HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti
A TISZA Párt vezetője kiakadt a Kúria közleményén, amely nem a fideszesek által listázott bírókat védi. Szerinte Varga Zs. András inkább megfenyegette a saját kollégáit.


Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.

A TISZA Párt elnöke szerint „egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti”.

„Orbán Viktor bábja, Varga Zs. András kúriai elnök ahelyett, hogy kiállt volna a fideszes politikusok és propagandisták által listázott bírók mellett, inkább nyíltan megfenyegette őket. Az a Varga Zs. András vekeng most a bírák függetlenségéről, aki soha életében nem hozott ítéletet és Orbánék törvényt módosítottak azért, hogy a Kúriára helyezhessék”

– írja bejegyzésében.

A politikus „kádári időket idézőnek” nevezte a Kúria közleményét, amelyben Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”.

Magyar Péter szerint Varga Zs. Andrásnak láthatóan fogalma sincs arról, hogy mit jelent a bírói függetlenség. A politikus ezt úgy definiálta: „azt jelenti, hogy a bírók az ítélkezés során mindenféle külső befolyástól (például a Kúria elnökének fenyegetése) mentesen járnak el.” Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egy bíró nem tájékozódhat vagy nem lehet véleménye magánemberként.

A Kúria elnökének azt üzente: „el kell hogy keserítsem a Kúria elnökét: a szovjet katonák már nincsenek itt és a szocialista diktatúrának is vége van.”

A pártelnök állítja, a magyar emberek kiállnak a fideszes adatlopással és listázással megfélemíteni kívánt honfitársak, így a bírók mellett is. Posztját azzal zárta, hogy

„Varga Zs. András csak azért nem vált méltatlanná a Kúria vezetésére, mert sosem volt arra alkalmas!”

A vita előzménye, hogy a Kúria november 6-án közleményt adott ki, amely szerint „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében” készen áll „a megfelelő eljárások lefolytatására”, amennyiben személyre szabott, ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre. A nyilatkozat időzítése egybeesett azzal, hogy kormányközeli médiumok a TISZA Párt Tisza Világ nevű alkalmazásából állítólagosan kiszivárgott adatbázis kapcsán bírák érintettségéről kezdtek írni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) időközben vizsgálatot indított, és jelezte: a kiszivárgott adatok név szerinti listázása jogellenes lehet, és a körülményektől függően akár bűncselekménynek is minősülhet.

A bírák listázásának ügye nem új keletű. Idén februárban, a Magyar Bírói Egyesület által meghirdetett demonstráció után Bayer Zsolt kormánypárti publicista sürgette a részt vevő bírák „regisztrálását”, amit az Országos Bírói Tanács és más szakmai szervezetek is jogellenesnek és elfogadhatatlannak minősítettek. Varga Zs. András márciusban már egy korábbi közleményben is bírálta a demonstráció politikai hangvételét, és a bírói pártatlanság fontosságát hangsúlyozta.

Varga személye és kinevezése önmagában is vitákat váltott ki: az Országgyűlés 2020 októberében választotta meg a Kúria élére, ami ellen az ellenzék és több szakmai szervezet is tiltakozott, mivel korábban nem ítélkezett rendes bírósági bíróként. Kinevezését az tette lehetővé, hogy a kormánytöbbség módosította a vonatkozó törvényeket, így az Alkotmánybíróság tagjai – a korábbi bírói gyakorlat feltétele nélkül – kúriai bíróvá válhattak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent Orbánnak a Trump-találkozó előtt: A magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik
A Tisza Párt elnöke szerint nincs helye a lavírozásnak, Magyarország helye egyértelműen a Nyugathoz kötődik. A kormányfő szerinte éppen ezt a történelmi leckét hagyja figyelmen kívül.


Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.

„Lehet bábszínházat játszani, de a magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik. Nem lehet egyszerre kint és bent is egeret fogni”

– írta posztjában.

Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy

kérdezze meg Donald Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.

A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.

A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.

A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tömeges ételmérgezés a budapesti óvodákban és iskolákban: már 47 gyereket vittek eddig kórházba
Hányás és hasmenés gyötri a kicsiket, akiket infúzióval kezelnek a kiszáradás miatt. A kórház megerősítette, hogy a gyerekek állapota stabil, de folyamatosan érkeznek az új betegek.


Tömeges ételmérgezés gyanúja miatt eddig 47 gyereket szállítottak kórházba Budapesten.

Az 1 és 14 év közötti gyerekek hányásos, hasmenéses panaszokkal és kiszáradásos tünetekkel érkeztek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe csütörtök délután óta. Állapotuk stabil, de infúziós kezelésre szorultak.

Információk szerint több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet – írta a Blikk. A Heim Pál Intézet Üllői úti és Madarász utcai telephelye is zökkenőmentesen fogadja a betegeket.

Mogyorósi Zsuzsanna, az intézmény kommunikációs vezetője megerősítette a híreket. „A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban megerősítjük, hogy több nevelési és oktatási intézményből tegnap délutántól folyamatosan érkeznek gyermekek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe hányásos, hasmenéses panaszokkal, valamint dehidratációs (kiszáradásos) tünetekkel, feltehetően ételmérgezés következtében.” Hozzátette, hogy az ellátás szervezetten zajlik, és minden feltétel adott a betegek biztonságos fogadásához. „Szeretnénk megnyugtatni a szülőket, hogy orvosaink és ápolóink mindent megtesznek a gyermekek gyors felépülése érdekében.”

A kórház a szülők figyelmét is felhívta a teendőkre. A legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, amit lehűtve, kis kortyokban érdemes adni víz, enyhén cukrozott tea vagy speciális oldat formájában. Szoptatott csecsemőknél a szoptatást nem szabad megszakítani. A gyerekeknek könnyű, nem zsíros és nem puffasztó étrend javasolt, amíg a bélrendszerük helyre nem áll.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a kiszáradás jelei – például kevesebb vizelet, száraz száj, aluszékonyság – mutatkoznak, a tünetek súlyosak, a gyermek nem tud inni, vagy véres székletet tapasztalnak.

A tömeges rosszullétről a Telex is beszámolt péntek délelőtt olvasói jelzések alapján, akik a XIII. kerületi Futár utcai óvodához kötötték az eseteket.

A portál kérdéseket küldött a hatóságoknak, a kórház pedig a déli órákban erősítette meg a 47 fős esetszámot és a gyerekek stabil állapotát. A XIII. kerületben a közétkeztetést az önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központja szervezi, de a hatósági vizsgálat lezárultáig hivatalosan nem nevezték meg az érintett konyhát vagy beszállítót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ezekről állapodhat meg Orbán Trumppal: gyökeres változást hozhat egy új projekt a paksi bővítésben
A Bloomberg értesülései szerint a kormány tagjai több olyan szerződést is aláírhatnak, amelyek nagy hatással lehetnek az ország energiaellátására.


Ahogy azt Orbán Viktor maga is elmondta a pénteki Donald Trump-találkozó legfőbb célja az, hogy rábeszélje az amerikai elnököt, tegyen kivételt Magyarországgal az orosz olajiparra kivetett szankciók alól. A felek között több konkrét megállapodás is születhet a tárgyaláson, amelyek alapjaiban rajzolhatják át a magyar energiapolitikát.

A Bloomberg értesülései szerint

a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.

Arról már Szijjártó Péter is beszélt, hogy amerikai nukleáris fűtőelemeket fognak vásárolni.

A Bloomberg szerint

napirenden van egy 600 millió dollár értékű, öt évre szóló szerződés is, amelynek keretében amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezne Magyarországra.

A lap úgy tudja, a részletek még változhatnak, a tárgyalások az utolsó fázisban vannak.

Emellett a magyar kormány egy szándéknyilatkozatot írhat alá 10 darab kis moduláris atomerőmű (SMR) beszerzéséről, amelynek összértéke elérheti a 20 milliárd dollárt (6700 milliárd forintot). A tárgyalások a moduláris reaktorokról még kezdeti szakaszban vannak, de a projekt egy forrás szerint „gyökeresen átírhatja a régóta csúszó paksi bővítést”.

Ezeken kívül magyar tisztviselők szerint a megállapodáscsomag védelmi szerződéseket és egy meg nem nevezett pénzügyi egyezményt is tartalmaz.

A tárgyalások legfőbb tétje az, hogy az Egyesült Államok októberben teljes blokkoló szankciókat hirdetett a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajcégek ellen, amelyek 2025. november 21-én lépnek életbe. Ez a lépés a magyarországi ellátást biztosító Barátság kőolajvezetéket is érintheti, Orbán Viktor célja ennek kivédése. A Roszatom által vitt Paks II. projekt közben jelentős csúszásban van, a jelenlegi ütemterv szerint az első betonöntés 2026 februárjában kezdődhet meg, 12 évvel a szerződés aláírása után. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette a Paks II.-höz kapcsolódó állami támogatás korábbi brüsszeli jóváhagyását, új jogi bizonytalanságot okozva.

A Westinghouse fűtőanyaga egyébként már bizonyított a régióban, a cég a paksihoz hasonló, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető finnországi Loviisa és a csehországi Dukovany atomerőművekbe is szállít már. A magyar kormány azzal érvel a szankciós mentesség mellett, hogy Magyarország tengerpart nélküli országként függ a vezetékes orosz olajtól, és az azonnali leválás gazdasági sokkot okozna. Kritikusai szerint ugyanakkor léteznek alternatív útvonalak, például a horvátországi Adria-vezeték, és egy magyar kivétel gyengítené a Nyugat egységét. A találkozó kimenetelét bizonytalanná teszi, hogy Donald Trump október végén azt mondta, Orbán Viktor már kért mentességet, de nem kapta meg.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk