Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV Egyenes beszéd műsorában elmondta, hogy javaslatot tettek a kormánynak, hogy hogyan lehetne segíteni a vállalkozásokat az elszálló energiaárakkal vívott harcukban.
A kamara elnöke szerint egyre több vállalkozás kerül bajba az emelkedő energiaárak miatt, és vannak olyan cégek, amelyeknek megtízszereződött a rezsijük.
A szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke szerint a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka is lehúzhatja a rolót, de alapvetően most mindenki bajban van, olyan alkalmazkodási kényszer van, amellyel még sosem szembesültünk.
Szerinte ez nem csak Magyarországon van így, hanem az egész kontinensen. A legnagyobb bajban a legkisebbek vannak, hiszen az ő tervezőképességük, tőkeerejük nem elegendő arra, hogy hosszú távon túléljenek.
"Ez egy sokk, ami most történik"
- jelentette ki Parragh László.
Mint mondta, nagyjából 900 ezer vállalkozás van és az járt jól, aki időben és hosszú távra kötötte meg az energiaellátási tevékenységét.
Parragh László igazat adott azoknak a véleményeknek, amelyek szerint egy esetleges vasárnapi boltzár jó spórolási lehetőség lenne. Mint mondta, egy vásárlásból Magyarországon családi program lehet, ami nem feltétlenül szerencsés.
Szerinte az, hogy sokat beszélünk az energiaválságról, az már önmagában egy jelentős energiamegtakarítást eredményez egész Európában, de ez kevés ahhoz képest, amilyen léptékben az árak növekednek.
"Ha megnézzük a nyitvatartásokat, az látszik, ez sok esetben rövidül, sok helyen a világítással spórolnak, mindenki keresi azt a megoldást, amellyel pénzt tud megtakarítani."
- mondta a kamara elnöke.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV Egyenes beszéd műsorában elmondta, hogy javaslatot tettek a kormánynak, hogy hogyan lehetne segíteni a vállalkozásokat az elszálló energiaárakkal vívott harcukban.
A kamara elnöke szerint egyre több vállalkozás kerül bajba az emelkedő energiaárak miatt, és vannak olyan cégek, amelyeknek megtízszereződött a rezsijük.
A szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke szerint a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka is lehúzhatja a rolót, de alapvetően most mindenki bajban van, olyan alkalmazkodási kényszer van, amellyel még sosem szembesültünk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán beszólt Karácsonynak: Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja. Istenem
„Képzelje el, itt szórakozott sok tízezer ember. Élvezték egymás társaságát, sokat mosolyogtak, nevettek, nem gyűlölködtek, nem veszekedtek, jól érezték magukat, és közben megcsodálták a gyönyörű Budapestet” - kommentelte a főpolgármester, de Vitézy Dávid is reagált.
Orbán Viktor egy friss, 14 másodperces Facebook‑videóban a pesti alsó rakpart állapotát bírálta. Ikonikus képet akart a fővárosról, de a látványon elszörnyülködött.
„Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja. Istenem”
– mondja a miniszterelnök.
Erre reagált elsőként Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Igazat adott abban, hogy a rakpart kinézete méltatlan, de szerinte ennek fő oka az, hogy Budapest évek óta nem kapja meg a beruházásra betervezett uniós pénzt.
Posztjában így fogalmazott:
„Magam is több alkalommal jártam emiatt a főváros nevében Lázár János minisztériumában, ahol hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére.”
Állítása szerint egyszer az a baj, hogy nem elég szép a sétány, máskor az autóforgalom csökkentése vagy a növényzet mennyisége a kifogás.
Vitézy konkrét javaslattal állt elő.
„Rögtön van is egy javaslatom: a rakpart teljes felújítására, faltól falig új sétány, zöldfelületek kialakítására a Parlamenttől a Szabadság hídig kész terveink vannak.”
A tervezést Tarlós idején kezdték körülbelül tíz éve, a BKK az elmúlt években fejezte be Karácsony főpolgármestersége alatt.
Szerinte a miniszterelnök egy telefonhívással el tudná indítani a projektet. „Miniszterelnök úr, várjuk az intézkedését, és személyesen garantálom Önnek a szakbizottság elnökeként, hogy ha Budapest megkapja a neki járó uniós támogatást, akkor még idén kiírjuk a kivitelezési tendert a rakparti kupleráj felszámolására és az új sétány kiépítésére. És rögtön nem csak „ennyire futja” majd – Önnek ez kevesebb idő és erőfeszítés, mint megcsinálni egy TikTok‑videót.”
Orbán videója alá kommentelt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki azt írta:
„Tudja, miniszterelnök úr, ez valóban a város egyik legszebb helye – örülök, hogy észrevette. Talán az is feltűnt, hogy a város egyik legszebb helyén korábban autók álltak, mostanában pedig úgynevezett emberek vették birtokba, a feltört beton helyén pedig virágok nyílnak. A hely, amit volt kedves megtekintés alá vonni, nyáron sok tízezer embernek nyújtott kikapcsolódást, csodálom, hogy a Karmelita erkélyéről nem tűnt fel.
Az ott meg egy grillsütő – grillezni lehet rajta. Civil szervezetek - ne ijedjen meg, nem „sorosukráneus”, hanem ilyen városiak - helyezték el, mert grillezni jó, és csinálták is jó sokan. Aztán ott vannak a padok is, mert azokat jobb körülülni, mint az autókat.
Szóval, „képzelje el, itt szórakozott sok tízezer ember. Élvezték egymás társaságát, sokat mosolyogtak, nevettek, nem gyűlölködtek, nem veszekedtek, jól érezték magukat, és közben megcsodálták a gyönyörű Budapestet. Egyszer kipróbálhatná miniszterelnök úr is, nem fog fájni.
Meg is hívom rögtön a Nyitott Rakpart záróeseményére, a közösségi vacsorára október 26-án. Ott találkozhat sok kedves emberrel.”
Orbán Viktor egy friss, 14 másodperces Facebook‑videóban a pesti alsó rakpart állapotát bírálta. Ikonikus képet akart a fővárosról, de a látványon elszörnyülködött.
„Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja. Istenem”
– mondja a miniszterelnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint
az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
(MTI)
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy megdöbbentette egy törvényjavaslat, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Azt írják, ez „súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik”.
A közlemény arra reagál, hogy Dobrev Klára és a DK felvetette: gyermekbántalmazási ügyekben el kellene tekinteni a gyónási titoktól. A felvetésben ez áll:
„egy pap ma törvényesen eltitkolhatja, ha a tudomására jutott egy gyerek elleni pedofil bűntett”.
Schmidt Mária erre hevesen reagált.
A katolikus.hu oldalon megjelent közlemény szerint az MKPK Állandó Tanácsa (tagjai: Székely János szombathelyi megyés püspök, az MKPK elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Felföldi László pécsi megyés püspök) ezt írta: "Az Egyházi Törvénykönyv 983. kánonjának 1. paragrafusa szigorúan megtiltja a gyóntatónak, hogy a gyónót „bármi okból akárcsak részben is elárulja”, az 1386. kánonjának 1. paragrafusa pedig elrendeli, hogy
»az a gyóntató, aki a gyónási titkot közvetlenül megsérti, az Apostoli Szentszéknek fenntartott önmagától beálló kiközösítésbe esik«.”
Az MPKP „sajnálattal tapasztalja”, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy megdöbbentette egy törvényjavaslat, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Azt írják, ez „súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik”.
A közlemény arra reagál, hogy Dobrev Klára és a DK felvetette: gyermekbántalmazási ügyekben el kellene tekinteni a gyónási titoktól. A felvetésben ez áll:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely visszaszólt Orbán Viktornak, majd meghívta sütögetni a Nyitott Rakpart lakomájára
A főpolgármester szerint a pesti alsó rakpartot nyáron tízezrek vették birtokba, civil ötletek alapján kerültek ki a sütők és padok. A Nyitott Rakpart hajrájában városi közösségi programok várják a résztvevőket.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”
Karácsony Gergelyreagált is a kritikára a Facebookon, és meghívta a miniszterelnököt a Nyitott Rakpart záróeseményére, egy közösségi vacsorára 2025. október 26‑ára.
A főpolgármester a grillsütőkről és azok történetéről is írt.
„Észrevett egy műtárgyat is, de mintha nem ismerte volna föl, hogy az ott egy grillsütő – grillezni lehet rajta, mert grillezni jó. Amúgy civil szervezetek ötlete volt, talán ettől ijedt meg a miniszterelnök, pedig nem is „sorosukráneus” civilek, hanem ilyen városiak. Grilleztek is jó sokan a nyáron.”
Karácsony szerint a rakpartot nyáron sok tízezer ember használta, és már nem az autók foglalják el a területet.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”
