444: Belső e-mailben figyelmeztették a KNYF-től a legfőbb ügyészt, hogy „nagyon ráéghet” az ügyészségre az aranykonvoj-ügy

A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,

A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanár-történelemtanár, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem hittanár-angoltanár szakpárjára egyaránt 476 pont kellett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több képzéssel is szerepel az élmezőnyben: a japán-magyar tanári szakpárra 472, a francia-kémia tanárira 470, míg a francia-német tanárira 468 ponttal lehetett bekerülni.

Az Eduline összegyűjtötte azokat az állami ösztöndíjas szakokat is, amelyekre a legalacsonyabb ponthatárokat húzták tegnap. Mint írják, ezekre a nappali tagozatos képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni államilag támogatott helyre.

1. Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
2. ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
3. ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
4. Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
5. Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
6. Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
7. Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
8. ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
9. Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
10. Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont

A csütörtök este nyilvánosságra hozott ponthatárokat országszerte Pont Ott Parti rendezvényeken várták a diákok.

Vizsgálatot indított a British Airways, miután az egyik India és London között közlekedő járatának teljes pilótafülkéje rosszul lett a levegőben. A légitársaság szerint az utasok biztonsága egy pillanatig sem forgott veszélyben.

Az eset a British Airways BA276-os járatán történt, amely a haidarábádi reptérről tartott Londonba. A gép felszállása után nem sokkal mindhárom pilótánál tünetek jelentkeztek, az egyik első tiszt állapota pedig annyira leromlott, hogy a fedélzeten oxigénnel kellett ellátni.

A másik két pilóta a saját, egyre súlyosbodó rosszullétük ellenére folytatta a járat vezetését, és a gép végül biztonságosan leszállt a londoni Heathrow repülőtéren – írta a Gulf News. A repülésképtelenné vált pilóta a landolás után komoly orvosi ellátásra szorult.

A cég azonnali belső vizsgálatot rendelt el, és felülvizsgálja a haidarábádi személyzeti szálláslehetőségeket.

A British Airways szóvivője az esettel kapcsolatban hangsúlyozta: „Munkatársaink jóléte kiemelt prioritás, és a haidarábádi tartózkodási helyszínen felülvizsgáljuk a személyzeti szálláslehetőségeket, miután elszigetelt megbetegedésekről kaptunk jelzéseket.”

A rendelkezésre álló információk szerint a három pilóta közösen reggelizett a hotel társalgójában, és egy külső cég által szállított palackozott vizet fogyasztott. A londoni leszállást követően mindhárman kitöltötték a repülésbiztonsági jelentést, és mintát adtak, hogy az orvosok azonosíthassák a fertőzés forrását.

A British Airwaysnek korábban is akadtak már problémái a személyzeti szállásokkal: 2024 novemberében a cég véletlenül egy milánói szexhotelben foglalt szobát a munkatársainak, ahol egy 24 órás orgia zajlott. A pilóták és légiutas-kísérők a folyamatos zaj és a megdöbbentő körülmények miatt képtelenek voltak pihenni, ami súlyos repülésbiztonsági kockázatot jelentett.

Órákon belül visszaszólt az Állami Számvevőszék a kormánynak, miután Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette a szervezet működésének teljes felülvizsgálatát. Bár az ÁSZ közleményében üdvözölte a működését szabályozó jogszabályok áttekintését, egyúttal keményen kiállt a függetlensége mellett, és vitatta a kormány hatáskörét az ügyben.

A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés szerveként nem része a végrehajtó hatalomnak, így a kormány nem jogosult a működésének felülvizsgálatára.

Az ÁSZ elnöke, Windisch László a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit is visszautasította.

A közlemény különösen visszásnak tartja a beavatkozási kísérletet, mivel jelenleg – a törvényi előírásoknak megfelelően – zajlik a TISZA párt kampányfinanszírozásának vizsgálata is.

A kormány a csütörtöki tájékoztatóján jelentette be az ÁSZ teljes átvilágítását. Magyar Péter szerint a cél az, hogy a szervezet „maradéktalanul és lelkesen” lássa el alkotmányos feladatait, és összehangoltan működjön a többi ellenőrző szervvel. A miniszterelnök egyúttal kettős mércével vádolta meg az ÁSZ korábbi vezetését a pártfinanszírozások ellenőrzése kapcsán, és felvetette annak a lehetőségét is, hogy a jövőben ne egyszemélyi vezetője, hanem egy testület irányítsa a szervezetet.

Magyar Péter már korábban lemondásra szólította fel Windisch Lászlót, amire a Számvevőszék akkor azzal reagált, hogy az elnök tizenkét éves mandátumát törvény védi. Az intézményi csatározásokból az ÁSZ elnöke is kiveszi a részét: június közepén ő maga kezdeményezte bíróságon az Integritás Hatóság vád alá helyezett vezetőjének, Bíró Ferenc Pálnak a menesztését.

Via Infostart

Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.

A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.

Vagyis a testület azt nem vizsgálhatja, hogy tartalmilag rendben van-e az elnök menesztése, csak azt, hogy a módosítás elfogadásának eljárása megfelelt-e a szabályoknak. A képviselők erre hivatkozva kérik a rendelkezés megsemmisítését, beadványukat az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó pontjaira alapozzák.

Az Országgyűlés július 13-án fogadta el a 17. Alaptörvény-módosítást, amelynek következtében a hivatalban lévő államfő megbízatása hétfőn megszűnt. Az államfői feladatokat azóta ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, amíg a parlament új köztársasági elnököt nem választ. A Fidesz–KDNP frakciói bojkottálták a módosításról szóló szavazást, és már korábban jelezték, hogy jogi úton támadják meg a szerintük alkotmányellenes lépést. Sulyok egy videóban indokolta a döntését, és a lépést a demokratikus jogállam végének nevezte, amit „alkotmányos kényszer” alatt tett meg.