News here
hirdetés

HÍREK

Áder: sok még a tennivaló a környezetvédelem terén, de az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni

Kiemelte, hogy Magyarország egyike a világ 21 olyan országának, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette.

Link másolása

hirdetés

Sok még a tennivaló a környezetvédelem terén Magyarországon, de az eddig elért eredményekről sem szabad megfeledkezni - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorának csütörtöki adásában Áder János köztársasági elnök, a vasárnapig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó fővédnöke.

Az ENSZ két hete zárult, glasgow-i klímakonferenciájának eredményeit értékelve a magyar államfő elmondta: akik fokozott várakozással indultak a rendezvényre, azok biztosan csalódtak. "Nem nagy eredmény, de jó hír" azonban, hogy a klímacsúcs végén külügyminiszteri szinten megegyezett egymással az amerikai és a kínai delegáció, hogy a klímatárgyalásaikat kiemelik a vitás kérdések közül - emlékeztetett.

A másik örvendetes fejlemény, hogy több mint száz ország megállapodott abban, 2030-tól nem termelnek ki több fát, mint amennyit pótolnak - közölte Áder János, hozzátéve: jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről.

Az államfő felidézte, hogy Magyarország Trianonnnal elveszítette erdőterületeinek 90 százalékát, ám az akkor indult és azóta is folytatott erdősítési programnak köszönhetően az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az ország erdőinek nagysága. Megjegyezte: a kormány javaslata, hogy az ország erdővel borított területének aránya 27 százalékra nőjön a jelenlegi 22-23 százalékról.

Felvetette, hogy a fásítási programba be lehetne vonni gazdaságosan nem hasznosítható területeket, például autópálya-lehajtók által körülvett földsávokat, amelyekből még mintegy 20 ezer hektárt lehetne fával beültetni.

hirdetés

Áder János megemlékezett a Planet 2021 előzményének tekinthető budapesti Víz világtalálkozókról is, kiemelve, hogy mindegyik ott bemutatkozott magyar cég piacra lépése sikeres volt. A jelenleg a Hungexpón zajló fenntarthatósági expó a korábbinál tízszer nagyobb területet biztosít a vállalatok bemutatkozására - fűzte hozzá.

A három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forintba került a magyar államnak, ám ennek megtérülése nagyjából harmincszoros volt üzletkötések formájában, tehát a költségvetésnek közvetlenül és közvetetten is haszna származott a rendezvényekből - emelte ki a köztársasági elnök.

A fenntarthatósági expó szakmai konferenciája nem csak a vízválságot, hanem számos egyéb problémát is érint, miközben a rendezvény több mint 180 kiállítónak biztosít bemutatkozási lehetőséget a Visegrádi Négyek országaiból - mondta.

Áder János a fenntarthatóság fogalmát tisztázva közölte: az emberiségnek csak annyi erőforrást szabadna felhasználnia, amennyit a természet pótolni tud.

Egy centiméter vastagságú termőföld keletkezéséhez például 100-200 évre van szükség. Ha a földet rossz technológiával műveljük, hagyjuk, hogy a víz elmossa, a szél elfújja, vagy ha nem biztosítjuk, hogy biológiai összetétele megmaradjon, akkor nem tudunk ugyanolyan minőségű élelmiszert előállítani, és a gyermekeink életminőségét veszélyeztetjük - figyelmeztetett.

A most hivatalba lépő német kormány energiapolitikáját értékelve Áder János úgy vélekedett, "óriási fejreállás" lehet abból, ha az atomerőművek után bezárják a szénerőműveket is, a gázerőműveket pedig korlátozzák. Amíg Németország nem építi ki a hatékony energiaszállítás infrastruktúráját, valamint a fölös áram olcsó, környezetbarát, de hosszú távú tárolási kapacitásait, addig szükségük lesz alaperőművekre - húzta alá.

A magyar energiamixről szólva hangsúlyozta, hogy az országban megtermelt áram 70 százaléka már szén-dioxid-mentes, ennek kétharmada atom-, egyharmada megújuló energia. Ha megépül Pakson a két új erőművi blokk és sikerül duplájára növelni a napelem-kapacitást, akkor az energiatermelés 90 százaléka lesz kibocsátás-mentes - tette hozzá.

Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az utóbbi időszakban emelkedett ugyan, de ennek elsődleges oka a nemzetközi árufuvarozás felfutása - jegyezte meg a köztársasági elnök.

Ismertette: Magyarország célja, hogy 2030-ra minden városban csak e-buszok közlekedjenek, de egyre több az elektromos kukásautó is. A távolsági áruszállításban azonban nehezebb átállni az elektromos járművekre, itt technológiai ugrásra, azaz az e-kamionok hatótávolságának növelésére és töltési idejük csökkentésére van szükség.

Az elektromos autózás terjedésének pedig nem a fogyasztói szándék, hanem a járművek ára szab egyelőre korlátot, de ez valószínűleg a nem túl távoli jövőben változni fog - fűzte hozzá.

Áder János emlékeztetett, hogy az EU 27 országából 10 van, amelyik 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és a világban 21 olyan ország akad, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette. Magyarország mindkét csoportban benne van.

Az államfő azonban figyelmeztetett: Magyarország ugyan vízben gazdag helynek tűnik, de a vizek 90 százaléka a szomszédos országokból érkezik, miközben egyszerre kell védekezni a 8-10 évente levonuló rekordárvizek és az egyre gyakoribb aszályok ellen.

A szinte félsivatagossá vált Homokhátság vízpótlása öt éven belül megoldódhat. Húsz éve Magyarország szennyvizeinek 20 százalékát tisztítottuk meg, ma 95 százalékát, 2030-ra pedig mindenütt megvalósul a szennyvíz-tisztítás - sorolta az eredményeket.

Persze maradtak problémák bőségesen, például az épületenergetikai hatékonyság javításában is sok tennivaló van még, de nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló eredményekről sem - hívta fel a figyelmet Áder János.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Navalnij: ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, és nem tudni, miért
A bíró félbeszakította, amikor a háborút kezdte bírálni.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Korábban azért tett panaszt a börtönhatóságok ellen, mert büntetőtelepre küldték először öt, majd hét napra.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

„Ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, nem tudni, miért.”

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

„Teljesen hamis kvázi jogi intézkedés, amelynek célja, hogy a folyamatot a lehető legfájdalmasabbá tegye. Rengeteg ember fog meghalni ennek a folyamatnak az eredményeként, és a véres konfliktus végtelen lesz. Jogi szempontból ez egy teljes szemfényvesztés lesz, bármennyi csecsebecsét is tesznek rá.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció
Ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó rendszere – mondta Szijjártó Péter.

Link másolása

hirdetés

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

hirdetés

Szijjártó szerint ugyanakkor

ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó és a kötelező átvételi támogatás rendszere, amelyek megfelelnek a mostani uniós döntéseknek.

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A nyolcadik szankciós csomag esetében azonban a magyar külgazdasági és külügyminiszter vétót helyezett kilátásba.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Tényleg polgári engedetlenség miatt rúgtak ki tanárokat, megjött a tankerület válasza
Több tanárt elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból pénteken. Mutatjuk a tankerületi központ érvelését.

Link másolása

hirdetés

Valóban a polgári engedetlenség miatt rúgták ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárait - ez derül ki az illetékes Belső-Pesti Tankerületi Központ lapunknak küldött válaszából.

Ahogy mi is beszámoltunk róla,

rendkívül felmentéssel megszüntetik a munkaviszonyát több pedagógusnak a fővárosi intézményben.

A tanároknak küldött levélben arra hivatkoztak, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vett polgári engedettlenségben.

„Éppen kezdődött az órám, amikor felhívott az igazgató, hogy menjek le az irodájába. Ott volt a tankerület igazgatóhelyettese és még két személy. Azt mondták, nekik csak annyi a dolguk, hogy átadjanak egy levelet, nem kommentálhatják” - mondta a 444-nek Palya Tamás, a gimnázium egyik tanára. Szerinte szeptember 9. óta három ilyen nap volt, mivel a tiltakozó tanárok heti egy-egy napot jelöltek ki az engedettlenségre.

Délután befutott az illetékes tankerület válasza a tanárok elbocsátására vonatkozó kérdésünkre. Arról érdeklődtünk, miért döntöttek az elbocsátás mellett ebben az esetben, miközben sok más iskolában is volt polgári engedettlenségi akció. A Belső-Pesti TKK érvelése szerint:

hirdetés
„a Belügyminisztérium kezdetektől fogva nyilvánvalóvá tette, hogy miközben minden munkavállalónak joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, a törvénytelen munkabeszüntetés nem támogatható. Minden olyan munkavállaló, aki korábban törvénytelen munkabeszüntetésben vett részt, írásbeli figyelmeztetést kapott.

Azok esetében, akik jogszerűtlen cselekedetüket ennek ellenére azóta többször megismételték, a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mint munkáltató élt a rendkívüli felmentés jogával.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Zelenszkij bejelentette: NATO-tagságért folyamodik Ukrajna
De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival – mondta az ukrán elnök.

Link másolása

hirdetés

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be arra, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt.

"De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto"

- fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel "de jure", azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: