SZEMPONT
A Rovatból

„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról

Dr. Eörsi Dániel háziorvos szerint nem tesztelünk eleget, és a másodlagos halálozás egy sokkal elnyújtottabb görbét ad ki, mint maga a járvány, nagyon meg fogja dobni a magyar statisztikákat. A kijárási korlátozás viszont helyes lépés volt.


Sikeres-e a védekezésünk a járvány ellen? Mire számítsunk? Kérdi Facebook-bejegyzésében Dr. Eörsi Dániel háziorvos. Majd megjegyzi, hogy "ez egy hosszú bejegyzés, és az én magánvéleményemet tükrözi. Azért írom le, mert szerintem sokaknak jól jön egy részletesebb összefoglaló (nekem is), és elég kevés ilyet lehet olvasni. Viszont sajnos előfordulhat, hogy vannak pontatlanságok benne, ezért kérem kritikával kezelni!"

A főbb üzenetei a következők:

1. A járvány sokáig fog tartani, de egyre inkább megtanulunk együtt élni vele.

2. A külföldi és hazai viszonylag jobb hírekből nem következik, hogy vége a járványnak, és az sem következik, hogy jelentősen oldhatóak lennének a korlátozások.

3. Folyamatosan lesznek új betegek és halottak még jó ideig. Mindenki felelős azért, hogy minél kevesebben legyenek.

4. A magyar járványügyi védekezésnek néhány erénye és jó néhány hibája van. Viszonylag jól alakult a helyzet nálunk, de vannak furcsa adataink is.

1. Mire számítsunk, hogy alakul a járvány?

Most már eléggé világos, hogy a jó idő nem fújja el a koronavírust. A fél világ leállt, emiatt nyilván lassult a terjedés is, de ha oldódnak a korlátozó intézkedések, akkor nyilván nőni fog a fertőzési arány. Egyensúlyozni kell, mert a koronavírus ügye meg az összes többi ügy eléggé ellentétes intézkedéseket kíván.

Én most már szinte biztos vagyok benne, hogy a járvány nem fog magától kifulladni (voltak ilyen modellek is). Remélem, lesz oltás, de az is kérdés lesz, hogy honnan lesz hétmilliárd oltóanyagunk. Ha eljutunk idáig, akkor lesz vége a járványnak. Addig viszont lesz egy nagyon hosszú plató-szakasz és egy állandó tánc az intézkedésekkel – hol oldunk, hol pedig szigorítunk majd, a betegek számától függően.

Viszont fokozatosan egyre több tapasztalatot szerzünk abban, hogy mik a még biztonságosnak mondható viselkedés-formák. A „maradj otthon”-t fokozatosan fel fogja váltani a „vegyél maszkot”.

Azt hiszem, nagyon sokáig alapvetően maszkban fogunk közlekedni. Távolságot kell, hogy tartsunk, úgyhogy bulik, fesztiválok, hangversenyek sokáig nem lesznek, a kulturális ágazat és a vendéglátás az egyik legnagyobb vesztes. Tegnap volt egy szabadtéri koncert a Ferenc téren, nekem ez nem tetszett, szerintem korai, bár kétségtelen, hogy jó volt zenét hallani az utcán.

Az összes olyan helyzet veszélyes, ahol az emberek tartósan vannak közel egymáshoz, úgyhogy a távoli, repülős turizmus sem fog nagyon beindulni (viszont a közeli, autós, családos utak remélem, igen). A vallási élet rendesen átalakul, ebben szerintem egyébként jelentős potenciál van, remélem, elterjednek a személyes, kiscsoportos alkalmak.

2. Hírek

Február végétől Húsvétig csak halottakról és további halottakról szóltak a hírek. Napi 100, napi 400, napi 800 országonként. Már kezdtük megszokni az európai apokalipszist, amikor berobbant New York. Az amúgy minden szempontból legsikeresebbnek számító országok szenvednek a legtöbbet, Belgium vezeti a relatív halálozási statisztikát. Egy ideig biztos voltam benne, hogy nálunk is ez lesz, aztán március 25. körül elkezdett derengeni, hogy hátha mégsem. Valahogy a volt szocialista országok számai nem úgy alakultak.

Erre alapvetően három modell van: a szociális modell (kevesebbet utazunk, főleg télen), a vakcina-modell (valamelyik kötelező gyerekkori védőoltás okozta keresztimmunitás véd meg bennünket jobban), és a mázli-modell, tehát hogy amikor Milánóban meg Bergamo-ban kiderült, hogy mi van, akkor Európa innenső felében még nem volt annyi vírushordozó, még időben jöttek a korlátozó intézkedések (szemben a spanyolokkal, franciákkal, belgákkal, britekkel stb).

Az elmúlt kb. egy hétben Nyugaton is megtorpant, egyes országokban visszafordult a tendencia, az új esetek száma csökken. Halljuk, hogy oldani akarják a korlátozásokat. Ezt a magyar sajtó szerintem nem tálalja megfelelően, mert ezekben az országokban abszolút kijárási tilalom van hetek óta, ezer eurót fizet, aki nem tudja igazolni, hogy mit keres az utcán.

Ha ott oldják a tilalmat, az kb. azt jelenti, hogy most jönnek vissza az itteni korlátozási szintre. Nincs vége, nem lehet fellélegezni, sőt, nyilván meg fog ugrani a betegszám megint.

3. Betegek, halottak

Ha lesz járvány, akkor lesznek betegek és halottak továbbra is. Ezt nem lehet megúszni, ez a betegség velünk lesz. Nagyon sokat jelentene, ha javulna a tesztelési stratégia, mert csak így lehet hatékonyan megóvni a kockázati csoportokba tartozókat – kell, hogy tudjuk, hogy hol vannak gócok esetleg.

Mindenki reméli, hogy előbb-utóbb lesz gyógyszer, és akkor javulni fog a gyógyulási arány. Egyelőre azonban nincs olyan szer, aminek a hatékonysága igazolt lenne – bár vannak ígéretes vizsgálatok. Az a gond, hogy a legtöbb gyógyszerről azt gondoljuk, hogy nem a válságos állapotú embereknél várható igazából hatás, hanem még a súlyos szakasz elején. Viszont aki még nincs nagyon rosszul (és nagyobb a valószínűsége, hogy nem is lesz), annál vajon kipróbáljunk-e egy bizonytalan hatású gyógyszert?

Szerintem a jelenlegi tesztelési stratégia mellett napi kb. 100 új beteg lesz hosszú távon Magyarországon. Ha ügyesek vagyunk, akkor a napi 10 körüli halálozás tartható lesz.

Egy idő után nem ezzel fognak kezdődni a hírek, de attól még ennyi lesz folyamatosan, sokan fognak elbúcsúzni szeretteiktől. (Sőt, el sem tudnak búcsúzni a látogatási tilalom miatt, nejlonfüggönyök közt, egyetlen szó nélkül kell meghalni.)

4. Védekezés

Gondolom, mindenkit nagyon érdekel, hogy szerintem jól védekezett-e Magyarország, ehhez nyilván össze kell hasonlítani másokkal. (Az adatokhoz én elsősorban a worldometers.info-t és az ourworldindata-t szoktam nézni, de sokat meg lehet érteni a https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/-ról is. A magyar sajtóban szerintem a portfolio.hu-n vannak a legjobb elemzések.)

4. a) Hogy hasonlítom össze?

Mik az összehasonlítható adatok? Az esetszám nyilván nem, mert az nagyon függ a tesztelési stratégiától. A relatív halálozási arány (pl. egymillió lakoshoz viszonyítva) már jobb adat, de itt is kérdés, hogy hogyan tesztelnek, tegnap már az index is arról írt, hogy az időseknél egyáltalán nem a tipikus tünetek szoktak megjelenni – így viszont simán lehet, hogy nem gondolunk koronavírusra, és nem csinálunk tesztet az elhunyt betegeknél sem. Mindenesetre a relatív halálozás még mindig az egyik legkézzelfoghatóbb adat, én is ezt szoktam nézni. (A relatív halálozás nem tévesztendő össze a nyers halálozással – ez utóbbi az ismert betegek számához képest mért halálozási arányt fejezi ki. Ez nyilván nem összehasonlítható országonként, mert az ismert betegek száma sem összehasonlítható országonként, erről később lesz még szó.)

Abszolút összehasonlítható viszont a tesztelési arány (bár itt is vannak különbségek a stratégiákban, pl. rizikócsoportokban tesztelnek-e stb.). És szerintem összehasonlítható az ismert esetek és az ismert halálozások relatív növekedése az adott országon belül

– hiszen ha azt feltételezzük, hogy változatlan stratégiával tesztel az adott ország (ami persze nem teljesen igaz), akkor a saját magához képest nézett növekedési ütem már független a tesztek abszolút számától. Egy korábbi posztban a relatív esetszám-növekedésből vontam le nagyon messzemenő következtetéseket, de őszintén szólva egyre kevésbé bízom ebben az adatban, ezért most a relatív halálozási arány-növekedésről lesz szó.

És közben minden országot a saját járványához képest kell nézni, tehát nem az azonos napi adatokat kell összehasonlítani. Mivel nem nézek esetszámot, csak halálozást, és az első néhány viszonylag esetleges, ezért a tizedik ismert halálozástól szoktam nézni a görbét, és úgy tolom őket egymásra képzeletben.

4.b) Tesztek

Szóval, nézzük először a tesztek arányát. (Ezt az egy paramétert mégis érdemes az adott nap adatai alapján nézni, mert elvileg minden ország ugyanakkor kezdhette el kiépíteni a tesztkapacitását.) A legmenőbb országok 20-30 ezer tesztet csináltak eddig egymillió lakosonként. A szegényebb EU-s országoknál ez a szám 5-7 ezer körül van, ide tartozik Magyarország, Románia, Görögország is.

Feltűnő, hogy a lengyelek kicsit, a szlovákok és a szlovének sokkal, a csehek pedig nagyon sokkal többet teszteltek nálunk. Mivel a reagenst és az automatákat ugyanarról a piacról szerezzük be, és mivel a GDP, meg a többi gazdasági mutató is nagyságrendileg ugyanabban a tartományban van ezekben az országokban,

kénytelenek vagyunk kimondani, hogy Magyarország az elvárhatónál lényegesen rosszabbul teljesít a tesztelésben. (És ehhez még hozzájön a kaotikus szervezés, az adatok lekérésének elképesztő nehézsége, és a teljesen érthetetlen és szakmaiatlan kavarás a szerológiai tesztekkel.) Emiatt nagyon dühös vagyok, mert ez csak politikai szándék kérdése, egyszerűen nem volt elég fontos nekünk, hogy felfuttassuk a tesztelést.

Nos, az ourworldindata.org oldalon gyönyörű grafikonok vannak a tesztelési arány és a felismert esetek arányának összefüggéseiről. Azt túlzás lenne állítani, hogy egyenesen arányos a kettő, de a közép-kelet-európai országok eléggé hasonló egyenesen vannak (kb. minden huszadik teszt pozitív), szóval attól tartok, hogy ha tízszer annyit tesztelnénk, akkor tízszer annyi ismert esetünk is lenne.

4. c) relatív halálozás

A relatív halálozással az van, hogy a nyugati országokban összehasonlíthatatlanul magasabb, 200-500 halál van egymillió lakosonként. Itt, Európa mostanában boldogabbik felén 10-30 között vannak a számok, nálunk jelenleg 25, ez rosszabb, mint a legtöbb környező országban (kivéve Románia). Viszont ha azt nézzük, hogy a tizedik és a századik halál között hány nap telt el, akkor Magyarország egész jól teljesít, nálunk ez a szám 17, a cseheknél 12, a lengyeleknél 13, Romániában 9 – tehát nem durrant be jobban a járvány nálunk, mint a legtöbb környező országban.

Jobbak viszont a görögök és a szlovének (ők még nem tartanak 100-nál, úgyhogy kicsit máshogy számoltam náluk), Szlovákiában pedig összesen 15 ismert halál van eddig, úgyhogy nincs értelme ezt a mutatót kiszámolni náluk. A szlovák halálozási adat igen zavarbaejtő, mert vagy csalnak, vagy pedig sokkal jobban csináltak valamit (a kijárási tilalmuk például szigorúbb, és relatíve előbb is kezdték el).

A csehekre visszatérve: ők nyugati intenzitással tesztelnek, emiatt nagyon sok ismert esetük van, de a halálozási arányuk jó, a lakosság-számhoz képest mért relatív halálozásuk lényegesen alacsonyabb a mienknél. Ebből is látszik, hogy a tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van.

(A csehek másik érdeme, hogy Európában talán először vezették be a kötelező maszkviselést a közterületeken. Nem szuttyogtak azon, hogy nincs elég sebészi maszk, egyszerűen megmondták az embereknek, hogy varrjanak maguknak, és az emberek varrtak is. Valahogy így néz ki a közös felelősségvállalás szerintem.)

4. d) nyers halálozás

Ez tehát azt fejezi ki, hogy az ismert betegek hány százaléka hal meg. Az van, hogy az összes ismert eset számához képest a magyar nyers halálozás az egyik legmagasabb az egész világon, 10% körül van. A legtöbb környező országban 4-5%, nálunk viszont 10%, ez nagyon nagy különbség. Elvileg mindenütt ugyanolyan a vírus, meg a betegség, amit okoz, és az sem igaz, hogy a magyaroknak nagyságrendileg több alapbetegségük lenne, mint mondjuk a szlovéneknek vagy a bolgároknak – én biztos vagyok benne, hogy a rossz halálozási aránynak statisztikai oka van.

Attól tartok, hogy nálunk sokkal jobban alulmérjük a járványt, mint a többi környező ország. Nem csak a tesztkapacitásunk arányában mérjük alul (tehát nem fele annyi esetet ismerünk, mint a kétszer annyit tesztelők), hanem még jobban, mert a tesztelési stratégiánk sem biztos, hogy eléggé átgondolt.

Emiatt viszont – kisebb mértékben bár – de a relatív COVID-halálozást is alulmérjük szerintem, mert nem ismerünk fel minden COVID-ban meghaltat. No de ha jobban alulmérjük az esetszámot a környező országoknál (miközben a halálozásokat talán kevésbé mérjük alul, mert az talán egyértelműbb), akkor a nyers halálozási arány azért jobb lesz. Tehát nem az orvosaink rosszabbak, meg nem is az emberek alap egészségi állapota ennyire rossz (bár az elég rossz), hanem keveset tesztelünk, és ezért tűnik úgy, hogy minden tizedik beteg meghal. Ezt nem lehet pontosan lematekozni, ezért is lenne jó sokkal többet (és konzekvensebben) tesztelni. Így sajnos a magyar lakosság kevésbé van biztonságban, mint a cseh, vagy a szlovák, vagy a szlovén.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szijjártó Péter súlyos betegségéről, a jachtozásáról és felesége százmilliókat termelő cégének titkáról is beszélt
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjújában azt mondta, több orvosi beavatkozáson is átesett. A 2020-as adriai jachtozásának szerinte semmi köze nem volt a pozíciójához, azt pedig nem tudja, kiknek dolgozik felesége cége, ami évente 4-500 milliós profitot hoz.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek adott több mint 3 órás interjút, amelyben beszélt a miniszterelnök „luxizást” emlegető kritikájáról, a 2020-as jachtozásáról, felesége cégének sikereiről, valamint a Fidesz jövőjéről és saját politikai ambícióiról is.

Az interjú első részéből kiderült, hogy a miniszter a saját gyerekeit távoltartja a politikától. „Én azt is megtiltottam a fiúknak, hogy túl sok politikát fogyasszanak, meg nézzenek, mert a magyar politika sokkal brutálisabb, mint lennie kellene” - jelentette ki. „Én próbálom a fiúkat megóvni. És nagyon remélem, hogy ez az ország nem fog eljutni oda soha, hogy gyerekek váljanak politikai viták áldozatává” - fogalmazott. Így otthon nem volt téma a Fidesz kampányban elhangzott állítása, hogyha a Tisza nyer, az ukrán frontra vihetik a mai fiatalokat. Az is kiderült, Szijjártó maga sem néz tévében híreket, és az interneten sem olvas ilyesmit, a média ugyanis szerinte „öli a lelket”.

A gyűlöletkeltésben játszott szerepükről azt mondta, 28 éve ismeri Rogán Antalt, és ő nem úgy ismeri, mint aki bárki ellen is gyűlöletet akar kelteni.

Az oroszokkal való viszonyáról azt mondta, elintézhetné egy mosollyal a hazaárulás és a kémkedés vádját, mert nonszensz, „de mégis ezek olyan durva szavak, amikre muszáj érdemben reagálni.” Szerinte ők csak Magyarország energiabiztonságát tartották szem előtt. „De emiatt a hazaárulás, meg a fogottság vádját kiáltani, na ezt gondolom én soknak, őszintén.”

Szerinte ők senkinek az érdekét nem szolgálták ki.

Kijelentette, mindig nagyon rosszul esik neki, amikor oroszbarátnak állítják be a politikájukat.

„Mi nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytatunk. Az miért nem jó Magyarországnak, hogy sokkal olcsóbban vehetjük az orosz energiát, mint bármely más ország?” - tette fel a kérdést.

Szóba került a kegyelmi ügy is, aminek kapcsán Szijjártó Péter szerint alapvető motivációkra nem született kielégítő válasz. Ő is „áll a sorban”, és várja a választ. Bár megkérdezhetné, szerinte a volt köztárasági elnöknek és a neki tanácsot adó Balogh Zoltánnak az ország számára kellene választ adniuk. „Ha az illetők, akik ebben benne voltak, nem adnak rá választ, én mi tudok csinálni?” - kérdezte.

Arra a kérdésre, hogy a választási vereségben szerepet játszott-e Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Szijj László, és a többiek gazdagodása, a külügyminiszter azt válaszolta, „a mi teljesítményünket az emberek nagyrészt azon a prizmán keresztül ítélték meg, hogy nem politikai szereplők hogyan használták ki azt a becsületes kormányzati munkát, amit a miniszterelnök és kormányának tagjai elvégeztek.” Azt mondta, személyesen dühíti, hogy míg ő 11 éven át éjt-nappallá téve dolgozott, olyan emberek tevékenysége alapján ítélik meg őket, akik nem viseltek politikai felelősséget.

Fábián Tamás erre megkérdezte, hogy az ő felemelkedésükhöz önöknek semmi köze nincs?

Erre Szijjártó azt válaszolta, ő a saját döntéseiről tiszta lelkiismerettel el tud számolni, Orbán Viktor pedig valóban nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Szerinte a miniszterelnök teljesítményét is méltánytalan olyan szereplők magatartásán, gátlástalanságán megítélno, akik nem viselnek politikai pozíciót.

Mészáros Lőrinc gazdagodásáról azt mondta, arról Mészáros Lőrincet kell megkérdezni. „Egy felnőtt ember, aki nyilvánvalóan el tudja mondani, hogy miből mi lett neki. Én nem tudok ezért felelősséget vállalni” - jelentette ki. Azt elismerte, hogy 22 éve nem jutott volna eszébe, hogy akivel beszélget, egyszer a világ leggazdagabb embere lesz.

„Tudom, hogy ez sok emberben kérdéseket vet fel, de nem a gyerekem, nem az apám, azt javaslom, hogy akinek kérdése van, az tegye fel neki.”

Ezután szóba került Szijjártó 2020-as jachtozása is. A külügyminisztert 2020. augusztus 16-án fotózták le egy Szíjj László kormányközeli oligarchához köthető jachton. Erről most azt mondta, hogy a legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a családjával egy hajóútra. Állítása szerint a döntést az is befolyásolta, hogy a Covid-helyzet miatt bonyolult lett volna más nyaralást szervezni a kevés rendelkezésre álló időben. „Így döntöttem. És elmentünk velük” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy véletlen egybeesés-e, hogy a jacht egy olyan oligarchához, Szíjj Lászlóhoz köthető, akinek cégei állami támogatásokat és megbízásokat kaptak, például a Külügyminisztériumtól is 6 milliárd forintot, Szijjártó Péter azt felelte, a kettő között semmilyen kapcsolat nincs.

„Soha semmilyen összefüggés nem volt az én nyaralásom meg a hajó tulajdonosának gazdasági támogatásai között” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került az is, hogy az őt jachtozni hívó legjobb barátja, Benkő Szilárd egyik cége is kapott 280 millió forint állami támogatást a Külügyminisztérium által felügyelt pályázaton. A miniszter elmondása szerint fogalma sem volt arról, hogy a barátja pályázott.

„Szeretném aláhúzni, hogy nem tudtam róla, hogy pályázott, nem szólt, hogy pályázik” – fogalmazott.

„A Szilárd soha egyetlen egy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során, soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, ez ettől még így van” – mondta. Szerinte több száz másik cég is megkapta ezt a támogatást, és nem lett volna jogos kizárni Benkő cégét a pályázatból csak azért, mert ismerik egymást.

A felesége cégének, az Interior Design Kft.-nek a kiugró, évi 400-500 millió forintos nyereségével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, ez a pénz nincs a családi kasszában, a felesége befekteti azt.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy ő közbenjár-e a cég érdekében, amire a válasza egyértelmű nem.

„Soha semmilyen módon nem folytam bele a feleségem tulajdonában lévő vállalkozásoknak az ügyeibe. Ő soha semmilyen segítséget tőlem nem kért, soha semmilyen állami támogatást, állami megbízást nem kapott” – hangsúlyozta.

Szerinte felesége cége azért lehet sikeres, mert „valószínűleg jó menedzsmentet választott, valószínűleg jó munkatársai vannak, jól dolgoznak.” Ezen a ponton a riporter emlékeztette Szijjártót, hogy a cégről nyilvánosan gyakorlatilag semmilyen információt nem lehet elérni, még azt sem lehet megtalálni, mivel foglalkoznak. Ráadásul míg más, hasonló méretű cégek évente 10%-os nyereséget érnek el, a külügyminisztere feleségének cége 20-30%-ot, de volt olyan is, amikor 50%-ot.

Szijjártó Péter azt ismételgette, ő nem folyik bele felesége cégügyeibe, náluk ez nem téma otthon. Arra a kérdésre, hogy kik a cég megrendelői, azt válaszolta: „fogalmam sincs.” Azt azonban tudja, hogy a felesége vállalkozásai nem állnak üzleti kapcsolatban állami cégekkel, mert ezt már az elején tisztázták.

A Fidesz jövőjét firtató kérdésre úgy reagált, „a Fidesz jövője Orbán Viktor nélkül nem elképzelhető”. A választási vereségben szerinte mindenkinek van felelőssége, de Orbán Viktor erről nyíltan beszélt. A jövőbeli feladatairól szólva egy személyesebb témát is érintett.

„Tavaly egy szűrővizsgálat során született egy olyan diagnózis, amit ha az ember szemébe mondanak, azt nem szívesen hallgatja” – mondta, hozzátéve, hogy több beavatkozáson is átesett, és ez a helyzet befolyásolja a jövőbeli szerepvállalását.

„Van egy családom. És van két gyerekem, akik az elmúlt 12 évben nem a nyertesei voltak annak, hogy az édesapjuk sokat volt távol. A legdrágább mindig az elszalasztott idő. Ilyenkor, mikor az emberrel közölnek egy ilyen diagnózist, akkor azért elgondolkodik, hogy hol van a teherbíróképesség vége.”

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem említette őt a lehetséges utódok között, azt mondta, hálás ezért. „Hál’ istennek soha nem volt ilyen ambícióm. Nekem soha nem volt ilyen ambícióm. Én azt gondoltam mindvégig, hogy a külügyminiszteri pozíció az a csúcs, amit én elérhetek” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy biztosan nem lesz a Fidesz vezetője. „Én a miniszterelnök miatt, Orbán Viktor miatt jöttem a politikába, és soha nem vágytam, és nem is vágynék az ő pozíciójára. Ebben biztosak lehetnek” – tette hozzá.

A Fidesznek szerinte változnia kell, mert a politika alapvetően megváltozott, és a teljesítményt ma már leginkább a közösségi médián keresztül mérik.

„Engem nagyon frusztrált, hogy ha az ember elér egy sikert, mert mondjuk egy nagy beruházás eljön Magyarországra és létrehoz sok ezer munkahelyet, az sokkal kevésbé érdekes annál, mint hogy tud-e három jópofa mondatot mondani a TikTokon” – mondta.

Zárásként megerősítette, hogy továbbra is büszke fideszes, de elismerte, hogy a közösségük nem hibátlan, és a jövőben sok mindent másként kell majd csinálniuk.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Tisza kampányfőnöke megsemmisítette azokat a kompromittáló pendrive-okat, amik fideszes vezetők családját tehették volna tönkre
Tóth Péter szerint a férjek, feleségek, gyerekek nem érdemelték volna meg, hogy ezek a felvételeket felhasználják. A szinte példátlan győzelemet irányító kampányfőnöknek voltak más kikötései is, amikből nem engedett. Először és utoljára beszélt ezekről.


A Partizánnak adott interjút a Tisza Párt kampányfőnöke, Tóth Péter, aki a bevezetőben jelezte, a kampány elején tett ígéretéhez híven ez lesz az első és vélhetően utolsó megszólalása a témában. Tóth a beszélgetés elején leszögezte, nem vállal szerepet a Tisza-kormányban, sőt, a pártban sem fog munkát végezni, a következő hét folyamán leépíti a kampányfőnöki pozícióját is.

„Én egy feladatra szerződtem. Azt gondolom, hogy fontos az, hogy mindenki két lábbal a földön járjon és maradjon, és tudja a saját korlátait és lehetőségeit” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a feladatot elvégezte, és most a családjával szeretne több időt tölteni.

Tóth elmondása szerint 2024 tavaszán, az európai parlamenti választási kampány országjárása során figyelt fel Magyar Péterre. Korábban, bár látta az Andrássy úti tüntetés méretét, még nem érezte átütőnek a jelenséget. Az országjárás során azonban látta a befektetett munkát és azt, hogy a közönség rezonál Magyar mondandójára.

„Én láttam benne azt, a hitet és őszintességet, hogy ő ezt komolyan gondolja, hogy all-in-ben van, hogy szeretné megváltoztatni ennek az országnak a sorsát” – mondta.

A végső elhatározást, hogy segítenie kell, akkor hozta meg, amikor Menczer Tamás, a Fidesz akkori szóvivője egy gyermekotthon előtt konfrontálódott Magyarral. Az, ahogyan Magyar Péter méltósággal kezelte a helyzetet, bizonyította számára a politikus fegyelmét és őszinteségét.

A kampányszakember 2015-ben a veszprémi időközi választáson Kész Zoltán kampányát vezetve már egyszer sikeresen megbontotta a Fidesz kétharmadát. Az ott tanultakat most is alkalmazta, melynek lényege a terepmunka, a hiteles, hivatásuknak élő politikusok és a legális adatbázis-építés a választókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében.

A régi ellenzéki pártokkal azért nem tudott együttműködni, mert mindig ugyanazokat a feltételeket támasztotta, amelyeknek szerinte a pártok vezetői nem akartak megfelelni, mert az számukra személyes kudarccal járt volna. Állítása szerint Márki-Zay Péternek is elmondta 2021-ben, milyen feltételekkel lehet legyőzni a NER-t, de a politikus ezt nem fogadta el. „Kettő nap múlva leült tárgyalni ezekkel a régmúltbeli emberekkel egy asztalhoz is osztozkodni, 7. meg 8. meg 9. frakción. Egy hét múlva el is múlt az a lendület, amit az előválasztáson akkor megnyert sikere hozott” – jelentette ki, hozzátéve, hogy sajnálja az elvesztegetett négy évet.

Amikor Magyar Péter felkérte, egyértelmű feltételt szabott: nem lehet semmilyen együttműködés a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártokkal.

„Nekem kicsekkolási lehetőségem van akkor, hogyha a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártok tagjai közül bárkivel is bármilyen együttműködés van, tehát közös indulás vagy valaki javára való visszalépés” – idézte fel a vörös vonalát, amit stratégiai és morális kérdésnek is tartott.

Elmondása szerint a döntés előtt a felesége azt kérdezte tőle, hogy fog tudni tükörbe nézni. „Azt mondtam neki, hogy tükörbe nézni azoknak a politikusoknak és baloldali, magukat baloldalinak valló embereknek kell, akik az elmúlt húsz évben egy néhány százalékos pártból először tíz, aztán négy, aztán egy, majd nulla százalékos baloldali pártot csináltak” – válaszolta neki.

Ugyanakkor elismerte, hogy vannak a régi ellenzékben olyanok, akik megértették az idők szavát. Példaként említette Kunhalmi Ágnest, akinek szerinte nagyon nehéz döntés lehetett, hogy nem indul el a választáson, illetve Jámbor Andrást, aki szerinte a nem indulása bejelentésétől kezdve influenszerként és közéleti gondolkodóként is sokat tett a rendszer leváltásáért.

A kampánycsapatba való zökkenőmentes beilleszkedését a „munkaterápiával” magyarázta: annyi feladat volt, hogy nem volt idő a konfliktusokra. „Én folyamatosan azzal vegzáltam őket, hogy akkor csináljuk jól a dolgunkat a kampány során, hogyha pontosan április 12-én este 7 órakor esünk össze és halunk meg” - fogalmazott.

A kampánystábot egy szűk, nyolcfős „agy” alkotta, akik megrendelőként léptek fel az operatív vezetést ellátó Pósfai Gábor és csapata felé, amely a logisztikát, a rendezvényeket és az adatelemzést végezte, míg a vizuális megjelenésért Radnai Márk és csapata felelt.

A Fidesz lejárató kampányával és a titkosszolgálati eszközök bevetésével kapcsolatban Tóth azt mondta, az első perctől számítottak rá. A paranoia eluralkodását azzal kerülték el, hogy hittek az országban és az emberekben. „Egyszerűen hiszek ebben az országban, és akikkel együtt dolgoztunk ebben a kampányban , mindenkin ezt tapasztalom, és ez a hit vitt minket előre” – fogalmazott.

A kampány során állítása szerint hozzájuk is eljutottak kompromittáló anyagok – pendrive-ok, felvételek – fideszes politikusokról, de ezeket nem használták fel.

„Én tartottam vissza, és én végig magamnál tartottam azokat a pendrive-okat, amikkel mások családját tettük volna tönkre. Azok a férjek és feleségek, gyerekek nem érdemlik meg, hogy ki legyenek téve családi, magánjellegű támadásoknak” – mondta, hozzátéve, hogy ezeket az anyagokat megsemmisítették.

Az országjárás helyszíneit adatalapon, egy úgynevezett „vírusterjedési modell” alapján tervezték meg, figyelembe véve a települések méretét, a Tisza-szigetek és önkéntesek számát, sőt olyan apró részleteket is, mint a gyógyszertárak vagy buszmegállók elhelyezkedése.

Tisza Hang című kiadvány terjesztése óriási feladatot rótt az önkéntes hálózatra, amely szerinte 9-10 alkalommal minden magyar településre eljutott. Ennek eredményeként állítása szerint a községekben a Tisza Párt megfordította az erőviszonyokat: míg 2022-ben a Fidesz 945 ezer, az ellenzék 400 ezer szavazatot kapott, most a Tisza 805 ezer, a Fidesz pedig 755 ezer voksot szerzett ezeken a településeken.

A választás napjára nyolc hónapig készültek. Tóth Péter szerint 19 ezer szavazóköri delegáltjuk volt, a választás napján 3000 önkéntes telefonált a call centerekből, és további 3000 „fürkész” figyelte a kiemelt szavazóköröket a csalások megelőzése érdekében.

„Olyan jelentések érkeztek be hozzánk a választás napján, hogy buszban ülnek emberek, és nem mernek kiszállni, és azt várják, hogy mikor mennek el” – mesélte a visszatartó erő működéséről.

Úgy véli, a Fidesz mozgósítási gépezete, a Kubatov-lista hatékonysága már nem a régi, ezt egy Tolna megyei időközi választás tapasztalatai alapján már korábban is látták.

A kampány költségeiről elmondta, hogy az milliárdos nagyságrendű volt, de biztosan 0 és 5 milliárd forint között maradt. A párt igénybe vette az állami kampánytámogatást, emellett adományokból és мerchandise-termékek eladásából finanszírozták magukat. „Nem tudok oligarchákról a Tisza körül. A Tisza mögött sokkal több, sokkal nagyobb energia állt, mint egy-egy oligarcha” – jelentette ki.

A jelöltek sajtótól való elzárását azzal indokolta, hogy a közvetlen, személyes kapcsolatot a választókkal hatékonyabbnak tartották, mint a médián keresztüli kommunikációt. Szerinte egy interjú 50 ezres elérése eltörpül a 15 ezer kézfogás mellett, amit egy jelölt a választókerületében megtehet.

Úgy látja, a sajtó által feltett kérdések gyakran nem tükrözik az emberek valós, hétköznapi problémáit.

Az esetleges előrehozott önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb először az önkormányzatok és a kormányzat szerepének tisztázása. Logikusnak tartaná, ha az önkormányzatok új jogköröket kapnának, akkor ehhez új felhatalmazást is kérnének a választóktól, de konkrét tervről nem tud.

Személyes jövőjét illetően elárulta, négy kontinensről kapott már felkérést, hogy tartson előadást a kampányról, de egyelőre a családjával szeretne lenni, és nem tervez közéleti szerepet vállalni. A Válasz Online-nak adott korábbi interjújában magát Magyar Péter legbaloldalibb szövetségesének nevezte. Mostani elvárásairól a Tisza-kormánnyal szemben azt mondta, a legfontosabb a társadalmi különbségek csökkentése.

„Szerintem szimbolikus az, hogy a vagyonadóval mit kezd a kormány” – emelte ki.

A kampány legfontosabb emberi tanulságának a bizalom erejét és azt tartja, hogy „jónak lenni jó”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az MTVA egykori riportere: A közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés
Balogh Krisztina egy Facebook-posztban írt arról, milyen utasításokat kaptak a riporteri értekezleteken, amelyeken a hírigazgató is részt vett. Azt is elárulta, hogy az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez is előre megmondták nekik Rogán Antal minisztériumából, hogy mit szabad mondaniuk és mit nem.


Balogh Krisztina, a közmédia egykori híradós riportere egy Facebook-posztban írt arról, miért hagyta ott a munkahelyét 2018-ban.

Felidézte, hogy 2016-ban, egy roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogram keretében került a közmédiához. „Többen biztattak, hogy próbáljam meg, hiszen ez volt a gyerekkori álmom” – írta. Bár nehéz szívvel hagyta ott korábbi, a Református Egyház Cigánymissziójánál végzett kommunikációs munkáját, bizakodva tekintett a jövőbe. „Vidéki lányként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, nulla kapcsolati tőkével ez nekem óriási lehetőség volt.”

A híradóban kezdett dolgozni, amit az alapozásnak tekintett, és meg is szerette a hírírást. Miután gyakornokból alkalmazott lett, akkor kezdte átlátni a körülötte zajló folyamatokat.

Azt állítja, „a riporteri értekezleteken nem ötletek születtek, hanem előre eldöntött témákat osztottak ki. A politikai anyagokat csak a „megbízható” riporterek kapták.” Hozzáteszi, „a fontos eseményekről eleve tudni lehetett, ki fog tudósítani. Nem azért, mert ő volt a legfelkészültebb, ő azt hozta ki a riportból, ami az elvárás volt.”

Leírása szerint a hírigazgató, akit „Pitbull”-nak becéztek, maga is részt vett az értekezleteken és utasításokat adott.

„Sokszor lejött a szerkesztőségbe is, és a riporterrel együtt találták ki, hogyan kell felépíteni egy anyagot úgy, hogy abból ne tájékoztatás legyen, hanem karaktergyilkosság.”

A cél szerinte az volt, hogy „nevetségessé kellett tenni az ellenzéki politikusokat, úgy kellett őket ábrázolni, mintha önmaguk paródiája lennének, és alkalmatlanok arra a feladatra, amit csinálnak.” Felidézett egy személyes esetet is, amikor elmosolyodott azon, hogyan keresgélik, melyik szó lenne a legalkalmasabb egy ilyen riportba. A hírigazgató ekkor megkérdezte tőle, hogy „mit vigyorog”.

„Azt válaszoltam: mosolyogni szép dolog. Főleg annak, aki őszintén, tiszta lelkiismerettel tud. Azt mondta, ne mosolyogjak, mert nem áll jól. Ez a mondat valahogy mindent elmondott számomra arról a helyről.”

Állítása szerint a közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés.

„Az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez előre megkapták a paneleket: milyen szavakat kell használni, mit szabad mondani, mit nem. Rogán Antal minisztériumából küldték ezeket.”

Azt is állítja, „volt egy utasítás, hogy mely kulcsszavakat használják a szerkesztők: migráns, Brüsszel, terrorizmus.”

Említ egy konkrét esetet, amikor arra kérték, keressen egy orvost, aki kamera előtt elmondja, hogy a migránsok veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek. „Félelmet akartak kelteni. Mert ez volt a cél, nem az igazság leírása” – fogalmazott.

Úgy véli, ez a rendszer óriási károkat okozott az országban, mert félelemre nevelte az embereket, és lerombolta a bizalmat és az empátiát. „Én ezt mind láttam belülről. Ezért mondtam fel 2018 végén.” A döntését azzal indokolta, hogy egy ponton fontosabb lett a lelkiismerete, mint a gyerekkori álma. „Inkább otthagytam azt, amire kislányként vágytam, mint hogy asszisztáljak ahhoz, ami emberek fejében, szívében és egy egész ország lelkében rombol” – írta.

Bár a döntés nem volt könnyű, ma már élete egyik legtisztább döntéseként tekint rá. A történtek óta még erősebben hisz abban, hogy az újságírásnak van értelme, de csak akkor, ha az embereket szolgálja, nem pedig egy rendszert. Posztjában hozzáteszi, hogy nem most beszél először ezekről a tapasztalatairól, utalva egy 2019-es interjújára és egy 2022-es dokumentumfilmre. „Csak akkor kevesen hallották meg” – tette hozzá végül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a NER összeomlásáról: Most már Orbánnak és a milliárdos haverjainak kell félniük
A közéleti influenszer hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t. Szerinte a félelem iránya megfordult, és most már nem az állampolgároknak, hanem a volt hatalomnak kell tartania az elszámoltatástól.


Pottyondy Edina egy Facebook-posztban reagált mindarra, ami az elmúlt napokban történt a politikai életben. Mint írja, „volt két-három nap, amikor alig hittem el, hogy ilyen gyorsan és látványosan összeomlott a NER.” Akkor tudatosult benne a változás, amikor Orbán Viktor interjúját nézte, amelyben egy meggyötört embert látott.

Úgy véli, a leköszönő miniszterelnök egy „erőtlen, hiteltelen gazember, akinek a hazugságai is üresen konganak most, hogy nincs mögötte az államhatalom.”

Pottyondy szerint így, hogy a korábbi kormányfő már nem írhatja át a törvényeket, a félelem iránya is megfordult. „Most, hogy nem nekünk kell félnünk a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett politikai rendőrségtől, hanem neki és a milliárdos haverjainak az igazságszolgáltatástól” – fogalmaz.

A közéleti influenszer elmondása szerint elbizonytalanodott a változás minőségét illetően, amikor a leendő oktatási miniszter személye körüli találgatások és viták, „a Pankotai Lilit érő indokolatlan és sokszor kioktató sértegetések, meg a tizenhét igazgató levele, meg Magyar Péter »hol voltatok négy éve, de spongyát rá« dumája” voltak porondon. Azonban úgy véli, „ez a kijózanító közjáték, minden szánalmas nyomorúságával és kisstílüségével együtt is valamiféle demokratikus működés csírája.” Szerinte a közbeszéd végre nem a propagandáról szól.

„Végre nem arról szól a közélet, hogy ukrán ügynök, meg háborúpárti, meg »piros lett a paradicsom, nem sárga«, hanem arról, hogy milyen oktatási minisztert képzelünk el” – jelenti ki. Bár elismeri, hogy a vita stílusa nem volt a legjobb, de szerinte „legalább nem az volt a célja, hogy egy velejéig rothadt rendszer alkalmatlanságáról elterelje a figyelmet.”

Az influenszer kitér az új kormányzat személyi döntéseire is, megemlítve, hogy Magyar Péter bejelentése szerint Forsthoffer Ágnes lesz a házelnök, Orbán Anita váltja Szijjártó Pétert (akit Pottyondy „agresszív orosz ügynöknek” nevez), az egészségügyi minisztériumot pedig Hegedűs Zsolt vezeti majd. Külön kiemeli, hogy a nyíregyházi állatkert-igazgató lesz a környezetvédelmi miniszter, és ünnepli a tényt, hogy egyáltalán lesz környezetvédelmi minisztérium. Azt is megjegyzi, hogy bár vannak fenntartásai „a színpadon fekvőtámaszozó Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban, de a kaszinóminiszterhez képest akkora változás, mintha Rákay Philip filmjei helyett a Roland Emmerich-összesből válogatnánk.”

Pottyondy számára Ruff Bálint személye jelenti az igazi megnyugvást, akiről szerdán derült ki, hogy a Miniszterelnökséget fogja vezetni.

„Végre egy miniszter, akiről tudjuk, hogy mit gondolt a világról az elmúlt években, hogy milyen politikai kultúrát képvisel”

– írja. Úgy gondolja, „ha végig tudná vinni az elszámoltatást, az már önmagában hatalmas politikai bravúr lenne.” Meggyőződése, hogy Ruff képes erre a feladatra.

Zárásként elismeri, hogy optimizmusát a választási győzelem okozta eufória is táplálhatja, de hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t, aminek eredményeként „elindul a felzárkózás Lengyelországhoz, a visszailleszkedés Európába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk