HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron
A miniszter a pénteki lakossági fórumon szembesült egy indulatos anya vádjaival. A politikus a Tisza Párt támogatóinak stílusára hivatkozva utasította vissza a személyes támadást.


„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.

Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.

A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.

„Ott ültem Putyinnál is, amikor az orosz elnök magyarázott mindenfélét, de Orbán azt mondta: Nem, nem, mert a magyarok érdeke éppen más"

– mondta Lázár.

A miniszter a rezsiárakkal is próbálta meggyőzni hallgatóságát, szerinte ha nem jönne az orosz olaj és gáz, akkor egy 100 négyzetméteres Kádár-kori lakóház rezsije nem 250 ezer, hanem 800 ezer forint körül lenne. Kitért az árstopos üzemanyagra is, ami szerinte jóval alacsonyabb árakat biztosít, mint a régió többi országában. A kormány március elején vezetett be újra árszabályozást, amellyel 595 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és 615 forintban a gázolaj literenkénti árát.

A fórumon Németh Helga, a DK képviselőjelöltje helyi ügyekről kérdezett. Felhozta a Fonyódon, egy korábbi szabadstrand helyére tervezett 99 lakásos komplexum ügyét, amely a Cordia fejlesztésében valósulna meg és helyi tiltakozásokat váltott ki.

Lázár azt mondta, neki sem tetszenek a Balaton partján lévő betonmonstrumok, és építésügyi miniszterként közölte a fejlesztővel, hogy addig nem tud hozzájárulni a beruházáshoz, amíg a cég nem állapodik meg a helyi lakossággal.

A miniszter arra is utalt, hogy a projekt az Otthon Start-programba sem kerülhet bele.

Két fiatal arról kérdezte Lázárt, hogy koalícióra lép-e a Fidesz a Mi Hazánkkal, ha a párt válna a mérleg nyelvévé. Az első kérdést Lázár azzal ütötte el, hogy

„azért nem lesz a Mi Hazánkkal koalíció, mert a Fidesz nyeri a választást”.

Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha mégis veszítenek, azt mondta, a hatályos törvényeknek megfelelően átadja a hivatalát. Ezt követően a Tisza Pártra utalt: "A kérdés csak az, hogy ha a Fidesz nyer, akkor azt a Tisza tudomásul fogja-e venni békésen és nyugodtan, vagy erőszakot szervez a Fidesszel és az országgal szemben."

Lázár a bekiabáló nőre reagálva azt mondta, hogy „így beszélnek a tiszások”, majd később hozzátette, hogy egy rendes beszélgetésben levette volna a lábáról.

A fórumon több alufólia-sisakos fiatal is feltűnt. A Telexnek küldött levelükben azt írták, akciójuk célja az „uszítások elleni védelem” volt, és azokat a közéleti eseményeket akarták elítélni, amelyek mások emberi méltóságát megkérdőjelezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.


Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan

egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.

A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.

Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.

Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.

A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.


Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.

Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.

A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.

Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.

Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.

A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.

„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”

– áll az Ingka Group közleményében.

A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.

Via Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.


Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.

A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.

Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:

a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.

A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.

Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.

A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.

A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk