HÍREK
A Rovatból

„Nem vagy alkalmas a miniszterelnöki pozícióra” - keményen egymásnak feszült Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a tévés vitájukon

A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt már a műsor elején be-beszólogatott egymásnak, később azonban kiderült, hogy több dologban is egyetértenek, vagy hasonlóan gondolkodnak.


Már csak két miniszterelnök-jelölt versenyzik egymással az ellenzéki előválasztáson: a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje, Márki-Zay Péter. A két politikus az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak, szerdán este viszont személyesen csaphattak össze az RTL Klubon.

RÁbai Balázs moderátor először arról kérdezte Márki-Zay Pétert, hogy kikről tud még, akiket szerinte a DK megzsarolt. Ő erre azt válaszolta:

"Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, neki először egy államtitkári pozíciót ígértek, majd megfenyegették, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben."

Dobrev Klára erre csak annyit reagált: "Péter, nem mondasz igazat". Ezután pedig kijelentette, hogy ő nem tartja alkalmasnak riválisát a miniszterelnöki pozícióra.

"Szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, vádaskodás, amit nem tudtál bizonyítani. Ez az egész nekem morálisan elfogadhatatlan, és szakmailag sem tartalak alkalmasnak. Egyik héten ezt, másikon azt mondod. Úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást"

- jelentette ki a DK jelöltje, majd azt is mondta, hogy muszáj visszautasítani ezt a sok vádaskodást.

Márki-Zay a moderátor kérdésére azt mondta, ő alkalmasnak tarja a miniszterelnöki pozícióra Dobrevet, de szerinte neki kevesebb esélye van Orbán Viktort legyőzni. Ezért úgy gondolja, hogy ha ellenfele lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz kormányváltás.

Arra a kérdésre, hogy miért hiúsult meg a tervezett közös nyilatkozatuk, Dobrev azt mondta, ő szerette volna, ha belefoglalják azt, hogy ugyanannyi esélyük van legyőzni Orbánt, Márki-Zay azonban ezt nem akarta, mert a vallása tiltja a hazugságot, és ahogy már korábban többször hangoztatta, szerinte neki több esélye van legyőzni Orbánt. Dobrev azt is mondta, hogy ő békét akar, ez pedig felhatalmazás lett volna a sárdobálásra. Márki-Zay úgy reagált, továbbra is bízik abban, hogy ez a közös béke megteremthető. Amikor a moderátor később ismét rákérdezett, lesz-e közös nyilatkozat, a DK jelöltje azt mondta, csak akkor megy bele, ha ellenfele hajlandó belevenni azt is, hogy "nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat", akkor azonnal lesz. Márki-Zay a szavát adta arra, hogy ez így lesz.

Ezután a két jelölt igencsak egymásnak feszült, amikor a másik kampánymódszerei kerültek szóba. Dobrev Donald Trumphoz hasonlította Márki-Zayt, és úgy véli, hogy ezzel a mentalitással szét fogja verni az ellenzéki összefogást.

Márpedig szerinte az fogja legyőzni Orbánt, aki tisztában van azzal, hogy ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni. Márki-Zay erre azt mondta, ő civilként, egy ellenzéki összefogás élén lett városvezető, majd arról beszélt, hogy meg kell nézni, hogy kit hány szervezet támogat. Ekkor felsorolta az őt támogató pártokat és az ellenzéki politikusokat is, például Karácsony Gergelyt, Botka Lászlót és Szél Bernadettet. Dobrev erre azt mondta, hogy mögötte viszont nemcsak a legerősebb ellenzéki párt áll, hanem az a tudás is, amire szintén szükség van a kormányváltáshoz. Márki-Zay úgy válaszolt, hogy nagyon reméli, ha Dobrev nyer, akkor az ő segítségével le fogja győzni Orbánt, de erre lényegesen kevesebb esély van, mintha ő lenne a közös jelölt.

A DK jelöltje szerint azonban úgy nem nyerhet Márki-Zay, hogy a kampánya csak abból áll, hogy "Stop Dobrev!", és mindenféle hazugsággal megvádolja őket. Arra kérte ellenfelét, hogy ha még egyszer azt mondja, zsarolás történt, akkor holnap reggel tegyen feljelentést a rendőrségen, mert bűncselekménnyel vádolja őket. Márki-Zay azt felelte, hogy nagy örömmel fogja nyilvánosságra hozni a zsarolásra utaló SMS-eket, ahogy Popovics Judit is ezt fogja tenni. (Frissítés: Popovics Judit a vita után részletesen beszélt arról, hogyan zsarolta meg őt állítása szerint a DK.)

A jelöltek később egyetértettek abban, hogy mindketten tudják, csak közös összefogással sikerülhet a valódi céljuk, Orbán leváltása. Dobrev azt mondta Márki-Zaynak, hogy Orbán és a Fidesz nem tőle, hanem az ellenzéki összefogástól tart. Ezt később, az alaptörvény témájánál is megerősítette.

Szerinte a kormánypárt minden megtesz azért, hogy megpróbálják tönkretenni az ellenzéki összefogást, de úgy véli, ha kitartanak áprilisig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket.

Márki-Zay egyetértett abban, hogy a közös cél Orbán leváltása, csak azt kérte Dobrevtől, vezényelje vissza a DK trollhadseregét az internetes oldalairól, és ne mocskolják őt a DK-s rendezvényeken. Végül mindketten szavukat adták arra, hogy el fogják ismerni a másik győzelmét és együtt fognak kampányolni a választásig.

Amikor a közös koalíciós kormányzás került szóba, a moderátor azon kérdésére, hogy Gyurcsány Ferencnek lesz-e szerepe a kormányban, Dobrev azt válaszolta, a férje korábban is mondta, hogy semmilyen közéleti szerepet nem fog vállalni. Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e majd a DK elnöke, azt felelte: "Nem látok a jövőbe".

A közös kormányzás kapcsán Márki-Zay azt mondta, Komáromi Zoltánt, Jávor Benedeket, Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost és Róna Pétert is el tudná képzelni a koalíciós kormányban. Dobrev szerint viszont még nagyon idő előtti pozíciókat osztogatni, ő azt tartja fontosnak, hogy határozott politikusok és szakértelem legyen a kormányban. Év végéig létehozna egy színvonalas névsort és egy árnyékkormányt, áprilisban pedig már egy vaskos törvényjavaslatot nyújtana be.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay úgy véli elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Ugyanakkor hozzátette, ahogy a többi pártét, úgy a Fidesz kívánságait is bele kell építeni az alkotmányba, csak így garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen össze-vissza rángatni az alkotmányt.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Fidesz által kinevezett állami vezetőket le kell váltani. Dobrev egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen - ezzel Márki-Zay is egyetértett. A DK jelöltje azzal folytatta, hogy minden egyes bűncselekményt el kell számolni, mert nem maradhat következmények nélkül az ország kirablása. "Aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni" - mondta. Példaként említette Tiborcz Istvánt, és kijelentette, hogy kérjék számon rajta, ha nem állítják bíróság elé Orbán vejét. Márki-Zay egyetértett Dobrevvel, szerinte az a keménység kell majd a kormányváltás után, amilyet most ellenfele tanúsít. Ugyanakkor jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány nem számoltatta el a Fideszt, éppen ezért olyan emberek kellenek az új kormányba, akikről elhiszik a választópolgárok, hogy véghez is viszik az elszámoltatást. Szerinte Hadházy Ákosnak kell ezt a feladatot megkapnia, az ő személye garancia arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.

A reklámszünet után a gazdaságpolitika került először terítékre. Dobrev azt mondta, kétkulcsos SZJA-t kell bevezetni, a második kulcs pedig egymilliós jövedelem felett lenne. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy semmi baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. Mint mondta, olyan minimálbér kell, hogy érdemes legyen a magyaroknak hazajönni külföldről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.

Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre azt mondta, hogy "ami itt elhangzik, az nem teljesíthető".

Figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni. Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.

A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay arról beszélt, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia.

Dobrev azt ígérte, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Szerinte a béremelésen kívül a megbecsülés és a munkakörülmények javítása is fontos.

Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.

A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként.

De mint mondta, nem tudni, mire mennyi pénz áll majd rendelkezésre, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.

Amikor a moderátor a nők helyzetéről kérdezte a jelölteket, felidézte, hogy Márki-Zay a napokban azt mondta, Dobrev Klára "nő létére kiváló eredményt ért el az első fordulóban".

"Mi nők ezt a kijelentést nagyon sokszor halljuk. Érzem, hogy nem rosszindulattal mondta, hanem beidegződéssel, ami jellemző ma Magyarországon. Feladatomnak érzem, hogy megmutassam a magyar lányoknak, tessék bejönni a közéletbe, és ezek a kissé lekezelő mondatok ne jöhessen ki a férfiak száján"

- reagált a DK jelöltje.

Márki-Zay szerint azonban egyáltalán nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni, és büszke arra, hogy fokozatosan számoljuk fel a társadalomban a sztereotípiákat. A kijelentésével kapcsolatban azt mondta, ő csak hangot adott az örömének, amikor megdicsérte Dobrevet.

A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.

A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev szerint viszont a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.

Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként. A jelöltek bővebben csütörtökön este, a Greanpeace által szervezett beszélgetésen fejtik ki, hogy mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a vita végén ismét kapott másfél percet arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az összefogás, de a kormányzáshoz kormányzóképesség is kell, a közös jelöltnek pedig egyben kell tartani a sokszínű koalíciót. Arra kérte a nézőket, hogy arra szavazzanak kettejük közül, akiben látják a tiszteletet és az alázatot a koalíciós kormányzás iránt.

Míg Dobrev azt ígérte, hogy baloldali politikával helyrehozza az elmúlt 11 évet, Márki-Zay szerint nem jobboldali vagy baloldali megoldásokra van szükség, hanem békére és összefogásra. Éppen ezért bárki is lesz a közös ellenzéki jelölt, a közös programban baloldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is helyet fognak kapni. A két jelölt végül a vita lezárásaként kezet fogott egymással.

VIDEÓ: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vitájának legfeszültebb pillanatai:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Medián: A diplomások kétharmada már a Tiszát támogatja, a 30 év alattiak körében a legerősebb a párt
Magyar Péter pártjának támogatottsága a felsőfokú végzettségűeknél 10 százalékpontot nőtt január óta. A Fidesz ebben a társadalmi csoportban jelentősen lemaradt, a kormánypárt továbbra is a legalacsonyabb végzettségűek között vezet jelentős fölénnyel.


Éles törésvonalak mentén szakad ketté a magyar társadalom a Medián februári felmérése szerint, amelyben a Tisza Párt 20 százalékpontos előnyre tett szert a Fidesszel szemben a választani tudó biztos szavazók körében. A közvélemény-kutató intézet adatainak részletes, demográfiai alapú elemzéséből – amelyet a HVG ismertetett – kiderül, hogy Magyar Péter pártjának előnye a fiataloknál és a diplomásoknál a legszembetűnőbb.

A 30 év alattiak körében a legerősebb a Tisza Párt, de melléjük felzárkóztak a diplomások is: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 63 százaléka támogatja Magyar Péter pártját, ami 10 százalékpontos növekedés a januári méréshez képest. A Fidesz továbbra is a legalacsonyabb végzettségűek között vezet jelentős fölénnyel, bár a Tisza ebben a csoportban is növelni tudta a népszerűségét.

Az 50–64 éves korosztályban pedig már fej fej mellett áll a két párt, miután a Tisza erősödött, a Fidesz pedig gyengült ebben a csoportban.

A területi megoszlás mintázata nem változott: továbbra is igaz, hogy

minél nagyobb egy település, annál inkább a Tisza Pártot támogatják a lakói, és minél kisebb, annál népszerűbb ott a Fidesz. A fővárosban és a kisvárosokban is nőtt a Tisza támogatottsága.

Egyedül a községekben szerepelt rosszabbul Magyar Péter pártja, mint januárban, de ezt a veszteséget a Fidesz nem tudta a maga javára fordítani, inkább a bizonytalanok aránya nőtt meg.

A Medián által legutóbb mért 20 százalékpontos különbség a biztos pártválasztók 55–35 arányú Tisza–Fidesz megoszlásából adódik. A teljes népesség körében a Tisza 42, a Fidesz 31 százalékon állt a februári mérés szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter szerint Putyin semmit nem kért a két hadifogoly elengedéséért cserébe – Ukrajna szerint ez egy cinikus PR-lépés
Orbán Viktor telefonon kérte az orosz elnöktől a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását, akik aztán a külügyminiszter gépével érkeztek haza hajnalban. Az ukrán külügy bekérette a magyar ügyvivőt.


Hajnalban landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren az a gép, amely Budapestre hozta azt a két „kényszersorozott” kárpátaljai magyar hadifoglyot, akiket a reptéren már a családtagjaik vártak – adta hírül az MTI.

A magyar állampolgársággal is rendelkező férfiak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt érkeztek haza, elengedésüket Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai moszkvai tárgyalásukon engedélyezte.

Orbán Viktor kedden telefonon kérte az orosz elnöktől a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását. Ezt követte Szijjártó Péter szerdai moszkvai útja, majd a miniszter esti bejelentése a két férfi elengedéséről.

Szijjártó a reptéren arról beszélt, hogy Ukrajnában több mint négy éve egy teljesen értelmetlen háború zajlik, aminek szerinte már a kitörése után két hónappal, az isztambuli béketárgyalásokon véget kellett volna érnie. „Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk, és minden egyes magyar embert meg kell védenünk ennek a háborúnak a következményeitől és magától a háborútól” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a legfontosabb feladat Magyarországot soha nem engedni belerángatni a háborúba.

Az mondta: „Amíg, itt Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, addig mi minden magyar emberért ki fogunk állni, akit akarata ellenére ennek a háborúnak az áldozatává akarnak tenni”. Elmondása szerint sok kárpátaljai magyart vittek el a háborúba, sokan meghaltak, eltűntek vagy hadifogságba estek.

„Most ők hazatérhetnek, most már biztonságban vannak, nekik már nem kell visszatérniük a háborúba” – mondta a két hazahozott férfiról, akik a kormány szerint magyar állampolgársággal is rendelkeznek és magyar nemzetiségűek.

A moszkvai útról így nyilatkozott: „Szinte percre pontosan 24 órával ezelőtt indultunk el pont innen, és azért indultunk el, hogy többen jöjjünk haza, mint ahányan elmentünk, és ez mint láthatják sikerült is, hála Istennek”.

Az RTL kérdésére, hogy mit kért Putyin a hadifoglyok elengedéséért cserébe, Szijjártó azt mondta: „Semmit.

Az elmúlt tizenegynéhány év két lábbal a földön álló, racionális politikája, amelyet Önök állandóan ekéznek, ide vezetett. El tudtuk érni azt, hogy két embert haza tudtunk hozni, akik hadifogságba kerültek. Talán inkább örüljenek neki! Nem érdemes most rossz híreket generálni szerintem”

– jelentette ki a miniszter.

Kijev ugyanakkor egészen másképp látja a helyzetet.

Az ukrán külügyminisztérium cinikus PR-lépésnek nevezte az átadást, és bekérette a kijevi magyar ügyvivőt

– írja a Kyiv Independent.

A tárca közölte, hogy a mozgósítás kizárólag ukrán állampolgárokra vonatkozik, és Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Nem ez az első hasonló eset, 2023-ban Oroszország már átadott 11 magyar hadifoglyot a magyar félnek, ami szintén diplomáciai feszültséget okozott.

A szerdai moszkvai tárgyaláson nemcsak a hadifoglyok ügye, hanem az energiaellátás is napirenden volt: Szijjártó Péter garanciát kért az orosz olaj és gáz folyamatos szállítására a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az USA keserűen meg fogja bánni” – Fenyegetően üzent Irán, miután figyelmeztetés nélkül torpedózták meg és süllyesztették el a hadihajójukat
Az IRIS Dena fregatt éppen egy indiai nemzetközi hadgyakorlatról tartott hazafelé, amikor az amerikaiak lecsaptak rá. Az iráni külügyminiszter nyílt fenyegetéssel reagált a támadásra.


„Jegyezzék meg: az Egyesült Államok keserűen meg fogja bánni az általa teremtett precedenst” – ezzel a nyílt fenyegetéssel reagált Irán az IRIS Dena nevű hadihajójának elsüllyesztésére.

Washington közben történelmi jelentőségű haditettet ünnepel, miután egy amerikai tengeralattjáró szerda hajnalban torpedóval a tenger fenekére küldte az iráni fregattot az Indiai-óceánon, Sri Lanka partjaitól mintegy 74 kilométerre, nemzetközi vizeken. A támadás után hatalmas mentőakció indult, a helyi hatóságok eddig 87 holttestet emeltek ki a vízből és 32 túlélőt mentettek ki.

Az iráni álláspontot Abbasz Aragcsi külügyminiszter az X közösségi oldalon tette közzé, ahol azt állította, a hajót mindenféle figyelmeztetés nélkül érte a támadás.

„A Dena fregatt, az indiai haditengerészet vendége, közel 130 tengerésszel a fedélzetén, figyelmeztetés nélkül került célba a nemzetközi vizeken”

– írta a politikus. Teherán szerint a hajó éppen egy indiai nemzetközi hadgyakorlatról tartott hazafelé, amikor az amerikaiak lecsaptak rá.

Ezzel szemben a Pentagon nyíltan elismerte a támadást, és annak katonai jelentőségét hangsúlyozta. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az akció célja az iráni haditengerészeti képességek semlegesítése volt.

„Egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztett egy iráni hadihajót, amely azt hitte, biztonságban van a nemzetközi vizeken… Ehelyett egy torpedó süllyesztette el” – mondta a miniszter.

A Pentagon szerint ez volt „az első ilyen ellenséges hajó elleni támadás a II. világháború óta”, ami új szintre emeli a két ország közötti feszültséget.

A történtek után India is megszólalt, miután Irán „az indiai haditengerészet vendégeként” hivatkozott a hajóra. Újdelhiben kormányzati források megerősítették, hogy a Dena fregatt valóban részt vett a február 25-én véget ért MILAN 2026 nevű nemzetközi flottaszemlén, de hangsúlyozták, hogy a hajó vendégstátusza ezzel a dátummal megszűnt. Az incidens idején a Dena már nem állt indiai oltalom alatt, és segítséget sem kért tőlük. A mentést a riasztás után a Sri Lanka-i haditengerészet kezdte meg, szóvivőjük szerint a helyszínen „csak néhány olajfoltot és mentőtutajt találtunk … Embereket találtunk a vízen lebegve.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a rendelet: a MOL is beszáll a Barátság vezetéket vizsgáló tényfeltáró küldöttségbe
A kormány Czepek Gábor vezetésével küldöttséget indít Ukrajnába, amelyben a MOL szakértője is részt vesz. Feladatuk, hogy a helyszínen tisztázzák a Barátság vezeték állapotát és az újraindítás feltételeit.


Orbán Viktor szerdai bejelentésének megfelelően tényfeltáró küldöttséget küld a magyar kormány a háborús Ukrajnába, hogy a helyszínen tisztázzák a Barátság kőolajvezeték valós állapotát. A vizsgálóbizottság felállításáról szóló rendelet szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben.

A küldöttséget az energiaügyi miniszter helyettese, Czepek Gábor vezeti, a kormány pedig a Molt is felkérte egy tag delegálására

– írja a Telex.

A rendelet szövege szerint „a kormány szükségesnek tartja a Barátság kőolajvezeték állapotával kapcsolatos ellentétes állítások tisztázását, ezért létrehozza a Barátság kőolajvezeték állapotát felmérő küldöttséget”.

A kormányrendelet rögzíti: a rendelkezésre álló információk alapján a vezeték újraindításának nincs technikai akadálya. Orbán Viktor miniszterelnök a kedden közzétett műholdfelvételekre alapozta. Az ukrán vezetés ezzel szemben homlokegyenest mást állít. Kijev szerint egy olajszivattyú-állomást orosz támadás ért, amely súlyos belső károsodást okozott.

Az ukrán energiaügyi miniszter úgy fogalmazott, „komoly belső sérülések miatt nem tud üzemelni a Barátság kőolajvezeték”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olasz lapnak adott interjúban pedig kijelentette: „a vezeték megsemmisült, a javításhoz tűzszünetre van szükség, és ezt egyértelművé kell tenni Putyinnak”. Az Orbán által bemutatott műholdfelvételekre reagálva Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a föld alatti csővezetéket nem lehet műholdról látni.

A Barátság vezetéken január 27-én állt le az orosz kőolajszállítás, miután dróntámadás ért egy kulcsfontosságú szivattyúállomást az ukrajnai Brodi körzetében. A kiesés miatt a MOL februárban a stratégiai olajtartalékok részbeni felszabadítását kérte, a kormány pedig a készlet mintegy 40 százalékának felhasználásáról döntött. Az ellátás pótlására Magyarország az Adria vezetéken keresztül érkező, tengeri úton szállított nyersolajra állt át. Az Európai Bizottság Olajkoordinációs Csoportja február végén úgy értékelte, hogy a térségben nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, részben a Horvátország felől érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Orbán Viktor az Európai Bizottságtól várt politikai nyomásgyakorlást Ukrajnára a tranzit helyreállítása érdekében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában tárgyalt az orosz energiaellátás fenntartásáról. Eközben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke nyilvánosan felajánlotta a miniszterelnöknek, hogy utazzanak el közösen Ukrajnába megtekinteni a vezetéket.

A kormány a védelmi készültséget is fokozta, a honvédség 75 energetikai létesítmény védelmére vonult fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: