A világ rájött, hogy a metán rövid távon sokkal veszélyesebb a klímaváltozás szempontjából, mint a szén-dioxid
Azt már aligha vitatja bárki is, hogy a Föld felmelegedése egyre gyorsul. Azonban a felmelegedés kapcsán a legtöbb szó eddig a szén-dioxidról esett. A glasgow-i COP26-on azonban már a metánnal is nagyon sokat foglalkoztak a tudósok és a világ vezetői. Csökkentése ugyanis létfontosságú ahhoz, hogy tartani lehessen a párizsi megállapodásokban kitűzött, legfeljebb 1,5 C fokos emelkedést.
Jelenlegi koncentrációja 1880 ppb, amely több mint 2,5-szerese az ipari forradalom előtti mennyiségnek (722 ppb).
A metánkibocsátás legnagyobb részéért a mezőgazdaság a felelős, azon belül is rizsföldek és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek adják kibocsátás 40%-át. A második legnagyobb, 35%-os tétel a fosszilis tüzelőanyag-ipar: a metán ugyanis gyakran szivárog az olaj- és gázkutakból, valamint a szénbányákból. A harmadik fő forrás a hulladéktermelésünk, főleg a szemétlerakók és a szennyvízcsatornák.
A metán szerepét sokáig azért becsülték alá, mert az üvegházhatású gázok felmelegedésben játszott szerepét a szén-dioxid hatásához viszonyították - írja a New Scientist. Egészen pontosan azt nézték meg, hogy az adott üvegházhatású gáz 100 év alatt mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez a szén-dioxidhoz képest.
Csakhogy a metán hatása az első években érvényesül igazán. Míg egy évszázad alatt 1 tonna metán 28-szor erősebben melegíti a bolygót, mint egy tonna szén-dioxid, ha csak 20 évet vizsgálunk, akkor már 56-szoros a különbség. Sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a metán lebomlása ózont hozhat létre, amely szintén egy erőteljes, rövid életű üvegházhatású gáz, akkor 20 évet vizsgálva már 86-szor nagyobb a hatása. De vannak kutatók, akik a metánt rövid távon 120-szor károsabbnak tartják a szén-dioxidnál.
A COP26-on az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke hivatalosan is meghirdették a Globális Metánvállalást. Több, mint 100 ország ígérte meg, hogy 2030-ig, vagyis egyetlen évtized alatt 30%-kal csökkenti a metánkibocsátását. Ez a hőmérséklet szempontjából azt jelentené, hogy 2050-ig 0,2 C fokkal enyhülne a globális felmelegedés.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a metánvállalásról készített gyors elemzésében megállapította, hogy annak
Nem mindenki osztja ezt a nézetet. A leeds-i egyetem és a londoni Imperial College klimatológusai szerint a felmelegedés 0,2 C fokos csökkentéséhez 50%-kal kevesebb metánkibocsátásra lenne szükség.
A COP26 109 aláírója együtt a globális metánkibocsátás mintegy felét produkálja. Ugyanakkor nem csatlakozott a világ három legnagyobb kibocsátója: Kína, India és Oroszország sem. Bár Kína bejelentette, hogy „ambiciózus nemzeti akciótervet” dolgoz ki a metán ügyében, konkrét célkitűzések nem hangzottak el.
Az amerikai Környezetvédelmi Alap szakemberei szerint ennek ellenére a megállapodás a COP26 egyik legjelentősebb eredménye lehet. A vállalások szerintük kivitelezhetők a már létező technológiákkal, és viszonylag alacsony költséggel, vagy akár ingyen is. Ez főleg a fosszilis tüzelőanyag-iparban történő szivárgások leállítására vonatkozik.
A Nemzetközi Energiaügynökség is úgy véli, hogy a globális metánkibocsátások 25%-kal való csökkentése semmibe se kerülne. De megvannak az eszközök arra is, hogy felfogják a szemétlerakókból kiáradó metánt, hogy időnként lecsapolják a rizsföldeket, vagy olyan takarmánnyal etessék a marhákat, amelyek csökkentik a metánkibocsátást. Egy közelmúltbeli tanulmányuk becslése szerint, ha bevetnék a metáncsökkentésre alkalmas összes rendelkezésre álló technológiát, az évszázad közepére a felmelegedés 0,25 C fokkal csökkenne.
Immár a metán mérése sem okoz gondot. 2022 októberétől a MethaneSAT műholdas program keretében az űrből követik majd nyomon az olaj- és gázipar kibocsátásait.
Drew Shindell, az észak-karolinai Duke egyetem kutatója szerint úgy kell tekintenünk a metánra és a szén-dioxidra, mint két különálló problémára, amelyekre különböző megoldásokat kell találni.
A CO2 hosszú távú hatású, tehát a dekarbonizációs erőfeszítéseink, amelyek létfontosságúak bolygónk jövője szempontjából, kevés hatással vannak a rövid távú klímakárok elkerülésére. Ezért kell mellette a metánnal is szembeszállni. Ugyanakkor nem szabad a metáncsökkentést időnyerésnek tekinteni, és minden mást ugyanúgy folytatni, mint eddig, hanem ezzel egyidőben a CO2-kibocsátást is meg kell fékezni.
