A szervezők nem egyeztettek a rendőrséggel a Budapesti Büszkeség (Budapest Pride) elnevezésű, szombatra meghirdetett rendezvényről; a szervezőké a felelősség - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata csütörtökön a rendőrség honlapján.
A sajtóban megjelent hírekre reagálva azt írták, a Fővárosi Önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány által Budapesti Büszkeség rendezvénynek (Budapest Pride-nak) nevezett rendezvény megtartásától - annak ellenére, hogy a rendőrség ezt határozattal megtiltotta - a szervezők nem álltak el.
A rendelkezésre álló adatok alapján a rendőrség továbbra is a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlésnek tartja az eseményt, és azt megtiltott gyűlésnek tekinti - emelték ki.
Hozzátették:
a szervezők jelentős számú résztvevőre számítanak, ugyanakkor a gyűléssel kapcsolatos biztonsági intézkedésekről a rendőrségnek nincs tudomása, azokról nem egyeztettek a hatósággal. A szombati időjárás és a várhatóan nagyszámú tömeg együttesen kockázatot rejt magában
- figyelmeztettek.
Ismételten felhívták a szervezők figyelmét arra, hogy cselekményük a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 217/C paragrafusába ütközik, valamint büntetőjogi felelősségük mellett a gyűlésen esetlegesen bekövetkező károkért is felelősség terheli őket.
A rendőrséggel való együttműködés hiányát jelenti az is, hogy a szervezők a megtiltott gyűlés továbbszervezésével nem vették figyelembe, hogy a tervezett helyszínen, azonos időben több, a gyülekezési hatóság által már tudomásul vett gyűlés is zajlik majd - írták.
Kitértek arra: a hatóság vizsgálni fogja a szervezésben részt vevő valamennyi személy büntetőjogi felelősségét.
„A gyűlés biztonságának fenntartása szervezői felelősség. A rendőrség a gyűléssel kapcsolatban a rendőrségi törvényben meghatározott feladatait maradéktalanul teljesíteni fogja”
A szervezők nem egyeztettek a rendőrséggel a Budapesti Büszkeség (Budapest Pride) elnevezésű, szombatra meghirdetett rendezvényről; a szervezőké a felelősség - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata csütörtökön a rendőrség honlapján.
A sajtóban megjelent hírekre reagálva azt írták, a Fővárosi Önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány által Budapesti Büszkeség rendezvénynek (Budapest Pride-nak) nevezett rendezvény megtartásától - annak ellenére, hogy a rendőrség ezt határozattal megtiltotta - a szervezők nem álltak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már korábban írtunk róla, Magyar Péter szerint katonai kémszoftver került a Tisza Párt számítógépeire. A párt elnöke a Telexnek azt mondta: „Katonai kémszoftvert találtunk a gépeinken, a részleteket elmondom, amikor majd be tudjuk bizonyítani, és független laborok visszaigazolják a mi találatainkat.”
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté a Facebookon reagált az ügyre. Bejegyzésében azt írta: „Magyar Péter azt állítja, hogy katonai kémszoftvereket találtak a gépeiken.
Nem tudjuk, hogy ez igaz-e, de ne csodálkozzon rajta, ha ukrán katonai kémekkel barátkozik és működik együtt.”
Emellett megosztotta a Magyar Nemzet egyik cikkét is, amely Tseber Rolandról szól.
A Tisza Pártot korábban is érték olyan bírálatok a kormány részéről, amelyek ukránbarátsággal vádolták a politikai formációt.
Magyar erre úgy reagált, hogy a magyar nemzetbiztonság feladata lett volna figyelmeztetni őket Tseber Rolandról, mert a magyar nemzet biztonságát kellene védeniük, nem egy pártot.
Ahogy már korábban írtunk róla, Magyar Péter szerint katonai kémszoftver került a Tisza Párt számítógépeire. A párt elnöke a Telexnek azt mondta: „Katonai kémszoftvert találtunk a gépeinken, a részleteket elmondom, amikor majd be tudjuk bizonyítani, és független laborok visszaigazolják a mi találatainkat.”
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté a Facebookon reagált az ügyre. Bejegyzésében azt írta: „Magyar Péter azt állítja, hogy katonai kémszoftvereket találtak a gépeiken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi: szélnek eresztettek több száz tartalékos katonát, több százan vesztették el a munkájukat egyik napról a másikra
A politikus azt üzente a miniszternek: „szemtől szemben egy nyílt vitán vitassuk meg a haderő állapotát, a biztonságpolitika helyzetét! Legyen férfi, álljon ki velem szakmai vitára és mutassa meg az állománynak és a társadalomnak, hogy bízhatnak-e önben”.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán írta meg, hogy katonákat bocsátott el a minisztérium. Bejegyzése szerint:
"Mindenre van pénze Honvédelmi miniszternek, csak a katonákra nincs!!!"
A TISZA Párt politikusa egy levelet kapott: "ami újabb bizonyítéka a felelőtlen, gőgös, arrogáns, szakmaiatlan és hazug kormánynak!!!"
Szerinte a minisztérium "milliárdokat elköltött plakátokra és filmekre, lovakra, Kincsem Parkra, a tartalékos katonák is megérdemelnék, hogy megkapják jogos járandóságukat!"
Hozzátette: "Ne rombolja tovább a személyi állomány soha nem látott mélységekben lévő morálját! Nem érdemlik meg. Ne csak kifelé és felfelé akarjon megfelelni!"
A politikus azt javasolta, hogy:
"szemtől szemben egy nyílt vitán vitassuk meg a haderő állapotát, a katonák megbecsülését, a szervezeti kultúrát, hogy hova züllesztette le. Ja és természetesen a biztonságpolitika helyzetét! Legyen férfi, álljon ki velem szakmai vitára és mutassa meg az állománynak és a társadalomnak, hogy bízhatnak e önben".
A levélben az állt:
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország Honvédelmi Minisztere 2025. május 25-én az 1200 fős ünnepi, Tartalékos katonai eskütétel alkalmával, a tartalékos rendszer kínálta biztos jövőre, a katona hivatás szépségeire hívta fel a figyelmet. Több soron megköszönte a tartalékos katonák munkáját és igyekezett rávilágítani arra, hogy katonákra mindig szükség lesz. Kitért arra is, hogy a Haza mindig számít a tartalékosokra és ezért cserébe biztos megélhetést, kiszámítható jövőt kínálnak. Azt is elmondta, mennyire büszke, hogy ennyien kívánják szolgálni Magyarországot. Azóta nem telt el egy egész hónap!
A levél szerint: "A Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksága egyik hétről a másikra úgy döntött,
megszünteti országos szinten több száz tartalékos katona állandó behívását. Egyik hétről a másikra megszünt az emberek addig fixnek gondolt munkahelye. Mindezt mindenféle előzetes bejelentés nélkül tálalták az érintett területvédelmi zászlóaljaknál a katonák felé, voltak akik éppen idegen alakulathoz vezényelve, feladatvégrehajtás közben értesültek róla, hogy amikor visszatérnek az anyaalakulathoz, már nem lesz munkájuk".
Olyan területekről, például személyügyi-, hadműveleti- és kiképzési részlegekről is küldtek el katonákat amelyek eddig is komoly emberhiánnyal küzdöttek az elvégzendő feladatokhoz képest. Az említett részlegeken az emberhiányt tartalékosok állandó behívásával és az adott munkafolyamatokba történő beforgatással igyekeztek megoldani, mivel szerződéses katonából nem állt rendelkezésre elegendő ezekhez a feladatokhoz" - írták.
Arról is írt: "A probléma súlyosságát tovább tetézi, hogy vezérkari utasításra létre kellett hozni tartalékos zászlóaljanként műveleti szakaszokat. Melyeknek tagjai állandó behívással rendelkeztek, hogy a szükséges képzéseken részt tudjanak venni, a megszerzett tudást pedig állandóan szinten tudják tartani. Most ezekből a felkészített, tartalékos műveleti szakaszokból is lepassziváltak mindenkit".
Arról is szól, hogy milyen gondokat okozhat mindez:
AA passzivált katonák többségének ez volt a fő állása, hiszen amikor lehetőségük adódott tartós behívásra jelentkezni, éltek a lehetőséggel. Voltak akik egyetemi tanulmányaik előtt kívántak pézt keresni, az egyik, ha nem a legszebb hivatást választva. Ám ugyanúgy voltak köztük családos emberek is, akiknek hangsúlyozom egyik napról a másikra szünt meg, az addig stabilnak hitt munkaviszonyuk indoklás és időben történő előzetes tájékoztatás nélkül".
A bejegyzés szetint "a hivatásos és szerződéses állományban is meglepődtek a hír hallatán, hogy ilyen lehetséges".
Végül több kérdést is feltett: "Milyen hatással lesz ez az élmény a toborzás hatékonysagára? Hány embert fog eltántorítani ez a hír? Milyen biztonsági kockázattal jár, ha a katonák Magyar Honvédségbe vetett bizalma hirtelen így meginog?"
Csak „fehér, keresztény, heteroszexuális” embereknek – a Hatvannégy Vármegye is gyűlést tart a Pride helyszínén
A HVIM több budapesti helyszínre is bejelentett gyűlést a Pride napjára, és már rendőrségi engedélyt is kaptak. A szervezők szerint csak „normális” embereket várnak.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) pénteken közölte, hogy a rendőrségtől engedélyt kaptak egy szombat délelőtt 11-kor kezdődő rendezvényre a Városháza parkban. Ez pont az a helyszín, ahol a Pride szervezői szerint a felvonulás gyülekezője lesz.
A HVIM szerint nem csak a Városháza parkot jelentették be, hanem már június elején lefoglalták az Andrássy utat, a Károly körutat, a Vámház körutat, a Szabadság hidat és egy sor más közterületet is. Ezek között tereket, rakpartokat, hidakat és utakat is említenek.
A közleményükben ezt írták: „Töltsünk el együtt egy kellemes, közös délutánt Budapesten, a normalitás elfogadásának és a tradicionalitás védelmezésének jegyében!”
A HVIM arról is beszámolt, hogy Novák Elődhöz hasonlóan feljelentést tettek Karácsony Gergely főpolgármester ellen. Hozzátették, hogy a rendezvényeiken csak bizonyos embereket látnak szívesen. A közlemény szerint:
„Fehér, keresztény (vallásos) és heteroszexuális férfiakat és nőket várunk a rendezvényeinkre. Aki nem ért egyet a tradicionális család fogalmával, a normalitás többezer éves alapvetéseivel, a HVIM céljaival, az nem kívánatos személy a rendezvényeinken, őket a rendezőink felszólítják távozásra, és kizárják a gyűléseink helyszíneiről”.
Azt is jelezték, hogy aki nem tartja be a „házirendjüket”, azt a rendőrséggel távolíttatják el. A rendezvényekkel és a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban a hatóságokat és a fővárost is megkeresték, de válasz egyelőre nem érkezett.
A szerdai bejelentés szerint az idei Pride-felvonulás a Városháza park elől indul, majd a Károly körúton, a Múzeum körúton és a Szabadság hídon át a Műegyetem rakpartra vonul a tömeg. Korábban a Mi Hazánk is bejelentette, hogy a felvonulás útvonalán ők is ott lesznek.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) pénteken közölte, hogy a rendőrségtől engedélyt kaptak egy szombat délelőtt 11-kor kezdődő rendezvényre a Városháza parkban. Ez pont az a helyszín, ahol a Pride szervezői szerint a felvonulás gyülekezője lesz.
A HVIM szerint nem csak a Városháza parkot jelentették be, hanem már június elején lefoglalták az Andrássy utat, a Károly körutat, a Vámház körutat, a Szabadság hidat és egy sor más közterületet is. Ezek között tereket, rakpartokat, hidakat és utakat is említenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Clark Olofsson, az 1973-as stockholmi túszdráma egyik főszereplője 78 éves korában meghalt – írja a BBC. A svéd bankrabló neve összefonódott a Stockholm-szindrómával, amely kifejezés a történteket követően született meg.
1973. augusztus 23-án Jan-Erik Olsson gépfegyverrel lépett be a Kreditbank egyik stockholmi fiókjába, ahol hat embert ejtett túszul. A pénz és egy menekülőautó mellett azt is követelte, hogy engedjék szabadon korábbi cellatársát, Clark Olofssont. A rendőrség teljesítette a kérését, Olofssont beengedték a bankba.
A túszdráma hat napig tartott, és a történet során különös fordulat történt. A túszok többször is kijelentették, hogy bíznak a bankrablókban, és azt kérték a rendőrségtől, hogy teljesítsék azok követeléseit.
Kristin Enmark, az egyik túsz még a svéd miniszterelnökkel is beszélt telefonon, és azt mondta: „Teljesen megbízom Clarkban és a rablóban… Semmi rosszat nem tettek velünk.” A nő a tévében is kritizálta a rendőrség eljárását, mert attól tartott, hogy lelövik a támadókat.
A rendőrség végül a tetőn át hatolt be az épületbe, könnygázt vetettek be, így ért véget a túszdráma. A túszok a későbbiekben sem voltak hajlandók tanúskodni Olofsson és Olsson ellen.
A Stockholm-szindróma fogalmát Nils Bejerot svéd kriminológus és pszichiáter alkotta meg, hogy leírja azt az állapotot, amikor a túszok érzelmileg kötődni kezdenek a fogvatartóikhoz.
Kristin Enmark évekkel később egy podcastban így beszélt az élményeiről: „Ez csak egy módja annak, hogy az áldozatot hibáztassák. Én azt tettem, amit a túlélés érdekében tudtam.”
Az eseményről és Olofsson életéről 2022-ben a Netflix sorozatot készített Clark címmel. A férfi több interjúban is azt állította, hogy a rendőrség arra kérte, működjön közre belső emberként a túszok biztonsága érdekében, cserébe enyhébb büntetést ígértek neki, amit azonban nem tartottak be.
Clark Olofsson élete során legalább 25 évet töltött börtönben.
Svéd, német és dán bankok ellen is követett el fegyveres rablásokat, és több alkalommal is megszökött. Később drogcsempészettel foglalkozott, 2011-ben Portugáliában 14 év börtönbüntetést kapott 100 kilogramm amfetamin miatt. Utoljára 2018-ban került börtönbe.
Később, már szabadlábon, a híres stockholmi banképület előtt bukkant fel egy amerikai turistacsoportnál. Ott megállította az idegenvezetőt, hogy pontosítsa a róla szóló történetet.
Clark Olofsson, az 1973-as stockholmi túszdráma egyik főszereplője 78 éves korában meghalt – írja a BBC. A svéd bankrabló neve összefonódott a Stockholm-szindrómával, amely kifejezés a történteket követően született meg.
1973. augusztus 23-án Jan-Erik Olsson gépfegyverrel lépett be a Kreditbank egyik stockholmi fiókjába, ahol hat embert ejtett túszul. A pénz és egy menekülőautó mellett azt is követelte, hogy engedjék szabadon korábbi cellatársát, Clark Olofssont. A rendőrség teljesítette a kérését, Olofssont beengedték a bankba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
