,,Ahol sokkal rosszabb a fűtési berendezés, és a költségek 30 százaléknál jobban megugrottak, azok rosszul járnak” - Molnár László a rezsistopról

Rezsistop helyett 30%-os kedvezményt ad a kormány a januári rezsiszámlákból - ez derült ki a csütörtöki kormányinfón. Ezt legegyszerűbben a gázzal fűtők vehetik igénybe, nekik automatikusan jóváírják a januári gázszámla 30 százalékát. Aki villannyal, az a villanyszámlán kérheti a kedvezményt, de erről külön nyilatkozni kell. Aki havonta diktál, annak két részszámlán fogják érvényesíteni a kedvezményt, illetve a feltöltős mérővel rendelkezők egyszeri 7000 forintot kapnak. A fával fűtők is a villanyszámlán keresztül kaphatnak 30 százalékos kedvezményt.

Mennyit segít ez a magyar családokon, kik azok, akik jobban, és kik azok, akik rosszabbul járnak? Erről beszélgettünk Molnár Lászlóval, a Gazdaságkutató Zrt (GKI) vezető kutatójával.

— A rezsistopból kedvezmény lett. Nézzük meg, hogyan oszlik el ez a támogatás. A gázzal fűtők 30 százalékot kapnak jóváírásként a januári számlájukból, igaz, csak később. A villamos energiánál is hasonló a helyzet, de ott nehezebb az elszámolás.

— A hivatalos elgondolás a jelleggörbe. Ezt az MVM kiszámolta a rezsicsökkentés bevezetésekor. Minden háztartásnak megvan a jelleggörbéje, és a januárra eső fogyasztási részt emelik meg 30 százalékkal, és ez a többlet van ingyen.

— Ezt értem, de mi a helyzet az áramfogyasztással? Ott is van jelleggörbe, de hogyan különítik el a fűtési célú fogyasztást, ha nincs külön mérő?

— Az áramnál is van jelleggörbe. Van villanyóra mindenütt. Ha valaki a rendes ártarifán fűt árammal, a jelleggörbe miatt ez mindegy. A támogatás a villamos energiára is vonatkozik. Ha a januári fogyasztás az átlaghoz képest 30 százalékon belül van, azt kompenzálja az állam. Ha fölötte, akkor nyilván nem.

Például egy vidéki ház, ahol egy kisnyugdíjas él egyedül száz négyzetméteren, rosszak az ablakok, a födémszigetelés, és hogy ne fagyjon meg, kicsit rá kellett tekernie az egyébként is visszafogott fűtésre. Náluk bőven elképzelhető, hogy nem 30, hanem akár 50 százalékkal nőtt a fűtési költség. Ők viszont csak a 30 százalékos kompenzációt kapják meg.

— A legrosszabb helyzetben talán a tűzifával fűtők vannak. Az ő többletköltségüket az áramszámlán keresztül kompenzálják, de ez aligha fedezi a kiadásaikat.

— Persze, hogy nem. Lantos miniszter azt mondta, hogy akik tűzifával fűtenek, az áramszámlán keresztül érvényesíthetik a 30 százalékot. De ha valaki nem árammal fűt, akkor a havi áramszámlája valószínűleg nincs tízezer forint. Ennek a 30 százaléka 3 ezer forint.

Ez régóta így van: a rezsicsökkentés nem terjed ki a fűtési rendszerek jelentős részére. A háztartások 15-20 százaléka vegyes tüzelésű kazánnal, jellemzően fával, szénnel fűt. A támogatás a szénre sem terjed ki. Ezeknél a főleg elavult, falusi fűtési rendszereknél a kiadás érzékelhető lesz. A fa ráadásul a legdrágább fűtőanyag, alacsony fűtőértékkel, amiből sokat kell használni.

— Tehát a kompenzációval legjobban a gázzal fűtők járnak, utánuk jönnek az árammal fűtők, és a sor végén a tűzifával fűtők állnak.

— Így van. És a távfűtéses lakásokat soroljuk a gázhoz, mert ott a távfűtőművek intézik a jóváírást, a lakóknak ezzel nincs teendőjük.

— Miért okozhat ekkora problémát nagyon sok családnak, hogy egy az átlagnál 4 fokkal hidegebb hónapban ki tudja fizetni a rezsiszámlát?

— A családok szegények, és nem bírják kifizetni a megemelt, bár még mindig rezsicsökkentett díjakat. A háztartások 90 százaléka a piaci ár alatt kapja az energiát, a villanyt és a gázt is. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenki piaci árat fizet, de még a kelet-európai országok nagy részében is ez a helyzet. Ott csak a rászorulók kapnak valamilyen támogatást, ami érdekes módon kevésbé okoz gondot, mint nálunk.

Egy ilyen megemelkedő rezsiszámla a családi költségvetés viszonylag jelentős részét viszi el. Ne felejtsük el, hogy a villany- és a gázfogyasztás is emelkedhet, hiszen ha sötétebb van, többet világítunk. Alapvetően azonban a gáz a meghatározó elem a hidegebb január miatt. Tegyük hozzá, hogy eddig az időjárás elkényeztette a magyarokat, mert legfeljebb egy hétig volt hidegebb időszak, és általában a sokéves átlag fölött alakultak a hőmérsékletek. A mostani helyzet arra utal, hogy nincsenek tartalékok. Amikor egy időjárási anomália jön, vagyis inkább visszatérünk a normális időjáráshoz, abban a pillanatban kiderül, hogy hiába csökkentették 2014-ben a rezsit, az még így is megfizethetetlen egyes háztartások számára.

— Mekkora többletkiadást jelent ez, és ki viseli a terhét: a költségvetés vagy a szolgáltatók?

— A kormány becslése szerint ez egy 50 milliárd forintos tétel a számlákon. Hozzátehetném, hogy ebből a gazdag is megkapja a rá eső részt, hiába tudná kifizetni. A szegényeknek pedig jogos a támogatás, hiszen ők nem tudták volna kifizetni a többletet. Ezt el lehetett volna osztani logikusabban is. Ez az összeg nagyságrendileg a költségvetésben az elhanyagolható tételek közé tartozik, a 30 ezer milliárd forint mellett jut erre is pénz.

Elhangzott a Robin Hood adó, ami azért érdekes, mert ezt minden energetikai cégnek fizetnie kell, függetlenül attól, hogy ellátja-e a lakosságot. Ha valóban megemelik ezt az adót és abból finanszírozzák a támogatást, akkor az 50 milliárdos kiadást már nemcsak az MVM, hanem az összes magyar energiaszolgáltató viseli. Miközben ők, legyünk őszinték, nem látják el a lakosságot, így felmerül a kérdés, miért kellene részt venniük ebben.

— Gondolom azért, hogy szétterítsék a kiadást, és ne a központi költségvetést terhelje.

— Ez helyes, de ha szétterítem, akkor ki fogja megfizetni? Ha a lakosság nem fizeti meg, az állam a saját büdzséjéből sem fizeti ki, akkor valójában a vállalatok fogják. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatóknak ezt a pénzt vissza kell hozniuk, tehát magyarul megemelik a vállalati energiaköltségeket. Nincs más út. Nincs akkora nyereség az energetikai szolgáltatók nagy részén, hogy ezt le tudják nyelni.

— Ha a rezsicsökkentést racionálisabban, célzottan, csak a rászorulóknak adnák, mennyi pénz maradna meg?

— Ha a rezsicsökkentés most futó, módosított változatát nézzük, az MVM-nek, a távfűtőműveknek és más szolgáltatóknak juttatott támogatásokkal együtt, akkor csak az energetikai rész, mert a vízközművek is kapnak támogatást más okokból, körülbelül 1200 milliárd forint körül van, ha a számok pontosak. Mindenképpen 1000 milliárd forintos nagyságrendű a rezsicsökkentés fenntartása. Ha egy ésszerűbb megoldás lenne, ez valószínűleg 500-600 milliárdból is megoldható lenne, sőt, inkább 300 milliárdból. Tehát

Sőt, még egy előnye lenne: azok, akik most olcsón kapják az energiát, de van pénzük, a drágulás hatására esetleg hajlandóak lennének beruházni az energiaszámla csökkentésébe. Vennének egy új kazánt, új vezetékrendszert, valahogy mérsékelnék az energiaköltségeket. Így a szolgáltatónak is kevesebbet kellene költenie. Ne felejtsük el, hogy szinte minden energiából importra szorulunk.

— Ha már itt tartunk, Lantos Csaba a rezsistop mellett beszélt arról is, hogy az Európai Tanács napirendre tűzte az orosz gázról való leválást. Az első lépés egy nemzeti terv készítése március 31-ig. A kormányzat részéről van egyfajta lebegtetés, hogy persze, megcsinálják, de 2027-ig még sok minden történhet. Ezt a tervet mindenképpen el kell készíteni?

— Ezt már korábban is meg kellett volna csinálni. Ugyanakkor ezek a tervek nincsenek összhangban a magyar energiastratégiával, amelyben továbbra is a gázmotoros erőművek vannak a középpontban. Tehát beadunk egy tervet az EU-nak, de van egy másik, amit magunknak tartogatunk, és abban nincsenek komoly vállalások. A magyar állam nem nagyon akar leválni az orosz energiáról, és itt nemcsak a gázról, hanem az olajról is szó van. Az olajról gyakorlatilag már csak Kelet-Európának kell leválnia. A Baltikum, Lengyelország és tudomásom szerint Csehország is levált, tehát már csak Szlovákia és Magyarország kap orosz olajat. Mindenki más máshonnan szerzi be a szükségletét. Tehát nem igaz, hogy nem lehet leválni.

— Gázvezetékek tekintetében jól állunk.

— Így van. A helyzet egyszerűen érthetetlen. Az alapszerződésünk a négy és fél milliárd köbméterre a TTF, vagyis a holland gáztőzsdei árak alapján van árazva. Ez azt jelenti, hogy semmilyen előnyünk nincs abból, hogy onnan vesszük. Azt mondják, hogy az egyedi kontraktusoknál – a további, közel 4 milliárd köbméternél – lehet árengedményt elérni az oroszoknál. A kérdés az, hogy hoz-e annyit az az árelőny, hogy ennyire ragaszkodjunk hozzá.

— Mit gondol, a kormány letesz egy értékelhető tervet május 31-ig?

— Letesz egy értékelhetőnek tűnő tervet, amit aztán nem fog betartani. Ha kötelezettség van, nyilván nem fog nyíltan szembemenni vele. Bemutatja majd, hogy a leválás lehetetlen, és irracionális költségekkel jár. Nemrég a Portfólión volt egy vita, ahol a Századvég előhozta, hogy 30-40 százalékkal drágulna az energia, ha leválnánk az orosz energiahordozókról. Ezzel szemben a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) azt mondta, hogy maximum 10 százalékos áremelkedés lenne, de még ez sem valószínű.

Ha kívülről, elfogultság nélkül nézzük, és nekünk a GKI-nál nincsenek ilyen érdekeltségeink, mi is úgy látjuk a REKK-kel együtt, hogy a kormányzat nagyon túlárazza a leválás okozta veszteségeket. Nem tudni, milyen egyéb megállapodások vannak az oroszokkal, de az ismert számok alapján a leválás messze nem jelentene ekkora költséget. Arról nem is beszélve, hogy erre lehet kapni EU-s támogatást. A REPowerEU program eleve erre jött létre. Persze, meg kellene felelni a jogállamisági kritériumoknak, de a program kifejezetten pénzt adna a hiányzó vezetékek és hálózatok megépítésére.

A fűtési számlák csökkentésének kézenfekvő módja a régi gázkazánok cseréje, amivel 20-30%-ot lehet spórolni. Erre voltak halvány, főleg EU-s pénzből finanszírozott kezdeményezések, de a szigetelési programok is elindulnak, majd megállnak, és nem lesznek tömegesek. Elérnek néhány tízezer háztartást, de ez a közel 5 milliós ingatlanállományhoz képest marginális.

— Évekkel ezelőtt olvastam egy tanulmányban, hogy a Fit for 55 program eléréséhez nagyságrendekkel több ingatlant kellene évente energetikailag felújítani.

— Évi 3-4 százalékot kellene, és a magyar átlagos ingatlanfelújítások száma 100 ezer körül van, és ez sem mindig jelent szigetelést, egy fürdőszoba-felújítás is idetartozik. Amikor jelentős EU-s támogatás volt, és a költségek felét meg lehetett spórolni, akkor volt 100 ezer körül az energetikai felújítások száma. Akkor egy kicsit meglódult a dolog, de ezzel is csak a gazdagabbak éltek, mert a maradék felét ki kellett fizetni. Az egész magyar energiastratégiával ez a gond.

Gondolok itt az akkumulátorgyárakra, amelyek rendkívül energiaigényesek. De egy autógyárnak is nagy a villamosenergia- és gázigénye. Behozunk energiafaló létesítményeket, miközben energiát akarunk spórolni. Ez nem megy. A magyar energiastratégiában 2035-re a 2022-es szinthez képest 50-60 százalékos energianövekmény van beírva. Nemhogy csökkenne, hanem tovább nőne az energiafelhasználás. Ez azt jelenti, hogy új erőműveket kell építeni, és további erőforrásokat kell keresni a világban.

— Akkor előbb-utóbb kiderülne, hogy a most behozott gázmennyiség sem elég, miközben a földgáztól búcsúznunk kellene, nem pedig növelni a felhasználását.

— A földgázfogyasztás utoljára 8,5 milliárd köbméter körül volt évente. A növekvő ipari fogyasztással ez 9-9,5 milliárd lehet. Ha ehhez hozzáadunk még 40%-ot, az további 3-4 milliárd köbmétert jelentene évente, és 2035 nincs is olyan messze. Ha nem energiafaló létesítményeket vonzanánk be, hanem a szolgáltatások felé vennénk az irányt, a GDP-növekedéshez képest jóval kisebb lenne az energiafelhasználási többlet. Emellett a nem hatékony üzemeket a modernizációra ösztönözhetnénk, hogy kevesebb energiát használjanak fel. De erre nincsenek valós szándékok, csak egy-egy pályázat.

— A kormány ehelyett kizárólag a rezsicsökkentésről beszél, amit afféle magyar vívmánynak állítanak be.

— A kormányzati oldalról mondhatják azt is, hogy mit akarnak még, amikor a villanyárnak a felét fizetik, a gázt pedig 30-40 százalékkal olcsóbban kapják. A KSH adatai szerint a 2014-es 5-6%-os arányhoz képest a háztartások fogyasztásában a rezsi aránya most 2,5 százalék körül van. Tehát

A vízvezetékeknél az a szerencsénk, hogy a hálózat még bírja. De ha hirtelen tömeges csőtörések lennének, százmilliárdokat kellene a rendszerbe tolni. Már most is a víz 30-60 százaléka elfolyik a rossz vezetékhálózat miatt. Ezt támogatjuk azzal, hogy a lakosság nem fizet többet. Ennek az a vége, hogy a szolgáltatóknak nincs pénzük beruházásokra, a hálózat avul, és évről évre nagyobb a veszélye a komolyabb gondoknak.

— A 10-11 évnyi rezsicsökkentésből ön szerint mennyi ingatlan mélyfelújítását lehetett volna finanszírozni?

— Ezt nehéz megítélni. Volt olyan év, például 2016-17-ben, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett. Az elmúlt 12 évből talán három ilyen jó év volt, a többi kilencben a költségvetésnek kellett fizetnie. Az utóbbi négy év drasztikus kiadást okozott, ez nagyjából 4 ezer milliárd forint. Ha ezt elosztjuk a négymillió háztartással, az háztartásonként egymillió forint. Egy teljes körű felújítás 3-4 millió forint.

— És ezt még EU-s pénzek nélkül is?

— Így van, ezt a rezsicsökkentés költségéből lehetett volna megcsinálni. És ha erre ráépült volna egy iparág, szigetelőanyag-gyártás, építőipari kisvállalkozások, egy kiszámítható piaccal az árak sem szálltak volna el ennyire. Akkor valószínűleg még többen tudtak volna felújítani.