SZEMPONT
A Rovatból

„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról

Dr. Eörsi Dániel háziorvos szerint nem tesztelünk eleget, és a másodlagos halálozás egy sokkal elnyújtottabb görbét ad ki, mint maga a járvány, nagyon meg fogja dobni a magyar statisztikákat. A kijárási korlátozás viszont helyes lépés volt.


Sikeres-e a védekezésünk a járvány ellen? Mire számítsunk? Kérdi Facebook-bejegyzésében Dr. Eörsi Dániel háziorvos. Majd megjegyzi, hogy "ez egy hosszú bejegyzés, és az én magánvéleményemet tükrözi. Azért írom le, mert szerintem sokaknak jól jön egy részletesebb összefoglaló (nekem is), és elég kevés ilyet lehet olvasni. Viszont sajnos előfordulhat, hogy vannak pontatlanságok benne, ezért kérem kritikával kezelni!"

A főbb üzenetei a következők:

1. A járvány sokáig fog tartani, de egyre inkább megtanulunk együtt élni vele.

2. A külföldi és hazai viszonylag jobb hírekből nem következik, hogy vége a járványnak, és az sem következik, hogy jelentősen oldhatóak lennének a korlátozások.

3. Folyamatosan lesznek új betegek és halottak még jó ideig. Mindenki felelős azért, hogy minél kevesebben legyenek.

4. A magyar járványügyi védekezésnek néhány erénye és jó néhány hibája van. Viszonylag jól alakult a helyzet nálunk, de vannak furcsa adataink is.

1. Mire számítsunk, hogy alakul a járvány?

Most már eléggé világos, hogy a jó idő nem fújja el a koronavírust. A fél világ leállt, emiatt nyilván lassult a terjedés is, de ha oldódnak a korlátozó intézkedések, akkor nyilván nőni fog a fertőzési arány. Egyensúlyozni kell, mert a koronavírus ügye meg az összes többi ügy eléggé ellentétes intézkedéseket kíván.

Én most már szinte biztos vagyok benne, hogy a járvány nem fog magától kifulladni (voltak ilyen modellek is). Remélem, lesz oltás, de az is kérdés lesz, hogy honnan lesz hétmilliárd oltóanyagunk. Ha eljutunk idáig, akkor lesz vége a járványnak. Addig viszont lesz egy nagyon hosszú plató-szakasz és egy állandó tánc az intézkedésekkel – hol oldunk, hol pedig szigorítunk majd, a betegek számától függően.

Viszont fokozatosan egyre több tapasztalatot szerzünk abban, hogy mik a még biztonságosnak mondható viselkedés-formák. A „maradj otthon”-t fokozatosan fel fogja váltani a „vegyél maszkot”.

Azt hiszem, nagyon sokáig alapvetően maszkban fogunk közlekedni. Távolságot kell, hogy tartsunk, úgyhogy bulik, fesztiválok, hangversenyek sokáig nem lesznek, a kulturális ágazat és a vendéglátás az egyik legnagyobb vesztes. Tegnap volt egy szabadtéri koncert a Ferenc téren, nekem ez nem tetszett, szerintem korai, bár kétségtelen, hogy jó volt zenét hallani az utcán.

Az összes olyan helyzet veszélyes, ahol az emberek tartósan vannak közel egymáshoz, úgyhogy a távoli, repülős turizmus sem fog nagyon beindulni (viszont a közeli, autós, családos utak remélem, igen). A vallási élet rendesen átalakul, ebben szerintem egyébként jelentős potenciál van, remélem, elterjednek a személyes, kiscsoportos alkalmak.

2. Hírek

Február végétől Húsvétig csak halottakról és további halottakról szóltak a hírek. Napi 100, napi 400, napi 800 országonként. Már kezdtük megszokni az európai apokalipszist, amikor berobbant New York. Az amúgy minden szempontból legsikeresebbnek számító országok szenvednek a legtöbbet, Belgium vezeti a relatív halálozási statisztikát. Egy ideig biztos voltam benne, hogy nálunk is ez lesz, aztán március 25. körül elkezdett derengeni, hogy hátha mégsem. Valahogy a volt szocialista országok számai nem úgy alakultak.

Erre alapvetően három modell van: a szociális modell (kevesebbet utazunk, főleg télen), a vakcina-modell (valamelyik kötelező gyerekkori védőoltás okozta keresztimmunitás véd meg bennünket jobban), és a mázli-modell, tehát hogy amikor Milánóban meg Bergamo-ban kiderült, hogy mi van, akkor Európa innenső felében még nem volt annyi vírushordozó, még időben jöttek a korlátozó intézkedések (szemben a spanyolokkal, franciákkal, belgákkal, britekkel stb).

Az elmúlt kb. egy hétben Nyugaton is megtorpant, egyes országokban visszafordult a tendencia, az új esetek száma csökken. Halljuk, hogy oldani akarják a korlátozásokat. Ezt a magyar sajtó szerintem nem tálalja megfelelően, mert ezekben az országokban abszolút kijárási tilalom van hetek óta, ezer eurót fizet, aki nem tudja igazolni, hogy mit keres az utcán.

Ha ott oldják a tilalmat, az kb. azt jelenti, hogy most jönnek vissza az itteni korlátozási szintre. Nincs vége, nem lehet fellélegezni, sőt, nyilván meg fog ugrani a betegszám megint.

3. Betegek, halottak

Ha lesz járvány, akkor lesznek betegek és halottak továbbra is. Ezt nem lehet megúszni, ez a betegség velünk lesz. Nagyon sokat jelentene, ha javulna a tesztelési stratégia, mert csak így lehet hatékonyan megóvni a kockázati csoportokba tartozókat – kell, hogy tudjuk, hogy hol vannak gócok esetleg.

Mindenki reméli, hogy előbb-utóbb lesz gyógyszer, és akkor javulni fog a gyógyulási arány. Egyelőre azonban nincs olyan szer, aminek a hatékonysága igazolt lenne – bár vannak ígéretes vizsgálatok. Az a gond, hogy a legtöbb gyógyszerről azt gondoljuk, hogy nem a válságos állapotú embereknél várható igazából hatás, hanem még a súlyos szakasz elején. Viszont aki még nincs nagyon rosszul (és nagyobb a valószínűsége, hogy nem is lesz), annál vajon kipróbáljunk-e egy bizonytalan hatású gyógyszert?

Szerintem a jelenlegi tesztelési stratégia mellett napi kb. 100 új beteg lesz hosszú távon Magyarországon. Ha ügyesek vagyunk, akkor a napi 10 körüli halálozás tartható lesz.

Egy idő után nem ezzel fognak kezdődni a hírek, de attól még ennyi lesz folyamatosan, sokan fognak elbúcsúzni szeretteiktől. (Sőt, el sem tudnak búcsúzni a látogatási tilalom miatt, nejlonfüggönyök közt, egyetlen szó nélkül kell meghalni.)

4. Védekezés

Gondolom, mindenkit nagyon érdekel, hogy szerintem jól védekezett-e Magyarország, ehhez nyilván össze kell hasonlítani másokkal. (Az adatokhoz én elsősorban a worldometers.info-t és az ourworldindata-t szoktam nézni, de sokat meg lehet érteni a https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/-ról is. A magyar sajtóban szerintem a portfolio.hu-n vannak a legjobb elemzések.)

4. a) Hogy hasonlítom össze?

Mik az összehasonlítható adatok? Az esetszám nyilván nem, mert az nagyon függ a tesztelési stratégiától. A relatív halálozási arány (pl. egymillió lakoshoz viszonyítva) már jobb adat, de itt is kérdés, hogy hogyan tesztelnek, tegnap már az index is arról írt, hogy az időseknél egyáltalán nem a tipikus tünetek szoktak megjelenni – így viszont simán lehet, hogy nem gondolunk koronavírusra, és nem csinálunk tesztet az elhunyt betegeknél sem. Mindenesetre a relatív halálozás még mindig az egyik legkézzelfoghatóbb adat, én is ezt szoktam nézni. (A relatív halálozás nem tévesztendő össze a nyers halálozással – ez utóbbi az ismert betegek számához képest mért halálozási arányt fejezi ki. Ez nyilván nem összehasonlítható országonként, mert az ismert betegek száma sem összehasonlítható országonként, erről később lesz még szó.)

Abszolút összehasonlítható viszont a tesztelési arány (bár itt is vannak különbségek a stratégiákban, pl. rizikócsoportokban tesztelnek-e stb.). És szerintem összehasonlítható az ismert esetek és az ismert halálozások relatív növekedése az adott országon belül

– hiszen ha azt feltételezzük, hogy változatlan stratégiával tesztel az adott ország (ami persze nem teljesen igaz), akkor a saját magához képest nézett növekedési ütem már független a tesztek abszolút számától. Egy korábbi posztban a relatív esetszám-növekedésből vontam le nagyon messzemenő következtetéseket, de őszintén szólva egyre kevésbé bízom ebben az adatban, ezért most a relatív halálozási arány-növekedésről lesz szó.

És közben minden országot a saját járványához képest kell nézni, tehát nem az azonos napi adatokat kell összehasonlítani. Mivel nem nézek esetszámot, csak halálozást, és az első néhány viszonylag esetleges, ezért a tizedik ismert halálozástól szoktam nézni a görbét, és úgy tolom őket egymásra képzeletben.

4.b) Tesztek

Szóval, nézzük először a tesztek arányát. (Ezt az egy paramétert mégis érdemes az adott nap adatai alapján nézni, mert elvileg minden ország ugyanakkor kezdhette el kiépíteni a tesztkapacitását.) A legmenőbb országok 20-30 ezer tesztet csináltak eddig egymillió lakosonként. A szegényebb EU-s országoknál ez a szám 5-7 ezer körül van, ide tartozik Magyarország, Románia, Görögország is.

Feltűnő, hogy a lengyelek kicsit, a szlovákok és a szlovének sokkal, a csehek pedig nagyon sokkal többet teszteltek nálunk. Mivel a reagenst és az automatákat ugyanarról a piacról szerezzük be, és mivel a GDP, meg a többi gazdasági mutató is nagyságrendileg ugyanabban a tartományban van ezekben az országokban,

kénytelenek vagyunk kimondani, hogy Magyarország az elvárhatónál lényegesen rosszabbul teljesít a tesztelésben. (És ehhez még hozzájön a kaotikus szervezés, az adatok lekérésének elképesztő nehézsége, és a teljesen érthetetlen és szakmaiatlan kavarás a szerológiai tesztekkel.) Emiatt nagyon dühös vagyok, mert ez csak politikai szándék kérdése, egyszerűen nem volt elég fontos nekünk, hogy felfuttassuk a tesztelést.

Nos, az ourworldindata.org oldalon gyönyörű grafikonok vannak a tesztelési arány és a felismert esetek arányának összefüggéseiről. Azt túlzás lenne állítani, hogy egyenesen arányos a kettő, de a közép-kelet-európai országok eléggé hasonló egyenesen vannak (kb. minden huszadik teszt pozitív), szóval attól tartok, hogy ha tízszer annyit tesztelnénk, akkor tízszer annyi ismert esetünk is lenne.

4. c) relatív halálozás

A relatív halálozással az van, hogy a nyugati országokban összehasonlíthatatlanul magasabb, 200-500 halál van egymillió lakosonként. Itt, Európa mostanában boldogabbik felén 10-30 között vannak a számok, nálunk jelenleg 25, ez rosszabb, mint a legtöbb környező országban (kivéve Románia). Viszont ha azt nézzük, hogy a tizedik és a századik halál között hány nap telt el, akkor Magyarország egész jól teljesít, nálunk ez a szám 17, a cseheknél 12, a lengyeleknél 13, Romániában 9 – tehát nem durrant be jobban a járvány nálunk, mint a legtöbb környező országban.

Jobbak viszont a görögök és a szlovének (ők még nem tartanak 100-nál, úgyhogy kicsit máshogy számoltam náluk), Szlovákiában pedig összesen 15 ismert halál van eddig, úgyhogy nincs értelme ezt a mutatót kiszámolni náluk. A szlovák halálozási adat igen zavarbaejtő, mert vagy csalnak, vagy pedig sokkal jobban csináltak valamit (a kijárási tilalmuk például szigorúbb, és relatíve előbb is kezdték el).

A csehekre visszatérve: ők nyugati intenzitással tesztelnek, emiatt nagyon sok ismert esetük van, de a halálozási arányuk jó, a lakosság-számhoz képest mért relatív halálozásuk lényegesen alacsonyabb a mienknél. Ebből is látszik, hogy a tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van.

(A csehek másik érdeme, hogy Európában talán először vezették be a kötelező maszkviselést a közterületeken. Nem szuttyogtak azon, hogy nincs elég sebészi maszk, egyszerűen megmondták az embereknek, hogy varrjanak maguknak, és az emberek varrtak is. Valahogy így néz ki a közös felelősségvállalás szerintem.)

4. d) nyers halálozás

Ez tehát azt fejezi ki, hogy az ismert betegek hány százaléka hal meg. Az van, hogy az összes ismert eset számához képest a magyar nyers halálozás az egyik legmagasabb az egész világon, 10% körül van. A legtöbb környező országban 4-5%, nálunk viszont 10%, ez nagyon nagy különbség. Elvileg mindenütt ugyanolyan a vírus, meg a betegség, amit okoz, és az sem igaz, hogy a magyaroknak nagyságrendileg több alapbetegségük lenne, mint mondjuk a szlovéneknek vagy a bolgároknak – én biztos vagyok benne, hogy a rossz halálozási aránynak statisztikai oka van.

Attól tartok, hogy nálunk sokkal jobban alulmérjük a járványt, mint a többi környező ország. Nem csak a tesztkapacitásunk arányában mérjük alul (tehát nem fele annyi esetet ismerünk, mint a kétszer annyit tesztelők), hanem még jobban, mert a tesztelési stratégiánk sem biztos, hogy eléggé átgondolt.

Emiatt viszont – kisebb mértékben bár – de a relatív COVID-halálozást is alulmérjük szerintem, mert nem ismerünk fel minden COVID-ban meghaltat. No de ha jobban alulmérjük az esetszámot a környező országoknál (miközben a halálozásokat talán kevésbé mérjük alul, mert az talán egyértelműbb), akkor a nyers halálozási arány azért jobb lesz. Tehát nem az orvosaink rosszabbak, meg nem is az emberek alap egészségi állapota ennyire rossz (bár az elég rossz), hanem keveset tesztelünk, és ezért tűnik úgy, hogy minden tizedik beteg meghal. Ezt nem lehet pontosan lematekozni, ezért is lenne jó sokkal többet (és konzekvensebben) tesztelni. Így sajnos a magyar lakosság kevésbé van biztonságban, mint a cseh, vagy a szlovák, vagy a szlovén.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk