Felcsút mellett a Puskás Ferenc sporthotelhez vezető úton, illetve annak parkolójában készítette egy kedves ismerősöm. Úgy tűnik, hogy Felcsúton lassan több az egy főre jutó eső Ferrari, mint mondjuk Monacóban."

Mészáros Lőrinc fia is szereti az olasz luxusautó-márkát. Felcsúton egy benzinkútnál pumpálta egy Ferrari 488-as kerekét egy 2021-ben készült fotón, amit szintén a független képviselő osztott meg. Ehhez a modellhez használtan 100-120 millió forintért hozzá lehet jutni Hadházy szerint.

"A probléma az, amikor valaki ezt a hihetetlen gazdagságot ezt szinte csak állami megrendeléseken szerzi."

Nemcsak a felesége és fia kedveli a sportkocsikat, hanem Mészáros Lőrinc öccse is. Mészáros János felcsúti önkormányzati képviselő a tulajdonosa egy székesfehérvári luxusautó-szalonnak, ahol a Ferrarik mellett más luxusmárkák: Aston Martin, Bentley, Mercedes és Audi is kaphatók.

A szalon legdrágább darabja egy tűzpiros Ferrari, ami több mint negyedmilliárd forintba kerül, a legolcsóbb pedig egy Audi, ami 56 millió forintért vihető.

Márciusban bírálta Lázár János miniszter azokat a vállalkozókat, akik feltűnően gazdagodtak, és kihívó módon viselkedtek az elmúlt években.

"Elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a yachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál."

A Mészáros Csoport korábban közleményben úgy reagált: Mészáros Lőrinc nem vette magára a miniszter szavait, ugyanis csak tavaly a Mészáros Csoport nagyságrendileg 20 milliárd forintot fordított támogatásokra és adományokra. Most hiába kereste az RTL Híradó a cégcsoportot és Várkonyi Andreát is, adásunkig nem reagáltak.

Golflabda nagyságú jég esett vasárnap az osztrák–magyar határ közelében – számolt be róla a MetFigyelő a Facebook-oldalán. A jégverés Bad Blumaunál történt, ez a település kevesebb mint 30 kilométerre fekszik a határtól.

Az Időkép arról ír, hogy a jég nem áll meg a határnál, hanem egyenesen az ország közepe felé tart. Azt is közölték: „berobban a légkör” a határ mentén, és egyre több, valamint egyre nagyobb góc alakul ki.

Felsőszölnökön már hullott is a jég, amit a szolgálat webkamerája rögzített.

Novák Katalin hosszú szünet után vasárnap újra megszólalt a közösségi médiában. A volt köztársasági elnök egy videót tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben a nemrég elhunyt Ferenc pápáról emlékezett meg.

A bejegyzésben ezt írta:

A felvétel alatt a Legyetek jók, ha tudtok című film olasz nyelvű betétdala hallható, a képsorokon pedig Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásának részletei láthatók. Többek között az a jelenet is szerepel benne, amikor Novák Katalin köztársasági elnökként fogadja a katolikus egyházfőt.

A videó Ferenc pápa magyarul elhangzó jókívánságával zárul: „Isten, áldd meg a magyart!”

Ez az első hivatalos bejegyzése azóta, hogy 2024. február 10-én lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Előtte legutóbb 2023. február 26-án osztott meg videót Facebook-oldalán, amelyben bejelentette, hogy véget ért az elnöki szolgálata, és gratulált utódjának, Sulyok Tamásnak.

George Simion, a szélsőjobboldali AUR jelöltje vezeti a román elnökválasztást, mivel a leadott szavazatok 98,41 százalékának összeszámolása után a szélsőjobboldali AUR jelöltje 40,21 százalékon áll.

A két hét múlva esedékes második fordulóban az ellenfele a független Nicușor Dan (20,74 százalék) vagy a koalíciós jelölt Crin Antonescu (20,54 százalék) lehet.

Simion, aki 38 éves, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, a hivatalos adatok szerint 40,1 százalék körüli eredménnyel állt, amikor a szavazatok 90 százalékát már megszámolták.

A választáson tizenegy jelölt indult, a második fordulót május 18-án tartják a két legtöbb szavazatot szerző induló között. A központi választási iroda szerint körülbelül 9,57 millió ember szavazott, ez az összes választásra jogosult 53,2 százaléka. Külföldön 973 ezren járultak az urnákhoz.

A választók több mint 11 százaléka külföldön voksolt. Simion itt is népszerű volt, de Dan is több szavazatra számíthatott, mint Antonescu.

A szociáldemokraták és a liberálisok az RMDSZ-t és Kelemen Hunor elnököt hibáztatták, amiért nem mozgósítottak megfelelően – erről a Transtelex írt. Erdélyi tiszások egyébként Dan mellé álltak, de ennek inkább elvi jelentősége volt.

A tavalyi elnökválasztás első fordulóját, amit Călin Georgescu nyert, az alkotmánybíróság érvénytelenítette. Georgescut most már el sem engedték indulni. Vasárnap reggel együtt szavazott Simionnal, aki az AUR elnöke.

Georgescu azt mondta a szavazás napján: „Ezt az új választást azok rendezték, akik számára a megtévesztés az egyetlen állami politika.” Hozzátette: „Azért jöttem el, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat hatalmát, amelytől a rendszer retteg.”

Simion előre felvett beszédében úgy fogalmazott: „Sok akadály ellenére a románok felemelkedtek, és kivételes eredmény közelében járunk.” Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy helyreállítsam az alkotmányos rendet. Demokráciát akarok, normalitást akarok, és egyetlen célom van: visszaadni a román népnek, amit elvettek tőle, és a döntések középpontjába az egyszerű, tisztességes, méltóságteljes embereket helyezni.”

A Kreml által támogatott Georgescu TikTok-kampányával okozott meglepetést tavaly novemberben, amikor megnyerte az első fordulót. Ezt az alkotmánybíróság decemberben vitatott érveléssel semmisítette meg, majd tavaszra új választást írtak ki. Georgescut viszont kizárták az indulásból.

A választás tétjéről néhány nappal korábban Kiss Tamás erdélyi szociológus beszélt. Szerinte „az a fajta neoliberális konszenzus, progresszív-neoliberális hegemónia, ami a román közéletet 2000 és 2024 között jellemezte, összeomlott. Nem az ezt képviselő pártok omlottak össze, hanem ennek a mainstream irányzatnak a magától értetődése. […] Megjelent egy, Magyarországon vagy Lengyelországban már régóta jelen lévő euroszkeptikus szuverenista erő.”

Simion a választás előtt néhány nappal úgy fogalmazott: „Nem vagyunk többé demokratikus állam.” Szerinte a rendszerrel szembeni ellenérzés „nem valami anarchikus mozgalom, hanem azok ellen irányul, akik tönkretették ezt az országot.”

Crin Antonescu, a 65 éves politikus azt mondta: „Egy egységes, erős, méltóságteljes Romániáért szavaztam.” Majd hozzátette: „A demokrácia harcot jelent, néha a végletekig kiélezve, de ez az eszmék harca. Ne feledjük, hogy honfitársak vagyunk, egy ország fiai, és együtt kell előre haladnunk.”

Ponta a „Románia az első” jelszóval kampányolt, és korábban azzal büszkélkedett, hogy jó kapcsolatot ápolt a Trump-adminisztrációval.

Elena Lasconi, aki tavaly második lett, most csak 2,6 százalékot ért el. Erősen nyugatbarát és rendszerkritikus kampányt vitt, a korrupt politikai elit ellen lépett fel.

Simion pártja, az AUR 2020-ban tűnt fel először a parlamenti választásokon, és azóta megduplázta támogatottságát. A párt „családot, nemzetet, hitet és szabadságot” hirdet. Simion úgy fogalmazott: az AUR „teljes mértékben összhangban áll a MAGA-mozgalommal.” - írja az AP.

Rares Ghiorghies, aki az energiaszektorban dolgozik és Simionra szavazott, azt reméli, hogy Románia „visszatér a demokrácia alapelveihez, és visszanyeri az önbizalmát.” Szerinte: „Ami 2024 decemberében történt, az biztosan sötét fejezet ebben az országban, és ezt nem fogadhatjuk el tovább. Remélem, minden visszatérhet a normális kerékvágásba.”

Sokan sorsfordítónak tartják ezt a választást, miközben az ország próbálja helyreállítani a demokráciát és megőrizni a külpolitikai szövetségeit, amelyek megrendültek a választási botrány miatt.