Továbbra sincs megegyezés az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a pedagógus szakszervezetek között arról, hogy legálisan megtartható-e a hétfőre tervezett figyelmeztető sztrájk. Bár pénteken a bíróság megállapította, hogy a munkabeszüntetésnek nincs törvényes akadálya, az EMMI szerint az továbbra is törvénytelen, mert a bírósági döntés nem jogerős.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azonban közös közleményben szombat délután bejelentette: biztosan megtartják a január 31-i munkabeszüntetést, és továbbra is arra bíztatja az oktatásban dolgozókat, hogy ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.
A lapunknak is eljuttatott közleményben azt írják:
a kormány [...] minden eszközzel akadályozza a sztrájk megvalósulását, mert nyilvánvaló számukra is, hogy az első fokon eljáró bíróságra benyújtott ellenajánlatukkal a másodfokú eljárásban esélytelenek.
Hozzáteszik, a szakszervezetek lemondtak a fellebbezés jogáról és erre kérték meg a kormányoldalt is, különösen Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy vesse latba befolyását ennek érdekében.
„A tegnapi döntés 5 napon belüli megtámadása csak a még elégséges szolgáltatás módjára és mértékére vonatkozhat, mert ez volt az eljárás tárgya” – írják. A szakszervezetek szerint a kormány arra kényszeríti a tankerületi központok igazgatóin keresztül az intézményvezetőket, hogy szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek és beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről. Több helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó pedagógusokat. Teszik ezt úgy, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye lassan tíz éve nem létezik – magyarázzák.
„Arra kérjük a szülőket és a kollégákat, hogy figyeljék a PDSZ és a PSZ felületeit, ne hagyják magukat megtéveszteni, főleg pedig ne engedjenek a fenyegetésnek. Mindent kérjenek írásban, és mindent dokumentáljanak, mert aki intézkedik, annak vállalni kell később is tettének következményeit. Arra kérünk mindenkit, hogy ha bármiféle hátrányos munkáltatói intézkedés történik vele szemben vagy ezzel fenyegetik, haladéktalanul jelezze a szakszervezeteknek!”
Továbbra sincs megegyezés az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a pedagógus szakszervezetek között arról, hogy legálisan megtartható-e a hétfőre tervezett figyelmeztető sztrájk. Bár pénteken a bíróság megállapította, hogy a munkabeszüntetésnek nincs törvényes akadálya, az EMMI szerint az továbbra is törvénytelen, mert a bírósági döntés nem jogerős.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azonban közös közleményben szombat délután bejelentette: biztosan megtartják a január 31-i munkabeszüntetést, és továbbra is arra bíztatja az oktatásban dolgozókat, hogy ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ismét felszólal a parlamentben, megszavazhatják, hogy legfeljebb nyolc évig lehessen valaki miniszterelnök
Az Országgyűlés hétfőn szavaz a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely a miniszterelnöki hivatali időt korlátozná. Az ülés 13 órakor a kormányfő felszólalásával kezdődik.
Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.
Az ülésnap programja 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amelyre a frakcióvezetők reagálhatnak, a kormányfőnek pedig viszonválaszra is lesz lehetősége.
Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.
Nemcsak az alaptörvényről, hanem egy fontos vizsgálóbizottságról is döntenek.
Módosítják a végrehajtási visszaéléseket feltáró testület felállításáról szóló határozatot, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen elnököt a bizottság élére.
Erre azután kerül sor, hogy Toroczkai László korábban kifogásolta, hogy nem lehet ő az elnök, mire Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, a Mi Hazánk vezetője fogja vezetni a testületet. A határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit.
A napirenden további személyi és eljárási ügyek is szerepelnek. A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A nemzetiségi lista első helyén álló Tát Margit lemondott, és mivel a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem élt jelölési jogával, a Nemzeti Választási Bizottság a listán második Szucsigán Lászlót jelölte ki szószólónak.
Döntés várható Toroczkai László mentelmi ügyében is, a nap végén pedig megtartják az azonnali kérdések óráját, amit félórás kérdezz-felelek követ a kormány tagjaival.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a hétfői nappal zárul.
A mai szavazást hetekig tartó éles politikai vita előzte meg. A Tisza Párt által benyújtott csomag sarokpontja a miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátja, de a javaslat több intézményi változtatást is tartalmaz. A bizottsági tárgyalások során a párt pontosította, hogy a „keresztény kultúra védelme” passzushoz végül mégsem nyúlnak hozzá, miközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyonának állami visszaszállása a csomag része maradt.
A Fidesz részéről Gulyás Gergely és mások is élesen bírálták a terveket, amelyeket a jogállamiságot sértő, személyre szabott jogalkotásnak minősítettek, különösen miután a csomagot a kormány Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának eszközeként is bemutatta. Az államfő erre válaszul múlt kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, és a nemzetközi fórumok felé is jelzést küldött, vitatva az ellene irányuló lépések alkotmányos legitimitását.
Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.
Az ülésnap programja 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amelyre a frakcióvezetők reagálhatnak, a kormányfőnek pedig viszonválaszra is lesz lehetősége.
Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TISZA-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit” – elismerte a kormány, hogy nem a legszerencsésebb módon posztoltak Orbán Viktorról
A TISZA-kormány az RTL Híradónak küldött válaszában önkritikát gyakorolt egy, a hivatalos Facebook-oldalukon megjelent bejegyzés miatt. A posztot, amelyben azt írták, „Orbán a sajátjainak is hazudott”, Jámbor András is bírálta, mert a Fidesz kommunikációjára emlékeztette.
„A TISZA-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit” – írta a kormány, miután elismerte, hogy egy Orbán Viktorról szóló hivatalos Facebook-posztjuk „nem volt a legszerencsésebb”. A vita egy, a kormány által titokban tervezett migránstábor ügye körül robbant ki, ami az elmúlt napokban alaposan felkavarta a hazai belpolitikát.
Az ügy akkor pattant ki, amikor Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggeli videójában kormányülési jegyzőkönyveket mutatott be. Ezekből állítása szerint kiderül, hogy a kabinet egy migránstábor építésére készült a Sopron melletti Vitnyéd-Csermajorban, nem messze az osztrák határtól.
A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely erre úgy reagált: valójában soha nem akarták megépíteni a tábort.
Szerinte a terv csupán egy taktikai eszköz volt az Európai Unióval folytatott tárgyalásokhoz, hogy elérjék a Magyarországra kiszabott, napi egymillió eurós bírság felfüggesztését. „A kormány ezt soha nem akarta megépíteni, egyértelművé is tettük már szerintem ’24 szeptemberében, hogy nem fogjuk megépíteni” – magyarázta Gulyás.
Orbán Viktor pártelnök is hasonlóan fogalmazott, szerinte a cél az volt, hogy „kitaktikázzák” az uniót. Magyar Péter szerint azonban ez a magyarázat hamis. „Most éppen az a narratíva, hogy csak trükköztek az unióval és át akarták őket verni, tudjátok, mint egy bolti tolvaj, aki lebukik és aztán azt mondja, hogy csak trükközött” – fogalmazott a miniszterelnök.
A vitába a kormány hivatalos Facebook-oldala is beszállt egy poszttal, amelyben úgy fogalmaztak: „Orbán a sajátjainak is hazudott.” Ezt a bejegyzést érte kritika Jámbor András volt országgyűlési képviselőtől, aki szerint a stílus a Fidesz klasszikus kék plakátjaira emlékeztetett, és inkább volt pártpolitikai tartalom, mint kormányzati tájékoztatás – számolt be róla az RTL Híradó.
A bírálattal kapcsolatban a kormány az RTL-nek küldött válaszában önkritikát gyakorolt.
Azt írták, a kifogásolt bejegyzés stílusa valóban „nem volt a legszerencsésebb”, és céljuk éppen az, hogy szakítsanak a korábbi hatalom kommunikációs reflexeivel. Hozzátették, ebben a munkában vannak még „finomhangolásra, javításra szoruló pontok”, amit nem szégyellnek kimondani.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a Fidesz védekezése jogilag sem állja meg a helyét. Léderer András, a szervezet főmunkatársa szerint a magyarázat „jogi szempontból teljesen érthetetlen, valótlan”.
Rámutatott, a büntetést Magyarország azért kapta, mert itt nem lehet menedékkérelmet benyújtani, és mert a határőrizet rendszere problémás. A tábor puszta megépítése a bírság megszüntetéséhez nem lett volna elég, ahhoz a jogszabályokon is módosítani kellett volna.
Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy az Orbán Viktor által említett „kitaktikázás” súlyos hiba lett volna. „Az Európai Unióval lehet bizonyos dolgokról bizalmasan tárgyalni, de becsapni sem őt, sem a magyar közvéleményt nem szabad” – mondta a volt tárcavezető.
„A TISZA-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit” – írta a kormány, miután elismerte, hogy egy Orbán Viktorról szóló hivatalos Facebook-posztjuk „nem volt a legszerencsésebb”. A vita egy, a kormány által titokban tervezett migránstábor ügye körül robbant ki, ami az elmúlt napokban alaposan felkavarta a hazai belpolitikát.
Az ügy akkor pattant ki, amikor Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggeli videójában kormányülési jegyzőkönyveket mutatott be. Ezekből állítása szerint kiderül, hogy a kabinet egy migránstábor építésére készült a Sopron melletti Vitnyéd-Csermajorban, nem messze az osztrák határtól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
NAV-jelentés: törvénysértő lehetett a Legfőbb Ügyészség eljárása az aranykonvoj-ügyben
A NAV belső jelentése szerint a Legfőbb Ügyészség nem írásba foglalt határozattal, csupán e-mailben jelölte ki a NAV-ot nyomozó hatóságnak. A dokumentum szerint emellett a pénzmosás gyanúját megalapozó kulcsfontosságú melléklet is hiányzott az iratokból.
Egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál készült belső jelentés szerint súlyos törvény- és szabálysértések történhettek az ukrán „aranykonvoj” elleni márciusi akció során, és a dokumentum a Legfőbb Ügyészség felelősségét is felveti.
A jelentés szerint a NAV nyomozó hatóságként való kijelölése nem felelt meg a büntetőeljárási törvény alaki követelményeinek, mivel az ügyészség a döntést nem foglalta írásba, csupán e-mailben közölte.
Az irat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzmosás gyanúját megalapozó kulcsfontosságú melléklet nélkül „a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”, és semmi nem utal arra, hogy ezt a dokumentumot a NAV-nál bárki is látta volna
– derül ki a belső anyagból, amelynek kivonatát a 444.hu szerezte meg.
A jelentés szerint a Terrorelhárítási Központ bevonására küldött felkérés „szakmailag nem kellően megalapozott, hiányos és alapvetően ellentmondásos volt”. A dokumentum az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott bilincs jogszerűségét is megkérdőjelezi, különösen, hogy az érintetteket tanúként hallgatták ki.
A belső vizsgálat egy több mint háromnapos időszakot is azonosított – március 6. délután és a kormányrendelet március 9-i hatálybalépése között –, amikor a járművek és az értékküldemény visszatartására semmilyen rögzített jogalap nem létezett.
A NAV a lapnak megerősítette, hogy a részjelentés megállapításai miatt már egy teljes körű vizsgálatot is elrendeltek, amelynek eredményét „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni.
A Legfőbb Ügyészség a sajtómegkeresésre azt közölte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, a NAV kijelölése megfelelt a törvénynek, az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást.
Az ügyben tapasztalható belső feszültségeket jelzi, hogy a múlt héten lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.
Döntését később azzal indokolta, hogy szakmai nézetkülönbség alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között, amelynek szakfőosztálya szerint „egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja”.
Az ügynek komoly politikai tétje is van, mivel a kormányváltás óta ez lehet az első olyan büntetőeljárás, amelyben magas rangú politikusok felelőssége is felmerülhet, miközben az eset a magyar-ukrán kapcsolatokat is terheli. A NAV-jelentés megállapításai néhány nappal az után kerültek nyilvánosságra, hogy egymásnak ellentmondó hivatalos és sajtóértesülések láttak napvilágot a rajtaütés politikai hátteréről.
Június elején a Telex írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal elismerte: a miniszterelnöki kabinetiroda irányából érkezett a döntés, miszerint a rajtaütést március 5-én kell végrehajtani.
A lap szerint Orbán Viktor döntött az akcióról. Erre reagálva a Legfőbb Ügyészség másnap közleményben tagadta a politikai egyeztetést, és hangsúlyozta, hogy a pénzmosás gyanúját az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapozta meg, és ők az ügyben a NAV-ot jelölték ki nyomozó hatóságként.
Egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál készült belső jelentés szerint súlyos törvény- és szabálysértések történhettek az ukrán „aranykonvoj” elleni márciusi akció során, és a dokumentum a Legfőbb Ügyészség felelősségét is felveti.
A jelentés szerint a NAV nyomozó hatóságként való kijelölése nem felelt meg a büntetőeljárási törvény alaki követelményeinek, mivel az ügyészség a döntést nem foglalta írásba, csupán e-mailben közölte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rendőrök vigyázták a területet” – Megszólalt a polgármester a vitnyéd-csermajori ingatlanról
Szalai Csaba, Vitnyéd független polgármestere először beszélt arról, hogy 2024-ben nem engedték be a területre, és senki nem adott neki tájékoztatást az építkezésről. A politikus szerint az építőcég telepvezetője két nagydarab emberrel fenyegette meg.
Múlt héten Magyar Péter miniszterelnök titkos kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerinte egy 500 fős vitnyédi migránstábor előkészítését bizonyítják. Szalai Csaba, Vitnyéd független polgármestere vasárnap este az ATV Heti Naplónak adott interjúban beszélt először országos médiában a csermajori építkezés körüli eseményekről. Elmesélte, hogyan próbált 2024-ben információhoz jutni a lezárt területről, ahonnan elmondása szerint „kitessékelték”, és hogy a héten mit látott a helyszínen, ahová most már szabadon bejuthatott.
Szalai Csaba felidézte, hogy 2024. szeptember 3-án egy Facebook-csoportban olvasott arról, hogy munkálatok kezdődtek a területen. Amikor kiment a helyszínre, rendőröket és munkásokat talált.
„Rendőrök vigyázták a területet” – mondta, hozzátéve, hogy senki nem adott neki tájékoztatást.
Másnap már be sem engedték; az építőipari cég helyi telepvezetője két nagydarab ember kíséretével fenyegetve elküldte.
Ezután a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Gyopáros Alpárt kereste meg. A képviselő először azt mondta, nem tud semmiről, majd napokkal később a Belügyminisztériumra és a kormányfőre hivatkozva arról biztosította, hogy Vitnyéden nem lesz semmiféle befogadóállomás, csupán felújítják az épületeket. Jelenleg a kapuvári gimnázium diákjai számára alakítanak ki átmeneti oktatási helyszínt.
A polgármester gyanúját azonban egy torony felépítése erősítette meg.
„Ha iskolát építenének, ahhoz nem kell őrtorony” – jegyezte meg a polgármester.
A héten bejárta az épületeket. A régi tornateremben már nem látta azokat az ágyakat, amelyekről korábban hírek szóltak, de a felújítás nyomai jól látszanak: megvannak a koedukált zuhanyzók, a modernizált víz- és szennyvízhálózat, valamint a fűtési rendszer elemei.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az épület sorsa az ideiglenes iskolai funkció után, a polgármester nem tudott válaszolni.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokra a Fidesz–KDNP úgy reagált, hogy a kormányhatározat csupán egy „taktikai eszköz” volt az Európai Unióval folytatott vitákban, és a tábor tényleges megépítése soha nem szerepelt a szándékaik között. Ezzel párhuzamosan a területet vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem azt közölte, hogy az ingatlant az ukrajnai menekültek elszállásolása után újították fel, és a jövőben oktatási célokat szolgál.
Múlt héten Magyar Péter miniszterelnök titkos kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerinte egy 500 fős vitnyédi migránstábor előkészítését bizonyítják. Szalai Csaba, Vitnyéd független polgármestere vasárnap este az ATV Heti Naplónak adott interjúban beszélt először országos médiában a csermajori építkezés körüli eseményekről. Elmesélte, hogyan próbált 2024-ben információhoz jutni a lezárt területről, ahonnan elmondása szerint „kitessékelték”, és hogy a héten mit látott a helyszínen, ahová most már szabadon bejuthatott.
Szalai Csaba felidézte, hogy 2024. szeptember 3-án egy Facebook-csoportban olvasott arról, hogy munkálatok kezdődtek a területen. Amikor kiment a helyszínre, rendőröket és munkásokat talált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
