Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással,

Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az "egymást követő" kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.

A 68 éves Vlagyimir Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.

A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.

A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.

Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.

A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.

Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.

A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.

Török Gábor az Indexen írta meg a véleményét a frissen kialakult politikai helyzetről az ellenzéki előválasztás eredményhirdetése után.

Azonban úgy véli, Márki-Zaynak nehéz dolga lesz az ellenzéki összefogás egyben tartásával, ugyanis már most is látszanak törésvonalak különböző szereplők között, és egy nagyobb szakadás is egyre erősebben látszik. Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy fenn kell tartaniuk az összefogást a választásokig, ami után két dolog történhet: győzelem esetén lassan és rejtetten tartanak majd leszámolásokat, vereség esetén gyorsan és nyíltan.

A Fideszről azt írta, hogy nem erre készültek, nem így terveztek, és azt sem tudják, hogy mire számíthatnak, "a kampány és a választás kiszámíthatatlanná vált." Lázár Jánosra külön kitért, aki szerinte a Fidesz egyetlen győztese jelenleg.

- írta.

Szerdától tovább emelkedik az üzemanyag ára. A benzin esetében ez 5 forintot jelent literenként átlagosan, a gázolajnál 7 forintot - írja a Holtankoljak.hu.

míg a gázolajé már a múlt héten túlesett ezen. Az átlagos benzinár szerdától 496, az átlagos gázolajár 512 forint lesz.

A Holtankoljak.hu mindig beszámol az üzemagyagárak változásairól, a statisztikáikból kiderül, hogy a benzin ára szeptember 29-től folyamatosan emelkedik, a gázolajé már szeptember 22. óta. A mostani árak szintén rekordárak, de úgy tűnik, a csúcs egyre csak nőni fog továbbra is.

A Népszava bejelentette, hogy távozik a főszerkesztői posztról Friss Róbert, akinek a helyét Németh Péter veszi át.

Németh 2017 előtt 15 évig volt főszerkesztő a lapnál, azóta tiszteletbeli főszerkesztőként folyamatosan publikált, dolgozott a háttérben, most viszont ismét az élre áll.

- mondta a régiúj vezető.

A leköszönő Friss Róbert már 50 évet töltött újságírói pályán, hűen vitte a Népszava értékrendjét, amit maga is alakított, most viszont nyugdíjba vonul.

Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az olasz hatóságok a trieszti kikötő bejáratát elfoglaló tüntetők oszlatására hétfőn, miután az egyik legnagyobb európai áruforgalmi csomópontot napok óta a koronavírus elleni kötelező védettségi igazolás bevezetése ellen tiltakozó dolgozók bénították meg.

Olasz médiabeszámolók szerint a rohamrendőrség reggel kilenc óra előtt kezdte meg az emberek oszlatását a kikötő négyes számú bejáratánál. A kezdetben több száz demonstráló ülősztrájkot folytatott. A tüntetőket pajzsokkal és vízágyúkkal a közeli parkoló területére próbálták átszorítani. Többeket kiemeltek és őrizetbe helyeztek.

A vízágyúkat eleinte nem fordították egyenesen a tiltakozókra, akik a vízsugárban is a földön ülve maradtak. Azt kiabálták, hogy a munkások jogaiért küzdenek. Az órák elteltével azonban a tömeg több ezresre duzzadt, mivel a hatósági beavatkozás hírére a város más szakmai ágazatainak tagjai is a tüntetőkhöz csatlakoztak, valamint oltásellenes csoportok, parlamenten kívüli politikai mozgalmak aktivistái és trieszti lakosok is. Közölték, hogy október 21-ig folytatják a sztrájkot.

A trieszti kikötő bejárata több mint három napja blokád alatt van: a dolgozók egy része az október 15-én bevezetett kötelezettség ellen tiltakozik, amelynek értelmében a munkavégzéshez legalább egy oltás, 48 óránként elvégzett negatív teszt vagy a betegségből való gyógyulás igazolása szükséges. Az intézkedés a jelenleg hatályban levő egészségügyi vészhelyzet december 31-i határidejéig érvényes.

A szakszervezet egy része szerint a védettségi kötelezettség a munkához való jogot korlátozza. A trieszti kikötőben dolgozó 950 emberből 380-an nem rendelkeznek védettséggel, mivel vagy egyetlen oltásban sem részesültek, vagy nem tesztelték magukat előre, vagy el nem fogadott keleti vakcinákkal oltották be őket. A blokád alatt a dolgozni akarókat beengedték a kikötőbe.

A munkások egyik vezetője, Stefano Puzzer vasárnap a blokád befejezését szorgalmazta, de miután ez nem történt meg, lemondott.