Téli olimpián gyorsan elfogytak az óvszerek – Magyar Péter reagált: Nem én voltam

Kimondta a balmazújvárosi helyi választási bizottság:

ezért eltiltotta Kubatovot a további jogsértéstől – írta a Telex. A testület ugyanakkor a poszt törlésére és a bocsánatkérésre már nem kötelezhette a pártigazgatót, mert erre nincs törvényi hatásköre.

A Hajdú-Bihar megyei városban rendkívül szoros eredmény született: a fideszes Nagy Zoltán végül 397 szavazattal nyert, mindössze 28 vokssal megelőzve a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét, Molnár Pétert. A panaszt éppen az egyik bábuként ábrázolt ellenzéki jelölt nyújtotta be, aki a videó mellett azt is kifogásolta, hogy a választás előtt valaki impresszum nélküli szórólapokat terjesztett.

Az ügynek azonban itt nem lett vége. Az eredmények közzététele után Kubatov Gábor egy manipulált képernyőfotót tett közzé a Választás.hu oldaláról: ezen a 28 szavazattal alulmaradt ellenzéki jelölt neve alatt a jelölőszervezet logója helyett a „független, TISZA” felirat szerepelt. Magyar Péter pártja azonban semmilyen formában nem indult a helyi választáson, a Fideszből mégis többen próbálták úgy beállítani Molnár Pétert, mintha a Tisza Párt jelöltje lenne.

Kubatov később egy videóban reagált az őt ért vádakra. „Látom, az összes baloldali portál azon van felháborodva, hogy tiszásnak neveztem a balmazújvárosi lúzert, aki álfüggetlen jelölt volt” – mondta a Fidesz pártigazgatója. A Tisza Párt élesen visszautasította a pártjuk emlegetését. „Kubatov Gábor bukott autónepper akkor is hazudik, amikor kérdez” – közölték. A Fidesz-győzelmet Orbán Viktor miniszterelnök is kommentálta, aki szerint „Balmazújváros megmutatta: nem lesz itt brüsszeli bábkormány.”

A helyi választási bizottság döntése egyelőre nem jogerős, az ellen a területi választási bizottságnál lehet fellebbezni, de az ügy akár bírósági felülvizsgálattal is végződhet.

Nemzeti színű szalaggal és ünnepi beszéddel adták át Sátoraljaújhelyen azt a döngölt földes parkolót, amely 40 millió forintos kormányzati támogatásból valósult meg – írta a 24.hu. Az eseményről Bánné dr. Gál Boglárka, a térség fideszes képviselőjelöltje és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke a közösségi oldalán számolt be.

„Az elmúlt években Sátoraljaújhely példát mutatott abban, hogyan lehet tudatosan, kormányzati támogatással, helyi együttműködéssel és felelős városvezetéssel valódi fejlődési pályára állni” – fogalmazott a politikus. Hozzátette,

A helyszínen kihelyezett tábla szerint a parkoló kialakításának első üteme a Versenyképes Járások Program keretében, pontosan 40.244.846 forintból jött létre. Nem ez az első sátoraljaújhelyi beruházás, amely országos figyelmet kap. Korábban a 4,6 milliárd forint közpénzből épült Nemzeti Összetartozás Hídja miatt került be a város a hírekbe, miután egy közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy 2024-ben 90.311 jegyet adtak el rá, ami messze elmarad a polgármester által kommunikált 300 ezres látogatószámtól.

64 éves korában elhunyt Éry Balázs zenész és zeneszerző, akinek a nevéhez az elmúlt húsz évben több mint száz hanglemez elkészítése fűződik.

A magyar zenei élet meghatározó alakjaként pályafutása során olyan neves előadókkal dolgozott együtt, mint Auth Csilla, Bródy János, Caramel, Gerendás Péter és Komár László, de a Neoton, a Korál vagy a Dolly Roll lemezein is közreműködött. Olyan formációkkal turnézott, mint a Korál, a Neoton, a Dolly Roll vagy a Megasztár.

Munkássága nemcsak a popzenei színtéren hagyott nyomot, hanem a film- és reklámzenék világában is. Többek között olyan filmekhez komponált zenét, mint a Ceasefire, a Burundis vagy a Dog’s Life, míg reklámkampányokban a Rama, a Diego és a Signal márkák számára alkotott emlékezetes dallamokat.

Filozófiája szerint a zene az empátia művészete, amelyhez elengedhetetlen a hallgató nyitottsága és a csend befogadása. „A zene az empátia művészete. Hogy hatni tudjon, hogy érzékeljük, felfogjuk a zene 'üzenetét', külső és belső csendre van szükségünk – a hallás képességére. (Akinek füle van, hallja meg!)” – vallotta.

Az 1961. augusztus 29-én Budapesten született zenész munkásságát 2003-ban Artisjus-díjjal ismerték el. A stúdiómunkák mellett a Rádió Bézsben is alkotott, ahol Csend a lelke mindennek címmel saját műsort vezetett. 2013-ban a Tom-Tom Hangstúdiónál jelent meg Csend című lemeze, amelyen saját szerzeményei és feldolgozásai hallhatók. Az utóbbi években is folyamatosan jelentek meg kompozíciói, köztük olyan darabok, mint az Impromtu, a Chernobyl – Preludium vagy az Allegro Barbaro – FreeSZFE.

Halálhírét Fodor János rádiós-tévés újságíró közölte.

Az uniós országok lakosainak kétharmada szerint országuk veszélyben van. Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy

Ez derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült, pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből, amelynek célja az uniós polgárok biztonságérzetének és az EU védelmi szerepébe vetett bizalmának felmérése volt – írja az MTI.

A január 5. és 12. között, 27.292 uniós polgár részvételével készült felmérés szerint az európaiak 68 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van. A leginkább a franciák (80 százalék), a hollandok és a dánok (mindkettő 77 százalék), valamint a ciprusiak és a németek (mindkettő 75 százalék) éreznek fenyegetést. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 42 százaléka a személyes biztonságát is veszélyben érzi. Az európaiak többsége, 52 százaléka bízik abban, hogy az EU képes megerősíteni a biztonságot, különösen Luxemburgban (76 százalék), Portugáliában (74 százalék) és Cipruson (73 százalék). A válaszadók 74 százaléka elégedett az EU védelmi beruházásainak jelenlegi szintjével, vagy úgy véli, növelni kellene a kiadásokat. Ezen a téren a litvánok (90 százalék), a portugálok (89 százalék) és a finnek (83 százalék) a legelégedettebbek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy az európaiak 53 százaléka szerint a biztonság és a védelem az uniós űrpolitika kulcsfontosságú prioritása, megelőzve a környezetvédelmet (36 százalék) és az ipar versenyképességét (31 százalék). A közvélemény elvárásai egybecsengenek az Európai Bizottság törekvéseivel, amely a „ReArm Europe” program keretében a védelmi ipari és képességfejlesztési csomagokat helyezi előtérbe. Az EU űrstratégiája szintén a biztonsági szempontokat, például a kritikus űrinfrastruktúrák védelmét kezeli kiemelt területként.

Az eredmények tovább élesíthetik a vitát az unió jövőbeli védelmi szerepéről. Az integrációpárti erők szerint az EU-nak a NATO-t kiegészítve kell stratégiai szereplővé válnia a közös beszerzések és a kritikus képességhiányok kezelésében. Ezzel szemben a szkeptikusabb tagállamok – köztük az észt miniszterelnök és más északi vezetők – arra intenek, hogy el kell kerülni a NATO-val való párhuzamosságokat, és az EU-nak elsősorban az ipari kapacitásokra, a finanszírozásra és a beszerzések összehangolására kell koncentrálnia egy közös hadsereg felállítása helyett.