HÍREK
A Rovatból

A Petőfi-emlékévben nevezik át a Petőfi-laktanyát – ezentúl Mária Terézia Habsburg királynő nevét viseli

Az átnevezésen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter külön megemlékezett a magyar feleségekről és anyákról is.


A vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár laktanyája felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Budaörsi úti, egykori Petőfi Sándor-laktanya hétfői átnevezési ünnepségén.

A haderőfejlesztés eszközbeszerzései és szervezeti átalakításai nagyon fontosak, amikor a szomszédságban háború dúl, és „fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között ezt a háborút Magyarország határain kívül tartsuk”. Ugyanakkor a hadsereg ereje a katonák lelkében van, ezért fontos, hogyan tekint magára a mai katona, mit tekint múltjának és hagyományának.

A miniszter elmondta: azt szeretné, ha a magyar katona úgy tekintene magára, mint „egy nagyszerű katonai erények és hősi tettek láncszeméből szőtt hosszú folyamat mostani szeme”, amely felelősséget visel a következő nemzedékek „láncszemeiért” is.

A katonai gyökerek sok száz évre nyúlnak vissza, a magyar hadseregnek azonban most célzottan kell visszahoznia a hosszú és dicső magyar katonai hagyományokat, mert „egy ránk oktrojált politikai rendszer” a hadsereget 4teljesen leválasztotta a társadalomról és sok száz éves katonai múltunkról”. (Arról nem emlékezett meg, hogy a laktanya eddigi névadója éppen egy ilyen, ránk „oktrojált” rendszer ellen küzdött a maga idejében – éppen az új név tulajdonosának a családja ellenében.)

Mária Terézia királynő alapította 1741-ben azt a – döntően magyarokból álló – gyalogezredet, amely a 32. hadrendi számot viselte. Jelenleg a vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár kötelékébe tartozó testőrezred viseli a 32-es számot, így most a laktanya felveszi a 32-esek alapítójának nevét, kapcsolódva a magyar katonai hagyományokhoz.

Mária Terézia idején alakult a legtöbb magyar ezred, akkor vált ismertté és az egész világban irigyeltté a magyar huszár
.

A laktanya átnevezése egy folyamat része, hiszen az elmúlt időszakban több alakulat és laktanya kapott új nevet. Azzal, hogy Mária Terézia királynőről nevezték el a laktanyát, üzennek „minden anyának és feleségnek” is, akik ma is azzal a „féltő szeretettel” engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és a katonáival tette. Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre a haza védelméhez – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozóját
A két politikus megbeszélése már el is kezdődött a tanácsadóik részvételével. A programban közös ebéd is szerepel, melynek során folytatják az egyeztetéseket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Rövidesen megkezdődik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója. A két elnök előbb a nyilvánosság kizárásával két-két tanácsadó és tolmácsok részvételével tart megbeszélést, melynek legfontosabb témája az ukrajnai háború lezárása.

Trump és Putyin ezután sajtótájékoztatót tart, melynek előkészületeit már javában lehet nézni a Fox News élő közvetítésében:

A két politikus egyeztetése akár 6-7 órás is lehet a Kreml szerint. Trump és Putyin legutóbb hat éve, Japánban találkoztak személyesen. Az amerikai és az orosz elnök így csapott egymás kezébe az alaszkai repülőtéren:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megállapodás nélkül zárult a Putyin-Trump csúcs, de arra utaltak, folytatják
Putyin nem engedett korábbi feltételeiből. A három órán át tartó találkozó után Trump utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.
MTI/AP/Jae C. Hong - szmo.hu
2025. augusztus 16.



Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.

Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.

„Szóval addig nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” - összegezte még.

Putyin néhány perccel korábban jelezte, hogy semmit sem enged keményvonalas álláspontjából Ukrajnával kapcsolatban, és azt állította, hogy az „alapvető biztonsági fenyegetésekkel függ össze”.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, minden elsődleges okot meg kell szüntetnünk” – mondta.

Moszkva korábban azt követelte, hogy Ukrajna adja át területe egy részét Oroszországnak, szerelje le hadseregét, mondjon le a NATO-csatlakozás lehetőségéről, és változtassa meg a kormányát.

Putyin homályosan utalt bizonyos megállapodásokra közte és Trump között, amiről szeretné azt hinni, hogy kikövezi az ukrajnai békéhez vezető utat. Ehhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Kijevben és az európai fővárosokban konstruktívan fogadják, és ne gördítsenek akadályokat az ügy elé.”

Putyin az orosz-amerikai együttműködés fontosságáról és az üzleti lehetőségekről is beszélt.

Az orosz vezető emellett megerősítette Trump gyakran hangoztatott állítását, miszerint ha ő ült volna a Fehér Házban, Oroszország 2022-ben nem támadta volna meg Ukrajnát.

„Ma Trump elnök azt mondta, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lenne háború, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne” – mondta Putyin. – „Ezt meg tudom erősíteni.”

Trump közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO vezetőit,Zelenszkij ukrán elnököt és másokat, hogy tájékoztassa őket a találkozón elhangzottakról.

Mielőtt a több száz újságíró kérdéseket tehetett volna fel, Trump még odaszólt: „Valószínűleg nagyon hamarosan újra találkozunk.”

„Legközelebb Moszkvában” – válaszolta angolul Putyin.

„Kapok majd emiatt némi támadást, de el tudom képzelni” - reagált az amerikai elnök.

Később Trump interjút adott a Fox Newsnak, amiben 10-ből 10 pontosra értékelte a találkozót. Azt mondta, közel lehet a háborút lezáró megállapodás, de van egy-két kulcsfontosságú feltétel, amiket ő teljesíthetőnek tart, azonban Zelenszkijen múlik, hogy hajlandó-e teljesíteni. A műsorban is arról beszélt, hogy nemsokára újabb találkozót tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így csapott egymás kezébe Trump és Putyin hat év után először
Japánban, a G20-ak gyűlésén találkoztak legutóbb, hat évvel ezelőtt. Most az orosz-ukrán háború lezárása lesz a téma a két elnök között.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Donald Trump a vörös szőnyegen várta Vlagyimir Putyint, aki széles mosollyal fogott vele kezet. A két politikus legutóbb hat éve, Japánban találkozott egymással a G20-ak gyűlésén.

A mostani megbeszélés témája az orosz-ukrán háború lezárása lesz. Trump már ma szeretne tűzszünetet elérni.

A két politikus történelmi kézfogásáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET: