Telex: Már az ügyészségen belül is fúrják a legfőbb ügyészt az aranykonvoj-ügy miatt
A lap információi szerint belső konfliktus robbant ki az ügyészségen. Úgy tudják, egyesek Nagy Gábor Bálint távozását sürgetik az aranykonvoj-ügy kezelése miatt.
Belső hatalmi harc dúl az ügyészségben, miközben a nyomozás új szakaszba lépett az aranykonvoj-ügyben. A Telex információi szerint az áprilisi választások után az ügyészségen belül is mozgolódás indult, és
egyes körök elkezdték fúrni Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, amiért a szervezet vezetése szerintük kimaradt a felelősségre vonásból.
A szervezetben két, egymásnak ellentmondó magyarázat kering: az egyik szerint a legfőbb ügyész több embert „kimentene” az eljárás alól, míg a Legfőbb Ügyészség azzal védekezik, hogy valójában éppen Nagy Gábor Bálint az, aki az ügy minden szálát fel akarja göngyölíteni.
A belső feszültségek központi figurája az a Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég lemondott vezetője, aki 2024 tavaszán még szürreálisnak nevezte Magyar Péter állításait a Völner-Schadl-ügy manipulálásáról.
Most viszont éppen az ő környezetéből lehetett hallani, hogy hiányolják a kormányzati szereplők felelősségének vizsgálatát az aranykonvoj-ügyben. Ez a belső konfliktus vezetett végül Fürcht távozásához is.
A kormányfő is reagált a kihallgatásra, aki egy posztban tette fel a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”
Miközben az ügyészségen belüli viták zajlanak, a nyomozás is halad. Hétfőn az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost azzal a gyanúval, hogy hét embert sanyargatással, jogellenesen tartott fogva. A volt TEK-vezér tagadta a bűncselekményt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen, jelenleg szabadlábon védekezik.
Az ügyészség a lap értesülései szerint átvizsgálja Hajdu mobiltelefonját is, mert a tanúvallomások alapján felmerült, hogy a TEK vezetője többször is beszélt telefonon Orbán Viktorral azokban az órákban, amikor az ukránokat a TEK épületében tartották fogva.
Orbán Viktor nyíltan kiállt bizalmasa mellett, és másnap kinevezte a Fidesz biztonsági igazgatójának.
Belső hatalmi harc dúl az ügyészségben, miközben a nyomozás új szakaszba lépett az aranykonvoj-ügyben. A Telex információi szerint az áprilisi választások után az ügyészségen belül is mozgolódás indult, és
egyes körök elkezdték fúrni Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, amiért a szervezet vezetése szerintük kimaradt a felelősségre vonásból.
A szervezetben két, egymásnak ellentmondó magyarázat kering: az egyik szerint a legfőbb ügyész több embert „kimentene” az eljárás alól, míg a Legfőbb Ügyészség azzal védekezik, hogy valójában éppen Nagy Gábor Bálint az, aki az ügy minden szálát fel akarja göngyölíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az ügyészség az összes szerverünket elvitte, ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni
A Fidesz elnöke szerint egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és ők mint ellenzéki párt ezzel szemben határozzák meg magukat. Az NKA-ügyet, amely miatt az ügyészség házkutatást tartott a pártja szerverközpontjában, koncepciós eljárásnak tartja, szerinte a döntéshozók semmi rosszat nem tettek.
Rendhagyó körülmények között, a Fidesz székháza előtt tartotta meg első közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bóka János, a párt frissen megválasztott frakcióvezetője. A pártelnök azzal kezdte, hogy eredetileg nem így tervezték a bemutatkozást, de kénytelenek voltak a szabad ég alatt nyilatkozni, mert a párt székházában „nem működik semmi”.
„Az ügyészség tegnap minden demokratikus normán és jogszabályon túlterjeszkedve az összes szerverünket elvitte” – mondta Orbán.
Hozzátette, hogy jelenleg nincs internetük sem, az egész rendszerük működésképtelen. „Le vagyunk vágva a világhálóról. Úgy képzeljék ezt el, mintha önöknek internet nélkül kellene a szerkesztőségüket működtetni” – magyarázta a kialakult helyzetet.
Orbán Viktor elmondta, két fontos okból tartják meg mégis a sajtótájékoztatót. Az egyik, hogy a Fidesz elnöksége és frakciója elfogadott egy dokumentumot, az ellenállási nyilatkozatot, amely szerinte a következő évek meghatározó irata lesz. Ezt a technikai problémák miatt nem tudta kiosztani az újságíróknak, de jelezte, hogy előző este feltöltötték az internetre.
A pártelnök szerint az Alaptörvény 17. módosítása teljesen új helyzetet teremtett Magyarországon, amelyet a Kádár-rendszer utolsó éveihez hasonlította, amikor nem volt sem demokrácia, sem jogállam.
„Amikor a politikai versenyt korlátozzák és a hatalom eldönti, hogy ki indulhat egy választáson és ki nem, az azt jelenti, hogy megtagadják a választópolgároktól azt a lehetőséget, hogy ők döntsék el, hogy kikre bízzák az ország legfontosabb döntéseit” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az alkotmánymódosítással az ellenzéki pártok képviselőinek mintegy felét kizárták a politikai közéletből, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének elmozdításával pedig felszámolták a fékeket és ellensúlyokat.
„Magyarországon ezzel egy új politikai rendszer jött létre. Ez az új politikai rendszer nem demokrácia, hanem önkény. Egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát” – jelentette ki Orbán.
Azt is mondta, hogy az ellenállási nyilatkozatuk kimondja, hogy az új politikai rendszer illegitim, ezért a Fidesz elutasítja, és az elmozdított tisztségviselők helyére állított személyek megválasztásában nem vesz részt. Ígéretet tett a „demokratikus jogállam” helyreállítására, és kilátásba helyezte, hogy az addig született „illegitim döntéseket” felül fogják vizsgálni.
Ezt követően bemutatta Bóka Jánost, a Fidesz új frakcióvezetőjét, akivel elmondása szerint erős, mély és sikeres együttműködésre készül. Bóka arról beszélt, hogy az elmúlt években sokat kapott a politikai közösségétől, ezért a „nyílt önkény napjaiban” kész előre lépni, hogy szolgálja azt.
„Az a célom, hogy olyan parlamenti képviselőcsoportja legyen ennek a politikai közösségnek, ami erőt, hitet ad a politikai közösségünknek, és amelyre, ha rátekint a politikai közösségünk, akkor a saját arcát fogja benne látni” – mondta az új frakcióvezető.
Újságírói kérdésre, hogy miért vesznek részt egy illegitimnek tartott rendszer parlamenti munkájában, Orbán Viktor az 1990 előtti időszakkal vont párhuzamot, amikor az ellenzék szintén bement a parlamentbe, hogy „ott harcoljon az önkény ellen”. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközeik vannak a jogállam visszaállítására, azt válaszolta, erről Tusnádfürdőn fog beszélni.
Az ellenállás konkrét formáit firtató kérdésre egy idézettel válaszolt a nyilatkozatból: „A hatalmi önkénnyel szemben a parlamenten belül és kívül minden békés eszközt igénybe vesz.” Hangsúlyozta, hogy nem a Fidesz akarja diktálni a tempót. Szerinte egy önkényuralmi rendszert csak azok tudnak megváltoztatni, akik a szavazatukkal létrehozták. „Az önkényuralmi rendszer úgy jött létre, hogy a magyar emberek a Tisza Pártra szavaztak. Nagy többséggel. (...) A kérdés az, hogy akik a Tiszára szavaztak, meddig tűrik a politikai önként” – fejtette ki.
Az NKA-ügyre vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, az egészet egy koncepciós eljárásnak tartja.
Álláspontja szerint az NKA döntéshozói semmi rosszat nem tettek, az ügy csak ürügy volt arra, hogy elvigyék a Fidesz szervereit.
„Nyilvánvalóan politikai utasításra, az ügyészség elvitte a Fidesz teljes tagnyilvántartását. A teljes tagnyilvántartás befizetését. Elvitte a levelezésünket. Ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni” – mondta. Bóka János ehhez hozzátette, vizsgálják a hivatali visszaélés miatti feljelentés lehetőségét, mert szerinte az ügyészség mandátumába nem fér bele egy párt teljes digitális infrastruktúrájának lefoglalása.
Arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz gyengül, úgy reagált: „ahogy az önkény erősödik, úgy nő a Fidesz támogatása.”
Szerinte a magyarok nem fogadják el az önkényt, és az ezzel szembeni ellenállás növekedésével az ellenzéki párt is erősödni fog.
Végül Magyar Péter Polgár Juditnak tett köztársaságielnök-jelölti felkéréséről is kérdezték. Orbán Viktor azt mondta, a hír hallatán a szánalom és az együttérzés volt benne a legerősebb.
„Szegény Polgár Judit, mit művelnek vele, de aztán a Jóisten megsegítette őt is, meg mindannyiunkat. Nem szerettük volna, hogyha a nemzet elveszíti egy hősét azzal, hogy becsalják, benyomják egy olyan helyzetbe, hogy illegitim köztársasági elnök legyen belőle”
– mondta.
Rendhagyó körülmények között, a Fidesz székháza előtt tartotta meg első közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bóka János, a párt frissen megválasztott frakcióvezetője. A pártelnök azzal kezdte, hogy eredetileg nem így tervezték a bemutatkozást, de kénytelenek voltak a szabad ég alatt nyilatkozni, mert a párt székházában „nem működik semmi”.
„Az ügyészség tegnap minden demokratikus normán és jogszabályon túlterjeszkedve az összes szerverünket elvitte” – mondta Orbán.
Hozzátette, hogy jelenleg nincs internetük sem, az egész rendszerük működésképtelen. „Le vagyunk vágva a világhálóról. Úgy képzeljék ezt el, mintha önöknek internet nélkül kellene a szerkesztőségüket működtetni” – magyarázta a kialakult helyzetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magánúton voltam, magánpénzből mentem” – Kiderült, hogy Orbán Viktor nemcsak a foci-vb-re ment, a Fehér Házban is járt
Egy amerikai lapértesülés szerint a volt miniszterelnök programja Washingtonba is elvezetett. A Fidesz-elnök a délelőtti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy tárgyalt is Amerikában, de azt nem árulta el, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Orbán Viktor a szerda délelőtti sajtótájékoztatóján röviden válaszolt az amerikai útját firtató kérdésekre. A Telex újságírója arra volt kíváncsi, miből fizette az utazást, mivel a vagyonnyilatkozata alapján a vagyonából nem tudná fedezni.
„Magánúton voltam, magánpénzből mentem, és örülök, hogy csak négy évente egyszer van világbajnokság, mert nem engedhetném meg magamnak ezt minden évben”
– válaszolta a volt kormányfő.
Egy másik kérdésre azt mondta, ha nem utazott volna el, akkor se tudott volna többet tenni azért, hogy ne fogadja el a parlament az Alaptörvény 17. módosítását, amivel Sulyok Tamás köztársasági elnököt leváltották. Egyszer vissza is kérdezett, hgoy mit kellett volna tennie.
Végül elárulta, hogy tárgyalt is az Egyesült Államokban, azt azonban nem közölte, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar-Vitézy: 3500 milliárdból fejleszti a vasutat a kormány, 35 új Intercity jön, felújítják a tíz legforgalmasabb vasútállomást, kiszámítható, gyors utazás jöhet
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid miniszter bemutatta a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek célja a járműpark megújítása és a fővonalak átlagsebességének 100 km/órára emelése. A 10 éves program teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szerdán a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón. A kormányfő emlékeztetett, hogy a „nagyon régen nem látott” közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel beszélt erről részletesen a Rákospalota-Újpest vasútállomáson. Magyar a vasút fejlesztését nemzetstratégiai ügynek nevezte, amely az ország versenyképességét, a munkaerő mobilitását és a gazdasági teljesítményt is meghatározza.
A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg. A cél az, hogy minden megyeszékhelyre versenyképesen lehessen eljutni, ehhez egész napos, kiszámítható InterCity közlekedést, gyorsabb fővonalakat és új generációs motorvonatokat ígérnek. Hosszabb távon a fővonalakon a legalább 100 km/órás, állomástól állomásig számított átlagsebesség a cél.
Megtartják és fejlesztik a mellékvonalakat is, ahová korszerű hibrid járművek érkezhetnek, valamint összehangolják a busz- és vasúti menetrendeket. Erős elővárosi vasutat hoznak létre Budapest és a vidéki nagyvárosok körzetében is, sűrűbb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal. A terv része a partnerség Budapesttel, a vasúti áruszállítás fejlesztése, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése, beleértve a reptéri vasút előkészítését és a nagysebességű vasúti kapcsolatok vizsgálatát.
A terv legfontosabb pillérei között szerepel legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését pedig azonnal megkezdik.
Magyar Péter szerint a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, a gördülőállomány átlagéletkora ugyanis 43 év, a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, a teljes pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás, a MÁV járműveinek negyede pedig nem üzemképes. A miniszterelnök kitért arra is, hogy a közép-európai térségben nagy verseny alakult ki a vasútfejlesztés terén. Eközben Magyarországon az utóbbi években Lázár János volt közlekedési miniszter, mintha ellenségnek tartotta volna a vasutat – közölte, majd hozzátette: a kormánynak most az a feladata, hogy ezt a versenyt hátrányból megnyerje, „kanyarban előzzünk, de óvatosan”.
A most bejelentett nagy csomagnak már voltak előre kiszivárogtatott elemei. Vitézy Dávid bő egy hete jelentette be, hogy uniós milliárdokból cserélik le a teljes HÉV-flottát a szentendrei, ráckevei és csepeli vonalakon, az első új szerelvények 2029-re érkezhetnek meg. Magyar Péter pedig múlt csütörtökön közölte, hogy a kormány a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról döntött.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szerdán a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón. A kormányfő emlékeztetett, hogy a „nagyon régen nem látott” közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel beszélt erről részletesen a Rákospalota-Újpest vasútállomáson. Magyar a vasút fejlesztését nemzetstratégiai ügynek nevezte, amely az ország versenyképességét, a munkaerő mobilitását és a gazdasági teljesítményt is meghatározza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztó képet festett az államtitkár: ezen a hét területen kritikus a helyzet az egészségügyben
Buga László fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár szerint a hivatalos adatoknál is súlyosabb a helyzet a kórházakban. Szerinte a sürgősségi ellátás, a gyermekgyógyászat és a pszichiátria is a leginkább érintett területek között van.
Riasztó képet a magyar egészségügy állapotáról Buga László, a fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár a HVG-nek adott interjújában.
A szakember szerint a hivatalos statisztikákban szereplő, közel húsz százalékos leállásnál is súlyosabb a helyzet, mert a rendszer valós működőképességét a papíron még nyitva tartó, de fél gőzzel, külsős orvosokkal vagy egyetlen szakemberrel működő osztályok is rontják.
Az államtitkár hét olyan területet nevezett meg, ahol a legsúlyosabb a helyzet: a sürgősségi ellátás, a gyermekgyógyászat, a pszichiátria, a belgyógyászat, az urológia, az érsebészet és az intenzív osztályos ellátás.
A sürgősségi osztályok terheltségét az alapellátási ügyeleti rendszer beszűkítése is növelte, ráadásul sok beteg azért megy oda, hogy hamarabb jusson CT- vagy ultrahangvizsgálathoz. Ezeket az osztályokat sok helyen már csak külsős, közreműködő orvosokkal tudják működtetni, ami gazdaságilag pazarló, és nem teszi lehetővé a hosszú távú csapatépítést. A kormányzat a rezidensi keretszám növelésével is enyhítené a nyomást.
Az államtitkár szerint a megoldás nem a bezárás.
„Mi nem akarunk kórházakat bezárni, de bizonyos intézmények portfólióját át kell alakítani”
– mondta. Példaként említette, hogy a nőgyógyászati ellátásban Budapesten és Pest megyében közel annyi orvos dolgozik, mint az ország többi részén összesen.
Azonnali, „tűzoltás” jellegű intézkedésként a kórházi klímaprogramot nevezte meg, hosszabb távon pedig a kórházi fertőzések számának csökkentését tűzte ki célul.
Ennek érdekében szeptembertől nyilvánossá teszik ezeket az adatokat, és a brit mintára szigorúbb minőségkontrollt vezetnének be.
Emellett augusztus közepére készül el a várólista-csökkentő program újratervezett javaslata, ami a többletfinanszírozás mellett a listák tisztítását is tartalmazza.
A szakdolgozók még idén béremelésre számíthatnak, és a kormány egy teljes életpályamodellen dolgozik, amely a lakhatási támogatást is magában foglalná. A pontos helyzet felmérésére egy országos „kórházleltárt” is készítenek, mert a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt rengeteg idős beteg a kórházi ágyakat foglalja, tovább terhelve a belgyógyászatokat és a sürgősségi osztályokat.
Riasztó képet a magyar egészségügy állapotáról Buga László, a fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár a HVG-nek adott interjújában.
A szakember szerint a hivatalos statisztikákban szereplő, közel húsz százalékos leállásnál is súlyosabb a helyzet, mert a rendszer valós működőképességét a papíron még nyitva tartó, de fél gőzzel, külsős orvosokkal vagy egyetlen szakemberrel működő osztályok is rontják.
Az államtitkár hét olyan területet nevezett meg, ahol a legsúlyosabb a helyzet: a sürgősségi ellátás, a gyermekgyógyászat, a pszichiátria, a belgyógyászat, az urológia, az érsebészet és az intenzív osztályos ellátás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
