Vlagyimir Putyin várhatóan ismét nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzhet a Nyugat felé, ha folytatódik az orosz invázióval szembeni kemény ukrán ellenállás - áll a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynökségében új jelentésében.

Szerintük az orosz elnök azért nyúlhat újra a fenyegetőzéshez, mert az orosz invázió egyre inkább megtorpan Ukrajnában: folyamatosan fogyatkoznak az orosz katonák, amortizálódik a fegyverarzenáljuk, a sikerek viszont elmaradnak. Nyugati hírszerzések szerint az is elképzelhető, hogy az oroszok kísérletet sem fognak tenni Kijev ostromára.

Az újabb és újabb gazdasági szankciók is egyre inkább elszigeteltté teszik Oroszországot, a kitartó ukrán ellenállás mellett ez is veszélyezteti azt, hogy korszerszerű fegyverekkel és lőszerekkel lássa el a katonákat.

- mondta el Scott Berrier, a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója.

Arról is beszélt, hogy az elakadó invázió arra is ösztönözheti az orosz elnököt, hogy agresszívebb akciókat hajtson végre nemcsak Ukrajnában, hanem szélesebb körben is. Célja az lehet ezzel, hogy helyreállítsa a presztízsét és elrettentse ellenfeleit. Berrier azt is hangsúlyozta, hogy Putyin továbbra is azt akarja, hogy Ukrajna és a volt Szovjetunió más államai orosz befolyás alá kerüljenek, és addig erőlteti a megszállást, amíg nem teljesítik a követeléseit.

Az igazgató ugyanakkor azt is hozzátette:

Forrás: Bloomberg

A tűzifarendelet ellen tüntettek pénteken kora este Budapesten, az Agrárminisztérium épülete előtt. Az LMP által szervezett demonstráción több ezres - a szervezők szerint ötezres - tömeg gyűlt össze, politikusok mellett aktivisták is felszólaltak. A beszédek este hétkor értek véget, ezután az esemény házigazdája arra kérte a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre és üljenek le, egyfajta csendes tiltakozást demonstrálva.

Egy idő után megtapsolta magát a tömeg, majd azt skandálták, hogy "Nem hagyjuk!". A szervezők ezután bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, de készüljön mindenki, mert lesz folytatás. Ezt követően többen felálltak és elindultak a térről, sokan azonban továbbra is ülve maradtak.

Mint arról beszámoltunk, tüntetést tartottak pénteken kora este az Agrárminisztérium épülete előtt a tűzifarendelet ellen. Több ezres tömeg gyűlt össze az LMP által szervezett demonstráción, amin a párt politikusai és civil szervezetek képviselői is felszólaltak. A beszédek végén a szervezők kérésére a tömeg átvonult a Kossuth térre, a Parlament elé, ahol a földön ülve csendes tiltakozásba kezdtek. Ez nagyjából húsz percig tartott, utána a szervezők bejelentették, hogy a tüntetésnek hivatalosan vége. Ezt követően a tömeg oszlani kezdett, sokan elmentek, de jó néhányan maradtak a téren.

A helyszínre nagy számban érkeztek rendőrök is, akik hangosbemondón közölték az úttesten lévőkkel, hogy szabálysértést követnek el, ezért felszólították őket, hogy menjenek fel a járdára. A Telex tudósítása szerint

Ezután az egyenruhások sorfalat álltak a hídon, a tüntetők száma pedig fogyatkozni kezdett. A Telex azt írja, néhány hídfoglalót igazoltattak is a rendőrök.

Beidézi Orbán Viktort a romániai diszkriminációellenes tanács - közölte a Transtelex-szel az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.

Úgy véli, a magyar kormányfő diplomáciai immunitása a nyilatkozataira nem terjed ki, ugyanakkor a diplomáciai immunitás csak akkor illeti meg, ha hivatalos látogatáson tartózkodik az országban, nem magánlátogatáson, amint ez esetben történt.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt mondta,

Kijelentette, hogy a kormányfő mentelmi jogot élvez, ezért nem lehet ellene elindítani az eljárást. Hozzátette: ha lehetett volna, hivatalból ő maga indította volna el, mint minden olyan esetben tette, amikor a közérdek megkívánta, hogy a diszkriminációellenes tanács tisztázza az ügyet.

- mondta, majd azt is hozzáfűzte, hogy csodálkozik azon, hogy a liberális politikus nem ismer alapvető szabályokat, a nemzetközi jogot és az immunitásra vonatkozó szabályokat, miközben a testvére nagykövet Washingtonban.

Asztalos Csaba azt is közölte, hogy a papírformát követik azzal, hogy beidézik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kihallgatásra, ugyanis a törvényes eljárás előírja, hogy bármilyen panasz vagy beadvány megtárgyalását a felek beidézésével és meghallgatásával kell kezdeniük. A törvény pedig ilyen tekintetben nem tesz különbséget a beadványok között.

Az idézést a nagykövetségen keresztül küldik el, adott esetben pedig meghallgatják a feleket. Amennyiben a diszkriminációellenes tanács bizottsága körében nem születik egyértelmű döntés a kérdésben, többségi szavazattal döntenek arról, hogy Orbán Viktornak valóban mentessége, immunitása van-e, ha ezt megállapítják, az ügy további kivizsgálása leáll. Ha viszont a tanácstagok többsége a jog ismeretében úgy ítélné meg, hogy a magyar kormányfő nem élvez mentességet, akkor a diszkriminációellenes tanács véleményt fog mondani és döntést fog hozni a tusványosi beszéd kifogásolt részei kapcsán is. A végeredménytől függetlenül pedig ez a döntés bírósági úton támadható lesz.

Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.