A rendőrség szerint fegyelmi vétséget követett el a Rétvárit kritizáló Laponyi Zsolt rendőrőrmester
A fotó azóta eltűnt Rétvári Bence államtitkár oldaláról, de az ügynek még továbbra sincs vége. A rendőrség szerint Laponyi nem járt el helyesen, hogy nyilvános kérte a kép eltávolítását.
Laponyi Zsolt rendőrőrmester tavasszal fordult Rétvári Bencéhez, miután észrevette, hogy egy korábban készült fotóját a KDNP.hu feliratával együtt osztották meg a Facebookon. A képet évekkel ezelőtt egy toborzókampányhoz készítették, és a rendőrség napja alkalmából tette közzé újra a belügyi államtitkár, írja a Blikk.
Laponyi kifogásolta, hogy a fényképet a tudta és hozzájárulása nélkül használták fel, valamint hogy az politikai tartalom mellett jelent meg.
A posztot azóta módosították Rétvári közösségi oldalán – ezt a 444 vette észre. Ugyanis az eredeti posztszöveg megmaradt, a képet viszont levették a politikus bejegyzéséből.
Az eset után fegyelmi eljárás indult az őrmester ellen, amely nemrég zárult le.
Az eljárás szerint Laponyi fegyelmi vétséget követett el, mivel nem a szolgálati utat követve, hanem saját Facebook-oldalán kérte a kép eltávolítását.
Az ügyvédje, Tran Dániel szerint szóban azzal indokolták a döntést, hogy az őrmester kommunikációja veszélyeztette a rendőrség személyi állományának fegyelmét.
A rendőr ellen ugyan nem szabtak ki szankciót, és az előmenetelét sem befolyásolja az ügy, de a fegyelmi határozat bekerül az anyagába. Tran Dániel úgy fogalmazott: ennél enyhébb döntés csak akkor születhetett volna, ha az eljárást megszüntetik vétség hiányában.
Laponyi Zsolt rendőrőrmester tavasszal fordult Rétvári Bencéhez, miután észrevette, hogy egy korábban készült fotóját a KDNP.hu feliratával együtt osztották meg a Facebookon. A képet évekkel ezelőtt egy toborzókampányhoz készítették, és a rendőrség napja alkalmából tette közzé újra a belügyi államtitkár, írja a Blikk.
Laponyi kifogásolta, hogy a fényképet a tudta és hozzájárulása nélkül használták fel, valamint hogy az politikai tartalom mellett jelent meg.
A posztot azóta módosították Rétvári közösségi oldalán – ezt a 444 vette észre. Ugyanis az eredeti posztszöveg megmaradt, a képet viszont levették a politikus bejegyzéséből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.
A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”
– mondta.
A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos
a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”
A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”
Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet
A kabinet szerint a háborús helyzet miatt továbbra is szükség van a különleges intézkedésekre. 180 nappal hosszabbítanák meg, ami azt jelenti, hogy május közepéig velünk maradna.
A kormány újabb 180 nappal meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet az orosz–ukrán háború miatt – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatából. A javaslat szerint a különleges jogrend fenntartása lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország gyorsan és hatékonyan reagálhasson a háború következményeire.
A kabinet szerint a szomszédban zajló konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet idézett elő, és jelentős hatással van az európai gazdaságra is.
A kormány célja, hogy biztosítsa a menekültek ellátását, csökkentse a gazdasági károkat, és enyhítse a háborús hatásokat.
A törvényjavaslat értelmében a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján adhatná meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. A kormány ezzel a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggeszthetne egyes törvényeket, illetve eltérhetne a törvényi rendelkezésektől.
A törvénymódosításra azért is van szükség, mert 2026. január 1-jén hatályba lép az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amely átalakítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. E szerint a kormány a jövőben csak az Országgyűlés megfelelő többségű felhatalmazásával hozhat majd törvénytől eltérő rendeleteket. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ez a felhatalmazás általános érvényű lenne.
Orbán Viktor 2022-ben, a választási kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalomra van szükség.
A kormány az eskütétel után, egy Facebook-videóban hirdette ki a háborús veszélyhelyzetet, miután az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely ezt lehetővé tette.
A 2026-os választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt majd. Orbán Viktor szerint a szavazás várható időpontja április 12. lehet. A jelenlegi javaslat értelmében a háborús veszélyhelyzet addig is érvényben maradhat.
A kormány újabb 180 nappal meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet az orosz–ukrán háború miatt – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatából. A javaslat szerint a különleges jogrend fenntartása lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország gyorsan és hatékonyan reagálhasson a háború következményeire.
A kabinet szerint a szomszédban zajló konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet idézett elő, és jelentős hatással van az európai gazdaságra is.
A kormány célja, hogy biztosítsa a menekültek ellátását, csökkentse a gazdasági károkat, és enyhítse a háborús hatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
