HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A lengyel külügyminiszter a magyar akcióról: Megették a zebrákat, ellopták a pénzt
Az ukrán külügyminiszter azzal vádolja a magyar hatóságokat, hogy túszul ejtették az állami takarékbank hét munkatársát. Az ügy miatt Kijev minden európai kollégát határozott fellépésre sürget a magyar kormánnyal szemben.


„Megették a zebrákat, ellopták a pénzt” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en, megosztva Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejegyzését arról, hogy a magyar hatóságok elfogták az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját.

A lengyel politikus azután posztolt, hogy az ukrán külügyminiszter péntek reggel azt közölte, a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját. Az ukrán külügyminiszter hamar újabb posztban válaszolt Sikorskinak, és megköszönte neki a gyors reakciót.

„Nem tolerálhatjuk az állami terrorizmust. Arra sürgetem minden európai kollégámat, hogy reagáljanak határozottan a magyar kormány jogsértésére, és az emberek elrablására.”

Sikorski már tavaly is szóba hozta a zebrákat, amikor a hatvanpusztai birtokról készült drónfelvételekre reagált.

„A zebrák hagyományos haszonállatok Magyarországon?”

– írta akkor a lengyel miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiutasítják Magyarországról a NAV által elfogott pénzszállító ukránokat
A TEK állította elő a páncélozott járműveket, a NAV pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást a hét ukrán ellen. Ukrajna időközben utazási figyelmeztetést adott ki Magyarországra.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Kiutasítanak Magyarországról pénteken hét ukrán állampolgárt, miközben a magyar és az ukrán fél között éles diplomáciai vita robbant ki arról, hogy a több tízmillió dollárt és eurót, valamint 9 kilogramm aranyat szállító páncélozott járművek pénzmosáshoz köthetők-e, vagy szabályos banki készpénzszállítást végeztek.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kiutasításról azután döntöttek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonosította az előállítottak hátterét.

A magyar hatóságok szerint a pénz- és aranyszállítás irányítását az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese az ukrán légierő egykori őrnagya volt, munkájukat pedig katonai tapasztalattal rendelkező személyek segítették.

A Terrorelhárítási Központ március 5-én, csütörtökön csapott le az M5-ös autópálya egyik benzinkútjánál két páncélozott járműre, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak. A NAV pénzmosás gyanújával indított eljárást, miután a járművekben 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A hatóság szerint az idei évben már több százmillió dollárnyi készpénz és jelentős aranymennyiség haladt át az országon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó”, és amíg Ukrajna nem ad kielégítő magyarázatot, a magyar hatóságok a lehető legmélyebb vizsgálatot folytatják. A külügyminiszter érthetetlennek nevezte, miért utaztatnak ekkora értékeket páncélozott járművekben banki átutalás helyett.

Az ukrán fél egészen másként látja a történteket. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarország „túszul ejtette” a hét ukránt, nem engedi be hozzájuk a konzulokat, és „ellopta a pénzt”. Állítása szerint az érintettek az állami Oschadbank dolgozói, akik szabályos nemzetközi készpénzszállítást végeztek. A bank közleményben erősítette meg, hogy a szállítmány szabályos volt, alkalmazottaikat pedig „jogtalanul tartóztatták fel”.

A diplomáciai konfliktus odáig fajult, hogy az ukrán külügyminisztérium arra figyelmeztette saját állampolgárait és vállalkozásait, hogy kerüljék Magyarországot, mert a magyar hatóságok „önkényes intézkedései” miatt nem garantálható a biztonságuk, és számolniuk kell a „vagyonelkobzás kockázatára”.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Testével védte a 19 milliárdos kampányszerződéseket Rogán munkatársa a 444 elől
Egy közérdekű adatigénylésen akadályozták a 444 újságíróját a kormányzati kommunikációs szerződések megismerésében. A vaskos iratkötegek több mint 90 százalékát fém iratkapcsok tömegével fűzték össze. Az eljárást végül meg is szakították.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda változatos módokon akadályozta azt a február 27-i iratbetekintést, amelyen a 444 újságírója a tárca friss kommunikációs szerződéseit szerette volna megismerni. A minisztérium két jogásza felügyelte a folyamatot, a betekintésre összeállított vaskos iratkötegek több mint 90 százalékát pedig fém iratkapcsok tömegével fűzték össze.

Az összekapcsolt iratokat a Kabinetiroda egyik munkatársa olyan szigorúan őrizte, hogy amikor az újságíró mégis be akart pillantani azokba, az illető felpattant és a testével takarta el a dokumentumokat,

írja a 444.

A lap eredetileg négy, egyenként több milliárd forintos keretösszegű kommunikációs szerződés tartalmát szerette volna megismerni. Ezek az Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai kormányzati kommunikációval, illetve az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkoznak. A minisztérium egyik munkatársa az iratcsipeszekre mutatva közölte az újságíróval: „Ön miatt szereztük be ezeket.”

Az eseményről készült jegyzőkönyv szerint az eljárást végül megszakították, mert az újságíró a felszólítás ellenére is megpróbálta megnézni a letakart iratokat.

„A felhívás ellenére a letakart iratokat megpróbálta megtekinteni, a betekintést ezért 10:54 perckor megszakítjuk” – olvasható a jegyzőkönyvben.

A Kabinetiroda trükközése ellenére az újságíró végül betekinthetett a Nemzeti Konzultációhoz és a kormány több jóléti intézkedéséhez – köztük az Otthon Start Programhoz, a családtámogatáshoz és a 3 százalékos kkv-hitelhez – kapcsolódó hirdetési kampányok anyagaiba.

Ebből kiderült, hogy a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció hirdetésére több mint 8 milliárd forintot költöttek tavaly október és december között. Erről a 300 oldalas anyagról egy bíróság január 14-én első fokon kimondta, hogy nem köthető a Tisza Párthoz, bár a március 5-i sajtóhírek már ellentmondásosan számoltak be arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedett-e. Az Otthon Start támogatást több mint 11 milliárd forintért hirdette a Kabinetiroda.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„További lépéseket készítünk elő, uniós szinten is” – Az ukrán külügyminiszter szerint a konzuljaik még mindig nem léphettek kapcsolatba az elfogott ukrán állampolgárokkal
A TEK a NAV megbízásából állított elő hét ukrán állampolgárt az M5-ösön. Kijev a konzulok bejutását és az alkalmazottak elengedését követeli, a magyar hatóság nyomoz.


Diplomáciai vihart kavart az az ügy, amelyet az ukrán külügyminiszter túszejtésnek, a magyar hatóságok pedig pénzmosás elleni fellépésnek neveznek. A vita azután robbant ki, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön lecsapott két ukrán pénzszállítóra Budapesten.

A Telex információi szerint az akciót március 5-én, csütörtök napközben hajtották végre az M5-ös autópálya egyik benzinkútjánál. A hatóságok hét ukrán állampolgárt állítottak elő, köztük egy volt ukrán titkosszolgálati tábornokot.

Az ukrán fél álláspontja szerint az állami Oschadbank alkalmazottai a két ország állami bankjai közötti rendszeres szolgáltatás részeként szállítottak készpénzt és nemesfémet Ausztriából Ukrajnába. A két páncélozott járműben összesen 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt.

Az ügy pénteken kapott nemzetközi nyilvánosságot, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en tett közzé egy éles hangú bejegyzést.

„Az ukrán konzulok számára még mindig nem engedélyezték a kapcsolatba lépést a Budapesten ‘túszul ejtett’ hét ukrán állampolgárral. A magyar fél nem adott erre magyarázatot”

– írta a tárcavezető, aki az elfogást korábban „túszejtésnek és lopásnak” minősítette. Szibiha jelezte, Ukrajna az állampolgárok azonnali szabadon bocsátását követeli, és hozzátette: „további lépéseket készítünk elő, többek között uniós szinten is.”

Az Oschadbank és az Ukrán Nemzeti Bank közös közleményben követelte az alkalmazottak és a vagyon azonnali elengedését, valamint hivatalos tájékoztatást a járművek és a rakomány hollétéről.

Ukrán források szerint a járművek GPS-jele Budapest belvárosát mutatta, egy magyar biztonsági szerv épületének közelében.

A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezzel szemben azt közölte, hogy „pénzmosás bűncselekményének gyanújával” folytatnak büntetőeljárást, a nyomozást pedig a Terrorelhárítási Központ közreműködésével végzik.

A NAV közleménye szerint a vizsgálat egy szélesebb körű nyomozás része, miután csak idén márciusig több mint 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm aranytömb haladt át Magyarországon Ukrajna felé. A magyar hatóság az ukrán vádakra reagálva azt is közölte, hogy az eljárás megkezdésekor azonnal értesítették az ukrán konzuli szolgálatot, ám onnan eddig nem érkezett visszajelzés.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: