Ha meghalsz, az agyad digitalizálják, hogy a szeretteid beszélgethessenek veled
Hol helyezkedik el a tudat? Csak agyunk szinopszisának összessége?
Abban az esetben, ha meg tudnánk valósítani a digitális mását, meg tudnánk-e alkotni önmagunk digitalizált mását?
Ezeket a kérdéseket teszik fel a Fekete Tükör (Black Mirror) tv-sorozat forgatókönyvírói és a transzhumanisták. Pontos válasz azonban nincs rájuk. Ám a tudat mibenlétével kapcsolatos bizonytalanság, amely évszázadokig foglalkoztatta a gondolkodókat, nem riasztja vissza a kaliforniai start-up-ot. A Nectome koncentrálni akarja az agyunkban fizikailag jelen lévő összes idegi kapcsolatait, a végső cél a tudat digitalizálása és feltétele a „felhőbe”.
Abszurdnak tűnhet, de tudományos alapjai szilárdak. Ami viszont nem biztos, az, hogy agyunk szimulálásával lehet-e másolni a tudatunkat.
A Nectome által elképzelt eljárás félúton van a szövetek bebalzsamozása és azok lefagyasztása között.
A pácienst elaltatják, majd hozzákapcsolnak egy tüdőt és szívet működtető géphez.
Ezután beinjekcióznak a nyaki ütőérbe egy vegyi anyagot, amely rögzíti az agyat annak pillanatnyi állapotában.
Néhány óra múlva az agy fixálása elkészül. Időközben azonban a páciens jobb létre szenderül. Igen, mert ehhez a művelethez az agy tulajdonosának meg kell halnia. Etikai szempontból – mondják a Nectome-nál – ez olyan, mint a néhány amerikai államban már engedélyezett „asszisztált öngyilkosság” - írja a Sciencealert .
A tudat feltámasztása, ahogy a Nectome szeretné, nem úgy történik majd, hogy újra működésbe hozzák a konzervált agyat, hanem úgy, hogy „feltöltik” egy szerverre.
A „felhőbe” került agy révén a pácienssel kapcsolatba lehet majd lépni egy digitális felületen keresztül.
Ez az eljárás ma még nem létezik, így a cég elsődleges célja megőrizni az agyakat olyan kifogástalan állapotban, hogy lehetségessé váljon a jövőbeli működésük, az viszont biztos, hogy még évek munkájára van szükség, amíg ezt a szolgáltatást tökéletesítik.
Jelentkező azért már most is van. A 32 éves Sam Altman, az Ycombinator gyorsító program társalapítója máris bejelentette, hogy ha eljön a pillanat, a Nectome módszerrel „rögzítteti” az agyát.
A cég mindenesetre piackutatásokat végez és egy várólistát is felállított. Aki fel akar rá kerülni, annak 10 ezer dollárt kell befizetnie, de ha meggondolja magát, az összeget visszakapja.
Vannak azonban természetesen ezúttal is kritikus hangok. Például Michael Hendricks, a montreali McGill egyetem idegkutatója, aki a MIT Technology Review-ban „arrogánsnak” nevezte azt az ötletet, hogy a jövő generációkat agy-adatbankokkal akarjuk terhelni, amikor amúgy is éppen elég problémát hagyunk rájuk.
„Remélem, hogy az emberek elszörnyednek attól, hogy a 21. században a történelem leggazdagabb emberei pénzt költsenek arra, hogy örökké élhessenek utódaik nyakán, mint a rajzfilmek gonosz figurái”
– mondta Hendricks.