HÍREK
A Rovatból

Akár napi 200 ezer koronavírus-tesztet is végezhetnek Németországban április végére

Ez a kormány terve. Eközben a hadsereget is mozgósítják.


Németországban a hadsereget (Bundeswehr) is mozgósítják, a kormány pedig a tesztelés tömeges kiterjesztésére készül a koronavírus-járvány lassítására indított küzdelemben pénteki bejelentések szerint.

Martin Schelleis altábornagy pénteki tájékoztatóján elmondta, hogy a járványügyi támogató műveletet a következő héten indítják, 15 ezer katonával, négy regionális stáb irányításával. Az akciót különböző állami és önkormányzati intézmények jogsegély-kérelmei révén szervezték meg. Péntekig 200 ilyen kérelem futott be a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, ami 15 százalékos növekedés az előző naphoz képest.

A kérelmek a többi között egészségügyi szolgáltatásokra - például koronavírus-teszt elvégzésére szolgáló állomások üzemeltetésére -, egészségügyi felszerelések raktározására és őrzésére, rendőri egységek elszállásolására vonatkoznak - mondta a Bundeswehr belföldi szolgálatot teljesítő alakulatainak parancsnoka német hírportálok beszámolói szerint.

Kiemelte, hogy kapacitásaik korlátozottak, így például a németországi egészségügyi dolgozók alig 1 százaléka van a Bundeswehrnél, és az öt katonai kórházban eddig is főleg civileket láttak el.

A művelet pontos részleteit nem ismertette, a Der Spiegel című hírmagazinhoz viszont eljutott egy terv, miszerint bevetnek egyebek között 500 teherautót, 18 vegyi elhárító egység pedig fertőtlenítési feladatokat lát el. A katonák a közlekedés irányításában és a közrend fenntartásában is részt vesznek majd.

Ugyancsak pénteken szivárogtattak ki egy másik belső dokumentumot, amelyet német és külföldi járványügyi szakértők készítettek a szövetségi belügyminisztérium felkérésére. A számos német laphoz, hírportálhoz és televízióhoz eljutott anyag szerint a legfontosabb a korornavírus-tesztek számának minél nagyobb mértékű növelése, és a kiszűrt fertőzöttek, valamint a velük kapcsolatba került emberek következetes elszigetelése a lehetséges fertőzőképesség végéig.

A belügyminisztérium szóvivője, Steve Alter a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón a tanulmánnyal kapcsolatban elmondta: a szövetségi kormány és a tartományi kormányok egyetértenek abban, hogy jelentősen növelni kell a koronavírus-fertőzés kiszűrésére szolgáló tesztkapacitást.

A tanulmány szerint a jelenlegi, nagyjából heti 300 ezer teszt elvégzésére alkalmas kapacitás arra elégséges, hogy feltárja az éppen adott helyzetet, vagyis a járványügyi intézkedések sora folyamatos rohanás az események után. Ezen változtatni kell, "azért kell tesztelni, hogy az események elé kerüljünk". Ha sikerül kialakítani és bejáratni az új megközelítésre épülő rendszert, viszonylag alacsony társadalmi, gazdasági költségekkel lehet akár éveken keresztül "azonnal megfékezni" a valószínűleg gyakran újra belobbanó járványt.

A szakértők ajánlása szerint a lehető leggyorsabban növelni kell a tesztkapacitást. Egyik forgatókönyvük szerint április közepére 100 ezerre, április végére pedig 200 ezerre lehetne növelni a naponta elvégezhető koronavírus-tesztek számát.

A tömeges tesztelés és a következetes elszigetelés elengedhetetlen a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának elkerüléséhez - áll a tanulmányban, amely szerint Németországban akár az egymilliós határt is megközelítheti a járvány halálos áldozatainak száma. A sikerhez a társadalom támogatása is elengedhetetlen, ehhez pedig transzparens, átlátható kommunikációra, felvilágosító és mozgósító kampányokra van szükség - tették hozzá.

Németországban pénteken megközelítette az 50 ezres határt az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) bizonyítottan fertőzöttek száma. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint kora este 49.344 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 7825-tel - 18,8 százalékkal - több azt egy nappal korábbi 41.519-nél. A vírus okozta betegségben (Covid-19) elhunytak száma 251-ről 304-re emelkedett.

Az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességét egyelőre nem feszíti túl a járvány. Németország igyekszik is segíteni a nehezebb helyzetben lévő európai uniós társországoknak. A külügyminisztérium péntek esti összesítése szerint a tartományok 73 súlyos beteget vesznek át Olaszországtól, további 50-et pedig Franciaországtól. A szövetségi kormány felszereléssel igyekszik segíteni, Romániába például 100 ezer, Svédországba 60 ezer védőmaszkot szállítottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.


Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.

„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.

Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”

Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.

Bejegyzését azzal zárta: „Köszönök mindent!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.


Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcelírta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.


Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.

Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.

„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.

Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége 150 millió forinthoz jutott, és

G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.

A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.

„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.

Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.

Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán hónapokig tartó vétója után az EU elfogadta a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelt és a 20. szankciós csomagot
A döntéseket az tette lehetővé, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítása után a magyar kormány elállt a vétótól. A hitelterv szerint Kijev már idén megkaphatja a pénz felét, az új szankciók pedig az orosz energiaszektort célozzák.


Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.

A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:

„Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett” – közölte Costa.

Január végén egy orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéket keddre megjavították, szerdán pedig újra megindult rajta a nyersanyag szállítása Magyarország és Szlovákia felé.

A magyar kormány február vége óta ezzel a leállással indokolta, hogy miért akadályozza mindkét uniós javaslat elfogadását. Szlovákia egy ideig szintén blokkolta a büntetőintézkedéseket, de a napokban elállt ettől.

A most felszabadított 90 milliárd eurós hitelcsomag célja Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása. A támogatás szigorú feltételekhez, többek között a jogállamiság biztosításához és a korrupció elleni hatékony fellépéshez kötött.

A támogatási csomag két fő részből áll: mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként, az ukrán költségvetés stabilizálására folyósítanak, míg a fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését és haditechnikai eszközök beszerzését szolgálja.

Az ukrán kormány által kidolgozott finanszírozási stratégia alapján a Tanács egy végrehajtási határozatot is elfogadott, amely már 2026-ra 45 milliárd euró hozzáférhetővé tételét irányozza elő.

A hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyre az uniós költségvetés nyújt fedezetet. A tervek szerint a visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.

Az új, 20. szankciós csomag pedig tovább szigorítja az Oroszország elleni intézkedéseket.

Kiemelt célpontja az energiaszektor és az orosz olajexport kijátszására használt, úgynevezett „árnyékflotta”.

Az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összesen 632-re nőtt. Emellett több mint száz új személyt és szervezetet is szankciós listára tettek, valamint szigorodnak a kettős felhasználású technológiákra - vagyis a háborús célra is felhasználható termékekre - vonatkozó exporttilalmak is.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk