News here
hirdetés

HÍREK

Áder: sok még a tennivaló a környezetvédelem terén, de az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni

Kiemelte, hogy Magyarország egyike a világ 21 olyan országának, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette.

Link másolása

hirdetés

Sok még a tennivaló a környezetvédelem terén Magyarországon, de az eddig elért eredményekről sem szabad megfeledkezni - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorának csütörtöki adásában Áder János köztársasági elnök, a vasárnapig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó fővédnöke.

Az ENSZ két hete zárult, glasgow-i klímakonferenciájának eredményeit értékelve a magyar államfő elmondta: akik fokozott várakozással indultak a rendezvényre, azok biztosan csalódtak. "Nem nagy eredmény, de jó hír" azonban, hogy a klímacsúcs végén külügyminiszteri szinten megegyezett egymással az amerikai és a kínai delegáció, hogy a klímatárgyalásaikat kiemelik a vitás kérdések közül - emlékeztetett.

A másik örvendetes fejlemény, hogy több mint száz ország megállapodott abban, 2030-tól nem termelnek ki több fát, mint amennyit pótolnak - közölte Áder János, hozzátéve: jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről.

Az államfő felidézte, hogy Magyarország Trianonnnal elveszítette erdőterületeinek 90 százalékát, ám az akkor indult és azóta is folytatott erdősítési programnak köszönhetően az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az ország erdőinek nagysága. Megjegyezte: a kormány javaslata, hogy az ország erdővel borított területének aránya 27 százalékra nőjön a jelenlegi 22-23 százalékról.

Felvetette, hogy a fásítási programba be lehetne vonni gazdaságosan nem hasznosítható területeket, például autópálya-lehajtók által körülvett földsávokat, amelyekből még mintegy 20 ezer hektárt lehetne fával beültetni.

hirdetés

Áder János megemlékezett a Planet 2021 előzményének tekinthető budapesti Víz világtalálkozókról is, kiemelve, hogy mindegyik ott bemutatkozott magyar cég piacra lépése sikeres volt. A jelenleg a Hungexpón zajló fenntarthatósági expó a korábbinál tízszer nagyobb területet biztosít a vállalatok bemutatkozására - fűzte hozzá.

A három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forintba került a magyar államnak, ám ennek megtérülése nagyjából harmincszoros volt üzletkötések formájában, tehát a költségvetésnek közvetlenül és közvetetten is haszna származott a rendezvényekből - emelte ki a köztársasági elnök.

A fenntarthatósági expó szakmai konferenciája nem csak a vízválságot, hanem számos egyéb problémát is érint, miközben a rendezvény több mint 180 kiállítónak biztosít bemutatkozási lehetőséget a Visegrádi Négyek országaiból - mondta.

Áder János a fenntarthatóság fogalmát tisztázva közölte: az emberiségnek csak annyi erőforrást szabadna felhasználnia, amennyit a természet pótolni tud.

Egy centiméter vastagságú termőföld keletkezéséhez például 100-200 évre van szükség. Ha a földet rossz technológiával műveljük, hagyjuk, hogy a víz elmossa, a szél elfújja, vagy ha nem biztosítjuk, hogy biológiai összetétele megmaradjon, akkor nem tudunk ugyanolyan minőségű élelmiszert előállítani, és a gyermekeink életminőségét veszélyeztetjük - figyelmeztetett.

A most hivatalba lépő német kormány energiapolitikáját értékelve Áder János úgy vélekedett, "óriási fejreállás" lehet abból, ha az atomerőművek után bezárják a szénerőműveket is, a gázerőműveket pedig korlátozzák. Amíg Németország nem építi ki a hatékony energiaszállítás infrastruktúráját, valamint a fölös áram olcsó, környezetbarát, de hosszú távú tárolási kapacitásait, addig szükségük lesz alaperőművekre - húzta alá.

A magyar energiamixről szólva hangsúlyozta, hogy az országban megtermelt áram 70 százaléka már szén-dioxid-mentes, ennek kétharmada atom-, egyharmada megújuló energia. Ha megépül Pakson a két új erőművi blokk és sikerül duplájára növelni a napelem-kapacitást, akkor az energiatermelés 90 százaléka lesz kibocsátás-mentes - tette hozzá.

Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az utóbbi időszakban emelkedett ugyan, de ennek elsődleges oka a nemzetközi árufuvarozás felfutása - jegyezte meg a köztársasági elnök.

Ismertette: Magyarország célja, hogy 2030-ra minden városban csak e-buszok közlekedjenek, de egyre több az elektromos kukásautó is. A távolsági áruszállításban azonban nehezebb átállni az elektromos járművekre, itt technológiai ugrásra, azaz az e-kamionok hatótávolságának növelésére és töltési idejük csökkentésére van szükség.

Az elektromos autózás terjedésének pedig nem a fogyasztói szándék, hanem a járművek ára szab egyelőre korlátot, de ez valószínűleg a nem túl távoli jövőben változni fog - fűzte hozzá.

Áder János emlékeztetett, hogy az EU 27 országából 10 van, amelyik 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és a világban 21 olyan ország akad, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette. Magyarország mindkét csoportban benne van.

Az államfő azonban figyelmeztetett: Magyarország ugyan vízben gazdag helynek tűnik, de a vizek 90 százaléka a szomszédos országokból érkezik, miközben egyszerre kell védekezni a 8-10 évente levonuló rekordárvizek és az egyre gyakoribb aszályok ellen.

A szinte félsivatagossá vált Homokhátság vízpótlása öt éven belül megoldódhat. Húsz éve Magyarország szennyvizeinek 20 százalékát tisztítottuk meg, ma 95 százalékát, 2030-ra pedig mindenütt megvalósul a szennyvíz-tisztítás - sorolta az eredményeket.

Persze maradtak problémák bőségesen, például az épületenergetikai hatékonyság javításában is sok tennivaló van még, de nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló eredményekről sem - hívta fel a figyelmet Áder János.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Kilakoltatnák az egyetlen lakót, hogy ledózerolhassák a kiüresedett skóciai lakóparkot
Nem azért dolgoztam egész életemben, hogy elvegyék tőlem az otthonomat – mondta Nick Wisniewski, a Wishaw-i lakópark utolsó mohikánja.

Link másolása

hirdetés

Egyetlen lakó maradt a 128 lakásos, az észak-lanarkshire-i Wishawban található, mára teljesen kiüresedett, bontás előtt álló Stanhope Place lakóparkban. Nick Wisniewskit próbálja távozásra kényszeríteni a helyi tanács, de a nyugdíjas bankár nem hajlandó kötélnek állni – írja a Mirror. A Nagy-Britannia „legmagányosabb utcájában” élő férfi utolsó szomszédja decemberben költözött el.

A helyi önkormányzat próbálta megvásárolni Wisniewski otthonát. A férfi azt mondja, hogy 35 000 fontot (16 310 350 forintot) és két évnyi ingyen lakhatást ajánlottak neki egy sorházban, amennyiben elköltözik, de ez az ajánlat nem elég ahhoz, hogy megengedhessen magának egy másik ingatlant, és túl öreg ahhoz, hogy jelzáloghitelt vegyen fel.

Nick még 2017-ben vásárolta meg lakását egy támogatói program keretében, amely segítette a bérlőket, hogy kedvezményes áron jussanak hozzá az ingatlanok, amelyekben laknak.

„Most már megszoktam, de könnyű magányossá válni, ha nincs kivel beszélni”

– mondja Wisniewski arról, hogy milyen teljesen egyedül lakni egy egész lakóparkban.

„Nyolc háztömb van, mindegyikben 16 lakás van. Nagyjából 200 ember lakott itt, és nehéz volt parkolóhelyet szerezni, de most már csak én maradtam.”

A tavaly nyugdíjba vonult férfi aggódik, mert nem tudja, hol fog élni.

hirdetés
„Nincs biztonság, az üres lakásokba be tudnak menni az emberek, és sok ablak betört. Szerencsére velem nem történt semmi baj”

– mesél Wisniewski az egyedüllétről.

„A fű csúnyán benőtt, nevetséges. Azt hiszem, a tanács azért nem figyel rá, hogy idegesítsen abban a reményben, hogy elegem lesz és elmegyek” – teszi hozzá.

„Nem azért dolgoztam egész életemben, hogy elvegyék tőlem az otthonomat, amikor túl idős vagyok ahhoz, hogy jelzálogkölcsönt vegyek fel."

Az észak-lanarkshire-i tanács szóvivője így kommentálta a helyzetet: „Teljesen megértjük, hogy ez kényes kérdés, és szorosan együttműködünk a lakóval. Nem lenne helyénvaló a konkrét pénzügyi részletekről tárgyalni, de irányelveinknek megfelelően azon dolgozunk, hogy a lakó tisztességes ajánlatot kapjon, és támogassuk őt abban, hogy megfelelő szállást találjon."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
10 ezren érdeklődtek, végül csak alig több mint 700-an jelentkeztek határvadásznak
Közülük is csak 644-en kezdték meg az alkalmassági szűrést.

Link másolása

hirdetés

Több mint tízezer érdeklődőből mindössze hatszázan kezdték meg az alkalmassági szűrést - írja a Telex.

Június végén jelentette be Orbán Viktor, hogy a rendőrség keretein belül egy új határvédelmi szervezetet állítanak fel.

Első ütemben 2200 határvadászt terveznek toborozni,

a második ütemben egészül ki 4000 főre a létszám 4000 főre, 5 megyében összesen 23 századot hoznak létre.

A jelentkezőknek minimum 18-55 év közötti kell elenniük, a jelentkezés feltétele a 8 általános és a büntetlen előélet. A jelentkezőknek számítaniuk kell életvitel-ellenőrzésre, megbízhatósági vizsgálatra is, valamint egészségügyi, fizikai és pszichikai vizsgálatra. A határvadászok alapilletménye bruttó havi 300 ezer forint, az éjszakai pótlék óránként bruttó 193 forintot, a készenléti pótlék pedig óránként bruttó 97 forintot jelent.

Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) augusztus elején azt közölte, hogy több mint hatezren jelentkeztek már határvadásznak. A Telex még július 23-án kérdezett rá a jelentkezők számára, illetve hogy ez alapján hány embert gondolnak behívásra alkalmasnak.

hirdetés
„A szerződéses határvadászképzésről a 2022. július 15. és a 2022. augusztus 8. közötti időszakban 10 352 fő érdeklődött (telefonon, emailen, személyesen és egyéb formában) a Rendőrségen”

- írta válaszában az ORFK. Az is kiderült, hogy ugyanebben az időszakban 724-en juttatták el a jelentkezési lapjukat a rendőrségre, és „az alkalmassági vizsgálaton augusztus 8-ig 644 jelentkező alkalmassági szűrése folyamatosan történik.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Maszturbációból doktorált egy férfi, most támadják az egyetemet
A Manchesteri Egyetem doktorandusza először interjúkat és felméréseket készített, majd a kezébe vette a dolgokat és saját tapasztalatait írta le.

Link másolása

hirdetés

Nemrég publikált egy cikket a Manchesteri Egyetem egyik doktorandusz hallgatója, amelyben részletezi a különös kutatást, amelyet erotikus japán képregényekre végzett önkielégítései során készített – írja a LADbible.

Karl Andersson tézise szerint ezek a képregények általában fiatal fiú karaktereket tartalmaznak „aranyos, gyakran szexuális” módon ábrázolva.

A vizuális antropológus doktorandusz szerint a három hónapig tartó kutatás célja az volt, hogy megértse, hogyan élik meg az emberek a szexuális élvezetet, miközben erotikus japán képregényeket, azaz shotákat olvasnak.

Kezdetben interjúkat és felméréseket készített, majd nehézségekbe ütközött, ezért úgy döntött, hogy nem csupán íróként, hanem alanyként is részt vesz a tanulmányban. A kutatás során, vagyis két hónapon keresztül Andersson nem szexelhetett és más típusú pornót sem fogyaszthatott.

„Ugyanúgy kezdtem olvasni a képregényeket, ahogy a kutatásban résztvevői alanyaim elmondták, miként csinálták: önkielégítés közben”

– írja az egyetemi hallgató, aki hozzátette, hogy nemrégiben lett vége egy hosszú kapcsolatának, ezért túlbuzgó volt.

Mióta a tanulmány napvilágot látott, Anderssont több kritika is érte, a Manchesteri Egyetem pedig megerősítette, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

hirdetés
„A Qualitative Research folyóiratban nemrégiben megjelent publikáció jelentős aggodalmakat és panaszokat vetett fel, amelyeket nagyon komolyan veszünk. Jelenleg részletes vizsgálatot végzünk a munka minden aspektusában, a körülötte zajló folyamatokban és egyéb felmerülő kérdésekben. Nagyon fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a kérdéseket”

– közölte az egyetem szóvivője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
„Jó lett volna, ha nem a sajtóból tudjuk meg a hírt” – így búcsúzik az Azonnali szerkesztősége
Múlt héten derült ki, hogy gazdasági okok miatt bezárják a hírportált.

Link másolása

hirdetés

„A hír igaz, tényleg megszűnünk, és tényleg nagyjából hasonló okokból, amiért a boltban is drágább minden, félünk a téltől és a benzin is sokkal drágább lenne a mostaninál a magánszemélyeknek is, ha nem lenne megstoppolva az ára” - írta az Azonnali szerkesztősége reagálva a bezárásról szóló múlt heti hírre.

A hírportál az LMP-s Ungár Péter és Gerényi Gábor tulajdona. Gerényi korábban azt mondta, hogy

gazdasági okok miatt zárják be a lapot.

Csütörtöki cikkükben úgy fogalmaznak, hogy természetesen szerették volna folytatni, „igény határozottan volt rá”.

„Ahogy az is jó lett volna, ha nem a Media1-ről tudjuk meg a hírt, hogy megszűnik a munkahelyünk, sajnos Kelemen Imola ügyvezető igazgatónak sem volt lehetősége ezt személyesen közölni. De hát a megváltozott médiafogyasztási szokások és az áramvonalasítás már csak ilyen műfaj Magyarországon, ahogy 2022-ben talán az sem meglepetés a környéken már sajnos, ha csak úgy bezárnak újságok”

- írták a szerkesztőség tagjai.

Azt is hozzátették, hogy őszig futni fognak mindenféle anyagaik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: