HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Semmi sem lesz elfelejtve” – írja Radnai Márk Balásy Gyula bejelentésére, melyben lemondott cégeiről az állam javára
A Tisza Párt alelnöke szerint Balásy Gyula, a NER multimilliárdosa az interjúban elcsukló hangon próbálja felmenteni magát, miközben évekig a Fidesz „plakátosa” volt, és aki az elmúlt 8 évben gyakorlatilag leuralta az állami kommunikáció teljes piacát.


Radnai Márk reagált Balásy Gyula bejelentésére. A kormányzati megbízásokat teljesítő médiacéget a vállalkozó hétfőn önként és ingyen felajánlotta az állam javára. Erről a Kontrollnak adott interjúban beszélt. Azt közölte, hogy a cégcsoport értékét óvatos becsléssel körülbelül 80 milliárd forintra teszi, a futó szerződésállományt pedig közel 100 milliárdra. Azt szeretné, ha a cég - igaz nélküle - megmaradna, de legfontosabb oknak azonban a cégcsoportban dolgozó közel 500 ember jövőjének biztosítását nevezte.

A Tiszás politikus a közösségi oldalán írta meg, hogy mit gondol Balásy felajánlásáról.

A Tisza Párt alelnöke úgy vélekedett, az üzletember a korábbi rendszer korrupciójának szimbóluma volt. „Az az ember, akit évekig a Fidesz „plakátosaként” ismertünk, és aki az elmúlt 8 évben gyakorlatilag LEURALTA az állami kommunikáció TELJES piacát. A korrupció minden formáját megtestesítve, amit utáltunk az Orbán rendszerben és amit április 12-én örökre leváltottunk”.

Radnai szerint a Balásy-féle vagyon nem piaci körülmények között jött létre: „Ezt mind Mi, a magyar emberek fizettük ki! Semmi sem lesz elfelejtve.”

Radnai Márk bejegyzésében azt állította, Rogán Antal minisztériuma 1300 milliárd forintot költött propagandára, amiből Balásy cégei évente 25 milliárd forint profitot termeltek. Azt is hozzátette, hogy a munkák jelentős részét nem is a cégcsoport, hanem alvállalkozók végezték el, miközben a haszon Balásynál maradt. Mindezt úgy tehette meg, hogy 2018 óta szinte minden nagy állami megbízás náluk kötött ki - írta Radnai.

Majd a végén megjegyezte: "Arról is van tudomásunk, hogy további cégekben van Balásynak opciós joga".

És még annyit üzent: "Semmi sem lesz elfelejtve".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák” – Magyar Péter is reagált a Balásy Gyula interjúra
A TISZA Párt vezetője, a leendő kormányfő is reagált Balásy Gyula bejelentésére, melyben a vállalkozó az elmúlt évtizedek alatt felépített cégbirodalmát ingyen felajánlotta az államnak.


Magyar Péter is reagált közösségi oldalán a hétfő este közölt Kontroll interjúra, melyben Balásy Gyula arról beszélt, hogy a kormányzati felkéréseket teljesítő cégbirodalmát átadja az államnak.

A leendő miniszterelnök azt írta:

"Rogán strómanjának mai könnyfakasztó interjúja kapcsán hadd idézzem a 2024-es Partizán interjúmat: “Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.”

A Fidesz-kormányok legfontosabb kommunikációs beszállítója, Balásy arról beszélt, hogy a teljes cégbirodalmát felajánlotta az államnak. A Kontroll című műsorban láthatóan összetörve arról beszélt, hogy szeretné a cégcsoportban dolgozó 500 ember jövőjét biztosítani. Elmondta, hogy közjegyzői okiratban ajánlotta fel az államnak teljes, 80 milliárdos értékűre becsült cégcsoportját. Beszélt a döntése okairól, befagyasztott bankszámláiról és arról is, volt-e lelkiismeret-furdalása a sokszor kritizált kormányzati kampányok miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Wáberer György továbbküldte Iványi Gáboréknak a Tisza Párttól visszakapott 100 millió Ft-ot
Wáberer György megerősítette, hogy megkapta a visszautalt összeget, amit a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adományozott. Magyar Péter szavaira reagálva azt is közölte, ő vállalkozó, nem oligarcha.
Fotó: RTL - szmo.hu
2026. május 05.



Visszakapta, továbbadta: Wáberer György 100 milliója néhány nap alatt a Tisza Párttól Iványi Gáborékhoz került. A Tisza Párt hétfőn visszautalta a vállalkozó 100 millió forintos támogatását, miután a párt vezetője, Magyar Péter jelezte, el akarják kerülni még a látszatát is annak, hogy bármelyik oldalon álló vállalkozóhoz vagy oligarchához köthetők lennének.

Wáberer a Telexnek megerősítette, hogy a pénzt megkapta, és még aznap tovább is utalta.

Az összeget az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adta, a Fidesz által bezáratott 13 oktatási központ újraindítására.

Wáberer egyúttal pontosította egy korábbi, ATV-s interjúban elhangzott mondatát, amely a vitát kirobbantotta. „Valójában nem azt mondtam az interjú során, hogy másfél éve anyagilag támogattam a Tisza Pártot, hanem azt, hogy ebben az időszakban a Tisza programját támogattam” – írta, elismerve, hogy a 100 millió forintos pénzügyi támogatást valóban csak a választások előtt öt nappal utalta.

A vállalkozó reagált Magyar Péter szavaira is:

„vállalkozó vagyok, de oligarcha nem, és remélem, hogy a leendő kormány csak azért nem fog senkit megbélyegezni, mert vállalkozó volt az elmúlt 16 évben is”.

Magyar Péter pénteken tette egyértelművé, miért nem tartanak igényt a pénzre, miután Wáberer a támogatásról nyilatkozott az ATV-ben. Akkor azt írta, a nagyvállalkozó állításával szemben a Tisza tudomása szerint csak a választás előtt öt nappal érkezett tőle pénz, 5x20 millió forintos részletekben.

Wáberer György, aki korábban kormánybiztosi tisztséget is betöltött, a választási kampányban élesen szembefordult a Fidesszel, egy interjúban a párt felső vezetését egyenesen „árulónak” nevezte.

A választás éjszakáján a Tisza Párt eredményváróján az első sorban ünnepelt, amit élete „legboldogabb napjának” nevezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán Balásy Gyula vallomásáról: Úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása
A leendő kultúráért felelős miniszter Facebookon reagált a kormányzati kommunikációs tenderek kulcsszereplőjének nagy port kavart interjújára. Szerinte amit most látunk, az a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó kríziskommunikációja.


„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása” – írta Facebook-oldalán Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke, aki szerint egy új szakaszába lépett a fennálló rendszer válsága.

Azt írja, a korábbi fényűzés után most a rendszer haszonélvezői – politikusok, cégvezetők és oligarchák – megtörten jelennek meg a nyilvánosság előtt.

„A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket. Tizenhat éven át ezeknek az embereknek a szeme valamiért teljesen száraz maradt.”

„Nem könnyeztek, amikor mosolyogva zsírozták a gépezetet, ami hazánk történetének egyik leggátlástalanabb rendszereként működött. Nem sírtak, amikor a propaganda családokat tett tönkre, becsületes embereket járatott le és semmizett ki. Száraz maradt a szemük akkor is, amikor a kilátástalanságba taszított honfitársaink egészsége ráment a rendszerre, vagy – és ez a legfájdalmasabb – dobták el maguktól az életüket, mert nem bírták el a rájuk nehezedő igazságtalanságot” – folytatta a leendő kultúráért felelős miniszter.

Szerinte a korábbi időszakban teljesen más motivációk vezérelték az érintetteket.

„Akkor a profit, a pozíció és a gőg volt a fókuszban. Az empátia gyengeségnek számított.”

Tarr Zoltán úgy véli, a mostani hirtelen bűnbánat oka, hogy a „süllyedő hajón megcsúszott a lábuk”, és ezzel próbálják menteni a vagyonukat és a szabadságukat. A nyilvános érzelemkitörést egyfajta stratégiának tartja.

„Amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja.” Szerinte ez csupán „a bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”

Tarr Zoltán azt ígérte: „a független igazságszolgáltatás tenni fogja a dolgát.” Hozzátette azt is: „Nem bosszúvágyból, hanem egy mindennél fontosabb cél érdekében: hogy példát statuálva garantáljuk, Magyarországon soha többé ne lehessen fegyverként használni az államot a saját polgárai ellen”.

Ahogy megírtuk, Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt években rendszeresen kaptak kormányzati kommunikációs megbízásokat, a Kontrollnak adott interjújában elérzékenyülve bejelentette, hogy közjegyzői okiratban felajánlja a magyar államnak a mintegy 80 milliárd forintra becsült, közel 500 főt foglalkoztató cégcsoportját és magántőkealap-befektetéseit. Állítása szerint erre azután került sor, hogy több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül befagyasztották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk