A gyerekek egy része nagyon sokszor ébred fel éjszaka. Ennek legfőbb oka, hogy nincs egy kialakított, fix napirendjük. A témáról Bartolák Lilla gyerekalvás-szakértőt kérdeztük.
A szakember szerint a legtöbb probléma abból adódik, hogy nincsen rendszeresség. Szerinte
gyakori tévhit, hogyha a szülők jól lefárasztják napközben a gyereket, akkor átalussza az éjszakát, és reggel csak később ébred fel.
Ezzel szemben a rendszeres, kiegyensúlyozott délutáni alvás járul hozzá leginkább az éjszakai pihenéshez, napközben pedig elkerülhetők a hisztizések.
– Hogyan dolgozik az önhöz forduló szülőkkel?
– A kapcsolat mindig egy konzultációval kezdődik, ahol átbeszéljük azokat a problémákat, amikkel hozzám fordultak. Ezután olyan megoldásokra teszek javaslatokat, amelyek illeszkednek a család dinamikájába.
– Mi derülhet ki az első beszélgetésből?
– Elég tapasztalatom van, hogy meghalljam azokat a kimondott vagy ki nem mondott gondolatokat, amiket meg kell hallanom. Ilyenkor mélyebben is belekérdezek az adott helyzetbe, és sokszor kiderül, hogy hol vannak az elcsúszások.
– Pár hónapos kisbabáknál is kialakítható már a napirend?
– Napirendet nagyjából 4-5 hónapos kortól érdemes fixálni, viszont születéstől fogva alakíthatunk ki jó szokásokat. Figyelembe kell venni, hogy a napirend a gyermekkel együtt fejlődik és változik.
Ehhez az kell, hogy ne az órához ragaszkodjunk, hanem az egymásutánisághoz.
Én leginkább 7-13 hónaposakkal foglalkozom, de az a tapasztalatom, hogy bőven van alvási probléma 2-3 év körül is.
– Miért legyen napirendje a gyerekeknek?
– A gyerekeknek nincs időérzékük, kellenek kapaszkodók, és a napirend erre nagyon jó lehet. Amikor óvodapedagógusként foglalkoztam a gyerekekkel, akkor ez nagyon fontos volt. Ugye a picik ott bemennek, reggeliznek, leülnek körbe a szőnyegre, majd van egy kis szabad játék. Azután kimegyünk az udvarra, jön az ebéd és alvás. Egyszer például szmogos volt a levegő, nem tudtunk kimenni az udvarra. A háromévesek nem értették meg, hogy nem lehet. Fél órán keresztül hajtogatták, hogy igenis ki kell menni, mert azt tudták csak, hogy a játék után levegőzés jön.
Ilyenkor teljesen felborul minden, kicsúszik a lábuk alól a talaj, mert attól félnek, hogy akkor nem lesz ebéd például.
Persze a napirend nem old meg mindent, de megkönnyíthetjük az életünket és a gyerekekét is.
– Mennyire hatékony a napirend?
– A napirend nem csodaszer, de azt tapasztalom, hogy ahol van, ott könnyebb az altatás. Nemrég volt egy családom, ahol egy 11 hónapos kislány este óránként felsírt. Kialakítottunk egy, a család számára tartható napirendet. Ezután a kislány elkezdett eleinte hosszabbakat aludni, mára pedig fel sem riad éjszakánként.
– Végezetül, mennyit fontos aludniuk a különböző korosztályoknak?
– Az egyévesek kétszer is alszanak egy nap, de kétéves korukban már elég lehet egy alvás is, mondjuk délben. Az óvodásoknál más a helyzet, ők már egy óra alvással is elvannak. Viszont az oviban eléggé lefáradnak ahhoz, hogy akár újra 2-2,5 órát tudjanak aludni. Én 5-6 éves korig mindenkinek azt javaslom, hogy a délutáni pihenő ebéd után legyen, az iskola úgyis hirtelen szakítja el tőlük a pihenés lehetőségét. De persze itt is elmondható, hogy a jól bevált egyéni napirend segíti leginkább elő a regenerálódást.
A gyerekek egy része nagyon sokszor ébred fel éjszaka. Ennek legfőbb oka, hogy nincs egy kialakított, fix napirendjük. A témáról Bartolák Lilla gyerekalvás-szakértőt kérdeztük.
A szakember szerint a legtöbb probléma abból adódik, hogy nincsen rendszeresség. Szerinte
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.
Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.
Ez a hozzáállás a beszélgetéseikben is megmutatkozik: figyelmesen hallgatnak.
Nemcsak udvariasságból vannak jelen, hanem aktívan figyelnek, kérdeznek, és valóban megpróbálják megérteni a másik érzéseit, ami a mai rohanó világban különösen nagy érték.
Képesek megbocsátani anélkül, hogy naivak lennének. Nem ragadnak bele a sérelmekbe, és nem hagyják, hogy a harag irányítsa a kapcsolataikat, de közben pontosan tudják, hol kell meghúzni a határokat.
Ez a tudatosság kiterjed mások határainak tiszteletére is. Érzékenyen kezelik a másik fizikai terét, érzelmi és kommunikációs igényeit, hogy a környezetükben mindenki biztonságban érezhesse magát.
Elfogadják, hogy mindenki a saját útját járja, ezért nem próbálják meg irányítani vagy „megjavítani” az embereket.
Tisztában vannak vele, hogy a változás csak belülről fakadhat, ezért ráerőltetés helyett inkább támogatást és teret adnak a másiknak a fejlődéshez.
Az igazi emberségük stresszes helyzetekben is megmutatkozik: a feszültségüket nem vezetik le másokon, hanem tudatosan törekednek arra, hogy a nehéz időszakokban is tisztelettel és megértéssel forduljanak a környezetük felé.
A legnagyobb erejük mégis abban rejlik, hogy a puszta jelenlétükkel inspirálnak másokat. Egy kedves gesztus vagy egy támogató mondat gyakran láncreakciót indít el, és aki ezt megtapasztalja, nagyobb eséllyel adja tovább.
Az ilyen emberek emellett felelősséget vállalnak a hibáikért ahelyett, hogy bűnbakot keresnének, és a nehéz időkben sem tűnnek el a barátaik életéből.
A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.
Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.
Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.
A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”
– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.
Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.
Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.
A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Valószínűleg te is áldozatul estél már a digitális kor egyik legcsendesebb pénznyelőjének: a feleslegesen drága mobilcsomagnak. Hónapról hónapra levonják a díjat a számláról, talán észre sem veszed, hogy mennyire sokat, hiszen a kényelem és a „korlátlanság” ígérete megnyugtató. Pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, átfogó felmérése kíméletlenül rávilágít:
a magyarok jelentős része úgy fizet a prémium szolgáltatásért, hogy annak előnyeit a valóságban soha nem használja ki.
A különbség nem aprópénz; egyetlen tudatos döntéssel havonta akár több ezer, éves szinten pedig százezres nagyságrendű forint maradhat a zsebedben.
A probléma gyökere a tájékozatlanság. A hatóság kutatása szerint a számlás mobil-előfizetők mintegy fele használ korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilinternetet. Ezzel párhuzamosan azonban az érintettek közel fele valójában egy jóval olcsóbb, fix adatkeretes csomaggal is bőven beérné. A pénzügyi szakadék pedig óriási:
míg a nem korlátlan csomagok medián havidíja 5000 forint körül mozog, addig a korlátlan hang- és adatcsomagot használók jellemzően 13 000 forintot fizetnek.
A tudatosság riasztóan alacsony: a számlás előfizetőknek csupán 60 százaléka tudja fejből a havidíját, és még kevesebben képesek visszakeresni az elmúlt hónapok konkrét hang- vagy adatforgalmát.
Az első és legfontosabb lépés a spórolás felé, hogy pontos képet kapj a saját használati szokásaidról. Ez ma már néhány mozdulattal elvégezhető. iPhone készülékeken a Beállítások menü Mobilhálózat pontjában lefelé görgetve látható az alkalmazásonkénti mobiladat-használat.
A statisztikát itt a számlázási ciklus elején érdemes lenullázni a pontos méréshez.
Androidos telefonokon a folyamat hasonló, jellemzően a Beállítások, Hálózat és internet, majd Adathasználat menüpont alatt található meg, bár a pontos elnevezés gyártónként eltérhet. Még egyszerűbb megoldást kínálnak a szolgáltatói alkalmazások, amelyek részletes fogyasztási adatokat mutatnak, és gyakran kedvezményes, egyszeri adatbővítési lehetőségeket is kínálnak. Aki pedig a teljes piacot szeretné felmérni, annak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos díjcsomag-kalkulátora nyújt segítséget, ahol a híváspercek, SMS-ek és adatigény megadásával megbecsülhető a várható havi költség.
De mekkora összegről is beszélünk a gyakorlatban? Egy egyszerű példával élve: ha valaki egy átlagos, 13 000 forintos korlátlan csomagról egy számára bőségesen elegendő, 10-25 GB-os, 5000 forintos csomagra vált, havonta 8000 forintot takarít meg. Ez éves szinten közel 96 000 forint. Egy háromfős háztartás esetében, ahol mindhárom előfizetés korlátlan, de a valós igények alapján két SIM-kártyának is elég lenne egy olcsóbb, fix keretes csomag, a havi megtakarítás már 16 000 forint, ami egy év alatt megközelíti a 200 000 forintot. A probléma nemcsak a havidíjasokat érinti: a hatóság elemzése szerint
a feltöltőkártyások 22 százaléka olyan szinten költ, ahol már kedvezőbb lenne egy havidíjas konstrukció.
„Én ezt csak az elmúlt pár évben vettem észre… Yettelnél 2 éve fizettem kb. 7000 forintot korlátlan mobilnetre és 150 perc lebeszélhetőségre, mivel megszűnt a csomag, most 11 000 Ft-ot fizetek 50 GB netre és 150 perc beszédre” – írta egy felhasználó a Reddit fórumán.
Érdemes azonban tisztában lenni a buktatókkal is. A hűségidő az egyik legfontosabb tényező. Az általános piaci gyakorlat szerint készülékvásárlás nélküli előfizetésnél legfeljebb 12, míg készülékkel együtt vásárolt csomagnál 24 hónapos hűségidővel kell számolni. Fontos apróbetűs részlet, hogy
egyes szolgáltatóknál az előfizetés szüneteltetése meghosszabbíthatja a hűségidőt.
Egy másik modern kori csapda az inflációkövető díjkorrekció, amely a legtöbb szolgáltató általános szerződési feltételeiben már szerepel. Egy néhány százalékos emelés is érezhető tétel lehet a havi számlán.
Ha a hűségidő nem akadály, a szolgáltatóváltás és a számhordozás hatékony eszköz lehet a jobb feltételek kiharcolására. A számhordozás folyamata jellemzően gyors és díjmentes, bár egy rövid, néhány órás átadási időablakban előfordulhat szolgáltatáskiesés. A tárgyalási pozíciót erősítheti, ha több szolgáltatást – például a mobil-előfizetést és az otthoni internetet – egy szolgáltatónál, egy csomagban kezel. Ezekre gyakran adnak kedvezményt.
A hűségidő meghosszabbításával elérhető készülékkedvezményekkel azonban érdemes óvatosan bánni, és pontosan kiszámolni, hogy a kedvezmény valóban kompenzálja-e a magasabb havidíjjal járó többletköltséget a teljes futamidő alatt.
Felmerül a kérdés: ha ennyit lehet spórolni, miért választják mégis olyan sokan a drágább, korlátlan csomagokat? A válasz a pszichológiában és a kényelemben rejlik. Sokan a kiszámíthatóságot és a nyugalmat fizetik meg, nem akarnak az adatkeret fogyásával foglalkozni. Emellett a szolgáltatók is gyakran a korlátlan csomagokhoz kötik a legvonzóbb készülékkedvezményeket. A valóságban a korlátlanság sem mindig végtelen:
a piaci kínálatban egyre gyakoribb, hogy a „korlátlan” adatcsomag valójában a használhatóság folyamatosságát jelenti, de bizonyos adatmennyiség felett a sebességet jelentősen korlátozzák.
Valóban indokolt a korlátlan csomag annak, aki rendszeresen osztja meg a mobilnetet laptopjára, útközben nagy felbontású videókat néz, sokat játszik online, vagy nagy méretű fájlokat tölt fel és le a mobilhálózatról. „Engem az zavar, hogy külföldön már olcsón, alacsonyabb tarifákban is benne van a korlátlan mobiladat, itthon meg még mindig 5–10 GB forgalommal szúrják ki az ember szemét” – hangzik egy másik, a Redditről származó vélemény.
A tudatos mobilhasználat tehát egy rövid ellenőrzőlistával kezdődik. Az első lépés a számláló nullázása a számlázási ciklus elején és a forgalom figyelése egy hónapon keresztül. Ha a 10-25 gigabájtos keret sem fogy el, szinte biztosan felesleges a korlátlan csomag. Érdemes megnézni, hogy a szolgáltatói applikációban olcsóbban lehet-e egyszeri adatjegyet vásárolni, mint amennyi a következő, nagyobb csomag felára lenne.
Egy háztartáson belül pedig érdemes minden előfizetést külön-külön megvizsgálni, mert könnyen lehet, hogy csak egy családtagnak van szüksége a legdrágább opcióra.
A tét nem kicsi: 15-20 percnyi odafigyeléssel és egy célzott csomagváltással havonta több ezer, évente pedig akár százezres nagyságrendű összeg maradhat a családi kasszában anélkül, hogy a használati kényelem csorbát szenvedne.
Valószínűleg te is áldozatul estél már a digitális kor egyik legcsendesebb pénznyelőjének: a feleslegesen drága mobilcsomagnak. Hónapról hónapra levonják a díjat a számláról, talán észre sem veszed, hogy mennyire sokat, hiszen a kényelem és a „korlátlanság” ígérete megnyugtató. Pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, átfogó felmérése kíméletlenül rávilágít:
a magyarok jelentős része úgy fizet a prémium szolgáltatásért, hogy annak előnyeit a valóságban soha nem használja ki.
A különbség nem aprópénz; egyetlen tudatos döntéssel havonta akár több ezer, éves szinten pedig százezres nagyságrendű forint maradhat a zsebedben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha esténként kimerült vagy, de mégis úgy érzed, alig haladtál, és a fontos dolgok újra a másnapi teendőlista élére kerültek, könnyen lehet, hogy három láthatatlan, mégis romboló megküzdési szokás csapdájában élsz. Egy pszichológus szerint a mindennapi stresszre adott ösztönös reakcióinkkal – amelyek rövid távon megkönnyebbülést hoznak – nap mint nap feladjuk a hosszú távú jóllétünk egy darabját. A jó hír az, hogy ezek a minták nem a személyiségünk részei, hanem tanult viselkedések, és kis, azonnal bevethető lépésekkel már ma megtörhetjük a kört.
A Forbes magazinban publikáló Mark Travers pszichológus három gyakori, mégis sokszor alábecsült mintát azonosít, amelyek észrevétlenül mérgezik a hétköznapokat.
Az első a halogatás „önjutalmazással”, a második az érzelmi elzárkózás konfliktushelyzetben, a harmadik pedig a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció.
Ezek a stratégiák azért különösen alattomosak, mert pillanatnyi enyhülést kínálnak: a kellemetlen feladat elodázása, a feszült vita elkerülése vagy a probléma vég nélküli pörgetése átmenetileg csökkenti a stresszt. Hosszú távon azonban a felgyülemlő teendők, a megoldatlan konfliktusok és a mentális kimerültség csak növelik a szorongást.
Az első ilyen méreg
a halogatás, de nem az a fajta, amit a lustasággal azonosítunk. Ez egy sokkal kifinomultabb csapda: az azonnali hangulatjavítás érdekében odázzuk el a nehéz vagy unalmas feladatot. „Megérdemlek egy részt a sorozatból, mielőtt nekikezdek” – mondjuk magunknak, és ezzel pillanatnyi jó érzést vásárolunk, de a feladat súlya és a közeledő határidő miatti bűntudat később sokkal nagyobb árat követel. A szakirodalom ezt a „give in to feel good” (adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat) mechanizmusnak nevezi, ami valójában egy félresiklott érzelemszabályozási kísérlet. „A legtöbb pszichológus az elkerülő viselkedés egyik formájaként tekint a halogatásra, egy félresiklott megküzdési mechanizmusként, amikor ‘azért adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat’” – magyarázza Timothy Pychyl, a Carleton Egyetem halogatás-kutatója.
A hatékony ellenlépés nem az akaraterő megerőszakolása, hanem a rendszer átverése. Az egyik ilyen módszer a kísértés-csomagolás: párosítsuk össze a „kell” feladatot egy „akarom” jutalommal. Például csak akkor engedjük meg magunknak a kedvenc podcastunk hallgatását, ha közben a gyűlölt házimunkát végezzük, vagy csak a futópadon nézhetjük a legújabb sorozatrészt. A másik bevált stratégia a mikro-szokások bevezetése:
ahelyett, hogy a teljes feladatra koncentrálnánk, tűzzünk ki egy mindössze ötperces „indító blokkot” minden nap ugyanabban az időben.
A cél nem a tökéletesség, hanem a kezdeti ellenállás áttörése; a lendület gyakran már önmagát viszi tovább.
A második romboló minta
az elkerülés egy másik formája, ami nem a feladatokra, hanem a kapcsolatainkra irányul: az érzelmi elzárkózás. Amikor egy vita során az egyik fél hirtelen elnémul, elfordul, látszólag kivonul a helyzetből, az nem feltétlenül rosszindulatú játszma. A híres Gottman Intézet kutatásai szerint
ez a viselkedés – amely a válást nagy eséllyel bejósoló „négy lovas” egyike
– gyakran a szervezet vészreakciója. A pulzus megemelkedik, a gondolkodás beszűkül, és a test „lefagyás” üzemmódba kapcsol, mert annyira túlterhelődött érzelmileg, hogy képtelen a konstruktív párbeszédre.
Ilyenkor a leghasznosabb egy előre megbeszélt protokoll alkalmazása. Ahelyett, hogy a falat bámulnánk, jelezzük a partnerünknek, hogy szükségünk van egy 15-20 perces szünetre, hogy megnyugodjunk, de ígérjük meg, hogy utána visszatérünk a beszélgetéshez. Ez a tudatos időkérés nem menekülés, hanem felelős érzelemszabályozás.
A szünet alatt fontos, hogy ne a sérelmeinken rágódjunk, hanem valami teljesen mással foglalkozzunk:
egy rövid séta, pár mély lélegzetvétel vagy zenehallgatás segíthet levinni a pulzust, és visszatérni egy higgadtabb állapotba, ahol már lehetséges a párbeszéd.
A harmadik láthatatlan energiaszivárgás
a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció. Ez az a mentális állapot, amikor egy problémán vagy sérelmen körbe-körbe rágódunk anélkül, hogy megoldást találnánk. Bár a gondolkodás hasznosnak tűnhet, valójában egy negatív spirál, ami rontja a hangulatot, gátolja a kreatív problémamegoldást, és tönkreteszi az alvást. „Olyan, mintha egy végtelen beszélgetésbe ragadnál saját magaddal” – írja le a jelenséget Dr. Jacqueline Olds, a Harvard Egyetemhez kötődő pszichiáter.
Ennek a mentális körforgásnak a megtörésére az egyik leghatékonyabb eszköz a pszichológiai eltávolodás. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „szorongok”, fogalmazzunk át: „észreveszem, hogy megjelent a szorongás érzése”. Ez a kis nyelvi csavar segít felismerni, hogy a gondolataink és érzéseink csupán mentális események, amelyek jönnek és mennek, nem pedig mi magunk vagyunk. Erre több azonnali technika is létezik: címkézzük fel a felbukkanó érzést („ez a bizonytalanság”), majd vegyünk öt lassú lélegzetet. Vagy tegyük fel a kérdést:
„Mit mondanék most, ha a saját gyerekem lenne ebben a helyzetben?”
Az eltávolodás segít megtörni a gondolati hurkot és visszanyerni a kontrollt.
Ez a három alternatíva akkor válik igazán hatékonnyá, ha mikro-szokások rendszerébe építjük be őket. Ahelyett, hogy egyszerre akarnánk megváltoztatni mindent, válasszunk egyetlen apró lépést, és azt gyakoroljuk tíz napig. Legyen az napi tíz perc séta ebéd után, óránként öt perc nyújtózkodás az ülőmunka mellett, vagy a nap kezdése egyetlen oldal elolvasásával a régóta halogatott könyvből. Sarah Hays Coomer egészségcoach szerint a „mikroadagolt jóllét” apró, életet tápláló változtatásokkal „állandó megnyugvást és struktúrát csöpögtet a mindennapi káoszba” – mondta a Forbes Health-ben. Ha egy ilyen apró szokás már automatikussá vált, jöhet a következő. Ezzel a módszerrel a nagy, ijesztő változások helyett kicsi, elérhető győzelmek sorozatával építhetjük újra a mindennapjainkat, felszabadítva az eddig láthatatlanul elfolyó energiáinkat.
Ha esténként kimerült vagy, de mégis úgy érzed, alig haladtál, és a fontos dolgok újra a másnapi teendőlista élére kerültek, könnyen lehet, hogy három láthatatlan, mégis romboló megküzdési szokás csapdájában élsz. Egy pszichológus szerint a mindennapi stresszre adott ösztönös reakcióinkkal – amelyek rövid távon megkönnyebbülést hoznak – nap mint nap feladjuk a hosszú távú jóllétünk egy darabját. A jó hír az, hogy ezek a minták nem a személyiségünk részei, hanem tanult viselkedések, és kis, azonnal bevethető lépésekkel már ma megtörhetjük a kört.
A Forbes magazinban publikáló Mark Travers pszichológus három gyakori, mégis sokszor alábecsült mintát azonosít, amelyek észrevétlenül mérgezik a hétköznapokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
