prcikk: A világ tíz leggazdagabb embere megduplázta a vagyonát a világjárvány alatt | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A világ tíz leggazdagabb embere megduplázta a vagyonát a világjárvány alatt

Valami nagyon nagy baj van a gazdasági rendszerünkkel az Oxfam vezetője szerint.


A világ 10 leggazdagabb emberének együttes vagyona megduplázódott a világjárvány alatt, miközben az emberiség 99 százalékának jövedelme csökkent – derült ki az Oxfam jelentéséből, írja a Guardian.

A jelentés szerint 2020. márciusa óta a részvény- és ingatlanárak megugrásával a tíz leggazdagabb együttes vagyona mintegy 1500 milliárd dollárra (kb. 476 ezer milliárd forint) nőtt. A tíz leggazdagabb naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral növelte vagyonát.

Az Oxfam előrejelzése szerint 2030-ra mintegy 3,3 milliárd ember fog napi 5,50 dollárnál kevesebből élni.

A világ leggazdagabb embere, Elon Musk vagyona a Forbes magazin szerint megtízszereződött a járvány kezdete óta. Az Amazon-alapító Jeff Bezos 67 százalékkal százalékkal tudta gyarapítani gazdagságát, Mark Zuckerberg megkétszerezte, Bill Gates pedig 31 százalékkal növelte a vagyonát.

"A világjárvány alatt szinte minden nap született egy új milliárdos, miközben a világ lakosságának 99%-a rosszabbul él a korlátozások, a nemzetközi kereskedelem és a turizmus visszaesése miatt, aminek következtében 160 millióval többen élnek szegénységben" - mondta Danny Sriskandarajah, az Oxfam Nagy-Britannia ügyvezetője. Hozzátette: "Valami nagyon nagy baj van a gazdasági rendszerünkkel".

Az Oxfam szerint a 10 leggazdagabb embernek a járványhoz köthető vagyongyarapodására kivetett egyszeri – 99%-os – adóval elegendő vakcinát lehetne biztosítani egész világ beoltásához. 80 országban biztosítani lehetne a szükséges erőforrásokat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, az ingyenes egészség- és társadalombiztosítás kialakításához és a nemi alapú erőszak elleni küzdelemhez. A jótékonysági szervezet szerint a 10 leggazdagabbnak még a 99%-os adó kivetése után is 8 milliárddal több vagyona lenne, mint a világjárvány előtt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: az ukrán Dezinformáció Elleni Központ figyelmeztetett, hogy az oroszok megrendezett zavargásokkal riogatnak videókon is
Miközben a kormányzati kommunikáció ellenzéki zavargásokról beszél, az ukránok egy oroszok által gyártott, hamis videóra figyelmeztetnek. A felvételen egy „budapesti Majdanról” van szó, ami egybevág a kormánypárti narratívával.


A választás estéjén nemcsak a szavazatokért, hanem a valóságért is küzdelem zajlik: pénteken az ukrán hatóságok egy megrendezett, „budapesti Majdanról” szóló videó terjedésére figyelmeztettek, miközben a magyar kormányzati kommunikáció és a kormánymédia ellenzéki zavargásokról beszél. Egy oknyomozói forrás szerint az orosz titkosszolgálatok tervek szintjén valóban felvázoltak erőszakos forgatókönyveket - írja Panyi Szabolcs.

Az ukrán Dezinformáció Elleni Központ (CPD) pénteken jelezte, hogy egy hamis videó terjed a közösségi médiában, amelyen állítólagos ukrán katonák egy budapesti, Majdan-szerű zavargás előkészítéséről beszélnek – írta az ukrán lb.ua hírportál.

A felvételen a szereplők arcát eltakarják, jelzés nélküli egyenruhát viselnek, a háttérben pedig egy Budapest feliratú térkép látható. Az ukrán központ szerint a jelenet mesterséges, és egy összehangolt művelet része.

„Valószínűsíthető, hogy a megvalósításhoz olyan volt Berkut-tiszteket hoztak Budapestre, akik 2014 után Oroszországba menekültek. Ezek a személyek részt vehetnek színlelt provokációkban vagy egy Ukrajna elleni további vádakat alátámasztó »bizonyítékalap« megteremtésében” – áll a közleményben.

A hírrel egy időben a magyar hatóságok is készültségbe léptek: a rendőrség és az Országos Mentőszolgálat is megerősített készenlétet rendelt el a választás napjára.

A hamis videó egy szélesebb orosz dezinformációs kampány közepette jelent meg. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő már hetekkel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy egy „Matrjoska” néven azonosított hálózat koordinált akcióban terjeszt választási puccsról szóló orosz álhíreket.

A szakértő szerint már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik egy esetleges provokációval járathatnák le a választás utáni ellenzéki tiltakozásokat.

Miközben az orosz dezinformációs kampány zajlik, a magyar kormányzati kommunikáció és a kormánymédia is egy hasonló narratívát épít. Több cikkben írtak arról, hogy a Tisza Párt veresége esetén ukrán típusú zavargásokról, magyar Majdanról szólnak a tervek, beleértve Budapest stratégiai pontjainak elfoglalását.

A fenyegetettség-narratíva legmagasabb politikai szinten is megjelent. Orbán Viktor a kampányhajrában egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt, amiben Lakner Zoltán politológus Grósz Károly egykori MSZMP-főtitkár fehérterrorral riogató beszédének mintázatát vélte felfedezni.

A videómanipulációknak ukrán vonatkozásban már volt korábbi példája, amikor az ukrán Oschadbank azzal vádolta a NAV-ot, hogy hamis felirattal látott el egy róluk készült felvételt, azt a látszatot keltve, hogy korrupciós pénzt szállítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csézy, a Tisza Párt jelöltje azt állítja, csuklyások állták el útját, és megfenyegették
Azt mondta, hogy a rivális párt emberei követték és megfenyegették a választás napján. A politikus az esetről videóban számolt be, és közölte, hogy a hatóságokhoz fordult.


Szavazás után csuklyás férfiak követték és állták el az útját és jelezték, hogy még párszor visszatérnek hozzájuk – erről számolt be egy Facebook-videóban Csézi Erzsébet, a Tisza Párt mezőkövesdi jelöltje a választás napján. A politikus rendőrségi bejelentést tett az eset miatt.

Csézi Erzsébet a videóban arról beszélt, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni.

„Ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat, és nem is fogom, végig fogom csinálni” – mondta.

Hozzátette: „Arra kérlek benneteket, hogy váltsuk le ezt a rendszert.”

Nem nevezte, meg, hogy a rivális párt alatt melyik pártot érti.

Csézi Erzsébet a Mezőkövesd központú Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 7-es választókerületben indul, ellenfele a fideszes Tállai András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rekordot döntött a részvétel, Török Gábor szerint a 80 százalék sem elképzelhetetlen
A választáson délután három órára a részvétel elérte a 66,01 százalékot, ami Török Gábor politológus szerint történelmi. A szakértő úgy látja, a nap végére a korábban elképzelhetetlennek tartott 80 százalékos arány is reális lehet.


Török Gábor politikai elemző a 15 órás részvételi arányok közzététele után a közösségi oldalán azt írta, hogy "A részvétel tekintetében szinte biztosan történelmi választásról beszélhetünk".

Az elemző egy ábrán mutatta meg, hogy a korábbi választásokhoz képest mennyivel volt magasabb eddig a részvétel.

Az adatokból kiderül, hogy előző választáson ebben az időszakban 52,72, míg 2018-ban 53,64, és 2014-ben 45,01 volt a részvételi arány.

„A részvétel tekintetében szinte biztosan történelmi választásról beszélhetünk, és a korábban elképzelhetetlennek mondott 80 százalékos végső eredmény elérése sem tűnik már lehetetlennek”

– írta közösségi oldalán a politológus, miután 15 órakor 66,01 százalékos részvételi adatot közölt a Nemzeti Választási Iroda.

A nap folyamán a szavazási kedv folyamatosan nőtt: a 13 órakor mért 54,14 százalékos arány után délután háromra már a választók kétharmada leadta a voksát. A megnövekedett politikai aktivitást már a választás előtt is jelezték a felmérések, az IDEA Intézet utolsó kutatása például a Tisza Párt előnyét és a választási hajlandóság növekedését mutatta.

Török Gábor hozzátette: „Hogy ez kinek kedvez vagy kinek nem, arról este 8-9 óráig még jókat lehet elmélkedni.”

A piac is reagált a mozgósításra: a reggeli részvételi adatok után a politikai fogadási oldalakon meredeken nőttek a Tisza Párt győzelmi esélyei. Más elemzők is a rekordrészvétel politikai következményeit latolgatták. Hann Endre, a Medián ügyvezetője reálisnak tartott egy 74 százalékos, rekordot jelentő részvételt, míg a Vox Populi elemzése szerint az ellenzéki területeken nagyobb volt a mozgás.

A pártok a nap folyamán eltérően értelmezték a magas részvételt. A kormánypárti megszólalók a demokrácia erejeként és a „béke és biztonság” melletti mozgósítás sikereként értelmezték a számokat. Ezzel szemben a Tisza Párt „történelmi napról” és a békés változás lehetőségéről kommunikált.

A hangnem a nap folyamán élesedett. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy videóban súlyos vádakat fogalmazott meg a Tisza Párttal szemben.

Lázár János szerint „Magyar Péterék polgárháborút akarnak kirobbantani ma este, vagy holnap”.

Magyar Péter erre szintén videóban reagált, „fideszes rémhírnek és hazugságnak” nevezve a vádakat, hogy erőszakos megmozdulásokra készülnének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
17 órakor 74,23 százalék volt a részvételi arány országosan
A választásra jogosultak 74,23 százaléka, azaz 5 587 935 szavazó jelent meg voksolni a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. 17 óráig már többen mentek el szavazni, mint bármikor összesen.


A választási iroda adatai szerint az országgyűlési választásokon

17 óráig a szavazók 74,23 százaléka jelent meg az urnáknál.

A választásra jogosultak 74,23 százaléka, azaz 5 587 935 szavazó jelent meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az előző, 15 órás adat 66,01 százalék volt, ami rekordnak minősült az elmúlt választások részvételéhez képest. Elemzők szerint nem kizárt a 80 százalékos országos arány elérése sem 19 óráig.

A részvételi arány 17 órakor Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 78,19 százalék, ami 281 671 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 68,13 százalék, ebben a vármegyében 326 763-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 77,18 százaléka, 981 358 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 271 ezer választópolgárból 3,45 százalék, 43 889 választó adta le szavazatát. Reggel 9 órára már a jogosultak 15,96 százaléka (202 934 választó), délelőtt 11 órára a jogosultak 36,98 százaléka (470 230 választó), 13 órára a jogosultak 56,77 százaléka (721 838 választó), 15 órára a jogosultak 69,23 százaléka (880 173 választó), 17 órára a jogosultak 77,18 százaléka (981 358 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben a következő volt:

Budapest, 01. számú OEVK (V. kerületi székhelyű) 74,48 százalék 56 369 szavazó

Budapest, 02. számú OEVK (VIII. kerületi székhelyű) 68,87 százalék 56 622 szavazó

Budapest, 03. számú OEVK (XII. kerületi székhelyű) 81,14 százalék 70 196 szavazó

Budapest, 04. számú OEVK (II. kerületi székhelyű) 79,81 százalék 63 148 szavazó

Budapest, 05. számú OEVK (VI. kerületi székhelyű) 74,56 százalék 55 585 szavazó

Budapest, 06. számú OEVK (XIV. kerületi székhelyű) 75,39 százalék 61 078 szavazó

Budapest, 07. számú OEVK (X. kerületi székhelyű) 75,1 százalék 57 085 szavazó

Budapest, 08. számú OEVK (XIX. kerületi székhelyű) 76,68 százalék 62 273 szavazó

Budapest, 09. számú OEVK (XXI. kerületi székhelyű) 75,19 százalék 57 883 szavazó

Budapest, 10. számú OEVK (XXII. kerületi székhelyű) 79,9 százalék 60 213 szavazó

Budapest, 11. számú OEVK (III. kerületi székhelyű) 79,49 százalék 64 547 szavazó

Budapest, 12. számú OEVK (XIII. kerületi székhelyű) 78,45 százalék 69 526 szavazó

Budapest, 13. számú OEVK (XV. kerületi székhelyű) 77,94 százalék 59 699 szavazó

Budapest, 14. számú OEVK (XVI. kerületi székhelyű) 79,93 százalék 61 200 szavazó

Budapest, 15. számú OEVK (XVII. kerületi székhelyű) 80,75 százalék 63 518 szavazó

Budapest, 16. számú OEVK (XXIII. kerületi székhelyű) 76,94 százalék 62 416 szavazó

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 72,15 százalék 204 055 szavazó

Bács-Kiskun vármegye 72,29 százalék 283 189 szavazó

Békés vármegye 72,07 százalék 184 964 szavazó

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 68,13 százalék 326 763 szavazó

Csongrád-Csanád vármegye 74,19 százalék 230 697 szavazó

Fejér vármegye 75,82 százalék 252 954 szavazó

Győr-Moson-Sopron vármegye 78,19 százalék 281 671 szavazó

Hajdú-Bihar vármegye 71,22 százalék 290 153 szavazó

Heves vármegye 73,08 százalék 165 597 szavazó

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 70,77 százalék 198 454 szavazó

Komárom-Esztergom vármegye 74,36 százalék 176 254 szavazó

Nógrád vármegye 70,34 százalék 102 046 szavazó

Pest vármegye 77,58 százalék 815 090 szavazó

Somogy vármegye 72,48 százalék 169 939 szavazó

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 68,91 százalék 286 807 szavazó

Tolna vármegye 72,28 százalék 120 100 szavazó

Vas vármegye 77,66 százalék 152 818 szavazó

Veszprém vármegye 76,43 százalék 206 377 szavazó

Zala vármegye 75,59 százalék 158 649 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Nyolc évvel ezelőtt 63,21, négy évvel ezelőtt pedig 62,92 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk