HÍREK
A Rovatból

A Teszlek Süveg alakú póktól a négypéniszű százlábúig: 2017 legtutibb 10 új faja

Elképesztő élőlények alkotják a listát! Mindet az utóbbi években fedezték fel, és mind rendkívüli tulajdonsággal rendelkezik.


A New York Állami Környezetvédelmi Egyetem Nemzetközi Fajkutató Intézete (IISE) minden évben közzéteszi 10-es listáját a legérdekesebb, viszonylag újonnan felfedezett állat- és növényfajtákról. Az elmúlt tíz évben, amióta elkezdték a lista közzétételét, közel 200 000 új fajt fedeztek fel és neveztek el. Ami jó hír is lehetne, csakhogy sajnos a kihalás üteme sokkal gyorsabb.

"Ha nem sikerült felgyorsítani az új fajok felfedezését, azt kockáztatjuk, hogy több millió fajt sosem ismerünk meg, és nem tudjuk meg azt sem, mit tanulhatnánk tőlük – nyilatkozta Dr. Quentin Wheeler, az IISE alapító-igazgatója. Mint elmondta, a kihalás legfontosabb oka az emberi tevékenység okozta klímaváltozás.

A Top 10-es listát minden évben május végén hozzák nyilvánosságra, Carl von Linné 18. századi svéd természettudós, orvos és botanikus születésnapjára emlékezve.

Carl von Linné fektette le a modern tudományos rendszerezés alapelveit, ő alkotta meg a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként - ezért kapnak az élőlények latin nevet is. Idén májusban volt a tudós születésének 310. évfordulója.

1. A Teszlek Süveg pók – Eriovixia gryffindori

A délnyugat-indiai Nyugati-Ghátok hegyláncain felfedezett pókfaj kísértetiesen hasonlít a Harry Potter filmekben látható Teszlek Süvegre. Latin nevét – Eriovixia gryffindori – a süveg első viselőjéről, Gordic Gryffindorról (a magyar változatban Griffendél), a roxforti varázslóiskola egyik alapítójáról kapta.

teszleksuveg_youtube

A pók (balra) kísértetiesen hasonlít a Teszlek Süvegre (jobbra). Kép forrása: Youtube

A Harry Potter filmek szerzője, J. K. Rowling a Twitteren gratulált a felfedezőknek.

A mindössze 7 milliméter hosszú pókocska éjszakai állat, és az elhalt, száraz levelek közt szeret elrejtőzni, ahol szinte észrevehetetlen.

2. A rózsaszín, levélszerű szöcske – Eulophophyllum kirki

Az Eulophophyllum kirki nevű szöcskefélét Malajziában fedezték fel kutatók, akik tarantulákat és kígyókat kerestek Borneón. Nevét Peter Kirkről kapta, az egyetlen fotósról, akinek sikerült egy példányt lencsevégre kapnia. Az Eulophophyllum kirki szín- és alakutánzással olvad be a környező levelek közé.

Körülbelül 40 milliméter hosszú. A hímek zöldek, a nőstények rózsaszínek. Nemcsak egész teste levél formájú, de a hátsó lába is, még a levél erezete is tisztán kivehető rajta. Sajnos, mivel egy erősen védett területen találtak rá, a kutatók nem kaptak engedélyt példányok begyűjtésére, hogy tovább tanulmányozhassák őket.

3. A mindenevő patkány – Gracilimus radix

Az Indonéziában felfedezett, mindenevő sulawesi patkányféle növényekkel és más állatokkal is táplálkozik, amivel egyedülálló ragadozó rokonai között. Megfigyelték, hogy az állat sokszor táplálkozik gyökerekkel. A Gracilimus radix név a „gyökér” szó latin megfelelőjéből származik.

Az érdekes állat – melynek legközelebbi rokona a sulawesi vízi patkány – kizárólag az indonéziai Sulawesi-szigeten (az egykori Celebesen) található meg.

Gracilimus_radix_-_slender_rat_specimen

A kizárólag Indonézia egy szigetén előforduló, sulawesi gyökérpatkány kicsi, karcsú, szürkésbarna a szőre, és csaknem teljesen csupasz a farka. Mindenevőként egyedülálló ragadozó rokonai között. A fotó készítője Canley, forrás: Wikipédia

4. A 414 lábú százlábú – Illacme tobini

Egy eddig ismeretlen százlábú fajra bukkantak a kaliforniai Sequoia Nemzeti Park márványbarlangjaiban. A különleges teremtménynek 414 lába van, négy „pénisze”, bizarr kinézetű szájszervei, és egy rejtélyes, mérgező anyaggal védekezik.

Az Illacme tobini testét hosszú, selyemkiválasztó szőrök borítják, a szájában található pórusok pedig egy eddig ismeretlen összetételű méreganyagot választanak ki. Az állatot Jean Kerjca barlangbiológus fedezte fel, akinek sikerült befognia, és etanolban tartósítania az ízeltlábút.

VIDEÓ: A veszélyes kis jószág:

Az új százlábú faj a Squoia Nemzeti Park márványbarlangjaiban rejtőzött. 414 lábval, négy pénisszel és bizarr szájszervvel rendelkezik.

5. A Trónok Harcából szalajtott hangya, sárkányszerű tüskékkel – Pheidole drogon

A népszerű TV sorozatban szereplő szörnyetegnek létezik egy rovar méretű párja.

A tudósok az új hangyafajt Drogonról, a Trónok harca egyik sárkányáról nevezték el. A Pápua Új-Guinea őserdeiben nem rég felfedezett "sárkányhangyát" a 3D képalkotó technika segítségével azonosították. Az innovatív eljárás segítségével a tudósoknak sikerült bepillantani a hangya munkások tüskéibe, és kiderült, hogy tele vannak izommal. Vagyis a tüskék nem csak a ragadozók elleni védekezésben játszanak szerepet, de erősebb, robosztusabbá teszi az apró állatokat tüskékkel nem rendelkező társaiknál, segítenek a testükhöz képest nagy fejük mozgatásában.

hangya

A Pápua Új-Guinea őserdőiben nem rég felfedezett „sárkányhangyát”, a Phidole Drogont több társával együtt 3D képalkotással határozták meg.

sarkany

6. Nagy Feró beájulna – a „babos” rája – Potamotrygon rex

Ez a nagy, pöttyös, édesvízi rája a brazíliai Tocantins-folyóban él. A megtalált példány 1110 mm hosszú volt - de a kutatók szerint akadhatnak ennél nagyobbak is. A "pöttykirály" Potamotrygon rex egyike azoknak a halfajoknak, amelyek kizárólag a Toncatins-folyóban találhatóak meg.

Fekete, feketés barna bőrén világos- és narancssárga pöttyök találhatók. Az, hogy még ilyen nagytestű állatok közt is találnak új fajokat, jól mutatja, mennyi titkot rejthetnek még előttünk a trópusok.

raja

A Potamotrygon rex bőre fekete-sötét barna, világos- és narancssárga pöttyökkel.

7. A 20 centis százlábú mérges harapása – Scolopendra cataracta

Ha meglátod ezt az óriási százlábút, kétszer is meggondolod legközelebb, érdemes-e leugranod a tóhoz.

A Sclopoendra cataracta az első ismert százlábú, amely szárazföldön és vízben is képes élni. Thaiföldön fedezte fel George Beccaloni, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója.

A 20 centis, mérgező százlábú mintha csak rémálmainkból lépett volna elő 20 pár lábával, zöldes-fekete színével. Ráadásul a csípése rendkívül fájdalmas. Még az entomológusok is rémisztőnek tartják. A vízesés latin megfelelőjéről elnevezett Scolopendra cataracta Délkelet-Ázsiában honos, és feltételezések szerint éjjelente a vízben vadászik zsákmányra.

Az új fajt bemutató cikket idén publikálták a kutatók a ZooKeys újságban. Bár sok hasonlóságot mutat más Scolopendra fajokkal, a DNS elemzés és a fizikai vizsgálatok szerint ez a lény egyedülálló.

8. A paradicsom, amelyik „vérzik”, ha megvágják – Solanum ossicruentum

Az új faj nevét 150 hetedik osztályos pennsylvaniai diák segítségével választották ki. Ha a faj 1,5-2,5 átmérőjű gyümölcsét éretlenül megvágják, vérvörös nedv szivárog belőle. Megérve csoszárazzá válik. A végleges nevet a latin „ossi” (csontos) és „cruentum” (véres) kifejezésekből alkották meg.

A fás szárú növény egy-két méter magasra nő meg, és a magasságának körülbelül kétharmadánál két- vagy háromfelé ágazik el.

A gyümölcs eleinte zöld, majd gesztenye barnává érik. Az igazsághoz tartozik, hogy a növényt már 50 éve ismerik a botanikusok, de egészen a közelmúltig a Solanum diocium alfajának tartották.

8para-1

A Solanum ossicruentum éretlen gyümölcse vérvörösen level ha megvágják.

VIDEÓ: Összeállítás a növényről:

9. Az „ördög” orchideája – Telipogon diabolicus

Az új orchideafajta hím- és nőnemű növényi részei összenőttek, és rendkívüli módon hasonlítanak az ördög fejére. Kritikusan veszélyeztetett fajnak tartják, és Dél-Kolumbiában fedezték fel.

Sajnos az élőhelye közelében, ahol felfedezték, épp utat készülnek építeni, ami várhatóan negatívan fog hatni erre a szép növényre. Egyébként csak Kolumbia területén körülbelül 3600 orchidea faj él.

VIDEÓ: Az ördög orchideája:

10. A mélytengeri, churrosra emlékeztető féreg – Xenoturbella churro

A furcsa, rózsaszín férget egy spanyol, fánkszerű édességről a churros-ról nevezték el. 3658 méterrel a tenger felszíne alatt fedezték fel, és legkorábbi őseink egyike lehet.

Churros_Madrid

A tudósok tizenkét éven keresztül gyűjtötték össze a tengerfenékről a Xenoturbella különböző alfajait, egy robot tengeralattjáró segítségével. Korábban csak Svédország vizeiben találtak belőlük, ami nagyon meglepte a biológusokat. A Xenoturbella churro 10 centiméter hosszú, és a Kaliforniai-öbölben fedezték fel.

VIDEÓ: Van, akit nem a spanyol édességre, hanem egy zoknira vagy tengeri óvszerre emlékeztet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Helyreállítaná a kormány a pedagógusok sztrájkjogát, de van egy fontos kikötés
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénytervezetet, amely eltörölné a pedagógussztrájkot korlátozó eddigi szabályokat. A javaslat ugyanakkor új minimumszolgáltatásként rögzítené, hogy a sztrájk alatt is kötelező a gyermekfelügyelet reggel 7 és délután 3 között.


Visszaadná a kormány a pedagógusok szabad sztrájkjogát, és jelentősen növelné a tankerületi iskolák autonómiáját – erről szól az a törvénytervezet, amelyet pénteken bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által jegyzett csomag a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítását és az intézményigazgatók munkáltatói jogköreinek bővítését is megcélozza.

A legfontosabb változás, hogy a javaslat eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, a veszélyhelyzet idején bevezetett, az elégséges szolgáltatásokat részletesen meghatározó rendelkezéseket – írja az MTI. Ezzel párhuzamosan a tervezet új minimumszabályokat rögzít.

A jövőben a gyermekek felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapokon reggel hét és délután három óra között kellene biztosítani, a kollégiumokban pedig az ott-tartózkodás teljes ideje alatt.

A javaslat szerint minden olyan iskolában, ahol a foglalkoztatottak létszáma eléri a tizenöt főt, létre kellene hozni a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsát, hogy a dolgozók részt vehessenek a munkáltatói döntésekben. Emellett a munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között nem tehetne különbséget.

A tervezet az intézmények belső működését is átalakítaná. A szervezeti és működési szabályzatot a jövőben a nevelőtestület fogadná el az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A fenntartó csak azokba a pontokba szólhatna bele, amelyekből neki többletkötelezettsége származik. Hasonlóan, a pedagógiai programot is a nevelőtestület fogadná el, és az igazgató hagyná jóvá.

A tankerületi központok fenntartásában működő iskolákban a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolná, a tankerületi vezetőnek csak egyetértési joga maradna. Ezt is csak akkor tagadhatná meg, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy nincs rá költségvetési fedezet. Az igazgatói pályázatokról a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki a véleményét.

A miniszter a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az oktatásirányításnak partneri viszonyra kell törekednie az érintettekkel: „Mindent az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni.”

Megszűnne az a szabály is, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni. A most közzétett tervezetekről a társadalmi egyeztetés június 27-ig tart.

A mostani csomag illeszkedik az oktatáspolitikai irányváltásról szóló tavaszi bejelentések sorába. Lannert Judit miniszterjelöltként májusban a parlamenti bizottsági meghallgatásán ígéretet tett a tanári sztrájkjog visszaadására és a szakmai autonómia erősítésére.

Ezt követte a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) felfüggesztése: a kormány előbb június 5-én jelezte a rendszer kivezetésének szándékát, majd június 10-én be is nyújtották azt a törvényt, amely a 2025/26-os tanévre felfüggeszti a sok adminisztrációval járó értékelést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Egészséges erekció, pattogó petefészek” – a kormány különös érvekkel ösztönözné a sertéshús-fogyasztást
Búza László államtitkár ezekkel a szavakkal érvelt a több sertéshús fogyasztása mellett egy sajtótájékoztatón. A kormány kampányának célja, hogy a belső piacon vezessék le az exportpiaci nehézségek miatt felhalmozódott többletet.


A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.

Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.

Az államtitkár hozzátette, nem az emberek felhizlalása a céljuk. „Nem felhizlalni akarjuk Magyarországot, hanem arra hívjuk fel, hogy támogassák a sertéságazatban dolgozó embereket” – mondta.

A felhívás oka, hogy a hazai sertéságazat nehéz helyzetbe került az európai túltermelés és egy hónap eleji, szabolcsi afrikai sertéspestis-fertőzés miatti exportkorlátozások okán. A kormány a belső piacon vezetné le a felhalmozódott többletet.

A kormány már tárgyal a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel is a hazai sertéshús nagyobb arányú forgalmazásáról, a boltok azonban cserébe az árstopok kivezetését várják. A helyzetet nehezíti, hogy a közétkeztetés a nyári szünet miatt alig ötöd kapacitással működik.

A termelők megsegítésére a kormány több pénzügyi eszközt is bevet: kedvezményes hiteleket, hitelgaranciát, valamint fizetési moratóriumot is biztosítanak, amivel a tőke- és kamatfizetési kötelezettségekre 2026 november végéig kérhető haladék.

Eközben a járvány terjedésének megfékezése érdekében szigorítanak a vadgazdálkodási szabályokon is. Míg korábban a vaddisznók gyérítéséért jutalmazták a vadásztársaságokat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter jelezte, a jövőben akár meg is büntethetik azokat, akik nem hozzák az elvárt kvótát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lemondott Orbán Balázs az MCC éléről
Orbán Balázs pénteken bejelentette, hogy távozik a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöki posztjáról. Döntését a kekvák kinyírását előkészítő Alaptörvény-módosítással indokolta.


Lemond a Mathias Corvinus Collegium – MCC Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről - erről ír közösségi oldalán Orbán Balázs. Bejegyzését az MCC közösségének címezte.

„Ezúton szeretném tájékoztatni a Mathias Corvinus Collegium - MCC közösségét, hogy a mai napon lemondtam az Alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról. A kurátorok Madarász László kuratóriumi tagot választották meg elnöknek, így a kuratórium működése továbbra is biztosított” – írta.

Döntését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés a napokban olyan Alaptörvény-módosítást szavazott meg és olyan törvénymódosítást készül elfogadni, amely alapjaiban érinti az MCC és más alapítványok életét. A folyamatban lévő törvénymódosítással nem ért egyet.

„Azokat a parlamentben is elleneztem és ellenezni is fogom – ugyanis valójában nem az építés, hanem a rombolás szándéka vezeti az új kormányzatot” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban az Alapítvány vezetőivel együtt azért küzdöttek, hogy megvédjék az intézményt.

Sikerként értékelte, hogy szerinte a készülő törvény is elismeri: az MCC nem szüntethető meg és nem államosítható, és hamarosan egy megállapodást kell kötni a túlélés érdekében. A következő két hónap legfontosabb feladatának a tárgyalások sikerre vitelét nevezte.

„Ebben a legjobban úgy tudok segíteni, ha lemondok a kuratóriumi elnök tisztségemről, és a kormányzati szándékkal szembeni alapvető egyet nem értésemmel nem terhelem a tárgyalásokat.”

A poszt végén köszönetet mondott a munkatársaknak, kiemelve, hogy több mint 8000 tehetséges magyar fiatal ingyenes tehetséggondozását végzik a Kárpát-medencében, és méltatta a határon túli képzéseket, a beruházásokat és a nemzetközi eseményeket.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 16. módosítását, amely megteremtette a jogi alapot a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerének felszámolásához.

A jelenlegi tervek szerint az egyetemeket fenntartó kekvák vagyonát csak 2027 nyár végéig vennék vissza, de ez még nagyban függ attól, milyen megállapodást köt a kormány adott intézményekkel.

A kekva-rendszerben fenntartott Mathias Corvinus Collegium korábban jelezte, nyitott a tárgyalásokra a jövőbeli működés feltételeiről.

A törvénymódosítás elfogadásának napján egyébként az MCC bejelentette, hogy idén elmarad az esztergomi MCC Feszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk