HÍREK
A Rovatból

A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.


Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.

A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.

"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:

"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".

A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".

"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.

"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"

- olvasható a levélben.

A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.

"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.

A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.

Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.

Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"

- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.

A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".

Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.

"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint

a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.

A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.

"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"

- áll a levélben.

A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.

Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni

- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".

"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.

A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.

Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.

Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".

A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.

"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"

- írja a katonatiszt.

A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.

Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"

- zárta a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.


Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.

„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről

Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.

Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, holnap bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét
Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, visszaadta miniszteri jelölését Magyar Péter sógora. Döntését egy hosszas közleményben indokolta, melynek lényege az, nem szeretné, hogy bármilyen árnyék vetüljön a rendszerváltásra, akár azáltal, hogy rokoni-baráti szálak fűzik a leendő miniszterelnökhöz. A döntésre már a Magyar Péter is reagált, a Facebookon azt írja:

„Köszönöm Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt!

Tisztelem, hogy annak ellenére meghozta ezt a nehéz döntést, hogy fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle.”

A Tisza Párt elnöke hozzátette: „A munkájára és a hazaszeretetére továbbra is számítunk országgyűlési képviselőként.

Holnap bejelentem az új jelöltemet az igazságügyi miniszteri pozícióra.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ennek a gerincnek csak egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk!”- Érkeznek a reakciók Magyar Péter sógorának lemondására
Melléthei-Barna Márton bejelentette, hogy lemond miniszteri jelöléséről. A poszt alatt özönlenek a pozitív kommentek.


A kommentelők többsége sajnálja, hogy így alakult, de megérti a döntést. Egyesek azt is kiemelik, hogy rokoni kapcsolat ide, vagy oda, Melléthei-Barnából jó igazságügyi miniszter lett volna.

„»A nagyság ára a felelősség« - Winston Churchill”

„Eleinte kicsit aggasztónak tűnt a kinevezés, de minél több nyilatkozatot láttam, minél több cikket olvastam egyre inkább azt éreztem, hogy a rokoni kapcsolat ellenére történt meg a kinevezés, annak minden nyilvánvaló hátrányával, nem pedig a rokoni kapcsolat miatt. Sajnálom, mert nagyon szimpatikus szakember, de ugyanakkor nagyon tetszik a gyors, és részletes reagálás a helyzetre, illetve az, hogy vannak következmények. Jó az irány!”

„Respekt! Minden elismerésem! Ilyen amikor tényleg az ország érdeke a fontos a politikusoknak!”

„Ez a döntés az igazi hazafiság! Rengeteg alku és politikai csata vár az új kormányra itthon és az EU-ban egyaránt. Túl könnyű adu lett volna a családi kapcsolat puszta ténye mindazoknak, akik ilyen-olyan okból ódzkodnak bizalmat adni az új magyar kormánynak! Bravó tisztelt ügyvéd Kartársam!”

„Ez nem az azért lett, hanem azért nem lett. Én ezt nagyon sajnálom, fantasztikus miniszter lett volna. Szerintem ebbe bele kellett volna állni.”

„Sajnálom! Kívánom, hogy találd meg a helyed! Engem egy pillanatig nem zavart a családi kapcsolódás, de hihetetlen alázat, tisztelet egy barátért, egy országért ilyet tenni.”

„Ennek a gerincnek egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk! Emelem kalapom. Köszönöm!”

Persze a Tiszás visszhangkamrából kilépve voltak azért negatív vélemények is:

„Lesz még ilyen! Érzik a nyomást. Nem lesz elég csak bulikázni, hétfőtől meló van.”

„Sógora is lemondhatna”

„Na, az igen. Sógi eddig bírta. Még be sem lett iktatva.”

„Rájött, hogy dilettáns?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.


Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.

A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.

A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.

Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.

A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.

Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.

A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.

A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.

A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”

Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:

„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”

Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.

A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: