HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Amikor anya becsörög fotózás közben – Videó
A TISZA Párt vezetője az országjárása során a komoly beszédek után vidám pillanatokat is megélhet. Ilyen volt, mikor egy szelfi készítése közben hirtelen megszólalt a telefon.


Magyar Péter kampánykörúton van, ahol a komoly beszédek mellett előfordulnak vidám pillanatok is. Egy ilyen esetet videón is megmutattak. Az egyik esti rendezvényt követően a szokott módon a TISZA Párt vezetője épp szelfit készített egy lánnyal, mikor megszólalt a fiatal mobilja. A kijelző szerint "Anya" hívta a lányát.

A telefont azonban a politikus vette fel, és ő köszöntötte az asszonyt:

"Magyar Péter vagyok, Jó estét kívánok! Most le kell tennünk, mert fényképezkedünk. Mindjárt adom a lányát, minden jót"

- mondta a telefonba.

A kép végül elkészült, ahogy még sok másik is - derült ki a rövid felvételből.

VIDEÓ: Magyar Péter és "Anya"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderültek „az oroszlán üvöltése” hadművelet részletei: így készült Izrael az Irán elleni támadásra
Az izraeli hadsereg hónapokig dolgozott a terven, a hírszerző tisztek több ezer órát töltöttek a művelet előkészítésével. A célpontfelderítés párhuzamosan zajlott az iráni parancsnokok és a felső vezetés pontos helyzetének követésével.


Ahogy arról már több cikkben beszámoltunk, Izrael szombat reggel az Egyesült Államokkal közösen összehangolt légicsapásokat mért Iránra, melyek több teheráni helyszínt is érintettek.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton egy héber nyelvű videóüzenetben jelentette be, hogy megkezdődött az „oroszlán üvöltése” nevű hadművelet, amelynek célja, hogy elhárítsák az Iszlám Köztársaság által jelentett egzisztenciális fenyegetést.

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a térségben iráni katonai célpontok százait támadták. A célpontok között viszont olyan épületek is voltak, „ahol Irán politikai–biztonsági vezetői rétegének magas rangú tisztségviselői gyűltek össze”

– írja a Times of Israel.

A hadsereg felvételeket is közzétett a nyugat-iráni rakétaindítók elleni csapásokról.

A hadsereg azt is elárulta, hogy a terven hónapokig dolgoztak, a támadást pedig a Hírszerzési Igazgatóság vezetésével végrehajtott, nagyszabású hírszerzési művelet előzte meg, melynek célja az volt, hogy „azonosítsa azt a műveleti lehetőséget, amikor a rezsim vezető tisztségviselői összeülnek.”

A közlemény szerint

a célpontfelderítés „párhuzamosan zajlott az iráni parancsnokok és a felső vezetés pontos helyzetének követésével.” A hírszerző tisztek több ezer órát töltöttek a művelet előkészítésével.

Szándékosan reggel, és nem éjjel csaptak le, noha számoltak az iráni felkészültséggel. Állításuk szerint ezzel „másodszor is sikerült taktikai meglepetést elérniük”, utalva a 2025 júniusában zajlott 12 napos háború nyitócsapásaira. A tavalyi, 12 napos háború során Izrael szintén meglepetésszerű támadásokkal indított, amire Irán nagyszabású rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt.

Az izraeli hadsereg szerint az Egyesült Államok többek között azért csatlakozott a mostani művelethez, mert bízik az izraeli „hírszerzési és műveleti képességekben”, és meggyőzték őket a tavaly júniusi háborúban elért eredmények is.

Azt is közölték, hogy a célpontok számát több száz százalékkal növelték, így Izrael felkészült arra, hogy ameddig szükséges, csapásokat mérjen Iránban.

Az izraeli támadásra válaszul az iráni hadsereg bejelentette, hogy „több tucat támadódrónt” indított Izrael ellen.

Közleményükben azt írták, hogy ez az „első kiterjedt dróntámadó művelet”, amelyet „konkrét célpontok ellen a megszállt területeken és a cionista rezsim minden érdekeltsége ellen” hajtanak végre. A drónoknak több órába telik, mire elérik Izraelt. A korábbi, hasonló támadások tapasztalatai alapján a drónok túlnyomó többségét a vadászgépek még azelőtt elfogják, hogy elérnék Izrael határait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Melegparti, zsarolás, elterelés – Bese Gergő szerint kormányzati nyomásra függesztették fel a papi szolgálatát
A volt dunavecsei plébános egy kompromittáló videófelvétel miatt került a hatóságok látókörébe. Az ügy a papi szolgálat alóli felfüggesztéséhez vezetett, melyet az egyház az ügy nyilvánosságra kerülésével indokolt - interjút adott a Partizánnak a volt pap.


Kormányzati nyomásra függesztették fel a papi szolgálat alól – ezt állítja Bese Gergő, a Fidesz-közeli körök egykori sztárpapja a Partizánnak adott interjújában, másfél évvel a botrány kirobbanása után. Bese korábban a Fidesz fontos szereplője volt, a Karmelitát és a Megafon irodáját is ő szentelte fel, szerepelt a KDNP fizetési listáján, és rendszeres résztvevője volt a Békemenetnek, valamint a kormánypárti rendezvényeknek.

A botrány akkor robbant ki, amikor a Válaszonline 2026. szeptember 6-án megírta, hogy a legfelsőbb kormányzati körökig is eljutott egy akta, amely szerint a dunavecsei plébános melegpartikon vett részt és intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. A cikk megjelenése után azonnal felfüggesztették.

Bese a mostani interjúban arról beszélt, hogy március 17-én egy nyilvános szereplése után hívták meg egy VII. kerületi lakásba, ahol négy férfi tartózkodott. Elmondása szerint egyetlen whiskyt fogadott el, „és utána nekem az Almásy téren a pad, ennyi”.

Emlékezetkiesésére hivatkozik, és tagadja, hogy korábban lett volna kapcsolata férfiakkal. Ezzel szemben a melegparti egyik résztvevője korábban azt állította, Bese végig magánál volt, és tudta, milyen eseményen vesz részt.

Bese szerint az eset után egy évig zsarolták a felvétellel, majd július 29-én telefonhívást kapott az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Augusztus 7-én

bement a hatósághoz, ahol állítása szerint közölték vele, hogy papi pályafutása véget ért, mert személye terhessé vált a védett vezetők számára. Bese szerint virágnyelven azt is a tudomására hozták, hogy vagy elhagyja az országot, vagy végez magával.

A hatóság emberei itt hozták szóba a kompromittáló videót, aminek a megtekintését Bese visszautasította.

Ezt követően a pap találkozót kért Nagy Jánostól, Orbán Viktor titkárától, akivel augusztus 11-én egy kávézóban találkoztak. Nagy állítólag azt mondta neki: „mi reformátusok vesztettünk egy Balogot, a katolikusok veszítenek egy Besét”, majd közölte, hogy többet nem fognak találkozni. A Partizán megkeresésére Nagy János elismerte a találkozó tényét, ahol közölte Besével, hogy tanácsot és segítséget sem tud adni, de imádkozni fog érte – írja a 444.hu.

Az érsekség augusztus 26-án még nem váltotta le Besét, aki egy általa kért pszichológiai vizsgálatra hivatkozva állította, nincsenek homoszexuális hajlamai.

Bese szerint azonban a kormányzat elégedetlen volt az ügy kezelésével, és egy sokkal nagyobb botrány elterelésére akarták felhasználni az ő esetét, utalva egy, a történtek után egy évvel kirobbant ügyre, megemlítve a „Szőlő utcát” és „Zsolti bácsit”.

Gulyás Márton műsorvezető erre úgy reagált, hogy Bese vagy a rendszerváltás utáni legsúlyosabb kompromat áldozata, vagy egy „ordas nagy kamut” ad elő.

Bese állítja, szeptember 3-án az Alkotmányvédelmi Hivatal újra kereste, és közölték vele, hogy felvették a kapcsolatot az érsekkel, aki fel fogja őt függeszteni. Szeptember 6-án ez meg is történt.

Ezzel szemben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Partizánnak azt nyilatkozta, nem politikusi vagy kormányzati nyomásra döntöttek a felfüggesztés mellett, hanem azért, mert az ügy nyilvánosságra került, és innentől kezdve nem kezelhették az egyház belső ügyeként.

VIDEÓ: Bese Gergő: Az Alkotmányvédelmi Hivatalban közölték velem, hogy a papi hivatásom véget ér


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Izraeli tévé szerint valószínűleg megölték az iráni legfőbb vezetőt, az iráni külügyminiszter reagált: „amennyire én tudom” Hámenei még él
Hivatalos megerősítés még nincs. Egy másik izraeli tévé szerint egyszerűen nem tudják elérni, állapota ismeretlen. A külügyminiszter szerint pedig életben van a vezető.


Izraeli tévécsatorna szerint egyre több jel utal arra, hogy a szombati izraeli csapásban megölték Ali Hámeneit, Irán legfőbb vezetőjét. A hírt a Channel 12 közölte névtelen izraeli forrásokra hivatkozva, de hivatalosan egyelőre nem erősítették meg – írta a Times of Israel.

Izrael közszolgálati tévéje, a Kan azt közölte, hogy Hámeneivel „nincs kapcsolat”, és állapota ismeretlen. A Channel 12 percekkel korábban még arról számolt be, hogy az izraeli értékelés szerint Hámenei „legalábbis megsérült”.

A tévécsatorna szerint az értesülés nem műholdfelvételeken alapul, amelyek Hámenei elnöki rezidenciájának lerombolását mutatják, hanem névtelen forrásoktól származik.

A Channel 12 arról is beszámolt, hogy a mai csapások „nagyon jelentős kárt” okoztak az iráni rezsim vezetésének és katonai parancsnokainak, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen. Több vezetői és katonai objektumot is találat ért, izraeli források szerint pedig a műveleti célpontok között szerepelt az iráni legfelső vezetés is.

Válaszul Irán rakéta- és dróntámadásokat indított, többek között amerikai támaszpontok ellen a térségben, és kemény megtorlást helyezett kilátásba. A mostani eszkaláció előzménye a 2025-ös iráni–izraeli háború volt. Izraeli tisztségviselők már akkor jelezték, hogy a legfelső iráni vezetés elleni célzott likvidálást sem zárják ki.

Később Irán külügyminisztere reagált, ő azt közölte, hogy Hámenei még él, „amennyire én tudom”. Abbas Araghchi az NBC Newsnak adott interjújában nyilatkozott. Az élő adásban azt is elmondta, hogy két parancsnok meghalt a csapásokban, de a rezsim magas rangú tisztviselői túlélték.

„Minden magas rangú tisztviselő életben van” – közölte. „Tehát mindenki a helyén van, és kezeljük ezt a helyzetet, és minden rendben van"

- írja a Times of Israel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk