A november 13-i, Ferencváros elleni mérkőzés után a klub bezárja a Bozsik Arénát - írja szerdai közleményében a Budapest Honvéd SC. Az újranyitásáról január végén döntenek majd.
A klub azt írta, hogy
„az energiaválság, a drasztikusan növekvő rezsiköltségek és az ennek következtében kialakuló negatív gazdasági folyamatok minden felelősen gazdálkodó intézményt költségcsökkentésre és racionalizálásra kényszerítenek”.
A Honvéd ennek jegyében többek között
szabályozták a központi hőmérsékletet valamint az energiafelhasználást az intézményeiben,
átszervezték a Magyar Futball Akadémia és az első csapat edzéseit, hogy csökkentsék az edzőpályáik világítását,
bezárták a Bozsik Aréna meccsnapon kívül is nyitva tartó irodáit és egyéb kiszolgáló helyiségeit,
és a pályafűtést sem használják idén.
A legdrasztikusabb döntés azonban, hogy november 13-a után a klub bezárja a Bozsik Arénát. A stadion újranyitásáról januárban fognak döntést hozni, „mérlegelve a hazai mérkőzések más helyszínen történő lebonyolítását is”.
„A válságkezelési intézkedések célja a Budapest Honvéd FC működőképességének fenntartása, amelyet első körben a fentebb leírt takarékoskodással, átszervezésekkel, racionalizálással próbál a klub megoldani” - írták a közleményben, hozzátéve, hogy
vizsgálják, milyen további lehetőségeik vannak a drasztikusan megnövekedett költségek fedezésére.
Az új Bozsik Stadiont - bő egy éves csúszással - idén júliusban adták át. Az eredeti tervek szerint 4,98 milliárd forintba került volna a beruházás, a költségek azonban időközben 17 milliárd forintra nőttek. A HVG korábbi számításai szerint ez azt jelenti, hogy a 8200 férőhelyes stadionban nagyjából kétmillió forintba került egy szék.
A november 13-i, Ferencváros elleni mérkőzés után a klub bezárja a Bozsik Arénát - írja szerdai közleményében a Budapest Honvéd SC. Az újranyitásáról január végén döntenek majd.
A klub azt írta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
46 éves korában elhunyt Lipták László, a DVTK egykori labdarúgója. A boon.hu információi szerint
Lipták külföldi munkavégzés közben lett rosszul, és a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni rajta.
Lipták László 1978. november 14-én született Miskolcon. A Diósgyőr saját nevelésű játékosa volt, végigjárta az utánpótlás minden korosztályát. Az élvonalban 1998 tavaszán debütált az FTC ellen, az akkor még Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályban. A következő idényben hétszer lépett pályára, az 1999/2000-es szezonban pedig 22 alkalommal játszott, ebből húszszor kezdőként.
A diósgyőri csapat kiesése és megszűnése után a Kispest-Honvédhoz szerződött, ahol két szezon alatt 33 élvonalbeli bajnokin szerepelt. Később megfordult a Kecskemét, Besenyőtelek, Mezőkövesd, Bőcs és Tiszaújváros csapataiban is. A profi karrierje lezárását követően még alacsonyabb osztályú együttesekben futballozott, többek között Makláron, Bogácson és Markazon. Emellett vállalkozóként dolgozott egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjeként.
A DVTK így búcsúzott tőle: „Halálával egy olyan sportembert veszítettünk el, aki a diósgyőri utánpótlásból egészen a legmagasabb osztályig jutott, és ott is megállta a helyét. Lipták László emlékét örökké megőrizzük.”
Tóth István, a Bőcs korábbi szakosztályvezetője is megemlékezett róla a lapnak: „Teljesen letaglózott ez a hír. Egy csupaszív, élettel teli, rendes srác volt Laci, akivel olyan négy évvel ezelőtt találkoztam utoljára. A futballban abszolút csapatember volt, mindig alázatosan dolgozott, edzett, játszott, nem túlzás, abban, hogy olyan sikeresek voltunk, nagy szerepe volt neki, a középpályán óriási munkát végzett. Volt trombózis a lábában, műtötték is, amely után eltávolodott a labdarúgástól. Részvétünk a hozzátartozóinak...”
46 éves korában elhunyt Lipták László, a DVTK egykori labdarúgója. A boon.hu információi szerint
Lipták külföldi munkavégzés közben lett rosszul, és a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni rajta.
Lipták László 1978. november 14-én született Miskolcon. A Diósgyőr saját nevelésű játékosa volt, végigjárta az utánpótlás minden korosztályát. Az élvonalban 1998 tavaszán debütált az FTC ellen, az akkor még Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályban. A következő idényben hétszer lépett pályára, az 1999/2000-es szezonban pedig 22 alkalommal játszott, ebből húszszor kezdőként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.
Meghalt Gyúró László - a hírt Baja polgármestere közölte. Azt írta:
"Pótolhatatlan veszteség érte a bajai sportéletet. Ma hajnalban elhunyt Gyuró László, a bajai judo sport megalapítója.
Gyuró László neve egybeforrt a bajai cselgánccsal, szakmai tudását szűkebb lakóhelyén kívül országosan és nemzetközileg is ismerték és elismerték. Évtizedeken át végzett magas színvonalú munkája eredményeként tucatnyi kiválóságot nevelt ki a magyar judo sport számára".
Gyúró László, a bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.
Gyúró László 1940-ben született Baján, és már fiatal korában megismerkedett a cselgánccsal. Tanulmányait Kecskeméten kezdte, majd a Testnevelési Főiskolán folytatta, ahol Galla Ferenc edzésein vett részt. 1961-ben országos bajnoki bronzérmet szerzett, és bekerült a magyar válogatottba.
Edzői diplomája megszerzése után, 1965-ben visszatért Bajára, ahol megalapozta a helyi dzsúdósportot. 1967-től szervezett keretek között folytak az edzések, az általa vezetett egyesület pedig megszerezte Baja első országos bajnoki érmét. 1969-től a Bajai ÁG Medoszban dolgozott főállású edzőként.
A hetvenes években a Bajai Sportkör vezetőedzőjeként ért el kimagasló eredményeket tanítványaival, akik többek között IBV- és Európa-bajnoki érmeket is nyertek. A kilencvenes évek elején az ő kezdeményezésére indult el a cselgáncsoktatás a bajai gyakorlóiskolában, ami országosan is példaértékűnek számított.
Gyúró László neve mára összeforrt a bajai dzsúdóval. Életműve több generációt inspirált, és öröksége tovább él a sportban és a közösségben is - írja a Blikk
Meghalt Gyúró László - a hírt Baja polgármestere közölte. Azt írta:
"Pótolhatatlan veszteség érte a bajai sportéletet. Ma hajnalban elhunyt Gyuró László, a bajai judo sport megalapítója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Premier League honlapján rendezett voksoláson az előzetes listán negyven játékos szerepelt: 5 kapus, 10 védő, 15 középpályás és 10 csatár, közülük lehetett összeállítani a legjobb 11-et, írja az MTI.
Kerkez a védelemben olyan játékosok mellé került, mint a már bajnok Liverpool két klasszisa, a holland Virgil van Dijk és az angol válogatott Trent-Alexander Arnold, valamint az Arsenalt erősítő brazil Gabriel.
Kerkez a Premier League 2024/25-ös idényében eddig mind a 34 fordulóban lehetőséget kapott, két gól és hat gólpassz került a neve mellé, míg a Tottenham Hotspur elleni parádés sprintjét követő beadása a legszebb gólpassznak járó különdíjért is versenyben van.
Az elképesztő sprint a lenti videóban 1:15-től látható:
A Premier League 2024/25-ös idényének álomcsapata:
Matz Sels (Nottingham) – Trent Alexander-Arnold (Liverpool), Virgil van Dijk (Liverpool), Gabriel (Arsenal), Kerkez Milos (Bournemouth) – Declan Rice (Arsenal), Ryan Gravenberch (Liverpool), Cole Palmer (Chelsea) – Mohamed Szalah (Liverpool), Alexander Isak (Newcastle), Matheus Cunha (Wolverhampton).
Kerkez Milos remek teljesítménye több klub érdeklődését is felkeltette. A magyar válogatott hátvéd a szezon végén szinte biztosan távozik a Bournemouth-tól. A hírek szerint a friss bajnok Liverpool mellett a Manchester City és a Real Madrid is fontolgatja az átigazolását.
A Premier League honlapján rendezett voksoláson az előzetes listán negyven játékos szerepelt: 5 kapus, 10 védő, 15 középpályás és 10 csatár, közülük lehetett összeállítani a legjobb 11-et, írja az MTI.
Kerkez a védelemben olyan játékosok mellé került, mint a már bajnok Liverpool két klasszisa, a holland Virgil van Dijk és az angol válogatott Trent-Alexander Arnold, valamint az Arsenalt erősítő brazil Gabriel.
Kerkez a Premier League 2024/25-ös idényében eddig mind a 34 fordulóban lehetőséget kapott, két gól és hat gólpassz került a neve mellé, míg a Tottenham Hotspur elleni parádés sprintjét követő beadása a legszebb gólpassznak járó különdíjért is versenyben van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egykori kiváló sportoló több sportágban is kipróbálta magát, és mindenhol maradandót alkotott. A búvársport hazai megalapozásában is kulcsszerepet játszott.
Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus – tudatta a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), amely saját halottjának tekinti a legendás sportolót.
Mohácsi labdarúgóként kezdte sportpályafutását, egészen az ifjúsági válogatottságig jutott. Később bokszolni kezdett, majd áttért a kajakozásra. 1948-ban már a kajak-kenu válogatott tagja volt, de 1949 és 1955 között a sí-válogatott keretébe is bekerült.
1955-ben Wieland Károly új párt keresett maga mellé, és a választása Mohácsi Ferencre esett. Egy évvel később,
az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szereztek a férfi kenu kettesek 1000 méteres versenyszámában.
Az olimpia után Mohácsi búcsút vett a kenuzástól, de az aktív sportolást nem hagyta abba. Kipróbálta magát sportpisztolyban és motorcsónaksportban is. Utóbbi sportágban 1959-ben országos bajnoki címet szerzett a 250 köbcentis siklóhajók kategóriájában.
Jelentős szerepe volt a magyar búvársport megalapozásában is. A Magyar Könnyűbúvársport Szövetség főtitkári feladatait is ellátta, a Búvár Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja volt, emellett nemzetközi versenyellenőrként is tevékenykedett.
Mohácsi Ferenc műszerészként végzett, majd 1966-ban tanári diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen.
Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus – tudatta a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), amely saját halottjának tekinti a legendás sportolót.
Mohácsi labdarúgóként kezdte sportpályafutását, egészen az ifjúsági válogatottságig jutott. Később bokszolni kezdett, majd áttért a kajakozásra. 1948-ban már a kajak-kenu válogatott tagja volt, de 1949 és 1955 között a sí-válogatott keretébe is bekerült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
