„Akiknek eddig fontos voltál, azoknak továbbra is az leszel” – így búcsúzott el Jákli Mónikától a pap a temetésen
A tragikus balesetben elhunyt Jákli Mónika temetésén magyarul és szlovákul is imádkoztak az elhunytért. A búcsúbeszédben a pap az influenszer közösségi médiás tevékenységét is érintette.
Zongoraszó és rengeteg fehér virág mellett búcsúztatták csütörtökön Jákli Mónikát az alistáli temetőben, nem messze attól a kanyartól, ahol január 21-én halálos balesetet szenvedett. A szűk körű temetésen a belső ravatalozót elzárták a nyilvánosság elől, oda csak a családtagok és a közeli barátok léphettek be, miközben a többi gyászoló az épület előtti fedett részen gyűlt össze. A Blikk beszámolója szerint
a szertartás elején magyarul és szlovákul is imádkoztak a „szeretett Mónikáért, feleségért és anyáért”.
A búcsúbeszédben a lelkész felidézte, hogy XIV. Leó pápa 2025 szeptemberében szentté avatott két fiatalt, egy sportolót és egy influenszert. Ennek kapcsán Jákli Mónika közösségi médiás tevékenységéről beszélt, aki – mint fogalmazott –
„igyekezett, hogy ne fénymásolatként haljon meg, hanem maga valójában kerüljön Isten elé”.
Gyászbeszéde végén a pap felsorolta azokat, akik örökre a szívükben őrzik az emlékét: elsőként kislányát, Zorát és az ő édesapját, Boráros Gábort említette, majd az elhunyt testvérét, szüleit, nagyszüleit és párját, Roderiket.
„Drága Mónika, akiknek eddig fontos voltál, azoknak továbbra is az leszel”
– mondta a pap.
A beszéd 11 óra 30 perc körül ért véget, ezután a fehér virágokkal díszített koporsót énekszóval kísérték a sírhoz.
Fotósunk képeit a temetésről alábbi cikkünkben nézheted meg. A helyszínen készült videónkat ide kattintva láthatod.
Zongoraszó és rengeteg fehér virág mellett búcsúztatták csütörtökön Jákli Mónikát az alistáli temetőben, nem messze attól a kanyartól, ahol január 21-én halálos balesetet szenvedett. A szűk körű temetésen a belső ravatalozót elzárták a nyilvánosság elől, oda csak a családtagok és a közeli barátok léphettek be, miközben a többi gyászoló az épület előtti fedett részen gyűlt össze. A Blikk beszámolója szerint
a szertartás elején magyarul és szlovákul is imádkoztak a „szeretett Mónikáért, feleségért és anyáért”.
A búcsúbeszédben a lelkész felidézte, hogy XIV. Leó pápa 2025 szeptemberében szentté avatott két fiatalt, egy sportolót és egy influenszert. Ennek kapcsán Jákli Mónika közösségi médiás tevékenységéről beszélt, aki – mint fogalmazott –
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Geszti Péter: Minél buflákabb hazugságokkal jönnek, annál inkább emlékezni kell rá, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, a NATO tagjai vagyunk
Az előadó keményen odaszólt a világ vezetőinek. Szerinte a kis nemzetek úgy riszálják magukat, hogy a nagyoknak megérje őket felbérelni egy-két menetre.
Geszti Péter a Facebookon fejtette ki véleményét a világban zajló háborúkról, a nagyhatalmi politikáról és a magyarországi félelemkeltésről. Bejegyzését egy gondolatkísérlettel indítja, amely szerint ha a hazugságokból hidat lehetne építeni, az emberiség már a Holdon sétálna, és a nemzetek már nemcsak a földi, hanem a holdi területekért is harcolnának.
Geszti felidéz egy Stanley Kubricknak tulajdonított mondást, miszerint a nagy nemzetek gengszterként, a kicsik pedig prostituáltként viselkednek. Ezt csúf és sértő megállapításnak nevezi, de hozzáteszi, hogy van benne némi igazság. Szerinte „simlis gazemberek, népszerű idióták, megszállott fundamentalisták verik szét (újra) a világ rendjét, ami sosem volt ugyan teljesen igazságos, de a hidegháborút követő globalizálódó kor kölcsönös előnyökre törekvő diplomáciájának igenis volt jelentősége. Visszafogta valamennyire a nagyhatalmakat, és esélyt adott a kisebb államoknak, hogy ne csak önérzetük legyen, hanem mozgásterük is”.
Úgy véli, ennek a korszaknak vége, „game over”, a rakéták elszabadultak. Azt írja, a „nagy gangek főnökei” a háborúkat saját bűneik eltakarására használják, míg a „kis bandafőnökök” úgy viselkednek, hogy a nagyoknak megérje felbérelni őket.
Geszti szerint „beindult a planetáris ungabunga, nemzeti jelszavakba öltöztetve”. Európa az oroszoktól félve fegyverkezik, és a hamis hírek miatt idehaza is egyre jobban lehet ijesztgetni az embereket.
Hangsúlyozza, hogy bár Ukrajna a szomszédban küzd a létéért, a többi konfliktusgóc, mint Venezuela, Tajvan vagy Irán, távol van. Itthon szerinte a józan eszünkért küzdünk, amit a választások közeledtével beindult „kommunikációs szőnyegbombázás” és félelemkeltés nehezít.
Geszti Péter szerint minél nagyobb a zaj és a háborús hisztéria, annál nyugodtabbnak kell maradni és annál inkább kell józanul gondolkodni. Úgy fogalmaz: „Minél buflákabb hazugságokkal jönnek, annál inkább emlékezni kell rá, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, a NATO tagjai vagyunk, minket nem fognak megtámadni, mert egy erős szövetség véd minket.” Azt tanácsolja, hogy maradjunk higgadtak és gyanakvóak, mert aki lihegve akar segíteni tüzet oltani, jó eséllyel maga gyújtotta ránk a házat.
A posztban kitér a kritikus infrastruktúra védelmére is. Álláspontja szerint valóban szükség lenne rá, de nem a katonai értelemben.
„Volna ilyenre szükség valóban: pl. a vasutak, a kórházak, az iskolák, az önkormányzatok, a gyermekvédelmi intézmények, az akkugyárak környezetvédelmi rendszereinek esetében. De ezekhez nem katonák, rendőrök, büntetésvégrehajtók kellenek, hanem tisztességes szakemberek, pénz, jó szándék és társadalmi béke - hogy működjenek.”
Zárásként a belső béke, a „Nyugalom Tengere” megóvására szólít fel, és Mahatma Gandhitól idéz.
Geszti Péter a Facebookon fejtette ki véleményét a világban zajló háborúkról, a nagyhatalmi politikáról és a magyarországi félelemkeltésről. Bejegyzését egy gondolatkísérlettel indítja, amely szerint ha a hazugságokból hidat lehetne építeni, az emberiség már a Holdon sétálna, és a nemzetek már nemcsak a földi, hanem a holdi területekért is harcolnának.
Geszti felidéz egy Stanley Kubricknak tulajdonított mondást, miszerint a nagy nemzetek gengszterként, a kicsik pedig prostituáltként viselkednek. Ezt csúf és sértő megállapításnak nevezi, de hozzáteszi, hogy van benne némi igazság. Szerinte „simlis gazemberek, népszerű idióták, megszállott fundamentalisták verik szét (újra) a világ rendjét, ami sosem volt ugyan teljesen igazságos, de a hidegháborút követő globalizálódó kor kölcsönös előnyökre törekvő diplomáciájának igenis volt jelentősége. Visszafogta valamennyire a nagyhatalmakat, és esélyt adott a kisebb államoknak, hogy ne csak önérzetük legyen, hanem mozgásterük is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rátörték az ajtót Galla Miklósra Dunaharasztin, másnapra rejtélyes fordulat történt
A hatóságok feltörték a humorista otthonát, majd lepecsételték az ingatlant, Gallát pedig kórházba szállították. Másnapra a lakat eltűnt, a szomszéd szerint rendőrök hozták haza a művészt.
Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el szerda délelőtt Galla Miklós dunaharaszti otthonát, ahonnan a humoristát végül kórházba szállították, ám a Blikk információi szerint szerencsére nincs komoly baja, és már otthonában pihen.
Csütörtökre lekerült a hatósági pecsét a bejárati ajtóról és a kerítésről, és a lakat sem volt már ott, ahová egy nappal korábban tették.
A helyi Rendészeti Iroda munkatársai szűkszavúan megerősítették, hogy tudnak a művész hazatéréséről, de további részleteket csak a rendőrség árulhat el. A helyi rendőrőrsön nem adtak információt, a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság pedig nem reagált a lap megkeresésre.
A dráma azzal kezdődött, hogy a hatóságok megpróbáltak bejutni a már 12 éve a településen élő humorista ingatlanába. Miután ez sikerült, a mentők kórházba szállították a művészt, az események után pedig az önkormányzat munkatársai lezárták a házat.
Egy közeli szomszéd szerint azonban Galla már szerda este hazatért.
„Miklós már szerdán este megjött, rendőrök hozták haza, az ő segítségükkel jutott be a házába”
– mondta a hölgy. „Az előző nap eseményei minden bizonnyal megviselték és szerintem egész nap alszik, mert nem volt mozgás a ház körül.”
Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el szerda délelőtt Galla Miklós dunaharaszti otthonát, ahonnan a humoristát végül kórházba szállították, ám a Blikk információi szerint szerencsére nincs komoly baja, és már otthonában pihen.
Csütörtökre lekerült a hatósági pecsét a bejárati ajtóról és a kerítésről, és a lakat sem volt már ott, ahová egy nappal korábban tették.
A helyi Rendészeti Iroda munkatársai szűkszavúan megerősítették, hogy tudnak a művész hazatéréséről, de további részleteket csak a rendőrség árulhat el. A helyi rendőrőrsön nem adtak információt, a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság pedig nem reagált a lap megkeresésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy macska költözött az 1,2 milliárdért árult, lepusztult Tasnádi-villába
A 1,2 milliárdért kínálják a rózsadombi luxust, de Fülöp macska ingyen beköltözött. Két hétig koplalt, mire megtalálták, ugyanis a golyálló, sötétített üvegek miatt senki sem hallhatta segélykiáltásait.
A budapesti Rózsadombon álló, egykor hírhedt Tasnádi-villának februárban önkényes lakója akadt: Fülöp cica a szomszédból költözött be az üresen álló épületbe. Gazdája két hétig kétségbeesetten kereste, miután az állat eltűnt. „Február 5-én délután vettem észre, hogy Füli nem jött haza” – mesélte a környéket teleplakátoló tulajdonos. A fordulatot az hozta el, amikor a villa jelenlegi, idős tulajdonosa egy véletlen bejárás során megtalálta a macskát az épületben - írta a Blikk.
Fülöp kalandja nem volt teljesen új, de a házba korábban sosem merészkedett be. „Fülöp néha korábban is átment a kertbe, a házba azonban még sosem szökött be. Most azonban valahogyan bejutott, és két hétig ott élt”
– mondta a gazdája.
Az állat túlélését a temperáló fűtés és a talált víz segítette, de a kényszerű diéta megviselte. „Viszont nagyon lefogyott, most figyelnem kell az etetésére, nehogy a kéthetes koplalás után pont a nagy adag étel viselje meg a gyomrát.”
A macska segélykiáltásait senki sem hallhatta, aminek prózai oka van. „Ezért is nem hallottuk Fülöp nyávogását, ugyanis az ablakok sötétítettek, golyóállók és fémtokosak. Tasnádi úr adott a biztonságra”
– tette hozzá a szomszéd.
Az egykori luxusnak mára nyoma sincs: a kertet eluralta a gaz, az egykor fekete márvánnyal borított medence faláról lepotyogott a burkolat, az előtér pedig teljesen üres. A villát 1999-ben Tasnádi Péter cége, a Hotex Kft. építtette, majd ellenszolgáltatás nélkül a vállalkozónak ajándékozta. Az ügylet miatt a hatóság 248 millió forintos adóhiányt állapított meg, bár Tasnádit később az adócsalás vádja alól jogerősen felmentették. A vállalkozó összesen közel 16 évet töltött börtönben különböző ügyek miatt, 2016-os szabadulásakor már nyoma sem volt a fényűzésnek.
Az ingatlan közel 15 éve szerepel a hirdetési oldalakon, de az érdeklődés gyér.
Korábban 850, majd 600 millió forintért is kínálták, most épp 1,2 milliárd forintért keresi új gazdáját. A hirdetés szerint a 887 négyzetméteres, négyszintes, 11 hálószobás, liftes épület „esztétikai felújítást igényel”.
A budapesti Rózsadombon álló, egykor hírhedt Tasnádi-villának februárban önkényes lakója akadt: Fülöp cica a szomszédból költözött be az üresen álló épületbe. Gazdája két hétig kétségbeesetten kereste, miután az állat eltűnt. „Február 5-én délután vettem észre, hogy Füli nem jött haza” – mesélte a környéket teleplakátoló tulajdonos. A fordulatot az hozta el, amikor a villa jelenlegi, idős tulajdonosa egy véletlen bejárás során megtalálta a macskát az épületben - írta a Blikk.
Fülöp kalandja nem volt teljesen új, de a házba korábban sosem merészkedett be. „Fülöp néha korábban is átment a kertbe, a házba azonban még sosem szökött be. Most azonban valahogyan bejutott, és két hétig ott élt”
– mondta a gazdája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a fiú alkalmatlan” – Vitray Tamás elárulta, hogyan indult a konfliktusa Friderikusz Sándorral
A műsorvezető beszélt a cserkészmúltról, ami a nevelési elveit is formálta, és elmondta, miért nem akarta soha, hogy fiai kövessék a pályán. Dédunokája fejlődését is figyelemmel kíséri.
A magyar televíziózás legendája, Vitray Tamás a Blikknek adott interjúban beszélt pályájáról, a mai televíziózásról alkotott véleményéről, és évtizedes, hullámzó kapcsolatáról Friderikusz Sándorral.
A 93 éves műsorvezető elmondása szerint a Csak ülök és mesélek című műsorába bárki küldhetett riportötletet, és ha jónak találta, lehetőséget is adott a beküldőnek, hogy maga készítse el az anyagot. Visszaemlékezése szerint Friderikusz Sándor is így kezdte, aki Nyíregyházáról küldött két ötletet. Vitray elmondta, hogy mindkettő tetszett neki, ezért stábot küldött, hogy segítsenek a kezdő fiúnak. A végeredmény azonban csalódás volt számára. „Amikor visszahozták, megnéztem a vágatlan, teljes felvételt, amin mindvégig a rendező hangját hallottam – ő volt a riporter is” – idézte fel Vitray, aki szerint a rendező azzal magyarázta a történteket, hogy „Ez a fiú alkalmatlan.”
A műsorvezető hozzátette, hogy Friderikusz később megírta, hogy az elutasított anyag miatt a tévé épületének sarkánál zokogott.
A kapcsolatuk ettől függetlenül folytatódott, sőt, Vitray szerint Friderikusz később Rangos Katival együtt a műsor szerkesztője is volt. „A kapcsolatunkról egyébként könyvet lehetne írni: sokszor voltunk jóban, aztán rosszban, és most sem teljesen felhőtlen a viszonyunk” – fogalmazott Vitray, aki szerint a konfliktusok abból adódnak, hogy mindketten érzékenyek. „Ez persze nem azt jelenti, hogy az öklünket rázzuk, egyszerűen csak történik valami, amit éppen a másik önmagára nézve sértőnek tart” – tette hozzá.
Vitray Tamás arról is beszélt, hogy igyekszik utánkövetni egykori riportalanyai sorsát. Példaként Takács Zoltánt említette, aki gimnazistaként a kígyók szakértője volt, és akinek életcélja a kígyóméreg gyógyászati célú kutatása lett. Vitray elmondása szerint a fiú később elvégezte a Harvardot, és ma egy nagy, kígyómérgekkel foglalkozó kutatócég vezetője. „Nemrég vettem fel vele a kapcsolatot és remélem, hamarosan vendégem lesz műsoromban” – árulta el. A műsorvezető ma már a saját YouTube-csatornájára készít tartalmakat, aminek megvan az előnye és a hátránya is. Egyrészt élvezi a szabadságot, másrészt komoly anyagi terhet jelent egy-egy új adás elkészítése. „Nyugdíjas lévén, képes tartalom akkor tud megszületni, amikor az ehhez szükséges forrás is ebből rendelkezésre áll” – magyarázta. Problémát jelent az is, hogy bár a Magyar Televízió archívumából felhasználhat részleteket a régi műsoraiból, ezekkel az anyagokkal nem szerezhet bevételt.
Felidézte az Ötszemközt című műsorának egyik emlékezetes esetét is, amikor Örkény Istvánt szerette volna megnyerni riportalanynak. Az író először tachycardiára, azaz szapora szívverésre hivatkozva udvariasan elutasította a felkérést. Vitray szerint azonban a műsor népszerűsége miatt Örkény később meggondolta magát. A felvétel előtt az író otthonában találkoztak, ahol Vitray egy különleges ajánlatot tett. „Kérlek, ha megnyugtat, írd meg a kérdéseimet, és becsületszavamat adom, hogy azokat, azokat a kérdéseket teszem fel, amelyeket nekem előre megírsz!” – mondta az írónak, aki döbbenet után elővett egy papírlapot, amin már ott sorakoztak a kérdések. Vitray állítása szerint a felvételen Örkény papírját tette maga elé, hogy bizonyítsa, tartja a szavát.
A mai televíziózásról úgy vélekedik, hogy az már egy egészen más világ. Szerinte Magyarországnak egy családiasabb, a helyi mentalitásra szabott televízióra lenne szüksége, nem pedig drága nyugati licencekre.
„A kezdetekkor ez így is volt: a bemondónők „Esztikék” és „Marikák” voltak, családias, közvetlen hangulat lengte be a képernyőt” – emlékezett vissza. A mai műsorokat bevallása szerint keveset nézi, sportot is gyakran hang nélkül. Mint mondta, nem akar okoskodni, hiszen sok tanítványa dolgozik a képernyőn, és ha őket kritizálná, saját magáról is ítélkezne. Saját stílusáról elárulta, tudatosan törekedett a közvetlenségre, arra, hogy a néző ne egy kulcslyukon át figyelőnek, hanem a beszélgetés résztvevőjének érezze magát. „Többször figyelmeztettek, hogy „kiszólok” a képernyőről, márpedig ilyesmi a filmművészet szabályai szerint nem illendő. Mégis működött” – jelentette ki.
Magánéletéről szólva elmondta, negyedik feleségével, aki 36 évvel fiatalabb nála, nyolcvan felett kötötte össze az életét, de szerinte az életkornak semmi jelentősége nem volt a kapcsolatukban. „Soha korábban nem pendültem még senkivel ennyire egy húron” – állítja. Úgy érzi, ha nem ismeri meg őt, talán még tovább „házasodgatott” volna. A történelmi traumákkal teli gyerekkora kapcsán elmondta, a háború, a Szálasi- és a Rákosi-rendszer miatt hamar „koravénné” vált. A cserkészetben tanultakat később a munkájában és a magánéletében is kamatoztatta. Megtanulta, mit jelent korrekt „játékvezetőnek” lenni, és azt is, hogy az akaratát nem erőszakkal kell érvényesítenie.
„A családban sincs „apai jogom” arra, hogy mindenki úgy éljen, ahogy én jónak látom. Arra viszont van lehetőségem, hogy példát mutassak”
– fejtette ki nevelési elveit. Elmondása szerint soha nem akarta, hogy a fiai kövessék a pályán, és büszke rá, hogy mindketten a maguk útját járták. Öt unokája van, és már egy dédunokája is, Noé, akinek a fejlődését nagy érdeklődéssel figyeli. „Nagyon érdekes látni, hogy egy emberke, az első néhány évében fejlődik a legtöbbet” – mondta.
A magyar televíziózás legendája, Vitray Tamás a Blikknek adott interjúban beszélt pályájáról, a mai televíziózásról alkotott véleményéről, és évtizedes, hullámzó kapcsolatáról Friderikusz Sándorral.
A 93 éves műsorvezető elmondása szerint a Csak ülök és mesélek című műsorába bárki küldhetett riportötletet, és ha jónak találta, lehetőséget is adott a beküldőnek, hogy maga készítse el az anyagot. Visszaemlékezése szerint Friderikusz Sándor is így kezdte, aki Nyíregyházáról küldött két ötletet. Vitray elmondta, hogy mindkettő tetszett neki, ezért stábot küldött, hogy segítsenek a kezdő fiúnak. A végeredmény azonban csalódás volt számára. „Amikor visszahozták, megnéztem a vágatlan, teljes felvételt, amin mindvégig a rendező hangját hallottam – ő volt a riporter is” – idézte fel Vitray, aki szerint a rendező azzal magyarázta a történteket, hogy „Ez a fiú alkalmatlan.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
