HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.

Link másolása

Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Maga hány kiló? Van barátja?” – Vérlázító kérdéseket kaptak a felvételizők a Semmelweis Egyetemen, vizsgálat indult
Volt, akinek oda nem illő szituációs játékot kellett játszania, míg egy kendős lányt az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték.

Link másolása

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

„Elkezdtem a diabéteszről beszélni. Ennek apropóján megkérdezte, hogy maga egyébként hány kiló? Mivel nem akartam megmondani, ezért azt feleltem, hogy a korábban beszélt 60 kilónál biztosan több vagyok. Erre a férfi bejelentette, hogy az elég nagy baj, hogy én már túlsúlyos vagyok, de szerencsém van, mert kórosan túlsúlyosnak nem nézek ki”

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

„Az eset azonnali kivizsgálása után az adott vizsgaelnök eredményeit kizárták, és az érintett diákok felvételi pontszámánál a másik két tag véleményét figyelembe véve állapították meg a pontszámot”

— tette hozzá az intézmény.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Index: Nagy Ervin vezetheti Magyar Péterék fővárosi listáját, Újbudán, Budafokon és Rákospalotán saját polgámesterjelöltet is indítanak
A cikkre csütörtök reggel Magyar Péter is reagált. A TISZA Párt fővárosi indulása kapcsán Magyar azt írta, hogy nem tudja megerősíteni a híreket, mert ezzel kapcsolatban még nem hozták meg a döntést.

Link másolása

Az Index információi szerint a fővárosért folytatott küzdelembe is beszállhat Magyar Péter, három kerületben is indulna a Tisza Párt.

A lap szerint a párt több kerületben is saját polgármesterjelöltet indítanak annak érdekében, hogy fővárosi listát tudjanak állítani.

A folyamat már annyira előrehaladott állapotban van, hogy napokon belül tervezik bejelenteni a saját fővárosi listájukat. Erre jogilag minden lehetőségük meg is van, hiszen az ajánlásgyűjtés időszaka még javában tart - emlékeztet a cikk.

Az Index információi szerint a XI., A XV. és a XXII. kerületben indítanak önálló polgármesterjelöltet, önkormányzati képviselőjelöltjei viszont nem lesznek.

Arról is kiszivárgott információ, hogy ki vezetheti a Tisza Párt fővárosi listáját.

Erre állítólag Nagy Ervin színművészt kérték fel, akiben korábban főpolgármester-jelöltként is gondolkodtak Magyar Péterék, de ezt az ötletet végül elvetették.

FRISSÍTÉS:

Az Index cikkére csütörtök reggel Magyar Péter reagált. Varga Judit exférje ezeket a híreket a TISZA Párt fővárosi indulása kapcsán nem tudja megerősíteni, mert ezzel kapcsolatban még nem hozták meg a döntést.

"Természetesen mind a fővárosi, mind a megyei listákon való indulást is mérlegeljük, hiszen a helyi szintű képviseletünk segítene a hatalmi elit pártjainak országos színtű leváltásában."

- áll Magyar Péter legfrissebb posztjában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: