A magyarok több mint fele úgy érzi, veszélyben van az ország
Az uniós országok lakosainak kétharmada szerint országuk veszélyben van. Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy
Ez derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült, pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből, amelynek célja az uniós polgárok biztonságérzetének és az EU védelmi szerepébe vetett bizalmának felmérése volt – írja az MTI.
A január 5. és 12. között, 27.292 uniós polgár részvételével készült felmérés szerint az európaiak 68 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van. A leginkább a franciák (80 százalék), a hollandok és a dánok (mindkettő 77 százalék), valamint a ciprusiak és a németek (mindkettő 75 százalék) éreznek fenyegetést. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 42 százaléka a személyes biztonságát is veszélyben érzi. Az európaiak többsége, 52 százaléka bízik abban, hogy az EU képes megerősíteni a biztonságot, különösen Luxemburgban (76 százalék), Portugáliában (74 százalék) és Cipruson (73 százalék). A válaszadók 74 százaléka elégedett az EU védelmi beruházásainak jelenlegi szintjével, vagy úgy véli, növelni kellene a kiadásokat. Ezen a téren a litvánok (90 százalék), a portugálok (89 százalék) és a finnek (83 százalék) a legelégedettebbek.
A felmérés rávilágított arra is, hogy az európaiak 53 százaléka szerint a biztonság és a védelem az uniós űrpolitika kulcsfontosságú prioritása, megelőzve a környezetvédelmet (36 százalék) és az ipar versenyképességét (31 százalék). A közvélemény elvárásai egybecsengenek az Európai Bizottság törekvéseivel, amely a „ReArm Europe” program keretében a védelmi ipari és képességfejlesztési csomagokat helyezi előtérbe. Az EU űrstratégiája szintén a biztonsági szempontokat, például a kritikus űrinfrastruktúrák védelmét kezeli kiemelt területként.
Az eredmények tovább élesíthetik a vitát az unió jövőbeli védelmi szerepéről. Az integrációpárti erők szerint az EU-nak a NATO-t kiegészítve kell stratégiai szereplővé válnia a közös beszerzések és a kritikus képességhiányok kezelésében. Ezzel szemben a szkeptikusabb tagállamok – köztük az észt miniszterelnök és más északi vezetők – arra intenek, hogy el kell kerülni a NATO-val való párhuzamosságokat, és az EU-nak elsősorban az ipari kapacitásokra, a finanszírozásra és a beszerzések összehangolására kell koncentrálnia egy közös hadsereg felállítása helyett.