ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Amikor Budapestről a Káli-medencébe költözik a család

Zsófiék példáján keresztül bemutatjuk, milyen előnyökkel is járhat a környezetváltozás a kisgyermek számára, és hogyan érdemes felkészülni egy költözésre. "Gyerekkel az élet" sorozatunk 3. része.


"Gyerekkel az élet" sorozatunkban a gyermekvállalás, gyermeknevelés különböző kérdéseköreit járjuk körül, személyes történetek segítségével. Megvitattuk, mire van szükség feltétlenül, ha érkezik a baba, és bepillanhattunk egy ötgyermekes család életébe is. Most azt mutatjuk be, milyen is az, amikor gyerekkel együtt új lakóhelyre költözik a család.

Zsófi, a férje Andris, és a másfél éves Barnabás pár hónappal ezelőtt még egy budapesti kétszobás lakásban éltek – most pedig már a Káli-medencében található Kővágóörsöt tekintik otthonuknak.

A fővárosból költöztek vidékre, társasházból kertes házba, a nagyvárosi munkát cserélik le egy kis faluban indítandó családi vállalkozásra.

A Káli-medence misztikus ereje

Zsófi és férje a Balaton-felvidéken ismerkedtek meg, Szentantalfán, egy házibuliban. Később együtt is gyakran jártak erre, nagy kevdvencük lett a Káli-mendence, egyre jobban megszerették a környéket, egyértelmű lett, hogy az esküvőjüket is itt tartják. Idővel azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne olyan életet kialakítani, hogy ne kelljen vasárnap visszamenni a fővárosba, ami mindig olyan nehezükre esett.

De miből lehetne megélni a Balatonnál?

„Andris régi álma volt egy saját vendéglátóhely. Pedig egészen más munkája volt eredetileg, a banki területet cserélte el szakácskodásra, most pedig pék lesz belőle. Elkezdte nagyon érdekelni a sütés, a kovászos kenyér, a leveles tészták, és nagy szerelme a szendvicskészítés. Így jött az ötlet, hogy egy pékséget szeretnénk nyitni, és ha már, akkor a Káli-medencében. Nem csak azért, mert mi szeretünk itt lenni, hanem mert errefelé hiány van a pékségekből.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miért költöztünk Budapestről a Káli-medencébe, hogy korábbi nagyvárosi életünket hátrahagyva családi vállalkozásként pékséget nyissunk? Sok mindent fel tudnánk sorolni, például, hogy a Káli-medence örülne még olyan helynek, ahol egyszerre lehet minőségi péktermékeket vásárolni és fogyasztani, kényelmesen kávézni, reggelizni, és közösségi élményt megélni. Vagy azért, mert évek óta arról álmodozunk, hogy ezen a csodás helyen élhessünk, és itt kínálhassunk szenzációs ételeket, friss élményeket, és jó emlékeket vendégeinknek. Vagy mert szeretjük nézni, ahogy az étel, ital és jó zene kíséretében barátságok születnek. Szerintünk ez maga az élet! Zsófi és Andris vagyunk, és Nektek álmodtuk meg az Andriska Pékbisztrót Kővágóörsön, amit július végén megnyitunk. ? www.andriskapekbisztro.hu #andriskapékbisztró #andriska #kővágóörs #kalimedence #kálimedencepékség #kálimedencekávézó #kálimedencereggelizőhely #kifli #kávé #reggeli #pékbisztró #kálifeeling

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Már éppen kezdték feladni az álmukat, hogy a Balaton közelében pékséget nyithassanak, amikor egy ismerősük hívta őket: „Figyeljetek, itt van Kővágóörsön egy pékség, ami üresen áll, nem akarjátok ti továbbvinni? Összenéztünk, és egyből megvolt a válaszunk. Ráadásul kiderült, hogy a kővágóörsi pékséget Törökék üzemeltették, a Kossuth utcában – erre mi rá is csodálkoztunk, hogy de hát mi vagyunk Törökék, a Kossuth utcából, mivel Andris családneve Török, az eredetileg pékségnek szánt ingatlanunk pedig a Kossuth utcában volt, csak épp egy másik faluban. Ezt egy jelnek vettük, hogy ide kell jönnünk” – meséli Zsófi.

NÉZD MEG A ZSÓFIVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Fővárosból a kis faluba, egy másfél éves kisfiúval

Megnézték a 15 éve üresen álló romos épületet, és első látásra beleszerettek. Eldöntötték, hogy a család is Kővágóörsre költözik, hiszen egy pékségben korán kezdődik a nap. Három hónapja költöztek a kis faluba a nagy fővárosból, a másfél éves Barnabással együtt.

„Voltak visszatartó erők, megkaptuk a kérdéseket családon belül, hogy biztos, hogy logikus lépés-e ez, és hogy mi lesz velünk szezonon kívül.”

„De a család alapvetően nagyon támogató, és nélkülük nehezen is tudnánk elindulni, mert a nagymamák rengeteget segítenek, vigyáznak Barnabásra, amikor nekünk dolgoznunk kell”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Pontosan egy éve készült ez a fotó, amikor a barátainknak először megmutattuk, milyen őrültségre készülünk. A Friss Cipó sütöde közel 50 évig sütötte a híres kővágóörsi kiflit és a falusi kenyereket, majd 15 évet állt teljesen üresen, mielőtt mi rátaláltunk. Azóta elképesztően sokat dolgoztunk azon, hogy hamarosan új fejezet indulhasson ennek a csodás vöröskő épületnek az életében. Na meg persze a miénkben is...Becsomagoltuk a korábbi budapesti életünket, és leköltöztünk Kővágóörsre, hogy megvalósítsunk egy sokéves álmot. Ez lesz az Andriska. Itt folytatódik majd a kővágóörsi friss kifli története, és indul majd el sok új finomságé. ? Már csak pár hét, és megnézhetitek, mi lett a romos házikóból... #dreambigorgohome #andriska #pekbisztro #andriskapekbisztro #kifli #kávé #reggeli #kalimedence #kovagoors #hamarosan ? @gabbysutori

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Zsófi úgy gondolja, hogy fontos volt figyelembe venniük, Barnabásnak is meglehetnek az igényei, életkori sajátosságai, amiket össze kell hangolniuk az ő álmaik és terveik megvalósításával. „Nem akartunk robbanásszerű változást az életébe, szerettünk volna megfelelően felkészülni a változásra. Sokat segített ebben nekünk Orsi, akit fogadott védőnőnknek tekintettünk. Vele közösen beszéltük át azt a tervet, amit a költözésünkhöz összeállítottunk. Kb. egy éve dőlt el, hogy ideköltözünk, azóta egyre többet jártunk erre Barnabással együtt is, hogy egyre ismerősebb legyen neki a közeg” – mondja Zsófi a környezetváltozásra való rákészülésről.

„A gyerekeket érinti és meg is viseli a változás. Tévesen gondoljuk azt, hogy bizonyos kor alatt ők még kicsik és nem érzékelik a változásokat, lehet a fejük felett dönteni. Fontos az, hogy a gyerek érettségi szintjének megfelelően kommunikáljunk vele arról, ami épp történik” – javasolja Jakobovits Kitti pszichológus.

Néhány megszokott dolog az új környezetben is stabilitást ad

Egy másfél éves kisfiúval költözni kihívás, már csak azért is, mert amit a szülei egy dobozba bepakolnak, azt ő rendszerint kipakolja. Ennek ellenére Gelencsér Józsefné védőnő azt tanácsolja, hogy ne passzoljuk le a gyereket a költözés ideje alatt nagyszülőkhöz, hogy aztán már csak az új környezetben találkozzunk újra vele – jobb, ha ő is megtapasztalja a változást.

„Célszerű az ágyát, a leginkább megszokott tárgyait már első nap elhelyezni, hogy legyen olyasmi a szobában, ami már mindenképp ismerős neki.”

„Ha a gyerek fővárosból vidékre kerül, ahol sokkal többet lehet a levegőn, sokkal szabadabb lehet, több mindent lát, többféle dolgot tud játszani, az megerősíti abban, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni.”

Ez Zsófiéknál is így történt, és bevált: „Az első éjszaka még millió doboz állt össze-vissza a házban, de arra nagyon figyeltünk, hogy Barnabás ágya már készen álljon, és az a fotel is, amiben elalvás előtt szoktam neki mesélni. Ahogy leültünk a fotelba, ugyanúgy ráhajtotta a fejét a mellkasomra, ahogy korábban, és két perc alatt elaludt.”

A kisgyereknek az is élmény, hogy a ház előtt elsétál két tehén

„Barnabásnak másfél évesen ez az élet, hogy ki tud jönni a kertbe, kukacokat nézegetni, a szomszédban libák vannak, a kapu előtt rendszeresen elsétál két tehén, ha elmegyünk sétálni, lovakkal találkozik. Nem állítom, hogy minden gyereknek pont erre van szüksége, de azt látom, hogy neki nagyon jót tesz. Talán pont azért, mert érzi rajtunk, hogy mi itt jól vagyunk, sokkal harmonikusabbak vagyunk, hogy erre vágytunk. Mióta Kővágóörsre költöztünk, ő sokkal jobban alszik, mint korábban. A mozgásának, az egyensúlyérzékének is nagyon jót tett, hogy itt aztán mindenhova megpróbál felmászni, és aztán leesni, és rengeteget van a szabadban” – összegzi Zsófi.

„A gyerek fejlődése szempontjából határozottan jót tehet a vidéki környezet. Olyan ingerekkel találkozhat, amelyekkel egy zsúfolt nagyvárosban nem.”

„Ha csak a fizikai egészségére gondolunk, az immunrendszere erősebb lesz, sokkal nagyobb mozgástere van, ki tud alakítani olyan rekreációs folyamatokat, amelyek később is hasznosak lesznek”

– teszi hozzá a pszichológus, Jakobovits Kitti.

A tervezés és az anyagi stabilitás sem árt

Zsófiék gondolkodtak rajta, hogy mikor van jó időszak ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen költözésbe és egy családi vállalkozás indításába. „Nagyon komoly anyagi vállalást is jelentett részünkről ez a terv.”

„Körülnéztünk, hogy milyen lehetőségek adódnak az anyagi támogatásra, és a babaváró kölcsönt elég jó lehetőségnek találtuk, ezért azt fel is vettük. Szeretnénk még gyereket, ezért ez abszolút nekünk való támogatás.”

Mit tanácsol a szakértő?

„Egy család életében számos lehetőség jöhet, amelyet érdemes megragadni. Akár a költözés, egy új vállalkozás vagy éppen a családbővítés a következő lépés, az anyagiak megtervezésében érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a célokhoz leginkább passzoló pénzügyi konstrukcióval indulhassunk neki a változásnak. A szabad felhasználású Babaváró kölcsön felvétele minden eddiginél egyszerűbbé vált, így egyre több pár válik jogosulttá a támogatásra. A feltételekről és lehetőségekről érdemes előzetesen tájékozódni a honlapunkon vagy időpontot foglalni a bankfiókokba, ahol az állami támogatások szakértői, az OTP Bank kollégái várják az érdeklődő házaspárokat” – javasolja dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

A költözés egyik legfőbb tanulsága az volt Zsófiék számára, hogy jó minél alaposabban és minél hamarabb felkészülni egy ilyen nagy ívű változásra. „Rám korábban nem volt annyira jellemző ez az előzetes tervezés és felkészülés, többször költöztem külföldre egyirányú repülőjeggyel. Amikor eldöntöttük, hogy költözünk, nekem kevésbé tűnt ijesztőnek a gondolat, de azért tudtam, hogy nagyon más ez a helyzet egy gyerekkel együtt. A nagymamáknak nagyon sokat köszönhetünk, hogy számíthatunk rájuk és rengeteget segítenek.”

*Jogi figyelmeztetés:

A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt. Az adatok tájékoztató jellegűek, a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM számításánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szerződéskötés és az első törlesztőrészlet esedékessége között 31 nap telik el, a kölcsön folyósítása 2020. július 1-én történik meg, illetve az 5 éves kamatperiódust követően a referencia kamat nem változik. A THM meghatározásakor a 2020. július 1-én érvényes kondíciókkal számoltunk. Az ügyfél által a központi költségvetés javára, a fennálló kölcsön összege után havonta, a törlesztőrészletekkel együtt fizetendő kezességvállalási díjat a THM magába foglalja.

THM (kamattámogatással): 0,4%

THM (kamattámogatás nélkül): 5,9%


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk