HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.


Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.

A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:

„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”

Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”

A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.


Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.

Azt, hogy pontosan miről beszélt, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A beszélgetést itt nézheted vissza:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„5 és fél éves jogtiprás ért véget” – Lázár meghátrált a Pázmány Campus ügyében
Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Pázmány Campus megépítésére kiírt közbeszerzést. A lépésre azután került sor, hogy egy bíróság a folyamatban lévő per idejére felfüggesztette a projekt építési engedélyét.


Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.

A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.

Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.

„A helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért ezzel véget.

Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni”

– írta. „Így viszont tiszta lappal indulhat a Pázmány Campus jövőjéről szóló egyeztetés és munka” – tette hozzá a polgármester.

A tenderen korábban komoly vita alakult ki. Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Kész Építő Zrt. ajánlatát, amely a sajtóinformációk szerint több mint 11 milliárd forinttal volt olcsóbb, mint a végül győztesnek kihozott, a West Hungária Bauval, a Bayer Constructtal és a Laterexszel felálló konzorcium.

A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabáról a főváros VIII. kerületébe, a Palotanegyedbe költözik. Az egyetem ingyen kapta meg a Magyar Rádió több egykori épületét, köztük a Pollack Mihály téri központot és a szomszédos Esterházy- és Károlyi-palotákat. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. A projekt azonban heves ellenállásba ütközött. A helyiek egy része a rádió régi épületeinek elbontását kifogásolta, másokat az építkezéssel járó zaj és forgalom zavart.

A bontási törmeléket egy éven át, nyolcpercenként szállították teherautók a sűrűn lakott negyeden keresztül.

A tiltakozások, tüntetések és közigazgatási perek ellenére a bontást a kerület és a lakók egyetértése nélkül is megkezdték. 2024 szeptemberében Lázár János személyesen jelent meg a helyszínen, hogy a tiltakozókkal egyeztessen, és kompenzációt ajánlott a környéken élőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor: A Fidesz leértékelte a középosztályt, elfeledkeztünk az értékekről
A leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban elemezte a Fidesz választási vereségének okait. Szerinte a párt eltávolodott a polgári értékektől, és azt is súlyos gyengeségnek tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek.
DKA - szmo.hu
2026. május 07.



Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.

„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.

A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.

A választási vereség legfőbb okát abban látja, hogy a Fidesz viszonya megromlott a középosztállyal, mert a párt kommunikációja túlságosan ideologikussá vagy éppen materialistává vált. Ezt a két nagy tábor választási üzeneteivel illusztrálta.

„A Tisza választási jelszava az volt, hogy gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára. A Fidesz pedig az utolsó hetekben azt üzente, hogy – leegyszerűsítve – gondolj a zsebedre, szavazz a Fideszre”

– mondta. Navracsics szerint ez a hozzáállás sokat elárul arról, hogy a kormánypárt leértékelte azokat a polgári értékeket, amelyek a kilencvenes években a felemelkedését biztosították.

„Mi egész egyszerűen leértékeltük a középosztályt, a polgári értékeket, amelyek képviselete a Fidesz felemelkedését jelentette a kilencvenes évek második felében.”

Úgy látja, hiába teremtették meg a középosztály anyagi felemelkedésének feltételeit, az értékekről megfeledkeztek. „Az értékekről viszont elfeledkeztünk, ez bosszulta meg magát a választáson.”

A kampányt egysíkúnak és koncentráltnak nevezte, amely nem tudott új témákat behozni. A háborús tematika újrahasznosítása már nem volt olyan hatásos, mint 2022-ben. „Hozzám sok olyan visszajelzés jött már a kampány alatt meg azóta is a helyi politika szereplőitől, hogy a 2022-es téma felmelegítése már nem hozza a korábbi hatást” – jelezte. Azt is kifogásolta, hogy a kampány főszereplői nem reagáltak a Tisza Párt által felvetett szakpolitikai kérdésekre, pedig lett volna mivel büszkélkedni az elmúlt tizenhat évből. A plakátháborút és az üzeneteket mindkét oldalon túl durvának tartotta.

Az utóbbi időben felerősödött, a méltánytalan gazdagodásokat érintő kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott,

méltánytalannak tartja, hogy sokan csak most kérik számon a magyar vállalkozók megerősödését. Véleménye szerint korábban senki nem foglalkozott azzal, mekkora profitot vittek ki az országból a külföldi cégek.

„Soha nem foglalkoztak azzal, hogy a Strabag hány milliárd forintos hasznot vitt ki az országból, s az hogyan szolgálta a tulajdonosok személyes meggazdagodását” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy ezek az ügyek, magyarázat hiányában, jogos kérdéseket vetettek fel a választókban.

A párt másik súlyos gyengeségének azt tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek. Azt kifogásolta, hogy miután megsértették például a pedagógusokat vagy orvosokat, sosem tettek feléjük gesztust.

„Utána pedig soha nem volt egy gesztusunk, amellyel azt sugalltuk volna, hogy a viták, érdekellentétek dacára mégiscsak egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk.”

A Fidesz jövőjét illetően úgy látja, a pártnak vissza kell szélesítenie ideológiai látókörét és támogatói bázisát. Szerinte hiba volt, hogy a Fidesz elvont témákkal próbálta magyarázni a hétköznapi életet, és folyamatos állásfoglalásra kényszerítette a választókat, ami elfárasztotta őket. Ha a párt megmarad egy „élcsapat jellegű” formációnak, amely világnézeti kérdésekben akar iránymutatást adni, akkor a gazdaságilag megerősödött középosztály továbbra is elfordul tőle.

Orbán Viktor szerepéről azt mondta, a miniszterelnök a magyar politika középpontja, akihez képest még Magyar Péter is meghatározza magát.

Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője a magyar politikának, és abban bízom, hogy az is marad”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindegy, milyen pozíciót tölt be, a személyisége fogja meghatározni a belpolitikai folyamatokat.

A Fidesz megújulásához a helyi szintre való visszatérést és a polgári körökhöz hasonló közösségek újjáélesztését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a digitális polgári körök azért nem működtek, mert hamar kampányeszközzé váltak. „A digitális polgári körök is viszonylag hamar kampányeszközzé váltak – felülről diktált üzenetekkel, központi tartalmakkal, ami megölte a helyi kezdeményezést” – állapította meg.

A Tisza Párt kormányalakításával kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, Magyar Péter sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Azt a jelenséget, hogy a leendő kabinetben több, korábban a Fideszhez kötődő szakember is szerepet kap, a polgári oldal kettészakadásaként értékelte.

„Most a magyarországi polgári osztályt, polgári politikát osztották ketté: egy része most odaát található.”

Azt mondta, bízik abban, hogy lesz még a polgári oldalnak újraegyesítése. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte az Európai Bizottság ragaszkodni fog a korábbi elvárásaihoz, például a gyermekvédelmi törvény ügyében, ami belpolitikai konfliktusokat szül majd.

Saját választókerületi vereségét tudomásul vette, mint mondta, a választók döntöttek arról, hogy nincs rá szükség a politikában. A jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy visszavonul, és főállású egyetemi oktatóként folytatja, de a közéleti véleménynyilvánításról nem mond le. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e valaha a politikába, így felelt: „A politikában soha ne mondd, hogy soha!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk