Állampopulizmus és közmunka: így hódította meg a Fidesz a vidéket

Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.

A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.

Magyar szerint ezt a kutatást nem közvetlenül a kormány rendelte meg, hanem egy nagyobb cég megbízásából készítik el minden választás előtti évben. Azt állította, hogy ez az anyag „a Karmelita csodás teraszára is” eljut. Ennél többet nem árult el, mert szerinte ez a kormány dolga lenne, de hozzátette, hogy ha úgy alakul, a Tisza is megtehetné.

Úgy fogalmazott, hogy „rögtön érthetővé válik a pánik, és ez a dühreakció, mint egy kisgyerek, aki dühös, amikor elveszik a labdáját”. Azt mondta, a kormányban is tudnak erről a kutatásról, és szerinte ezért ilyen a reakciójuk.

Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.

Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.

Markó beszélt arról is, hogy bár az első forduló után jelentős, körülbelül 20 százalékpontos különbség volt a két jelölt között, amit nagyon nehéz volt ledolgozni, végül mégis Nicușor Dan nyert.

A végeredményt Markó Orbán vereségének tartja. Úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”

Hozzátette: „Több mint hiba, hogy ő nemcsak most, hanem már hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képviselt, amely rossz a határon túli magyaroknak, és nagyon rossz az erdélyi magyaroknak.

Markó felidézte, hogy az erdélyi magyarok emlékeznek a román–magyar konfliktusokra, különösen a marosvásárhelyiek márciusára. Úgy fogalmazott: „éppen ezért nem értem, hogy miért kell Magyarországról megmondani nekünk, és miért kell Orbán Viktornak megmondani, hogy mi mit akarjunk.”

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.

Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”

A közleményben azt is leírták, hogy nem tartják jogilag megalapozottnak a magyar kormány érvelését, amely szerint a törvény hasonlít az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs törvényéhez - írta a 444.hu.

Kiemelték: „Ahogy azt a Reykjavíki Demokrácia-elvek is hangsúlyozzák, a magyar kormány – mint az Európa Tanács tagja – köteles biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információhoz való hozzáférés és annak továbbadásának jogát. A szabad, független és sokszínű média, valamint a civil társadalom a demokratikus társadalom alapkövei.”

A két jelentéstevő szerint egy ilyen törvényt nem lehet elfogadni anélkül, hogy ne történjen előtte egy széles körű értékelés és egyeztetés. „Ezért felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását, és kötelezze el magát egy átfogó és inkluzív felülvizsgálati folyamat mellett, beleértve a Velencei Bizottság véleményének kikérését is.”

A törvénycsomagot Halász János nyújtotta be május 13-án. A parlament kedden vitázik róla, és a héten akár el is fogadhatják.

Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.

Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.

A Fidesz a napirend módosításával azt akarta elérni, hogy ne legyen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Így próbálják elkerülni, hogy hasonlóan hosszú obstrukcióval szembesüljenek, mint 2022-ben a szociális törvény megszavazása előtt, amikor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán át tartották fenn a vitát.

A Telex információi szerint a házbizottság hétfői ülésén az is eldőlt, hogy a DK kezdeményezésére mégis uniós napirendi pont lesz az ellehetetlenítési törvény, így EP-képviselők – például Dobrev Klára vagy Magyar Péter – is felszólalhatnak a keddi vitán.

Mostanra az is biztossá vált, hogy a Fidesz nem akarja kivételes eljárásban, már a héten átnyomni a törvényjavaslatot a parlamenten. Az előzetes napirendi tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedd este tartják, a szavazásra pedig a június 10-i hét elején kerülhet sor.