SZEMPONT
A Rovatból

Amerikaiak robbantották fel az Északi Áramlatot – állítja az egyik leghíresebb oknyomozó újságíró, de lehetetlen ellenőrizni

Seymour Hersh lebilincselően részletes történetet osztott meg egy titkos akcióról, ami ha igaznak bizonyulna, azt jelentené, hogy az Egyesült Államok megtámadta Oroszországot. Csakhogy egyetlen bizonyítékot sem közöl.


A most 85 éves Seymour Hersh egyike a világ leghíresebb újságíróinak. 1969-ben ő volt az, aki leleplezte a vietnámi My Lai-mészárlást, azt, hogy amerikai katonák fegyvertelen vietnami civileket gyilkoltak meg. Ezért a cikkéért egy évvel később Pulitzer-díjat kapott. 2004 májusában pedig cikksorozatban tárta fel, hogy az amerikai katonai rendőrség hogyan kínozta foglyait a Bagdadhoz közeli Abu Ghraib börtönben, és milyen titkos kihallgatási programot működtettek például Guantanamoban.

Hersh ugyanakkor az elmúlt években támadások kereszttüzébe került, mert megkérdőjelezte az Oszama bin Laden haláláról szóló hivatalos verziót, és azt is, hogy az Aszad-rezsim használt-e vegyi fegyvereket Szíriában a civilek ellen. Emellett gyakran éri az a vád, hogy munkáit egyetlen forrásra alapozza.

Ez igaz a Substack nevű blogon szerdán közzétett terjedelmes cikkére is, amiben nem kevesebbet állít, mint hogy egy tikos akcióban Joe Biden jóváhagyásával az amerikaiak robbantották fel az Északi Áramlat csővezetékeit 2022. szeptember 26-án.

Hersh azt állítja, az akció ötlete már két hónappal azelőtt felmerült, hogy az első orosz tankok begurultak volna Ukrajnába.

A cikk szerint 2021 decemberében Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó titkos munkacsoportot hívott össze, hogy arról tárgyaljanak, miképpen válaszoljanak Putyin közelgő inváziójára. Az egymást követő üléseken mérlegelték, hogy a szankciók és különböző korlátozások mellett milyen egyéb lehetőségeik vannak. Hersh forrása szerint „a résztvevők számára világossá vált, hogy Sullivan azt várja tőlük, dolgozzanak ki egy tervet az Északi Áramlat megsemmisítésére, mert ez az elnök kívánsága."

Az amerikaiak sohasem rejtették véka alá a gázvezetékekkel szembeni ellenérzésüket, amelyek több mint 1000 kilométeren keresztül futnak egymás mellett. Két észak-keleti orosz kikötőből indulnak, majd az észt határ mentén, és a dán Bornholm-sziget mellett elhaladva Németország északi részén érnek véget.

Az Északi Áramlat 1 néven ismert első két vezeték több mint egy évtizeden át látta el olcsó orosz földgázzal Németországot és Nyugat-Európa nagy részét. Az Északi Áramlat 2 néven épült másik két vezeték pedig szintén elkészült, de még nem helyezték őket üzembe. Németország ezekhez is nagy reményeket fűzött, egészen addig, amíg ki nem tört az orosz-ukrán háború.

Joe Biden már korábban is azon a véleményen volt, hogy Putyin a gázvezetékeket fegyverként használja politikai és területei ambíciói beteljesítéséhez. A háború kitörése után viszont már attól is tartottak, hogy ha Európa energiaellátása továbbra is az orosz gáztól függ, Németország és a többiek nem lesznek hajlandók Ukrajnát az Oroszország legyőzéséhez szükséges mennyiségű pénzzel és fegyverrel támogatni.

Hersch szerint ez volt tehát az ok, amiért a rendkívül vakmerő terv az asztalra került Washingtonban.

A cikk szerint a haditengerészet közvetlen tengeralattjáró-támadást javasolt. A légierő időzített bombákat. A CIA azzal érvelt, hogy bármit is tesznek, annak titkosnak kell lennie. Abban ugyanis egyetértettek, hogy

ha a támadást vissza lehet vezetni az Egyesült Államokra, akkor az háborús cselekménynek minősül.

Az Egyesült Államok Haditengerészetének Búvár- és Mentési Központja Panama Cityben található, Florida délnyugati részén. Itt évtizedek óta képeznek ki olyan mélytengeri búvárokat, akik víz alatti mentő- és romboló akciókra egyaránt képesek. Végül az a döntés született, hogy az akciót rájuk bízzák.

Hersh szerint ez azzal az előnnyeli is járt, hogy ők a haditengerészethez tartoznak, és nem Különleges Hadműveletek Parancsnokságához, amelynek titkos akcióit jelenteni kell a Kongresszusnak.

Hasonló búvárakciót már 1971-ben is végrehajtottak, amikor a szovjet távol-keleti partok közelében lehallgatókészülékeket szereltek egy tengeralatti kommunikációs kábelre, amely egy szovjet regionális haditengerészeti parancsnokságot kötött össze a vlagyivosztoki főhadiszállással. Washington közel egy évtizeden át jutott értékes információkhoz a szovjet hadiflottáról.

A mostani terv azonban jóval kockázatosabbnak tűnt. Egyrészt az orosz haditengerészet sűrű őrjáratokat tart a Balti-tengeren, másrészt pedig nincsenek olyan olajfúrótornyok, amelyek fedezhetnék a búvárokat.

2022. február 7-én ráadásul Biden elnök elszólta magát. Aznap a Fehér Házban fogadta Olaf Scholz német kancellárt, majd a sajtótájékoztatón közölte: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem lesz többé Északi Áramlat 2. A titkos munkacsoportban a cikk szerint sokan úgy érezték: az elnök mindent veszélybe sodort, mert közvetlenül utalt a várható akcióra. Mások úgy gondolták, mostmár mindenképp végre kell hajtaniuk, csak még fontosabb, hogy ne lehessen Amerikára visszavezetni.

A kivitelezéshez Norvégia ideális bázinak tűnt, mert az amerikai hadsereg az elmúlt években megerősítette ottani jelenlétét. Tengeralattjáró- és légitámaszpont épült, és tavaly novemberben kibővítették az amerikai-norvég védelmi együttműködési megállapodást is. Emellett jelenleg a NATO főtitkára a korábbi norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg, akit 2014-ben amerikai támogatással választottak erre a tisztségre.

Hersch szerint 2022 márciusában az akciócsoport néhány tagja Norvégiába utazott, hogy a helyi titkosszolgálattal és haditengerésszel tárgyaljanak. Megállapodtak abban, hogy a C4-es robbanószerkezeteket néhány kilométerre a Bornholm-szigetektől kell elhelyezni.

Egyrészt itt a tengerfenék alig 80 méterre van a felszíntől, másrészt nincsenek erős tengeráramlatok, amelyek nehezítenék a búvárok munkáját.

A norvégok és az amerikaiak egyetértettek abban, hogy bizonyos szinten tájékoztatni kell a svéd és a dán illetékeseket a Bornholm-szigetek környéki búvártevékenységről. Azt is a norvégok tanácsolták, hogy a robbanószerkezeteket az orosz aknakeresők megtévesztése érdekében úgy kell álcázni, hogy azok a természetes környezet részeinek tűnjenek.

Ugyancsak Oslóból jött az időpont ötlete. A NATO tavaly júniusban hadgyakorlatat tartott a térségben BALTOPS 22 néven. Ezt egészítették ki egy olyan tengeri aknakereső-gyakorlattal, amelyben búvárok is részt vesznek. Az ő feladatuk azonban valójában az volt, hogy a C4-es robbanószerkezeteket elhelyezzék a gázvezetékeken. A terv az volt, hogy azok a hadgyakorlat után 48 órával robbannak fel.

A Fehér Háznak azonban az utolsó pillanatban aggályai támadtak. Rájöttek, hogy túlságosan nyilvánvaló lenne az Egyesült Államok szerepe, ha a detonáció alig két nappal a hadgyakorlat vége után következne be.

A CIA-nál hozzászoktak ahhoz, hogy a tervek változhatnak, ezúttal azonban nem volt könnyű dolguk, mert fogalmuk sem volt, hogy az elnök mikor akar robbantani: egy héttel, vagy hónapokkal később. Olyan megoldást kellett találni, ami szabad kezet ad Bidennek.

Az elsütő szerkezet végül egy hanglokátoros bója lett, amelyet úgy állítottak be, hogy, egészen alacsony frekvenciájú, semmihez sem hasonlító hangot adjon ki, amelyre a robbanószerkezet időzítője működésbe lép.

Végül 2022 szeptember 26-án a norvég haditengerészet P8-as felderítő repülőgépe egy látszólag rutinrepülés során ledobta a hanglokátoros bóját. A jel elterjedt a víz alatt, beindítva előbb az Északi Áramlat 1, majd az Északi Áramlat 2 vezetékeinél elhelyezett időzítőket.

A néhány órán belül bekövetkező robbanás során a négy vezetékből három használhatatlanná vált.

Hogy Hersh kémregényekbe illő történetéből mennyi igaz, nem tudni. Ami tény: a sztorit egyetlen amerikai médium sem hozta le, az az újságíró saját blogján jelent meg. A Fehér Ház azonnal tagadta az egészet, szerintük amit az amerikai újságíró leírt, az teljes mértékben valótlan fikció.

Norvég lapok szerint az ottani fegyveres erők nevében Per Espen Strande alezredes ugyancsak komolytalan kitalációnak minősítette Hersh állításait.

Élesen kritizálta a leírtakat Christo Grosev, a Bellingcat nevű független orosz oknyomozó portál újságírója is. Ő Twitter posztjában egyenesen szenilisnek, korruptnak vagy hazugnak nevezte Hersh-t, aki szerinte egy névtelen forrásra hivatkozva óriási károkat okoz az újságírásnak.

Az orosz külügyminisztérium azt közölte: magyarázatot várnak a Fehér Háztól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: