„Alaposan megtisztítjuk a területet” – így oldaná meg Trump a Gázai övezet kérdését

Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.

Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”

A Jász Nemzet Egyesületnek nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, noha a pályázataikban többször is elszámoltak pénzt honlapkészítésre, logótervezésre és reklámanyagokra. A szervezet a Városi Civil Alap pályázatain rendre a maximális, 11-15 millió forintos támogatást nyerte el, összesen 59 millió forintot, de a Nemzeti Kulturális Alaptól és más minisztériumoktól is érkeztek hozzájuk tízmilliós tételek.

A szervezet elnöke, Mészárosné Vas Márta korábban kétszer is a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Jánoshidán, 2024-ben pedig a Jászapáti Általános Iskola vezetőjévé nevezték ki.

A lap megkereste Pócs Jánost is, aki a parlament folyosóján annyit közölt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál zajló vizsgálatok miatt nem kíván nyilatkozni.

A képviselő hozzátette, hogy bejegyezhette volna egy hajléktalan nevére is, ahogy az szerinte Budapesten szokás, végül egy „Cső!” felkiáltással lezárta a beszélgetést. Az egyesület elnöke a közösségi oldalán reagált a bírálatokra, ahol a pénzügyek szabályosságát hangsúlyozta.

A Jász Nemzet Egyesület nem azonos a jóval régebbi, országosan ismert Jászok Egyesületével.

Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.

Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.

„Mondtam, hogy nincs. Erre azt válaszolta, hogy akkor nem fogok tudni segíteni” – idézte fel a kardiológus, akihez pár perccel később mégis odamentek, mert a beteg állapota rohamosan romlott.

A férfi a szívinfarktus tipikus jeleit mutatta: szorító mellkasi fájdalomra panaszkodott, ami az állkapcsába sugárzott, és fulladt. A felszerelésről érdeklődött, erre így reagáltak: „Azt mondták, hogy semmi. Semmi, csak oxigén.”

Később határozottan sürgette a leszállást: „Akkor hátrakiabáltam, hogy szerintem szálljunk le.”

A Marseille felé tartó süllyedés közben a férfi elvesztette az eszméletét és a pulzusa sem volt tapintható, ekkor az orvos egy spanyol utastársával felváltva mellkaskompressziót végzett rajta a gép folyosóján. Defibrillátort nem kért, mivel korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs a gépen, a személyzet pedig nem ajánlotta fel a készüléket.

A Ryanair válaszában azt írta, minden gépükön van defibrillátor, de az orvos nem kérte azt. Arra már nem reagáltak, hogy vészhelyzetben a személyzetnek kellene-e felajánlania az eszközt. A férfit a leszállás után a francia mentők stabil állapotban vitték kórházba, azóta már Magyarországon van, de a teljes kivizsgálása még hátravan.

Mire Júlia visszatért a helyére, hároméves gyereke már egy utas karjában aludt. Az orvos a segítségéért csupán csokoládét és vizet kapott, majd a másfél órás várakozás után a járaton megkezdődött a szokásos parfüm- és sorsjegyárusítás.

Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.

A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.

A lap úgy értesült,

A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.

Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.

Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.

Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.

A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.

A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.

Meglepő fordulatot vett a NER korábbi kommunikációs csúcscégeinek ügye: a kormányzat, alig másfél hónappal a miniszterelnöki elutasítás után, mégis fontolóra vette Balásy Gyula cégcsoportjának állami átvételét - amit a vállalkozó maga ajánlott fel az elhíresült interjúban. A Telex információi szerint a munkával két nemzetközi tanácsadócéget, az EY-t és a Deloitte-ot bízták meg, a folyamatnak pedig augusztus elejére le kell zárulnia.

Ha az átvilágítás kedvező képet mutat, az állam végül átveheti a cégeket. A cégcsoportnál éjjel-nappal dolgoznak az adatbekérések teljesítésén.

A döntés azért is meglepő, mert a miniszterelnök korábban kategorikusan elzárkózott a lehetőségtől. Magyar Péter júniusban még azt mondta az RTL-nek, hogy nem veszik át a cégeket: „Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon, mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat” mondta ekkor a kormányfő.

A legfrissebb, 2025-ös beszámolók szerint a cégcsoport nettó eszközértéke 55-60 milliárd forint körül lehet, a bankszámláikon és pénztáraikban pedig több mint 26 milliárd forintnyi, könnyen mozgósítható pénz volt.

Az átvilágítás idejére a cégek működőképességét is biztosították.

Ezzel a lépéssel rövid távon sikerült elkerülni a cégcsoport bedőlését, amelyet a NAV és egy piaci szereplő által indított végrehajtási eljárások is fenyegettek.

Mi történt eddig a Balásy-cégek ügyében?

Egy hatósági eljárás miatt a vállalat zárolt bankszámlái miatt nem tudta kifizetni a dolgozók májusi bérét.

Miközben ez zajlott, Balásy Gyula egy interjúban felajánlotta cégeit az államnak, ám Magyar Péter miniszterelnök elutasította az ajánlatot.

A kormányfői döntés után a tulajdonos már a cégcsoport felszámolására figyelmeztetett, amire válaszul a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felbontotta a cégekkel kötött összes állami megbízást, köztük az augusztus 20-i ünnepségre szóló milliárdos keretszerződést is.

A cégcsoport pénzügyi helyzete eközben tovább romlott, a NAV eljárása után egy piaci hitelező is végrehajtást indított a Lounge Event Kft. ellen, jelezve, hogy a vállalat a piaci partnerei felé sem tudott teljesíteni.