A vizuálisan letisztult robotok felüdülést jelentenek a játékfilmes feldolgozásokhoz képest – TransFormers Egy kritika
Be kell vallanom valamit. Nem szerettem annyira az eredeti TransFormers rajzfilmet. Nem volt rossz, de véleményem szerint akadtak jobb mesék is. Mondom ezt úgy, hogy a „jobb rajzfilmek” jelzőt a G.I. Joe-ra és a Centurionsra tartogatom. A lényeg, hogy nem tekintek rá vissza nosztalgikusan.
Látványos, szórakoztató, rettenetesen buta, de a maga módján tökéletes Bay-mű. Egy nagy popcorn-mozi, amiben minden szép vagy robban. Az első rész szinte tökéletes volt, a maga borzasztó módján. Aztán érkeztek sorra a rosszabbnál rosszabb folytatások, és Mr. Bay ahelyett, hogy az első film jó elemeit tökéletesítette volna, teljesen tönkretette a sorozatot. De hát innen szép nyerni!
A TransFormers Egy a legjobb alakváltó robotos tartalom, amit 2007 óta láttam. Sőt, talán szórakoztatóbb, mint a régi széria. Ez persze nem mond sokat, ismerve a Bay-folytatásokat és a spin-offokat, amiket a Paramount lerakott az asztalra. A legutóbbi folytatás nem volt vészesen rossz, és a BumbleBee is szódával nézhető volt, de a legjobb az egészben a film első 20 perce, amely a robotok bolygóján játszódik. A Cybertronon zajló háborús jelenetek nagyon jók voltak.
Természetesen butaság lenne az egész, ha nincs mögötte egy értelmes történet. Márpedig itt egy egészen épkézláb, Bay-mértékkel szinte hihetetlen, de koherens forgatókönyv van az akció mögött. Ki gondolta volna, hogy ez segít egy filmen… hát biztos nem a hollywoodi robbanáskirály.
Nem fogok spoilerezni, de nem is nagyon tudok. A történet nem túl bonyolult. Hogyan lett Orion Paxból Optimus Prime, illetve jó barátjából D-16-ból Megatron. Háttérben zajlik egy titkos háború, amiről semmit nem tudnunk, illetve egy Csillagok háborúja-szerű lázadás a rendszer ellen.
Cybertron remek környezet és hiába hat röhejesen, hogy egy csapat robot „embermódra” próbál élni, a sok robbanás, plazma lövedék és akció közepette még Megatronért is izgulunk, hiába tudjuk, hogy ő lesz a sorozat fő antagonistája.
Első ránézésre furcsa lehet a TransFormers Egy, de a vizuálisan letisztult robotok szinte felüdülés a játékfilmes feldolgozásokhoz képest. Ne értsen senki félre, jól néztek ki az eddigi mozifilmek is, de annyira túlterhelte a látószervet a rengeteg részlet a robotokon, hogy egy idő után teljesen egybeolvadt mindenki. Itt ugyan ez történik, csak nem erőltették meg önmagukat.
Viszont a környezet nagyon kreatív és látványos, szinte leveszi a néző szemét az egyszerűbb kinézetű robotokról. Nekem abszolút bejött ez a kreatív döntés, különösen tekintettel, hogy a fiatalabb generáció volt a célközönség.
Mert ez nem egyéb, mint egy gyerekmese. De a jobbik fajtából. Nem egy Gru 4, amit szerintem fel kellene venni a Genfi egyezménybe, mint tiltott kínzásmódszert. Ez egy felnőtt fejjel teljesen szórakoztató, régi stílusú rajzfilm, amit elkapna az ember a Cartoon Networkon délután 4 körül. Semmi több, de ennek tökéletes. Nem érzem, hogy megérdemelte a 12-es korhatárt, valószínűleg csak az állandó lövöldözés és akció miatt rakták rá. Persze az is lehet, hogy én nevelkedtem irreálisan erőszakos rajzfilmeken… khm, Tom és Jerry és Looney Toons.
Gondolhatunk itt a Spider-verse filmekre, az Agymanók 2-re vagy cikkünk tárgyára. Emellett pedig azt rebesgetik, hogy az év legjobb animációja a hó végén érkező dreamWorksös A vad robot lesz. Akad választék bőven. Vannak klasszikus szörnyűségek, mint az említett Gru 4, de úgy érzem, az animációsfilmek ismét nemcsak gyerekeknek szólnak, hanem megpróbálják elérni a gyermeklelkű felnőtteket is.
A TransFormers Egyet nézve, sok minden eszembe jutott. Próbál egy nosztalgikus élményt nyújtani, úgy, hogy közben az egész családot szórakoztatja. Jó a rendezés, a zenék hangulatosak, és még a játékidő is tökéletes. Az eredeti hangokról nem is beszélve. Sajnos magyar szinkronnal láttam, de mivel már külföldön bemutatták a filmet, sok videós tartalom van fent youtube-on eredeti hanggal, és azt kell mondjam, kár a szinkronért.
Cullen volt Optimus Prime eredeti hangja, amióta a TransFormers létezik. Rajta kívül Megatron hangja a nagy kedvencem, Brian Tyree Henry itt is rászolgál hírnevére. Scarlett Johanson is szerepel, mint a kötelező női robot. Ki lehet még emelni BumbleBee-t, aki itt még csak B-127 néven fut – mivel előzményfilmről van szó. A karakter eredeti hangját Keegan-Michael Key adja, és még egy rejtett Key and Peele-poén is belefért az alkotóknak. A Key and Peele, Keegan-Michael Key és Jordan Peele komikusok duója volt, és a Comedy Centralon készítettek egy elvont, kellemetlen humorral fűszerezett szkeccs-sorozatot. Akik ismerik és kedvelik a sorozatot, azok fel fognak nevetni az A-Atron utaláson, többször is elhangzik a szóvicc.
Mindenkinek ajánlom a Transformers Egyet, aki szerette a BumbleBee elejét, a régi rajzfilmet, a Michael Bay-filmeket,
Hiába hat gyerekesen, és tűnik egyszerűnek, akkor is működik a film. Megatronnak és Optimus Prime-nak adnak egy érdekes kapcsolatot és múltat. Mivel a nemzetközi kritikusok szeretik, már csak az anyagi sikerért kell aggódni, hogy lehessen TransFormers Kettő.
