A világ 10 leggazdagabb emberének együttes vagyona megduplázódott a világjárvány alatt, miközben az emberiség 99 százalékának jövedelme csökkent – derült ki az Oxfam jelentéséből, írja a Guardian.
A jelentés szerint 2020. márciusa óta a részvény- és ingatlanárak megugrásával a tíz leggazdagabb együttes vagyona mintegy 1500 milliárd dollárra (kb. 476 ezer milliárd forint) nőtt. A tíz leggazdagabb naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral növelte vagyonát.
Az Oxfam előrejelzése szerint 2030-ra mintegy 3,3 milliárd ember fog napi 5,50 dollárnál kevesebből élni.
A világ leggazdagabb embere, Elon Musk vagyona a Forbes magazin szerint megtízszereződött a járvány kezdete óta. Az Amazon-alapító Jeff Bezos 67 százalékkal százalékkal tudta gyarapítani gazdagságát, Mark Zuckerberg megkétszerezte, Bill Gates pedig 31 százalékkal növelte a vagyonát.
"A világjárvány alatt szinte minden nap született egy új milliárdos, miközben a világ lakosságának 99%-a rosszabbul él a korlátozások, a nemzetközi kereskedelem és a turizmus visszaesése miatt, aminek következtében 160 millióval többen élnek szegénységben" - mondta Danny Sriskandarajah, az Oxfam Nagy-Britannia ügyvezetője. Hozzátette: "Valami nagyon nagy baj van a gazdasági rendszerünkkel".
Az Oxfam szerint a 10 leggazdagabb embernek a járványhoz köthető vagyongyarapodására kivetett egyszeri – 99%-os – adóval elegendő vakcinát lehetne biztosítani egész világ beoltásához. 80 országban biztosítani lehetne a szükséges erőforrásokat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, az ingyenes egészség- és társadalombiztosítás kialakításához és a nemi alapú erőszak elleni küzdelemhez. A jótékonysági szervezet szerint a 10 leggazdagabbnak még a 99%-os adó kivetése után is 8 milliárddal több vagyona lenne, mint a világjárvány előtt.
A világ 10 leggazdagabb emberének együttes vagyona megduplázódott a világjárvány alatt, miközben az emberiség 99 százalékának jövedelme csökkent – derült ki az Oxfam jelentéséből, írja a Guardian.
A jelentés szerint 2020. márciusa óta a részvény- és ingatlanárak megugrásával a tíz leggazdagabb együttes vagyona mintegy 1500 milliárd dollárra (kb. 476 ezer milliárd forint) nőtt. A tíz leggazdagabb naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral növelte vagyonát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – Trump megdöbbentő javaslata a válságban fuldokló szigetországnak
Donald Trump szerint magas szintű egyeztetések folynak a kubai vezetéssel egy lehetséges átvételről. Havanna ezt kategorikusan cáfolta; a kubai külügyminiszter-helyettes szerint semmilyen párbeszéd nem zajlik.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
A feszültséget fokozza a Kubát sújtó súlyos energiaválság. A szigetország napi kőolajigénye körülbelül 100 ezer hordó, miközben saját termelése ennek kevesebb mint a felét, nagyjából 40 ezer hordót tesz ki. A venezuelai olajszállítások akadozása miatt a hiány kritikus méreteket öltött, ami országszerte áramkimaradásokhoz és a közszolgáltatások, például a szemétszállítás leállásához vezetett.
Washington részlegesen enyhített a szankciókon, engedélyezve bizonyos üzemanyag-szállítmányokat Kuba magánszektorának. Kanada eközben 8 millió kanadai dollár, átszámítva körülbelül 1,9 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt ígért ENSZ-ügynökségeken keresztül.
Miközben Trump magas szintű tárgyalásokról beszélt, Havanna ezt határozottan tagadja. Carlos F. de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes egyértelműen fogalmazott: „Nincs semmiféle magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kuba kormánya között” – mondta a La Jornada mexikói lapnak. Bár a sajtóban felmerült, hogy Marco Rubio informális csatornán egyeztethet Raúl Castro unokájával, Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a kubai ENSZ-nagykövet ezt „spekulációnak” nevezte. Miguel Díaz-Canel kubai elnök korábban kijelentette, Kuba csakis „egyenlők közötti pozícióból, szuverenitásunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk tiszteletével” hajlandó párbeszédet folytatni.
Az amerikai belpolitikát is megosztja a kubai helyzet. Míg a kubai-amerikai kongresszusi képviselők a szankciók szigorú betartatását sürgetik, több mint negyven civil szervezet levélben figyelmeztetett, hogy az üzemanyag-ellátás elvágása a kubai lakosság „kollektív büntetéséhez” vezethet.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: A magyarok csaknem fele szerint van olyan politikus, akinek le kell mondania a gödi Samsung-gyár botránya miatt
A megkérdezettek több mint fele szerint minden olyan politikusnak távoznia kell, aki tudott a szabálytalanságokról. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül a legtöbben Lázár Jánost mondatnák le.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
A Fidesz szavazóinak tizede szerint senki nem felelős, mivel nem is létezik az egész probléma.
A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta.
A lemondást elvárók körében a legtöbben, 18 százaléknyian Szijjártó Pétert, 13 százaléknyian Orbán Viktort, 8 százaléknyian Lázár Jánost, 5 százaléknyian pedig Rogán Antalt nevezték meg.
Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig 22 százalék várná közülük.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (32 százalék) ért egyet az akkumulátorgyárak idetelepülésével, 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből hét kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, míg a TISZA támogatói között ez az arány csupán 4 százalék. Hasonlóan elutasító a többség az állami támogatásokkal és kedvezményekkel szemben is: ezt 61 százalék ellenzi, és csak 31 százalék támogatja. Ennek megfelelően mindössze tízből három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer az akkumulátorgyárak betelepülésén, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen.
Az akkumulátorgyárakat az emberek 54 százaléka nagyon szennyezőnek tartja, és a többség (52 százalék) nem bízik abban, hogy a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják.
A hatóságok eszközeit 45 százalék tartja nem megfelelőnek a szabályok betartatására. Ennek megfelelően szinte ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől, ha gyár épülne a közelükbe (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik szívesen dolgoznának egy új gyárban.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több amerikai katonai gép is lezuhant Kuvaitban – videón, ahogy az egyikből katapultáltak a pilóták
A kuvaiti védelmi minisztérium közlése szerint a zuhanást mindenki túlélte, a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra. Az incidensek okait közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
A videón jól kivehető, amint a kétfős személyzet sikeresen katapultál a pörgő gépből.
???? IRAN HAS DOWNED A US JET
Videos of American pilots who ejected from their fighter jet over Kuwait are shared on social media.
In addition, local media are publishing footage of, presumably, one of the American pilots. pic.twitter.com/YymnFFCIpM
Miután Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadást indított Irán ellen, amely válaszcsapásokba kezdett, Kuvaitot és a térségben állomásozó amerikai erőket is több támadás érte. Szombaton a kuvaiti légvédelem több ballisztikus rakétát és drónt is megsemmisített, az Ali Al Salem légibázis közelében lehulló repeszek három katonának okoztak könnyebb sérüléseket. Egy haditengerészeti bázist ért dróntámadásról a kuvaiti védelmi tárca azt közölte, hogy „sikeresen elhárították és kezelték a fenyegetést”.
Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága vasárnap több amerikai katona haláláról is beszámolt a Kuvaitot ért támadások után.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
a fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek” a délnyugat-ciprusi Akrotíri légitámaszpont ellen elkövetett, „gyaníthatóan” drónos támadás miatt
– írja az MTI. Az első jelentések szerint az akcióban senki nem sérült meg.
There are reports of an attack on the British base in Akrotiri, Cyprus. If this is confirmed, it would be Iran's first attack on a country west of Israel.
A Cipruson lévő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak, Akrotíri pedig a brit királyi légierő legnagyobb támaszpontja a régióban.
A brit kormányfő, Keir Starmer a támadás előtt nem sokkal jelentette be, hogy London teljesíti Washington kérését.
Az Egyesült Államok ugyanis engedélyt kért arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, a brit kormány pedig „a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” döntött az engedély megadásáról.
Starmer hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, védelmi feladatokat azonban ellát. Bár a miniszterelnök nem részletezte, mely bázisokról van szó, kormányforrásokat idéző brit sajtóhírek szerint a ciprusi Akrotíri is ezek közé tartozik.
John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban megerősítette, hogy brit harci gépek lelőttek egy Katar felé tartó iráni drónt.
Irán a hétvégén az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok elleni támadásaira válaszul több térségi ország és környékbeli amerikai támaszpont ellen intézett rakétacsapásokat. A ciprusi államfő mindeközben jelezte, hogy országa nem részese a konfliktusnak.
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
