Egész nyáron át tart a fogyasztóvédelmi vizsgálat a Ryanairrel szemben, és ha jogsértést találnak, akár 2 milliárd forintos bírságot is kaphat a légitársaság - derült ki a kormány leveléből, amit az RTL Híradó érdeklődésére küldtek.
Ahogy megírtuk, az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az ír cég ellen. Közlésük szerint
nemcsak az extraprofit-különadó áthárításával kapcsolatos bejelentések érkeztek a Ryanair kapcsán, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint minden évben számos fogyasztói panasz is érkezik a légitársasággal szemben,
többségében járattörléssel, nem megfelelő tájékoztatással, poggyászkezeléssel és az utasokkal való kommunikációval kapcsolatban. Az RTL Híradó szerette volna megtudni, hogy ha évek óta tapasztalják a problémát, miért csak most indult vizsgálat ez ügyben, de nem válaszoltak.
A Ryanar egy korábbi közleményében országúti rablásnak nevezte a különadót, a cég vezérigazgatója, Michael O'Leary pedig egy interjúban idiótázta le Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. Azóta mindkét fél bocsánatkérésre szólította fel a másikat.
Az RTL Híradó riportja:
Egész nyáron át tart a fogyasztóvédelmi vizsgálat a Ryanairrel szemben, és ha jogsértést találnak, akár 2 milliárd forintos bírságot is kaphat a légitársaság - derült ki a kormány leveléből, amit az RTL Híradó érdeklődésére küldtek.
Ahogy megírtuk, az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az ír cég ellen. Közlésük szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A dugót látni fogják a megtévesztett fideszesek is” – Hadházy Ákos üzent a Kossuth téri tüntetés után
A független honatya a Mandiner tudósítására reagált, amely szerint „alig lézengtek” tegnap a Kossuth téren. Hadházy fotóval bizonyította az ellenkezőjét.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.
A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.
Hadházy szerint bár az épületből ki van tiltva, a lépcsőre még felmehetett.
A honatya becslése szerint a tér körülbelül kétharmad része zsúfolásig telt tüntetőkkel, ami hozzávetőlegesen 30-40 ezer ember jelenlétét feltételezi. Megjegyezte, hogy ha valaki „Rákay iskolába járt”, és egy fideszes eseményről kell írnia, ugyanezt a számot 300-400 ezresre taksálná a kormányközeli médiában.
A képviselő felidézte korábbi álláspontját: egy valódi demokráciában néhány ehhez hasonló megmozdulás is elég lenne a hatalom meghátrálásához. Hadházy azonban úgy látja, mivel szerinte már nem demokráciában élünk, ennél kitartóbb küzdelemre van szükség. Hangsúlyozta, hogy igenis lehetséges meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, de ehhez több kell, mint egyetlen vasárnapi tüntetés.
A bejegyzésében kitért a közlekedés akadályozásának fontosságára is. Kiemelte, hogy nem az autósok zavarása a cél, hanem a hatalomé.
Mint írta, egy látványos tüntetést könnyen elhallgat a propaganda, de egy közlekedési dugót már azok is észrevesznek, akik szerinte félre vannak vezetve.
A politikus szerint ezért tiltotta be „törvénytelenül” a rendőrség az Erzsébet hídon tervezett demonstrációkat. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi törvények értelmében egy tüntetés teljesen jogszerűen zavarhatja a forgalmat – ha elég résztvevő van, és a tömeg rálóg az úttestre, vagy nem fér el a járdán.
Végül felhívta a figyelmet a következő megmozdulásra is: kedden a megszokottól eltérő helyszínen, a Szabadság hídnál, a Fővám téren folytatják a tüntetést, a „putyini törvények” visszavonásáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.
A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyértelműen bukta a román elnökválasztást, már elismerte vereségét a magyarellenes jelölt
A szélsőséges nézeteiről ismert George Simion, aki mellett az első forduló után Orbán Viktor kiállt, elismerte vereségét. A román elnökválasztást magabiztosan nyerte az ellenfele.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.
Simion videónyilatkozatban úgy fogalmazott: „ez a román nép akarata”.
Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.
Hétfőn a hivatalos eredmények megerősítették Dan győzelmét, aki a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg Simion 46,4 százalékával szemben.
Ezt követően Simion nyilvánosan is gratulált ellenfelének, majd köszönetet mondott több mint 5 millió támogatójának a bizalomért. Hangsúlyozta: nem fog csalódást okozni nekik, továbbra is harcolni fog „az igazságért, az igazságosságért, a természetes családért, a keresztény hitért és a szabadságért”, mert számára „mindig Románia lesz az első”.
A román sajtó kiemelte, hogy az AUR nem támadta meg a választási eredményt, és ez politikai szempontból jelentős lépésnek számít a feszült román közéletben.
A 24.hu emlékeztet: George Simion korábban többször tett magyarellenes kijelentéseket. Hat évvel ezelőtt az Úzvölgyi katonai temetőnél történt incidenssel vált ismertté, amikor híveivel feldúlta az első világháborús magyar katonai sírokat. Az erdélyi magyar közösség körében emiatt is nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti tihanyi beszéde, amelyben támogatóan szólt Simionról. A politikus ezt az elnökválasztás kampányában is felhasználta.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.
Simion videónyilatkozatban úgy fogalmazott: „ez a román nép akarata”.
Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára a fiával együtt tiltakozott a nagytakarítási törvény ellen a vasárnapi tüntetésen
A DK politikusa szerint most kell kiállni azokért, akiket a kormánypártok el akarnak hallgattatni. A „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
„Mi mindig arra neveltük a gyerekeinket, hogy ne féljenek kiállni azért, amit helyesnek tartanak.”
Hozzátette: szeretné, ha gyerekei nyitottak lennének, vállalnák a véleményüket, és nem fordítanák el a fejüket, ha másokat bántanak, kirekesztenek vagy megfélemlítenek.
A DK vezető politikusa szerint „Orbán acsarkodó, polgárháborús törvénye ellen” tüntettek, mert most kell kiállni a független sajtó, a civilek és azok mellett, akik nem értenek egyet a hatalmi dogmákkal.
Dobrev Klára szerint létezik másfajta politika is, mint amit a jobboldal kínál. Olyan, „amely nem uszít, hanem kérdez. Nem támad, hanem meghallgat. Nem zsarol, hanem együttműködik.”
A DK-s politikus azzal az ígérettel zárta a posztot, hogy pártja mindig azok mellé fog állni, akiket el akarnak hallgattatni vagy félreállítani, mert szerinte a „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klárának három közös gyereke van Gyurcsány Ferenccel. Anna 29, Tamás 28, Márton pedig 10 esztendős.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: nincs remény béremelésre az egészségügyben, még jobban eladósodnak a kórházak
Hiába bíztak benne a dolgozók, a jövő évi költségvetésben nyoma sincs szakdolgozói fizetésemelésnek. Kórházfelújításra se jut, miközben az adósság csak nő.
A 2026-os költségvetési tervezet szerint sem bérkorrekció, sem kórházfelújítás nem szerepel az állami egészségügyben. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, jövőre pedig 4944 milliárd. Ez 5,1 százalékos növekedés, de a szakértők szerint nem fedezi az inflációt, a dolgozók megtartását, vagy a többletfeladatokat – írja a Népszava.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta a lapnak, hogy a szervezet kezdeményezte a szakdolgozó béremelést, aminek viszont a jövő évi költségvetésben „nyoma nem látszik”.
Jelenleg körülbelül 92 ezer szakdolgozói állás van betöltve a közfinanszírozott egészségügyben, de a rendszer optimális működéséhez legalább tízezerrel többre lenne szükség. A szabadságokat sok helyen nem tudják kiadni, mert nincs elég dolgozó a helyettesítésre, így a hiányzók feladatait is a meglévő munkatársak végzik el.
További bérkifizetésre azonban nincs lehetőség, mivel nincs is erre elkülönített forrás.
A minimálbéren foglalkoztatottak mindazonáltal számíthatnak jövedelemnövekedésre, hiszen a korábbi megállapodás szerint 2026-ra 13 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ezen túl azonban nem látszik további emelés az ágazatban. A kórházak tartozása közben pedig tovább emelkedik: márciusban az intézmények 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak úgy nyilatkozott: csak márciusban 12 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A kormány tavaly 96 milliárd forinttal rendezte az előző évből felgyülemlett tartozásokat, de azóta a probléma újra megjelent, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál további 40-50 milliárd forintnyi tartozás keletkezhet ebben az évben.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kassza 2024-ben 150 milliárd forinttal bővült, 2026-ban pedig újabb 80 milliárd forinttal nő, de a szakértők szerint ez nem elegendő a kórházak adósságmentes működtetéséhez.
A Magyar Kórházszövetség konferenciáján Bodó Attila főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy forráshiány miatt kiigazításra lesz szükség, és már az idei évre is kértek a kormánytól támogatást.
Weltner János orvos a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyarországi, különösen a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények többsége száz évnél is idősebb, és nem alkalmas a modern technológiai követelmények befogadására. Úgy látja, hogy ezek részleges felújítása nem hoz létre méret- és költséghatékony működést.
A költségvetési törvény preambulumában a kormány kiemeli, hogy 2010 óta megháromszorozta az egészségügyre fordított közkiadásokat, viszont a GDP-hez viszonyított arány csökken: az idei körülbelül 4,2 százalékról 3,8 százalékra eshet vissza. A Költségvetési Tanács véleménye alapján a gyógyszertámogatásra szánt keret a 2026-os tervszámokkal valószínűleg szintén nem lesz elegendő, ha figyelembe vesszük az elmúlt három év költéseit és a 2025-ös időarányos teljesülést.
A 2026-os költségvetési tervezet szerint sem bérkorrekció, sem kórházfelújítás nem szerepel az állami egészségügyben. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, jövőre pedig 4944 milliárd. Ez 5,1 százalékos növekedés, de a szakértők szerint nem fedezi az inflációt, a dolgozók megtartását, vagy a többletfeladatokat – írja a Népszava.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta a lapnak, hogy a szervezet kezdeményezte a szakdolgozó béremelést, aminek viszont a jövő évi költségvetésben „nyoma nem látszik”.
Jelenleg körülbelül 92 ezer szakdolgozói állás van betöltve a közfinanszírozott egészségügyben, de a rendszer optimális működéséhez legalább tízezerrel többre lenne szükség. A szabadságokat sok helyen nem tudják kiadni, mert nincs elég dolgozó a helyettesítésre, így a hiányzók feladatait is a meglévő munkatársak végzik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
