HÍREK
A Rovatból

A WHO főigazgatója Magyarországon: halasszák el a harmadik oltások beadását!

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint az erre szánt vakcinákat át kéne adni azoknak az országoknak, ahol az első két dózist is sokkal kevesebben kapták meg eddig.


Magyarországra látogatott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz. A WHO főigazgatója találkozott Szijjártó Péterrel is és több témát is érintettek tárgyalásukon.

A főigazgató a harmadik oltás kapcsán - újságírói kérdésre - azt mondta, hogy

két hónapos moratóriumot hirdetne az emlékeztető oltások beadására.

Szerinte ugyanis ez nem segíti a világban a koronavírus-terjedés megakadályozását, hiszen számos országban még igen alacsony az átoltottság.

Úgy vélte, hogy a jelenleg leginkább fertőző delta variáns mellett újabb mutációk jöhetnek, melyek még erősebbek lehetnek. Ezért azoknak az országoknak, ahol a harmadik oltást adnák már be, át kéne adniuk az erre szánt vakcinákat azoknak, akiknek nincs elegendő oltóanyaguk.

Gebrejeszusz arról is beszélt, hogy még vita van arról, hogy hatékony-e a harmadik oltás, biztos bizonyíték még nincs róla, de ez változhat - írja a Blikk.

A sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter figyelmeztetett, hogy ahhoz, hogy "ne kelljen zárnunk és újabb súlyos korlátozó intézkedéseket bevezetnünk, az bizony a jelenleg oltatlan embereken múlik".

Szijjártó kijelentette, hogy Magyarország továbbra is támogatja a WHO munkáját, a világszintű szolidaritás keretében több mint másfél millió vakcinadózist adott eddig át más országoknak, és ilyen segítségre a kormány a jövőben is készen áll majd, amennyiben az nem veszélyezteti a magyar oltási program sikerességét - írja az MTI.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz köszönetet mondott a magyar kormánynak a vakcinák adományozásáért, illetve Karikó Katalin kutatóbiológusnak úttörő munkájáért. Továbbá figyelmeztetett, hogy az oltóanyagok méltánytalan eloszlása termékeny táptalajt nyújt a vírus terjedéséhez, és közölte, hogy a világon több mint 4,8 milliárd vakcinadózist adtak be eddig, de ezeknek a 75 százalékát mindössze tíz országban. Kiemelte: a WHO arra törekszik, hogy szeptember végére minden ország beoltassa a lakossága legalább 10 százalékát, majd az év végére ez az arány elérje a 40 százalékot, a jövő év közepére pedig a 70 százalékot. Ezidáig a világ országainak csupán mintegy felében haladta meg a 10 százalékot a lakosság átoltottsága.

Végül a találkozón a felek együttműködési megállapodást írtak alá a világméretű humanitárius válságok elleni együttműködés előmozdításáról, a sürgősségi orvosi ellátás megerősítéséről és a jól felkészült, fenntartható és ellenálló helyi képességek fejlesztéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő
A debreceni Papp Csaba „a sok szemétség elviseléséhez" kívánt minden jót a miniszterelnöknek egy hétfői Facebook-bejegyzés kommentjei között.


Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő a Facebookon.

„Miniszterelnök Úrnak

végtelen türelmet és kellő humorérzéket kívánok ennek a sok szemétségnek az elviseléséhez.

Senkit nem zavar ugye a tény, hogy Horvátországban szokott pihenni. Ahhoz egy olasz villa úgy kell mint egy falat kenyér…” - írta Papp Csaba debreceni országgyűlési képviselő egy kommentben ahhoz a poszthoz, amelyben Orbán Viktor belengette, hogy hamarosan indulnak a sajtóperek az álhírek terjesztői ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elkezdődött a matekérettségi - ezekkel a feladatokkal küzdenek a diákok
Kedden több mint 81 ezren írásbeliznek matematikából közép- vagy emelt szinten. A diákok 9 órakor kezdtek bele a feladatok megoldásába, a középszintesek összesen 180 percig, az emeltesek pedig 240 percig írhatják a feladatlapokat.


A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.

A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.

A lap szerint az érettségin az alábbi arányokban fordulhatnak elő az egyes témakörök:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%

• Számelmélet, algebra 25%

• Függvények, az analízis elemei 15%

• Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%

• Valószínűség-számítás, statisztika 15%

Matekból középszinten idén is két feladatlapot kapnak a diákok. Az I. részben 10-12 feladatot kell megoldaniuk, amire összesen 45 percük lesz. Ebben a feladatsorban nagyrészt egyszerű összefüggéseket, alapfogalmakat kérnek számon.

Az időre nagyon kell figyelni, hiszen 45 perc után a felügyelő tanár beszedi a feladatlapokat, így ezekkel a feladatokkal a diákok a későbbiekben már nem tudnak foglalkozni.

Az idei feladatsor első részében halmazok, egyenlet a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak térfogatot, mértani sorozat összegét is kell számolniuk.

Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zsibbadni kezdett a férfi karja – később kiderült, leprás
Az osztrák idegenvezető két évig járta a világot, mire bécsi orvosok kimondták a diagnózist. A betegséget sokan még mindig nem ismerik fel időben.


Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.

A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.

A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.

Szűcs András nyugdíjas háziorvos szerint a lepra tömeges terjedése nem fenyeget civilizált területeken: „A tömeges fertőzés lehetetlen ilyen területen, ahol megfelelő a higiénia, ahol jól tápláltak az emberek, ahol jó az ivóvíz, ahol megfelelőek a napi tisztálkodási szokások, a civilizált területekről emiatt már évszázadok óta eltűnt a betegség.”

A lepra tünetei között szerepel a bőr elszíneződése, dudorok megjelenése az arcon, orron, szem környékén, valamint izomgyengeség és zsibbadás.

A sebek nehezen gyógyulnak, könnyen begyulladhatnak. A betegség érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje pedig legalább öt év.

Bár a lepra ma már gyógyítható, késői felismerés esetén súlyos következményekkel járhat, például idegkárosodással, vaksággal, az orrsövény eltűnésével vagy a bőr súlyos elváltozásaival.

Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője a lapnak hangsúlyozta:

„A lepra, ugyanúgy mint más fertőzés, megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával.”

Sokan mégsem mernek időben orvoshoz fordulni, mert tartanak a megbélyegzéstől és a kirekesztéstől.

A nemzetközi Lepramisszió célja, hogy kórházakkal és menedékházakkal segítsék a betegek gyógyulását. Emellett higiéniai és élelmezési tanácsokat nyújtanak a fertőzéssel érintett területek lakosságának. Kiemelt fontosságú a tiszta ivóvíz biztosítása, mivel azokban a közösségekben, ahol megfelelő vezetékes víz áll rendelkezésre, nem fordulnak elő új fertőzések.

A betegség visszaszorítására több országban is sikeres programokat indítottak, például Bhutánban, Dél-Koreában, Ukrajnában és Romániában. Utóbbi helyen már felszámolták a Duna-deltában korábban működő lepratelepeket is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor személyesen ellenőrizte, megvan-e még a magyar aranytartalék a jegybankban
A miniszterelnök szerint nem a kormányt kell kérdezni a Magyar Nemzeti Bank ügyeiről. A vizsgálatokat ugyanis az Állami Számvevőszék folytatja le.


„Én a magam részéről alapos és gyors eredményt várok világos következményekkel” – mondta az ÁSZ-vizsgálatáról Orbán Viktor a parlamentben, és hozzátette: a kormány nem avatkozhat be a vizsgálatba.

A miniszterelnök szerint a magyar állami vagyon 2010 óta a kétszeresére nőtt, és ennek része, hogy az MNB aranyat vásárolt külföldön.

Orbán személyesen is ellenőrizte pár éve, hogy megvannak az aranyrudak,

amik inkább téglákra hasonlíthatnak.

„Kimentem, és megnéztem. Személyesen ellenőriztem a tárolás körülményeit és magának az aranynak a meglétét is. (…) Amikor ott jártam, akkor minden hiánytalanul megvolt” – fogalmazott Orbán.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: