SZEMPONT

,,Ahol sokkal rosszabb a fűtési berendezés, és a költségek 30 százaléknál jobban megugrottak, azok rosszul járnak” - Molnár László a rezsistopról

A szegényebbeknél, ahol rossz a szigetelés, a támogatásnál jóval nagyobb lehet a januári többletkiadás, ahogy a fával fűtőket sem kompenzálja az áramszámlájukra kapott 30%-os kedvezmény - mondja a GKI Gazdaságkutató szakértője.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI, Faludi Imre - szmo.hu
2026. január 30.

Rezsistop helyett 30%-os kedvezményt ad a kormány a januári rezsiszámlákból - ez derült ki a csütörtöki kormányinfón. Ezt legegyszerűbben a gázzal fűtők vehetik igénybe, nekik automatikusan jóváírják a januári gázszámla 30 százalékát. Aki villannyal, az a villanyszámlán kérheti a kedvezményt, de erről külön nyilatkozni kell. Aki havonta diktál, annak két részszámlán fogják érvényesíteni a kedvezményt, illetve a feltöltős mérővel rendelkezők egyszeri 7000 forintot kapnak. A fával fűtők is a villanyszámlán keresztül kaphatnak 30 százalékos kedvezményt.

Mennyit segít ez a magyar családokon, kik azok, akik jobban, és kik azok, akik rosszabbul járnak? Erről beszélgettünk Molnár Lászlóval, a Gazdaságkutató Zrt (GKI) vezető kutatójával.

— A rezsistopból kedvezmény lett. Nézzük meg, hogyan oszlik el ez a támogatás. A gázzal fűtők 30 százalékot kapnak jóváírásként a januári számlájukból, igaz, csak később. A villamos energiánál is hasonló a helyzet, de ott nehezebb az elszámolás.

— A hivatalos elgondolás a jelleggörbe. Ezt az MVM kiszámolta a rezsicsökkentés bevezetésekor. Minden háztartásnak megvan a jelleggörbéje, és a januárra eső fogyasztási részt emelik meg 30 százalékkal, és ez a többlet van ingyen.

— Ezt értem, de mi a helyzet az áramfogyasztással? Ott is van jelleggörbe, de hogyan különítik el a fűtési célú fogyasztást, ha nincs külön mérő?

— Az áramnál is van jelleggörbe. Van villanyóra mindenütt. Ha valaki a rendes ártarifán fűt árammal, a jelleggörbe miatt ez mindegy. A támogatás a villamos energiára is vonatkozik. Ha a januári fogyasztás az átlaghoz képest 30 százalékon belül van, azt kompenzálja az állam. Ha fölötte, akkor nyilván nem.

Ahol sokkal rosszabb a fűtési berendezés, és a költségek jobban megugrottak, mint 30 százalék, azok rosszul járnak. Ezek főként a szegényebb háztartások.

Például egy vidéki ház, ahol egy kisnyugdíjas él egyedül száz négyzetméteren, rosszak az ablakok, a födémszigetelés, és hogy ne fagyjon meg, kicsit rá kellett tekernie az egyébként is visszafogott fűtésre. Náluk bőven elképzelhető, hogy nem 30, hanem akár 50 százalékkal nőtt a fűtési költség. Ők viszont csak a 30 százalékos kompenzációt kapják meg.

— A legrosszabb helyzetben talán a tűzifával fűtők vannak. Az ő többletköltségüket az áramszámlán keresztül kompenzálják, de ez aligha fedezi a kiadásaikat.

— Persze, hogy nem. Lantos miniszter azt mondta, hogy akik tűzifával fűtenek, az áramszámlán keresztül érvényesíthetik a 30 százalékot. De ha valaki nem árammal fűt, akkor a havi áramszámlája valószínűleg nincs tízezer forint. Ennek a 30 százaléka 3 ezer forint.

A többlet tűzifa felhasználása ennél jóval többe került, ez csak egy kis vigaszág, de semmiképpen nem valódi segítség.

Ez régóta így van: a rezsicsökkentés nem terjed ki a fűtési rendszerek jelentős részére. A háztartások 15-20 százaléka vegyes tüzelésű kazánnal, jellemzően fával, szénnel fűt. A támogatás a szénre sem terjed ki. Ezeknél a főleg elavult, falusi fűtési rendszereknél a kiadás érzékelhető lesz. A fa ráadásul a legdrágább fűtőanyag, alacsony fűtőértékkel, amiből sokat kell használni.

— Tehát a kompenzációval legjobban a gázzal fűtők járnak, utánuk jönnek az árammal fűtők, és a sor végén a tűzifával fűtők állnak.

— Így van. És a távfűtéses lakásokat soroljuk a gázhoz, mert ott a távfűtőművek intézik a jóváírást, a lakóknak ezzel nincs teendőjük.

— Miért okozhat ekkora problémát nagyon sok családnak, hogy egy az átlagnál 4 fokkal hidegebb hónapban ki tudja fizetni a rezsiszámlát?

— A családok szegények, és nem bírják kifizetni a megemelt, bár még mindig rezsicsökkentett díjakat. A háztartások 90 százaléka a piaci ár alatt kapja az energiát, a villanyt és a gázt is. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenki piaci árat fizet, de még a kelet-európai országok nagy részében is ez a helyzet. Ott csak a rászorulók kapnak valamilyen támogatást, ami érdekes módon kevésbé okoz gondot, mint nálunk.

Ez azt is jelenti, hogy a magyar háztartások helyzete rendkívül ingatag. Már egy viszonylag kis kiadástöbblet is megrengeti a családi kasszát.

Egy ilyen megemelkedő rezsiszámla a családi költségvetés viszonylag jelentős részét viszi el. Ne felejtsük el, hogy a villany- és a gázfogyasztás is emelkedhet, hiszen ha sötétebb van, többet világítunk. Alapvetően azonban a gáz a meghatározó elem a hidegebb január miatt. Tegyük hozzá, hogy eddig az időjárás elkényeztette a magyarokat, mert legfeljebb egy hétig volt hidegebb időszak, és általában a sokéves átlag fölött alakultak a hőmérsékletek. A mostani helyzet arra utal, hogy nincsenek tartalékok. Amikor egy időjárási anomália jön, vagyis inkább visszatérünk a normális időjáráshoz, abban a pillanatban kiderül, hogy hiába csökkentették 2014-ben a rezsit, az még így is megfizethetetlen egyes háztartások számára.

— Mekkora többletkiadást jelent ez, és ki viseli a terhét: a költségvetés vagy a szolgáltatók?

— A kormány becslése szerint ez egy 50 milliárd forintos tétel a számlákon. Hozzátehetném, hogy ebből a gazdag is megkapja a rá eső részt, hiába tudná kifizetni. A szegényeknek pedig jogos a támogatás, hiszen ők nem tudták volna kifizetni a többletet. Ezt el lehetett volna osztani logikusabban is. Ez az összeg nagyságrendileg a költségvetésben az elhanyagolható tételek közé tartozik, a 30 ezer milliárd forint mellett jut erre is pénz.

A nagyobbik gond az, hogy mivel államosították a lakossági ellátást, mind a gáz-, mind az árampiacot gyakorlatilag az MVM látja el, az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, ha az MVM-mel nyeletik le a veszteség egy részét.

Elhangzott a Robin Hood adó, ami azért érdekes, mert ezt minden energetikai cégnek fizetnie kell, függetlenül attól, hogy ellátja-e a lakosságot. Ha valóban megemelik ezt az adót és abból finanszírozzák a támogatást, akkor az 50 milliárdos kiadást már nemcsak az MVM, hanem az összes magyar energiaszolgáltató viseli. Miközben ők, legyünk őszinték, nem látják el a lakosságot, így felmerül a kérdés, miért kellene részt venniük ebben.

— Gondolom azért, hogy szétterítsék a kiadást, és ne a központi költségvetést terhelje.

— Ez helyes, de ha szétterítem, akkor ki fogja megfizetni? Ha a lakosság nem fizeti meg, az állam a saját büdzséjéből sem fizeti ki, akkor valójában a vállalatok fogják. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatóknak ezt a pénzt vissza kell hozniuk, tehát magyarul megemelik a vállalati energiaköltségeket. Nincs más út. Nincs akkora nyereség az energetikai szolgáltatók nagy részén, hogy ezt le tudják nyelni.

— Ha a rezsicsökkentést racionálisabban, célzottan, csak a rászorulóknak adnák, mennyi pénz maradna meg?

— Ha a rezsicsökkentés most futó, módosított változatát nézzük, az MVM-nek, a távfűtőműveknek és más szolgáltatóknak juttatott támogatásokkal együtt, akkor csak az energetikai rész, mert a vízközművek is kapnak támogatást más okokból, körülbelül 1200 milliárd forint körül van, ha a számok pontosak. Mindenképpen 1000 milliárd forintos nagyságrendű a rezsicsökkentés fenntartása. Ha egy ésszerűbb megoldás lenne, ez valószínűleg 500-600 milliárdból is megoldható lenne, sőt, inkább 300 milliárdból. Tehát

ha valóban csak a rászorulók kapnák ezt a pénzt, a kisnyugdíjasok, az egyedülállók, a gyermekes családok egy része, akiknek ez tényleg számít, akkor akár még többet is kaphatnának, és az egész kevesebbe kerülne.

Sőt, még egy előnye lenne: azok, akik most olcsón kapják az energiát, de van pénzük, a drágulás hatására esetleg hajlandóak lennének beruházni az energiaszámla csökkentésébe. Vennének egy új kazánt, új vezetékrendszert, valahogy mérsékelnék az energiaköltségeket. Így a szolgáltatónak is kevesebbet kellene költenie. Ne felejtsük el, hogy szinte minden energiából importra szorulunk.

— Ha már itt tartunk, Lantos Csaba a rezsistop mellett beszélt arról is, hogy az Európai Tanács napirendre tűzte az orosz gázról való leválást. Az első lépés egy nemzeti terv készítése március 31-ig. A kormányzat részéről van egyfajta lebegtetés, hogy persze, megcsinálják, de 2027-ig még sok minden történhet. Ezt a tervet mindenképpen el kell készíteni?

— Ezt már korábban is meg kellett volna csinálni. Ugyanakkor ezek a tervek nincsenek összhangban a magyar energiastratégiával, amelyben továbbra is a gázmotoros erőművek vannak a középpontban. Tehát beadunk egy tervet az EU-nak, de van egy másik, amit magunknak tartogatunk, és abban nincsenek komoly vállalások. A magyar állam nem nagyon akar leválni az orosz energiáról, és itt nemcsak a gázról, hanem az olajról is szó van. Az olajról gyakorlatilag már csak Kelet-Európának kell leválnia. A Baltikum, Lengyelország és tudomásom szerint Csehország is levált, tehát már csak Szlovákia és Magyarország kap orosz olajat. Mindenki más máshonnan szerzi be a szükségletét. Tehát nem igaz, hogy nem lehet leválni.

— Gázvezetékek tekintetében jól állunk.

— Így van. A helyzet egyszerűen érthetetlen. Az alapszerződésünk a négy és fél milliárd köbméterre a TTF, vagyis a holland gáztőzsdei árak alapján van árazva. Ez azt jelenti, hogy semmilyen előnyünk nincs abból, hogy onnan vesszük. Azt mondják, hogy az egyedi kontraktusoknál – a további, közel 4 milliárd köbméternél – lehet árengedményt elérni az oroszoknál. A kérdés az, hogy hoz-e annyit az az árelőny, hogy ennyire ragaszkodjunk hozzá.

— Mit gondol, a kormány letesz egy értékelhető tervet május 31-ig?

— Letesz egy értékelhetőnek tűnő tervet, amit aztán nem fog betartani. Ha kötelezettség van, nyilván nem fog nyíltan szembemenni vele. Bemutatja majd, hogy a leválás lehetetlen, és irracionális költségekkel jár. Nemrég a Portfólión volt egy vita, ahol a Századvég előhozta, hogy 30-40 százalékkal drágulna az energia, ha leválnánk az orosz energiahordozókról. Ezzel szemben a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) azt mondta, hogy maximum 10 százalékos áremelkedés lenne, de még ez sem valószínű.

Volt olyan állítás is, ami háromszoros árat vizionált, ami nyilvánvaló marhaság, csak politikai célokat szolgált.

Ha kívülről, elfogultság nélkül nézzük, és nekünk a GKI-nál nincsenek ilyen érdekeltségeink, mi is úgy látjuk a REKK-kel együtt, hogy a kormányzat nagyon túlárazza a leválás okozta veszteségeket. Nem tudni, milyen egyéb megállapodások vannak az oroszokkal, de az ismert számok alapján a leválás messze nem jelentene ekkora költséget. Arról nem is beszélve, hogy erre lehet kapni EU-s támogatást. A REPowerEU program eleve erre jött létre. Persze, meg kellene felelni a jogállamisági kritériumoknak, de a program kifejezetten pénzt adna a hiányzó vezetékek és hálózatok megépítésére.

De a legfontosabb az energiaigényesség csökkentése lenne. Nemcsak olcsóbban kell beszerezni az energiát, hanem kevesebbet kellene felhasználni.

A fűtési számlák csökkentésének kézenfekvő módja a régi gázkazánok cseréje, amivel 20-30%-ot lehet spórolni. Erre voltak halvány, főleg EU-s pénzből finanszírozott kezdeményezések, de a szigetelési programok is elindulnak, majd megállnak, és nem lesznek tömegesek. Elérnek néhány tízezer háztartást, de ez a közel 5 milliós ingatlanállományhoz képest marginális.

— Évekkel ezelőtt olvastam egy tanulmányban, hogy a Fit for 55 program eléréséhez nagyságrendekkel több ingatlant kellene évente energetikailag felújítani.

— Évi 3-4 százalékot kellene, és a magyar átlagos ingatlanfelújítások száma 100 ezer körül van, és ez sem mindig jelent szigetelést, egy fürdőszoba-felújítás is idetartozik. Amikor jelentős EU-s támogatás volt, és a költségek felét meg lehetett spórolni, akkor volt 100 ezer körül az energetikai felújítások száma. Akkor egy kicsit meglódult a dolog, de ezzel is csak a gazdagabbak éltek, mert a maradék felét ki kellett fizetni. Az egész magyar energiastratégiával ez a gond.

Ha a leválást szorgalmaznánk, akkor az energiaigényes iparágakat nem csábítanánk, hanem inkább fizettetnénk velük a betelepülésért.

Gondolok itt az akkumulátorgyárakra, amelyek rendkívül energiaigényesek. De egy autógyárnak is nagy a villamosenergia- és gázigénye. Behozunk energiafaló létesítményeket, miközben energiát akarunk spórolni. Ez nem megy. A magyar energiastratégiában 2035-re a 2022-es szinthez képest 50-60 százalékos energianövekmény van beírva. Nemhogy csökkenne, hanem tovább nőne az energiafelhasználás. Ez azt jelenti, hogy új erőműveket kell építeni, és további erőforrásokat kell keresni a világban.

— Akkor előbb-utóbb kiderülne, hogy a most behozott gázmennyiség sem elég, miközben a földgáztól búcsúznunk kellene, nem pedig növelni a felhasználását.

— A földgázfogyasztás utoljára 8,5 milliárd köbméter körül volt évente. A növekvő ipari fogyasztással ez 9-9,5 milliárd lehet. Ha ehhez hozzáadunk még 40%-ot, az további 3-4 milliárd köbmétert jelentene évente, és 2035 nincs is olyan messze. Ha nem energiafaló létesítményeket vonzanánk be, hanem a szolgáltatások felé vennénk az irányt, a GDP-növekedéshez képest jóval kisebb lenne az energiafelhasználási többlet. Emellett a nem hatékony üzemeket a modernizációra ösztönözhetnénk, hogy kevesebb energiát használjanak fel. De erre nincsenek valós szándékok, csak egy-egy pályázat.

— A kormány ehelyett kizárólag a rezsicsökkentésről beszél, amit afféle magyar vívmánynak állítanak be.

— A kormányzati oldalról mondhatják azt is, hogy mit akarnak még, amikor a villanyárnak a felét fizetik, a gázt pedig 30-40 százalékkal olcsóbban kapják. A KSH adatai szerint a 2014-es 5-6%-os arányhoz képest a háztartások fogyasztásában a rezsi aránya most 2,5 százalék körül van. Tehát

40 százalékkal csökkent a kiadási arány. De ennek az az ára, hogy a hálózat fejlesztésére nincs elég pénz.

A vízvezetékeknél az a szerencsénk, hogy a hálózat még bírja. De ha hirtelen tömeges csőtörések lennének, százmilliárdokat kellene a rendszerbe tolni. Már most is a víz 30-60 százaléka elfolyik a rossz vezetékhálózat miatt. Ezt támogatjuk azzal, hogy a lakosság nem fizet többet. Ennek az a vége, hogy a szolgáltatóknak nincs pénzük beruházásokra, a hálózat avul, és évről évre nagyobb a veszélye a komolyabb gondoknak.

— A 10-11 évnyi rezsicsökkentésből ön szerint mennyi ingatlan mélyfelújítását lehetett volna finanszírozni?

— Ezt nehéz megítélni. Volt olyan év, például 2016-17-ben, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett. Az elmúlt 12 évből talán három ilyen jó év volt, a többi kilencben a költségvetésnek kellett fizetnie. Az utóbbi négy év drasztikus kiadást okozott, ez nagyjából 4 ezer milliárd forint. Ha ezt elosztjuk a négymillió háztartással, az háztartásonként egymillió forint. Egy teljes körű felújítás 3-4 millió forint.

Ebből az összegből körülbelül 150-200 ezer háztartás teljes körű energetikai felújítását biztosan meg lehetett volna csinálni.

— És ezt még EU-s pénzek nélkül is?

— Így van, ezt a rezsicsökkentés költségéből lehetett volna megcsinálni. És ha erre ráépült volna egy iparág, szigetelőanyag-gyártás, építőipari kisvállalkozások, egy kiszámítható piaccal az árak sem szálltak volna el ennyire. Akkor valószínűleg még többen tudtak volna felújítani.

Kapcsolódó

Nagy Márton elárulta, miből fizeti a kormány a januári rezsistopot

A nemzetgazdasági miniszter jelentette be a januári fűtési többletfogyasztásra adott 30 százalékos kedvezmény fedezetét. Az intézkedés a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartásokat is érinti.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Végleges a Sziget éjszakai programja, 100 fellépővel jönnek a hajnali bulik

Az idei Sziget Fesztivál elektronikus zenei helyszínén, a Delta Districtben véglegesedett a fellépők névsora. A kínálatban Peggy Gou, Richie Hawtin, Dimension és a Pan-Pot is szerepel.

KÉK HÍREK

„Gyere vissza, kérlek, nem mehetsz el így” – A Morrison's 2-ben megölt Gábor anyjának szívszorító üzenete

Meghosszabbították a Morrison's 2-nél történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását. Az áldozat, Gábor édesanyja a közösségi médiában üzent fiának, miközben a nyomozás lezárult.

KÉK HÍREK

FOTÓGALÉRIA: „Az esküje szerint élt” – Így búcsúztatták a 22 évesen elgázolt rendőrt, Zalavári Bálint Zsoltot

Csütörtökön eltemették a posztumusz rendőr törzsőrmestert, akit szolgálatteljesítés közben gázoltak halálra. Búcsúbeszédét a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője tartotta.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja

A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés

A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Hiba csúszott a manőverbe” – Kisiklott a Taurus-mozdony Soroksáron

A MÁV-csoport szerint egy mozdony tolatás közben siklott ki a Soroksári út állomáson. A jármű áttörte a vágány végi ütközőbakot, az eset a közforgalomtól elzárt területen történt.

KÖZÖSSÉG

Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!

A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.

KULT

Szeretted az első Super Mario-filmet? Akkor van egy rossz hírem: erre a folytatásra nem biztos, hogy készen állsz

Vizuális orgia vagy totális mellényúlás? Az új Super Mario Galaxis-film ellenben elődjével, sokkal inkább a fiatalabb korosztályt célozza … A film folyamatosan pörög, villog és robban, mégsem áll össze egésszé, hiába van tele cukisággal. De vajon ez tényleg fejlődés, vagy inkább visszalépés?

SZEMPONT

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

8 család fogott össze, hogy lakóotthont építsenek autista felnőttek számára, segítséget kérnek a megvalósításhoz

Autista gyermekeik jövőjét féltő szülők a Világom Alapítványon keresztül fogtak bele a projektbe, amihez várják a támogatásokat. Az egyik érintett szülő, Magyari Péter újságíró a Facebookon magyarázta el, miért van szükségük az autista fiataloknak a lakóotthonra.

KULT

Ma lenne 90 éves Csukás István, akinek meséin nőtt fel az egész ország

Az ország mesemondója, Csukás István 1936. április 2-án született. Süsü, a sárkány, Mirr Murr és Gombóc Artúr "atyjának" generációk meghatározó mesevilágát köszönjük.

KÉK HÍREK

Bekamerázott szoba: a rendőrség szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja

Míg kábítószer birtoklása miatt eljárás indult, a feltételezett kamerázás ügyében a feljelentést elutasították. A rendőrség a büntetőeljárási törvény két pontjára hivatkozott.

SZEMPONT

Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa

Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.

Kapcsolódó

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

350 millió forintnyi kártérítést kapott a férfi, akit évekig tartottak begyógyszerezve és bezárva egy amerikai pszichiátrián

Joshua Spriestersbachot összetévesztették egy körözött bűnözővel. Minél jobban tiltakozott, annál jobban leszedálták.

KÉK HÍREK

Hajdú Péter a kihallgatásáról: semmilyen protekcióm nem volt, és semmilyen segítséget nem kaptam

A műsorvezető azzal érvel, hogy a felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult ügye a pártatlan hatósági munka bizonyítéka. A teljes kár megtérítése ígéretével egyezett meg az ügyészséggel.

KULT

„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül

A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.

SZEMPONT

Egy volt rendőr százados tálalt ki: A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei

Bartha Károly volt rendőr százados a győri események kapcsán a testületre nehezedő politikai nyomásról beszélt. „Van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 01.

A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei – állítja egy, a HVG-nek nyilatkozó volt rendőr százados. Bartha Károly szerint a testület kétségbeesetten próbál kimaradni a politikai csatározásokból, de ez nem mindig lehetséges. Az Orbán Viktor országjárásán feltűnt fekete ruhás csoporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: tevékenységük ugyanolyan rendbontás volt, mint amit bárki más csinál.

Bartha Károly századosként szerelt le a rendőrségtől, ahol többek között a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán is dolgozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen írt szakdolgozata éppen a politikai rendezvények tömegkezeléséről szólt. A Covid-járvány alatt hagyta ott a testületet, ezt a döntését egy folyamat lezárásának nevezte.

„Amikor a 24.hu-nak beszéltem erről, akkor úgy hivatkoztam erre, mint egy bántalmazó párkapcsolatra, aminek a végén az ember azt mondja, hogy ez most már végképp többet visz, mint hoz” – fogalmazott. Azt mondta, nem akart 40 évesen gyomorfekélyben meghalni.

A volt százados nemrég egy videóban állt ki Szabó Bence, volt rendőr nyomozó mellett. Ezt azzal indokolta, hogy felháborította, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter beszélt Szabó Bencéről.

„Én azt gondolom, hogy Szabó Bence egy kiváló rendőrtiszt, egy olyan nyomozó, aki tényleg hisz abban, amit csinál, szívvel-lélekkel teszi, és akár önmaga, az egzisztenciája és a teljes jövője, karrierje feláldozásával is kiáll az igazság mellett” – mondta Barta, aki szerint a kérdés az, hogy „milyen rendőrökre van szükség, ha nem ilyenekre?”

Bartha Károly szerint a rendőrségen belüli problémás működés, amiről a videójában beszélt, valójában csak egy tünet. „A betegség az, hogy maga a rendőrség egy politikai harapófogóban van” – állítja. Ezt úgy írta le, hogy a kormányoldal nevezi ki a rendőri vezetőket, az ellenzék pedig a rendőrségen keresztül támadja a kormányt, így a testület a politikai csatározás színterévé válik. Úgy véli, a rendőrséget ki kellene emelni ebből a helyzetből, a vezetőket nem a politikának kellene kineveznie, és nem is nekik kellene elszámolással tartozniuk.

A győri eseményeket is ennek a helyzetnek a következményeként látja. Szerinte a rendőrség „mindenáron megpróbál kimaradni ebből a helyzetből”, ami kampányidőszakban különösen nehéz. Hozzátette: „Csak van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Bár az ORFK közleménye szerint a politikai rendezvények biztosítása a szervező felelőssége, Barta szerint Győrben megalapozottan lehetett számítani ellentüntetőkre, hiszen eddig mindenhol megjelentek. A biztonsági szolgálat jogszerűen eljárhatott volna a rendzavarókkal szemben, de szerinte ami Győrben történt, az nem ez volt. Azt látni, hogy a biztonsági szolgálattól elkülönülten megjelent egy csoport, akik „azonos ruházatban vannak, szándék- és akarategységben cselekszenek”, és kifejezetten tagadták, hogy a hivatalos biztosításhoz tartoznának.

„Ráadásul volt, aki az arcát is eltakarta. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyilvános rendezvényen ez jogsértés” – emelte ki a volt százados. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy ezek az emberek nem tartoztak a rendezvényhez. „Innentől kezdve az a tevékenység, amit végeztek, kvázi ugyanolyan rendbontás, mint amit bárki más csinál.”

Bartha Károly szerint az, hogy nem láttak egyenruhásokat a helyszínen, nem jelenti azt, hogy nem voltak ott, lehettek tartalékban vagy civilben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen részt vett Magyarország első számú védett vezetője, akit korábban meg is fenyegettek. „Most egy ilyen helyzetben Orbán Viktor kiáll a színpadra, és nincs ott, csak a Valton? Kérdezem én. Ott volt egy hadsereg, jó. Csak nem láttátok” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy egy civil ruhás rendőrnek mikor kell beavatkoznia, azt mondta, a jogi határ a bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése. „Akkor a szabálysértési törvény és a Btk. alapján fel kell lépni. Az muszáj. De amíg valaki csak csúnyán néz ki…” – magyarázta. A csoportos garázdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz legalább három fő kell, és olyan kihívó, közösségellenes magatartás, ami másokban riadalmat kelt. De hangsúlyozta, minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

A rendőrségi sajtóosztály működéséről, ahol maga is dolgozott, azt mondta, a testület próbál kimaradni a nehéz helyzetekből. Ha a sajtó kérdez, a rendőrség sokszor védekezik, mert támadást feltételez.

„Az a probléma a politikai harapófogó, amiben a rendőrség van. Egyrészt meg kell felelniük az elvárásoknak – a videóban említett dolgok mind a megfelelési kényszerből fakadnak. Másrészt pedig próbálják kimozogni, kivédeni az ellenzék támadásait, ahelyett, hogy a dolgukkal foglalkoznának”

– fejtette ki.

A politikai nyomás egyik eszközeként említette, hogy a parancsnoki láncban egy osztályvezetőt indoklás nélkül el lehet mozdítani. Arra a kérdésre, hogy látott-e erre példát, igennel felelt. „A lényeg, hogy ha valami nem tetszik, fel lehet állítani” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Megnevezte Szabó Bence, kik kapnak a neki gyűjtött 280 millió forintból

A volt NNI-tiszt több civil szervezet és intézmény között osztja szét a számára indított gyűjtés bevételét. A listán szerepel a Kék Vonal Alapítvány, Iványi Gábor egyesülete és saját tolnai iskolája is.