HÍREK
A Rovatból

Áramot vezettek bele, csavarokat tekertek a térdébe – döbbenetes vallomást tett egy Donyeckben fogvatartott nő lánya

Elképesztő kínzásoknak vannak kitéve az oroszbarát szakadárok fogságába kerülő nők egy jelentés szerint. Az egyik áldozat lánya mondott el mindent, amit eltűnt anyja megpróbáltatásairól megtudott.


Döbbenetes vallomást tett az oroszbarát szakadárok által függetlennek kikiáltott, de csak az oroszok által elismert Donyeckből származó Izabella, akinek édesanyját, Olenát csaknem hat éve tartják fogva – írja a Blikk. A lap a lengyel Onet cikkét idézve számol be arról, amit Olenának – és minden bizonnyal rengeteg más, a szakadárok által elrabolt nőnek – át kellett élnie.

Izabella és édesanyja, Olena Donyeckből származnak. A nők Odesszába menekültek, amikor az oroszbarát szakadárok tíz éve átvették a hatalmat a Donbasszban. Olenának azonban vissza kellett térnie a megszállt területekre, mert beteg édesanyja – Izabella nagymamája – ottmaradt és segítenie kellett őt. 2016 és 2018 között többször is meglátogatta anyját, ám 2018 augusztusában oroszbarát szeparatisták vették őrizetbe.

Arról, hogy ez után mi történt vele, Olena más foglyok telefonján mesélt Izabellának, illetve később Izabella az anyjának korábbi fogolytársaitól szerzett tudomást. Az alábbi részlet Izabella vallomásából származik, amelyet a Raphael Lemkin Központnak az ukrajnai orosz bűncselekmények dokumentálásában végzett munkájuk részeként tett:

„Fegyveres férfiak jöttek a házához, megbilincselték és egy zsákot húztak a fejére. Elvitték egy katonai egységhez, és öt órán át fogva tartották. Ezután betették egy autóba, elkezdték szidalmazni, lökdösni, fejbe verték, és a megszállt Donyeckbe vitték. [...] Azt mondták neki, hogy írjon egy nyilatkozatot, hogy ha sérülésekkel tér vissza, nem lesz semmilyen követelése ezekkel a katonákkal szemben.”

Amikor Izabella édesanyját a katonai bázisra vitték, rögtön kirángatták a kocsiból a földre, majd felvonszolták a lépcsőn, berángatták egy szobába, itt is zsákot húztak a fejére, aztán elkezdték fojtogatni. Amikor elájult, abbahagyták. Ez a fajta kínzás folyamatosan zajlott. Elektromos áramütésekkel kínozták, majd elkezdett vérezni, vér folyt a nemi szervéből – mesélte Izabella. Súlyosan megverték, csavarokat tekertek a térdébe.

„Anyámat folyamatosan kínozták. Többször megerőszakolták. A kínzások miatt anyám öngyilkosságot kísérelt meg. [...] Nem tudom, mi kellett ahhoz, hogy egy olyan ember, aki annyira szerette az életet, ilyen lépésre szánja el magát.”

2020-ban, két év fogva tartás után Olenát az úgynevezett Donyecki Népköztársaság bírósága előtt tartott kirakatperben 13 évre ítélték, amit a megszállt Donyeck megyei Sznyizsnye város büntetőtelepén kellene letöltenie. A hivatalos vád: hazaárulás. Mióta a büntetőtelepre szállították, Izabella gyakorlatilag semmit sem tud róla.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány nőt tartanak még fogva az Orosz Föderáció területén és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, de becslések szerint több ezer lehet a számuk – olvasható a Rafal Lemkin Központnak az ukrajnai orosz bűnök dokumentálásáért felelős csoportja által készített jelentésben. Amit biztosan tudni az az, hogy kínzásoknak vannak kitéve, beleértve a szexuális erőszakot is. Megalázzák, megfélemlítik őket, orvosi segítséget nem kapnak, és a szeretteikkel sem tarthatják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Máris megszólaltak az izraeli fegyverek, több palesztint megölhettek Gázavárosban
Az izraeli katonák öt embert lőttek le, miután szerintük megszegték a tűzszüneti megállapodást. Egy másik körzetben is lehettek sérültek.


Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Most kiderül, ki mennyit keres a cégnél – sok magyar munkahelyen feszültség lehet, de a dolgozók jobban járhatnak
Már az álláshirdetésben is meg kell majd mondani, mennyi a fizetés. Ha nem stimmel a bér, a cégeknek fizetniük kell – akár évekre visszamenőleg is.
Malinovszki András / Fotó: Malachi Witt/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. október 14.



2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
– idézte a 24.hu.

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Korda György és Reviczky Gábor is alapító tag lett egy-egy Digitális Polgári Körben
A színész a Vadász, az énekes pedig az Ulti elnevezésű Digitális Polgári Körhöz csatlakozott – utóbbiban Orbán Viktor is alapító tag.


Vadász néven újabb Digitális Polgári Kör indult – vette észre a 24.hu a dpkor.hu oldalon.

Ennek egyik tagja Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész,

akinek saját vadászműsora, az Erdei utakon – Reviczky Gáborral az M5 TV csatornán látható.

A Digitális Polgári Kör oldalán azt írják: „a Vadász Digitális Polgári Kör a magyar vadászati hagyományok és a felelős vadgazdálkodás elkötelezett közössége. Tagjai hisznek abban, hogy a vadászat érték, felelősség és szolgálat: a természet egyensúlyának védelme és a jövő nemzedékek örökségének megőrzése”.

A kör tagjai között van még Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Zambó Péter államtitkár, Bors Richárd, a Nimród Vadászújság lapigazgatója, Csejtei Tamás vadász- és természetfilmes, Lajos Tamás producer és Varga Tamás olimpiai bajnok is.

A Vadász mellett megalakult az Ulti Digitális Polgári Kör is, melynek egyik alapító tagja Orbán Viktor. Több politikus, például Pintér Sándor belügyminiszter mellett

ott van még az alapító tagok között Korda György Artisjus, eMeRTon és Fonogram-díjas énekes is,

valamint a Magyar Ultiszövetség elnöke, Muzslai Róbert, és Borbély Imre alelnök is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Surányi György: Ha marad a Fidesz, jövő nyáron megszorításokra készülhetünk
A közgazdász szerint a jelenlegi gazdaságpolitika már most sem támogatja a növekedést. Egy új kormánynak szerinte több tere lehetne átalakítani a költségvetést.


Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.

Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.

Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.

Szerinte lenne lehetőség a kiadási oldalon belenyúlni a költségvetésbe. Példaként hozta fel az állami cégeken keresztül a magánszektorba jutó százmilliárdokat, az állami médiára és propagandára fordított kiadásokat, valamint a kaszinók online fizetési rendszerbe vonását.

Ezekkel komoly összegeket lehetne átcsoportosítani.

Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.

Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere – az élsport kivételével – alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani – idézi a közgazdászt a Telex.

Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat.

Ennek oka szerinte az, hogy már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.

A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.

Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.


Link másolása
KÖVESS MINKET: