HÍREK

Áll a bál a tudósok között Zélandia miatt – most akkor hány kontinens van?

Mivel a területnek több mint 94 százaléka víz alatt van, így többen vitatkoznak azon, hogy minek minősül.


Mint azt megírtuk, az utóbbi időben készült műholdfelvételek és kőzetminták alapján arra következtettek a szakemberek, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia egy különálló kontinens része, amely körülbelül akkora, mint az Indiai szubkontinens.

A felfedezésnek, amely nagy vitát kavart, gazdasági és geopolitikai következményei is lehetnek.

Ausztrál és új-zélandi kutatók szerint Zélandia a Föld nyolcadik, legújabb kontinense, de nem ért velük egyet a tudomány összes képviselője. Vannak szakértők, akik szerint a víz alatti földterület nem felel meg néhány követelménynek, amelyek fontosak ahhoz, hogy kontinensnek nyilvánítsák.

zelandia1

A nagyrészt víz alatt lévő földterület 4,9 millió négyzetkilométeres alapterületével háromszor nagyobb Alaszkánál, de csak Új-Zéland és Új-Kaledónia emelkedik ki róla a tengerszint fölé.

Egyesek szerint megvan a Föld nyolcadik kontinense, de vannak tudósok, akik nem dobálóznának ilyen nagy szavakkal.

Kutatók korábban földkérgek kollázsaként határozták meg Zélandiát, de voltak olyanok is, akik mikrokontinensként tekintettek rá. Az utóbbi definíció alapja, hogy van kontinentális kéregzete, de földrajzilag nem kapcsolódik a legközelebb kontinenshez – jelen esetben Ausztráliához.

Ezt a kontinens-párti kutatók azzal cáfolják, hogy Zélandia jóval nagyobb más mikrokontinenseknél – Madagaszkárnál például hatszor. Szerintük ez már önmagában elég ahhoz, hogy elkülönítsék az előbbi kategóriától – ők egymillió négyzetkilométeres területet már kontinensnek nyilvánítanának.

„A [látható] partvonalak [hiánya] az egyik oka annak, hogy nem kontinensként tekintettünk rá” – mondta Bruce Luyendyk, a Kaliforniai Egyetem tengeri geofizikusa. „Az emberek úgy gondolnak a kontinensekre, mint élőhelyekre, de földrajzi szempontból kevésbé fontos a tengerszinthez viszonyított elhelyezkedése.”

Az elterjedt vélekedés szerint kontinens az a nagy földterület, amit víz vesz körül – és nem víz alatt van.

Christopher Scotese geológus, az ősi földrajz szakértője szerint sem számít kontinensnek Zélandia, mivel nem emelkedik a vízszint fölé. Ha felette lenne, akkor Ausztráliához hasonlíthatna. Erre az az ellenérv, hogy az Antarktisz nyugati partjának nagy része is víz alatt lenne, ha nem lenne jeges.

zelandia2
Kőzetmintákból derült ki, hogy Zélandia kérge vastagabb és közelebb van a tengerszinthez, mint a körülötte lévő óceáni kérgek. Egykoron Gondwanához, a nagy ősi kontinenshez tartozott, ami összefogta a mai Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. Több mint 100 millió évvel ezelőtt kezdődött meg az ősi földtömeg felbomlása, Zélandia ennek során nyúlt és vékonyodott meg. Van, ahol mindössze 11 kilométer vastagságú. Folyamatosan egyre mélyebbre került az óceánban.

A kontinenspárti kutatók vezetője, Nick Mortimer szerint Zélandia pont attól különleges, hogy ilyen szakmai vitát váltott ki a létezése.

Scotese visszafogottabb a felfedezéssel kapcsolatban: „Értékelem a szerzők szándékát, de a definíciók lassan változnak” – mondja.

"
Nézzük például a bolygókat: ahogy a Pluto is csak majdnem bolygó, Zélandia is csak majdnem kontinens.
Zélandia

Zélandia nagyrészt a tengerszint alatt fekszik a Csendes-óceán délnyugati részén. Mintegy 60-85 millió éve szakadt el Ausztráliától, amellyel együtt kb. 85-130 millió éve vált külön Antarktikától. Egyes feltételezések szerint 23 millió éve teljes területét tenger boríthatta, és területének 93%-át ma is víz borítja. Zélandia területe nagyobb, mint Grönlandé vagy Indiáé, és majdnem a fele Ausztrália területének.

Forrás: National Geographic

Fotók forrása: wikipedia

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mészáros Lőrincet egy vadonatúj, 180 milliós Ferrariban fotózták le Felcsúton
A felcsúti milliárdosról Hadházy Ákos osztott meg több fotót. A politikus szerint Mészáros egy hibrid hajtású, Ferrari 296 GTS-ben libbent át Felcsúton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 04.



Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.

„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.

„A típus amúgy a Ferrari 296 GTS. Bagatell 140-180 millióba kerül. 663 lóerős, állítólag újdonság, hibrid hajtású (gondolom, konnektorról tölti Lőrinc). 2023 októberében helyezték forgalomba.”

A politikus azzal zárja a bejegyzést, hogy „semmi baj nem lenne, hogy gazdag, ha nem ilyen csalásokkal szerezte volna az ép ésszel fel nem fogható vagyont (Orbánnak)”.

A felcsúti milliárdosról készült fotókat a posztban lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

Pogátsa úgy fogalmazott:

„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Warren Buffett: Nem jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy mi nyertünk
A 94 éves üzletember szerint a kereskedelem nem lehet fegyver. Szerinte a világ virágzása Amerikának is hasznot hoz.


Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.

„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.

Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.

„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”

– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.

A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.

Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.

A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk