HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szerződést bontott a Kifli.hu és a Használtautó.hu Balásy Gyula államnak felajánlott reklámcégeivel
A Kifli.hu és a Használtautó.hu is szerződést bontott a Lounge csoporttal. A Kifli a politikai semlegességre hivatkozott, míg a másik cég egy korábbi döntéssel indokolta a lépést.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.

A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.

„Ennek megfelelően a Kifli Magyarországon olyan ügynökséggel folytatja PR- és kommunikációs munkáját, amely nem áll semmilyen kormányzati vagy állami tulajdonban” – jelentette ki a cégvezető.

Hozzátette, meggyőződésük, hogy csak így tudják megőrizni az értékeiket és az ügyfeleik bizalmát.

Ezzel szemben a Használtautó.hu esetében a váltás egy hosszabb folyamat része. Koralewsky Márk üzletágvezető elmondta, a Lounge Communicationnel kötött szerződést még a korábbi, norvég tulajdonostól örökölték meg, és már tavaly jelezték az ügynökségnek, hogy a kommunikációs feladatokat házon belülre szeretnék szervezni. Koralewsky szerint „így a folyamat független a közelmúlt eseményeitől vagy nyilatkozataitól”. A két cég döntéséről elsőként a Forbes.hu írt.

Nem mindenki lép azonban hátra: a kedden Siófokon elindult Digital-Media Hungary konferencia főszervezője, Csermely Ákos közölte, továbbra is terveznek a Lounge csoport előadóival, mivel a meghívások szakmai, nem pedig politikai alapon történnek.

A mostani ügyfélvesztések közvetlen előzménye, hogy Balásy Gyula hétfő este egy interjúban bejelentette: cégcsoportját – a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Mediában lévő tulajdonrészét, valamint a két utóbbi cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben meglévő üzletrészét –, továbbá magántőkealapokban lévő vagyonát is felajánlja a magyar államnak. A vállalkozó saját becslése szerint a cégek értéke mintegy 80 milliárd forint, emellett nagyjából 100 milliárd forintnyi élő szerződésük és 15 milliárd forint kintlévőségük van. Indoklása szerint a felajánlással az általa foglalkoztatott közel 500 ember egzisztenciáját szeretné biztosítani, miután állítása szerint az elmúlt hetekben több ügyfél is visszamondott megrendeléseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.

Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.

Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:

„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”

A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.

A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzésés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.

A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Állami cégvezető magyarázta el, hogyan dolgoztak közel hatszoros áron Balásy Gyula cégei
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ vezetője egy Facebook-posztban írta le a tapasztalatait. Példaként említette, hogy egy PR-cikk ára a New Land–Lounge rendszerén keresztül a négyszeresére nőtt.


Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.

Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.

Petényi Mirkó szerint a rendszer alapja az volt, hogy minden törvényes keretek között zajlott. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálta az állami cégek kommunikációját, és egy kezdeti verseny után egyetlen szereplő, a New Land–Lounge konzorcium maradt, amely szerinte „gyakorlatilag nyolc éve monopolhelyzetben uralta az állami cégek kommunikációs költéseit”.

A folyamatot úgy írta le, hogy egy állami cég igénybejelentése után az NKOH a meglévő keretmegállapodáshoz irányította őket. „Más lehetőség nincs. Ha konferenciát akarsz szervezni, ha venni akarsz egy nyomorult hirdetést, ha ki akarsz települni valahová, vagy csak szeretnél egy kiadványt megszerkeszteni, akkor ez az út.”

„Vagy nem kommunikálsz.”

Beszámolt arról, hogy Révész Máriusszal többször is jártak az NKOH elnökénél, Lenkei Mirtillnél, hogy saját közbeszerzést írhassanak ki, de csak a nyomdai munkákra kaptak engedélyt. Gulyás Gergely miniszternél is jártak, ahol számokkal mutatta be, hogy a konzorcium a piaci ár felett dolgozik. „Miniszter úr hümmögött. Majd utánanéz. Nem tudom mi történt, nálunk nem változott semmi” – emlékezett vissza.

Hogy megmutassa az árazási modellt, két példát hozott fel. Az első egy médiavásárlás volt: egy hazai kerékpáros oldalon egy PR-cikk közvetlenül megrendelve 250 ezer forint + áfa lett volna, ami szerinte reális ár. „Mire az ajánlat a New Landtől hozzánk került, 966 ezer forint + áfa lett belőle. És még volt képük ráírni az ajánlatra, hogy 30 százalék kedvezmény van rajta a listaárhoz képest” – írta.

A másik példa egy kiadvány szerkesztése volt: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiáról szóló, 164 oldalas anyag szerkesztésére 4 millió forint + áfás ajánlatot kaptak. A saját nyomdai keretszerződésükön keresztül ugyanez a feladat 697 ezer forint + áfa lett volna.

„Közel hatszoros különbség pontosan ugyanarra a feladatra!”

A helyzetet úgy oldották meg, hogy ahol tudták, kikerülték a rendszert. Konferenciákat például nem közvetlenül szerveztek, hanem támogatásként adták ki olyan szövetségeknek, amelyek a piacon már szabadon választhattak szolgáltatót, amivel állítása szerint tízmilliókat spóroltak. Ez azonban a szolgáltatónak is feltűnt.

„Persze szemet szúrt nekik a megrendelések elmaradása, és egyszer felhívott az egyik vezető, hogy hogyan lehet az, hogy drasztikusan lecsökkentek a kommunikációs költéseink. Vagyis a szolgáltató számon kérte a megrendelőt, hogy miért nem költ eleget” – állította.

Petényi szerint a nagy állami cégeknél, mint az MTÜ vagy az MVM, még durvábban ment a szerinte „értelmetlen” pénzköltés. Petényi szerint az egész rendszer azért működhetett, mert az ő szintjén mindez legálisnak és jogszerűnek tűnt.

„Legális és jogszerű. Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú.”

Emiatt szerinte az állami cégvezetők nem álltak ki a nyilvánosság elé, mert egy perrel kellett volna szembenézniük üzleti titok megsértése miatt. Példaként említette Magyar Pétert is, aki szerinte a Diákhitel Központ vezetőjeként nem beszélt erről nyilvánosan. Magyar Péter később, 2024-ben már részletesen beszélt a szerinte túlárazott szerződésekről.

Petényi Mirkó bejegyzését azzal zárta, hogy elismerte, a New Landnél és a Lounge-nál is dolgoznak jó szakemberek, akik szerinte nincsenek túlfizetve. „A pénz nem arra ment el, hogy a szövegíró vagy a grafikus Porschéval járjon, vagy helikopterrel. Azzal mások járnak. Azok, akik az egész rendszert megalkották és lehetővé tették” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Költségvetési csalás gyanúja Köves Slomóék alapítványánál, az ÁSZ a hatóságokhoz fordult
Az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. A jelentés szerint az alapítvány egy szoftverért a bekerülési költség több mint négyszeresét fizette ki állami támogatásból.


Súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja is felmerült az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. Az ÁSZ egy április 24-én publikált, 44 oldalas jelentésében arra jutott, hogy az alapítvány a közpénzt felelőtlenül kezelte, ezért az illetékes hatósághoz fordult. A legsúlyosabb megállapítások szerint egy szoftverért a valós bekerülési költség több mint négyszeresét fizették ki, miközben az alapítvány az állami támogatásokból milliárdos nagyságrendű likviditási kölcsönt nyújtott az EMIH-nek és saját cégének.

A hírt kedden az mfor.hu írta meg. A számvevőszéki ellenőrzés a 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy kétmilliárd forintnyi központi költségvetési támogatás felhasználását vizsgálta.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy „az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel.”

A dokumentum szerint az alapítvány bevételeinek több mint 96 százaléka ezekből az állami forrásokból származott.

A vizsgálat középpontjában a Tett és Védelem Alapítvány, annak alapítója, az EMIH, valamint az alapítvány tulajdonában álló Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. áll. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, aki egyben az EMIH vezetőségi tagja is, míg a Tett és Védelem Alapítványt 2012-ben az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó kezdeményezésére hozták létre.

A dokumentum szerint az EMIH 2021-ben utasította az alapítványt, hogy a közpénzből nyújtson likviditási kölcsönöket az EMIH és a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. A kölcsönök összege folyamatosan nőtt: 2021 végén 544 millió, míg 2023 végére már több mint egymilliárd forint volt.

A jelentés kitér egy szoftverfejlesztési projektre is, ahol a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél 135,6 millió forint költség merült fel, a szoftvert azonban 600 millió forintért adták el az alapítványnak. Az ÁSZ szerint ezzel az alapítvány a saját cégének termelt profitot a támogatásokból, ráadásul felmerült a gyanú, hogy a szoftverre vonatkozó szerződést visszadátumozták, hogy igazolni tudják a támogatás határidőre történő felhasználását.

Az ÁSZ véleménye szerint „a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására”.

A jelentés azt is rögzíti, hogy a Brüsszel Intézet által kiállított 895 millió forintnyi számlából 775 millió forintot nem valós pénzmozgással, hanem kompenzációs megállapodásokkal rendeztek, ami nem felelt meg a támogatói előírásoknak.

A szabálytalanságok miatt a támogatást nyújtó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. már lépett: a 2021-es, 500 millió forintos támogatás támogatói okiratát visszavonta, és kamatokkal együtt 534,8 millió forint visszafizetésére kötelezte az alapítványt.

Köves Slomó vezető rabbi április végén még arról beszélt, hogy nincs mit titkolniuk, mert az EMIH rendszere teljesen átlátható. Az mfor.hu cikkének megjelenéséig az alapítványtól nem közöltek választ a lappal az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk